Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-09 / 7. szám
4. oldal Gazdaság 1998. január 9., péntek Cél az agrárágazati érdekek érvényesítése Szolgáltató szervezet A Nógrád Megyei Agrárkamara tisztújító küldöttgyűlését 1997. november 25-én tartotta. A küldöttgyűlést megelőzően 11 szakosztályban, 33 mezőgazdasági bizottságban értékelték a hároméves munkát. Ennek összegzése került előter jesztésre a kamara küldöttgyűlésén. van szükségük. A szó igazi érA szakosztályok és a mezőgazdasági bizottságok megválasztották a 99 küldöttet. A küldöttgyűlés megerősítette az eddigi tevékenység fő vonalait, amelyekben alapvetőnek tartotta, hogy törvényi felhatalmazással és a gazdasági verseny szabadságának tiszteletben tartásával végezze a mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeripar fejlesztésével, támogatásával általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységet. Az Agrárkamara mint köztestület a többi között ellátja az agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok általános, együttes érdekeinek érvényesítését is. A Nógrád Megyei Agrárkamara elnöksége, a bizottságok, az apparátus, a 18 fős gazdajegyzői hálózat továbbra is széles körben közreműködik abban, hogy az agrártermelők a növekvő további támogatásban részesülhessenek (1997-ben az összeg elérte a 870 millió forintot). Az agrárkamara tagja a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, a megyei agpárfej- lesztési bizottságának és képviselteti magát a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanácsban. így rendkívül széles körű lehetősége van az agrárágazatban gazdálkodók érdekeinek érvényesítésére. Működése hat nagy területen kiemelten jelentkezik:- Szélesíteni kell a kamara mozgásterét, figyelemmel arra is, hogy a tagoknak még több információra, szaktanácsadásra telmeben szolgáltató kamarává kell válni.- Az ágazat helyzetét folyamatos figyelemmel kell kísérni és a szükséges intézkedéseket, kezdeményezéseket meg kell tenni (gondolunk itt az agrár- támogatások rendjének, tartalmának kialakítására).- Segíteni kell a termelők működőképességét, növelni és jól ki kell használni a támogatási lehetőségeket, figyelemmel a megye halmozottan hátrányos helyzetére.- A különféle fejlesztési, pályázati lehetőségeket minél szélesebb körűen ki kell használni.- Segíteni kell a piacra jutást.-A kamarai tagság részére intézni kell a gazdajegyző-hálózaton keresztül is a napi ügyeket, az automatikus agrár- támogatásokat, ismertetni kell az agrár jellegű jogszabályokat, a gazdasági információkat, folyamatosan végezni kell a szak- tanácsadást stb. E feladatok végzése érdekében kérjük az agrárkamarai tagokat, a mezőgazdaság összes szereplőjét - benne a 17 000 őstermelőt -, hogy bizalommal forduljanak a kamarához, a tisztségviselőkhöz, az elnökség tagjaihoz, gazdajegyzőkhöz. Ennek kapcsán tájékoztatjuk az olvasókat a tisztségviselők, az elnökség új összetételéről és a gazdajegyzők területi beosztásáról, fogadónapjairól. Az agrárkamara a lakosságnak, az agrárium szereplőinek boldog új esztendőt kíván! Megfelelni a tagság növekvő igényeinek - Akikhez bizalommal fordulhatnak Új elnökség az agrárkamaránál A Nógrád Megyei Agrárkamara 1997. november 25-ei tisztújító küldöttgyűlésén megválasztotta az elnökség tagjait is. Elnökségi tagok: Holman József elnök, Érsekvadkerti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnök, Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke, Csató Sándor alelnök, Új Május 1. Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke, Ostoróczki Józsefné alelnök, Agrocolor-Coop Kft. ügyvezető igazgatója, Varga József alelnök, egyéni vállalkozó, André László, Mátragyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet, Annus Dezső egyéni vállalkozó, Bacsa Béla Nógrád Megyei Agrárkamara, gazdajegyző, egyéni vállalkozó, Baksa Sándor Baksa Farm Kft., Karancslapujtő, ügyvezető igazgató, Deák Pál TESZÖV-titkár, Kissimon Győző Ceredvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, dr. Kovács Győző Nógrád Megyei Agrárkamara, gazdajegyző, őstermelő, Körtvélyesi András Dejtári Mezőgazdasági Szövetkezet elnökhelyettese, Nagy Lajos Nógrád Megyei Agrárkamara, közp. gazdajegyző, Pongrácz József Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, Sajgó Ferenc Pataki Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, Schmidt Józsefné Faluszövetkezet elnöke, Tóth Alajos Kambium Kft. ügyvezető ig.-a, Tóth László Agroprodukt Kft. Pásztó, ügyvezető igazgató, Varga László Frigofruct Hűtőipari Kft. elnöke, Vajnai László Béke Mg. Szöv. elnöke. Az agrárkamara titkára: dr. Körmendy József, az agrárkamara ellenőrző bizottságának elnöke: Varga Mihály, az agrárkamara etikai bizottságának elnöke: Széles János. Szerepük nélkülözhetetlen a kamara és a termelők közötti közvetlen kapcsolattartásban Gazdajegyzők tizennyolc körzetben A kamarai törvény módosítása a többi között kimondja, hogy az agrárkamara egyes feladatainak ellátása érdekében gazdajegyzői hálózatot működtet. Ezzel lezárult az a bizonytalan folyamat, amely több éven keresztül megkérdőjelezte a gazdajegyzői hálózat helyét és szerepét. Nélkülözhetetlen szerepük abban jelentkezik, hogy ők azok, akik egyetlen, közvetlen és szerves kapcsolatot tartanak az agrárkamara és a mezőgazdaságban élők tábora között. A Nógrád Megyei Agrárkamara gazdajegyzőinek területi beosztását az alábbiakban adjuk közre: I-es körzet: Nagy Lajos. Települések: Salgótarján, Kisterenye, Nagybátony. II- es körzet: Tóth Csaba. Települések: Karancslapujtő, Karancsalja, Karancskeszi, Mi- hálygerge, Egyházasgerge, Litke, Ipolytarnóc. III- as körzet: Saródi Péter. Települések: Cered, Zabar, Szilaspogony, Báma, Mátra- szele, Kazár, Vizslás. IV- es körzet: dr. Radván Mihály. Települések: Mátranovák, Nemti, Mátraterenye, Nádújfalu, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza, Karancsberény. V- ös körzet: Dudás László. Települések: Lucfalva, Sámsonháza, Kisbárkány, Márk-' háza, Nagybárkány, Nagyke- resztúr, Mátraverebély. VI- os körzet: Maczkó Jenöné. Települések: Pásztó, Mátraszőlős, Tar, Szurdokpüspöki, Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor. VII- es körzet: Fehér László. Települések: Palotás, Héhalom, Égyházasdengeleg, Kis- bágyon, Szarvasgede, Jobbágyi, Alsótold, Felsőtold, Ko- zárd, Garáb. VIII- as körzet: Kucsera Norbert. Települések: Vanyarc, Erdő- tarcsa, Erdőkürt, Kálló, Szirák, Bér, Buják, Csécse, Ecseg. IX- es körzet: Sirkó János. Települések: Sóshartyán, Kishartyán, Nógrádmegyer, Magyargéc, Benczúrfalva, Etes. X- es körzet: Győri Nándor. Települések: Ságújfalu, Piliny, Endrefalva, Szalmatercs, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Karancsság, Szécsén-yfelfalu. XI- es körzet: Nagy Vilmos. Települések: Szécsény, Nagylóc, Hollókő, Varsány, Rimóc, Nógrádsipek. XII- es körzet: dr. Kovács Győző. Települések: Őrhalom, Csi- tár, Iliny, Nógrádmarcal, Pat- varc, Hugyag. XIII- as körzet: Bacsa Béla. Települések: Balassagyarmat, Magyamándor, Mohora, Debercsény, Cserháthaláp, Csesztve, Szügy, Cserhátsu- rány, Herencsény. XIV- es körzet: Szebedy Őrs. Települések: Nógrádkövesd, Becske, Galgaguta, Szécsénke, Szanda, Terény, Bércéi. XV- ös körzet: Pintér Gábor. Települések: Érsekvadkert, Dejtár, Patak, Drégelypalánk, Ipoly vece, Hont. XVI- os körzet: Torma Vilmos. Települések: Nagyoroszi, Borsosberény, Plorpács, Diós- jenő, Szátok, Tereske, Pusztaberki. XVII- es körzet: Lackovszki András. Települések: Nézsa, Nógrád- sáp, Legénd, Ősagárd, Keszeg, Felsőpetény, Alsópetény, Szendehely, Nőtincs. XVIII- as körzet: Tóth Sándor. Települések: Bánk, Romhány, Rétság, Tolmács, Nógrád, Berkenye, Kétbodony, Szente, Kisecset. Differenciált támogatási rendszert sürget a kutató a vállalkozások számára Versenyben az integrációért A kis- és középvállalkozások lehetőségeinek mérlegelésekor döntő szempont a magyar gazdaság európai integrációja. A keleti piacok elvesztése az exportunkat nyugatra terelte, ám ezen a piacon nemcsak versenyezni nehezebb, hanem megjelenni is. Magasak ugyanis a minőségi követelmények. Jelenlegi helyzetünk azonban nem rossz, és a kilátásaink is biztatóak. Ukrán GSM. Az ukrán UMC szolgáltatóval kötött roaming egyezmény nyomán Magyarországon először a Pannon GSM előfizetői beszélhetnek saját készülékükön gond nélkül az ösz- szes szomszédos ország területén. A magyar szolgáltató a múlt év decemberében ugyancsak roaming szerződést kötött a malajziai Celcommal és a Man-szige- teki Manx Telecommal, így 44 ország 75 szolgáltatójának hálózatán használhatók a kártyái. Szolidaritási sztrájk. Folytatódtak a bértárgyalások csütörtökön délelőtt a Volán-társaságok munkaadói érdekképviseletét ellátó Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége és a munkavállalói érdek- képviseletek között. Kapcsolódó hír, hogy január 19- re félórás szolidaritási sztrájkot hirdettek meg a budapesti BKV buszsofőrjei is, hogy mutassák: egyetértenek a vidéken dolgozó kollégáik követelésével. Olcsóbb lesz a gázolaj. Január 10-től 1 forint 60 fillérrel csökken a gázolaj és a tüzelőolaj fogyasztói ára. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 335,36 Francia frank 33,75 Japán jen (100) 155,57 Német márka 112,95 Olasz líra (1000) 114,99 Osztrák schilling 16,05 Svájci frank 139,87 USA-dollár 206,95 ECU 223,59 Török Adám, az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetének igazgatója a vállalkozások versenyképességét értékelve mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a stabilizáció éveiben a túlélésre összpontosító gazdaságpolitika nem biztosított megfelelő hátteret e vállalkozói réteg megerősödéséhez. 300 000 papíron Köztudott, az egymillióra becsült vállalkozások egyhar- mada csak papíron létezik. Jelentős részük kényszerből jött létre, és tevékenységük csak a vállalat és alkalmazottjainak létfenntartására korlátozódik.- Az értékesítési és a foglalkoztatási számokból nem lehet megbízható módon meghatározni a vállalkozások méretét - állítja Török Ádám. - Van olyan cég, amely több százmillió forintos forgalmat bonyolít le évente, és csupán öt embert foglalkoztat. S arra is akad példa, hogy több száz alkalmazottal néhány tízmillió csupán a cég forgalma. Olyan vállalkozások is vannak - különösen az értelmiségi szakmákban -, amelyek termelnek ugyan jövedelmet, de foglalkoztatottjuk nincs. A statisztikák a 20 embernél kevesebbet alkalmazó vállalatokat csak mintavétel alapján regisztrálják, tehát a kép itt is torz. A meglévő adatokat is kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen a vállalkozások, hogy elkerüljék az indokolatlanul magas bérterheket, gyakran nem a valóságnak megfelelően adminisztrálják a tevékenységüket. A szakember szerint azonban ismert olyan gazdaságpolitika, amellyel vállalkozásbarát és ösztönző környezet teremthető úgy, hogy közben a költségvetés sem szenved hiányt. A magyar ipari vállalkozások az export szempontjából már most jobb versenyhelyzetben vannak - a nehézségek dacára -, mint például a portugálok vagy a görögök. A gép- és műszeripari, a számítás- és híradás-technikai termékek exportjával megközelítjük a spanyolok nyugat-európai piaci részarányát. Ez azt jelenti, hogy a hazai vállalatok egy csoportja már régen integrálódott az egységes európai piacba, függetlenül a mindenkori kül- és gazdaságpolitikától. Hasonló eredményt értek el a lengyelek és a csehek a nehéziparban, a petro- kémiai és a könnyűiparban. Velük különben mint versenytársakkal is számolnunk kell. Eltérő starthelyzetben Török Adám megjegyezte: a magyar gépiparnak évekkel ezelőtt lépéselőnye volt a lengyelekével, a csehekével szemben. Ha időben felfigyelünk erre, ezt kihasználhattuk volna. Ma azt mondhatjuk el, hogy Románia és Bulgária egyelőre mögöttünk áll, nemzetközi piaci helyzetünket nem veszélyezteti a jelenlétük. A lényeg az, hogy a kelet-európai régió országainak teljesítménye igen eltérő, amit érdemes volna a magunk hasznára fordítani. Az integráció esélyeit latolgatva Török Adám úgy véli, hogy a működő tőke beáramlása a regionális egyenlőtlenségeken nem javított. És a hazai tőke? A nyugat-magyarországi kis- és középvállalkozások előtt nagyobb a lehetőség a nemzetközi piaci belépésre, míg kevésbé az, főként az infrastruktúra fejletlensége miatt, az ország keleti részében. Az alaposabb regionális kutatások azonban arról tanúskodnak, hogy a külföldi beruházások hiányát a hazai magántőke igyekszik pótolni e régióban. B orsod-Abaúj -Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is felfedezhetők jól prosperáló, exportképes vállalkozások. Ennek a jelenségnek az lehet az oka, hogy e térségben a fejletlen infrastruktúra, a magas munkanélküliség „lenyomta” az induló vállalkozások költségeit. A hátrányos helyzet ellenére tehát e térség vállalkozásai is képesek exportra termelni, és áldoznak a fejlesztésre is. Ezzel együtt azonban könnyíteni kellene rajtuk, például mindjárt az elején, a piaci belépés helytől független magas költségek mérséklésével. Bizonyos, hogy az országosan egységes támogatási rendszer nem célravezető. Körültekintő, differenciált ösztönzések javíthatnak a kis- és középvállalkozások, no meg az ország versenyképességén. Ehhez azonban - véli Török - át kellene gondolni az egész gazdaságpolitikát. Bozsó Bea Nyugdíjak és hozamok A MAX-indexet naponta közzéteszik majd- Az Állami Pénztárfelügyelethez (ÁPf) eddig beérkezett magán-nyugdíjpénztári alapítási kérelmek alapján nyugodtam állíthatom, hogy a leendő pénztárak felkészültek; sem a személyi, sem a tárgyi feltételek tekintetében nincsenek hiányosságok- mondja Gyengéné Szú- róczki Zsuzsa, az ÁPf elnöki tanácsadója. A pénztárak alapítási engedélyeinek elbírálása átlagosan 10 napot vett igénybe a pénztárfelügyeletnél. A leendő nyugdíjalapok minden szempontnak megfelelő, korrekt kérelmeket nyújtottak be. Az első tagdíjbefizetések február 10-ig folynak be. Ekkor veszi az ÁPf először nyilvántartásba a pénztári tagokat- egyrészt a munkáltatótól, másrészt a pénztártól érkezett adatok alapján. A pénztárak csakis ezután vezethetik át a pénzeket a tagok egyéni számlájára. Az adatvédelmi törvény figyelembevételével például a fizetések összege és a személyi adatok az egyéni bankszámlához hasonlóan titkosak, a ÁPf-nek nincs joga azokat kiadni. Arra a kérdésünkre, hogy a tagok adatnyilvántartására felkészültek-e a pénztárak, Gyengéné elmondta: a KA- TOR (Központi Adattovábbító Országos Rendszer) ugyan még nincs kész, a törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet azonban adat-nyilvántartási biztonságot jelent a pénztári tagok számára. Az alapítási engedély megadásakor egyébként a pénztáraknak dokumentálniuk kellett, hogy a tagbeléptetési követelményeknek mind tárgyi (szoftverprogram), mind személyi szempontból megfelelnek. A pénztárak évente csak egyszer kötelesek a hozamot nyilvánosságra hozni. A hozam mértékét és a tartalék- képzés összegét sem a törvény, sem a rendelet nem mondja ki számszerűen, csupán arról intézkednek, hogy amennyiben a most bevezetésre kerülő, úgynevezett MAX-index alapján az Államadósság-kezelő Központ által kiszámított legkisebb hozam értékét nem éri el a pénztár, akkor a tartalékalapból azt ki kell pótolnia a tagok számláján. Ha pedig a maximált hozamértéket fölülmúlja, akkor azt a tartalék- alapba kell fektetni, amelynek nagysága a pénztár összpén- zének a 4 százaléka kell legyen. A MAX-index naponta megjelenik majd a sajtóban, s ennek alapján a pénztárak akár minden nap hozamot számolhatnak - a tőzsdei gyakorlathoz hasonlóan. Az elfogadható pénztári hozam egyébként 15 százalékkal lehet a MAX-mutató alatt, és legfeljebb 40-nel fölötte. Fontos tudnivaló, hogy csakis 15 év biztosítási idő letöltése jelenthet jogosultságot ahhoz, hogy a Garancia Alap (GA) - úgymond - nyilvántartsa az ügyfelet. Legalább 15 évi tagdíjfizetés után válnak jogosulttá a pénztártagok arra, hogy - ha valamilyen oknál fogva veszélybe kerül a jogos kifizetés - megkapják a felhalmozott járadék 25 százalékát a GA-tól. Cs. J.
