Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-09 / 7. szám

1998. január 9., péntek 5. oldal Hazai Körkép Virrasztóknak kedvezmény Éjszakánként árplafon a Matávnál Január 1-jétől a KHVM köz­ponti árkorrekciója követ­keztében jelentősen meg­emelkedtek a tarifák, nemkü­lönben az éjszakai hívások költsége. Februártól azonban engedményt ad a Matáv - tudtuk meg Nagy Gábor osz­tályvezetőtől. Az éjszakai hívásokra február­tól bevezetendő „árplafon” je­lentős megtakarítást jelent, fő­ként az Internetet használók­nak. A kedvezmény csak akkor lép életbe, ha a hívó 52 percnél hosszabb ideig trécsel vagy fürkészi az adatokat az Interne­ten. A percenkénti telefonálás díja 22-05 óra között 1,90 fo­rint plusz áfa lesz február 1-jé- től, ám aki 52 percnél hosszabb ideig marad a telefonvonalban, az akkor is csak 100 forint plusz áfát fizet a szolgáltató­nak, ha hét órán át „barangol”. A kedvezmény bevezetését még tavaly, az év végén tervbe vette a Matáv, de azt üzleti ti­tokként kezelte, amíg a számlá­zási rendszer átdolgozását el nem végezték. Az a véletlenek egybeesése volt, hogy épp most kapták meg az Intemetto tábo­rának és több neves szakem­bernek a levelét, amelyben az éjszakai hívásokra kedvez­ményt kémek a szolgáltatótól. Az intézkedés nem egyfor­mán érinti az egyes megyék la­kóit. Vannak ugyanis „tiszta” Matáv-megyék - például He­ves, Baranya, Tolna, Somogy, vannak „vegyes” megyék, ahol más koncessziós társaságok is jelen vannak - ilyen például Jász-Nagykun-Szolnok, Bács- Kiskun és Komárom-Eszter- gom megye - és két megyében - Békésben és Csongrádban - egyáltalán nincs érdekeltsége a Matávnak. Cs. J. A távbeszélődíjak változása Magyarországon 1998. január 1-jétől Lakossági havi előfizetési díj Helyi beszélgetési díjak Helyközi beszéjlgetési díjak: Bp-i agglomerációban a beszélgetési díj mértéke: |i beszélgetés díj: Nemzetközi bejszélgetési dij: A program legkorábban január 20-ára készül el Járulékbevallás floppyn Új elemmel bővül adó- és já­rulékfizetéseink tárháza - am ezúttal csak a formájában: a papír adathordozót elektro­nikus adatok váltják fel. Ki­véve, hogy továbbra is alá kell írni, s le kell pecsételni a ki­nyomtatott dokumentumot. A munkáltatók legkorábban ja­nuár 20-tól vehetik át a járulék- bevalláshoz szükséges számí­tógépes programot, februártól pedig már floppyn kell eleget tenniük bevallási kötelezettsé­güknek - közölte Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főosztályvezetője. A hatályos jogszabály szerint a járulékbevalláshoz szükséges programot az egészségbiztosí­tónak kell a munkáltatók ren­delkezésére bocsátania. .Mint­egy 200 ezer lemezről van szó; ezek megvásárlása, a program kidolgozása, illetve sokszorosí­tása pedig időigényes” - mondta a főosztályvezető. Kiss Lenke szerint a program vi­szonylag egyszerű, ezért a fel­használóknak nem okoz majd gondot az adatok felvitele. A megyei egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálatai mindenesetre segítenek, ha mégis problémák adódnának. Az elektronikus adatszolgál­tatási kötelezettség a tíz főnél több dolgozót foglalkoztató munkáltatókra vonatkozik. S az adatokat lepecsételve és aláírva is be kell nyújtaniuk. 18,2 a tavalyra becsült inflációs ráta Egyebek mellett a gazdaság tavaly elért eredményeiről szóló pénzügyminiszteri beszámoló megvitatása szerepelt a kor­mány tegnapi, idei első ülésének napirendjén. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár szokásos heti sajtótá­jékoztatóján elmondta: a gaz­daság 4, és a fogyasztás 2 szá­zalékos növekedése mellett az államháztartási hiányt a terve­zett 4,9 százalékos mértékről 4,6 százalékra sikerült lefa­ragni. Az árak 18,2-18,3 szá­zalékkal emelkedtek tavaly, az APEH bevételei azonban en­nél nagyobb mértékben nőt­tek. Különösen a társasági és a fogyasztási adóból, valamint az szja-befizetésekből kasszí­roztak többet a tervezettnél. A kabinet törvénytervezet kidolgozását kezdeményezi a fogyatékosok és egészség- károsodottak esélyegyenlősé­géről, valamint a már megszü­letett társasházi törvénnyel összefüggésben a lakásszö­vetkezetek működéséről - je­lentette be az államtitkár, majd a minisztereknek a Formula-1 idei futamával kapcsolatos döntését ismertette. Eszerint a kabinet a pálya korszerűsíté­séhez, valamint a veszteségek fedezéséhez ’98-ban összesen 450 millióval járul hozzá. A boxok bővítése mellett a táv­közlési hálózat korszerűsítésé­ről is szó van. Február 28-ai hatállyal megszüntetik a közigazgatási telefonrendszert, közismert nevén a K-vonalak hálózatát. Az évente 400 millió forintot felemésztő rendszer életben tartását nemzetbiztonsági szempontok sem indokolják. A kormány határozott a de­cemberben tartalékolt százmil­lió forint egy részének fel- használásáról is. A legtöbbet, 30 milliót a leégett miskolci Deszkatemplom újjáépítésére utalnak át, 27 milliót a köztár­sasági őrezred, 10-12 milliót néhány alapítvány kap. T. M. A kezdet: február másodika, a befejezés: bizonytalan Törvényalkotási menetrend Február 2-án kezdi meg tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. A kormány törvényalkotási programjában 34 törvényjavas­lat szerepel, amelyek közül 15 indítványt beterjesztettek és 11-nek a tárgyalása is megkezdődött. Négy törvényjavaslat zárósza­vazása február elejére várható, többnek azonban csak márci­usban kerül pont a végére. A tárgyalandó témák között szerepel a büntetőeljárásról, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről, a helyi ön- kormányzati képviselők jogál­lásáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásának mó­dosításáról szóló előterjesztés. Az ezután benyújtandó 19 tervezet között található a szerzői jogról, a belkereskede­lemről, a fiatalkorú munkavál­lalók jogi védelméről, a távhő­szolgáltatásról, valamint a Büntető törvénykönyv módo­sításáról szóló törvényjavas­lat. A kormánynak az Ország- gyűléshez átküldött program­jában egyelőre nem lelhetők fel nemzetközi szerződésekkel összefüggő előterjesztések és határozati javaslatok. Az idő sürgeti a Házat. Ha például május 10-re írja ki a köztársasági elnök a képvi­selő-választásokat, akkor a vá­lasztási kampány - a törvény előírásának megfelelően 71 nappal előbb, vagyis - február 21-én megkezdődhet. Ez óha­tatlanul azt jelenti, hogy a par­lamenti ülésszak vége - lehet, hogy már a közepe is - jelen­tős mértékben összecsúszik a választási kampánnyal. Ezért kérdés, hogy lesz-e elég idő a kormány tervezetében sze­replő valamennyi törvényja­vaslat megtárgyalására. A parlamenti bizottságok a január 26-ával induló héten kezdik meg munkájukat. A házbizottság ugyanannak a hétnek a második felében ülé­sezik először. Feltehetően he­ves viták során dől majd el, hogy mely törvényjavaslatok kerüljenek még ebben a cik­lusban az Országgyűlés elé, és melyek várjanak a bizonytalan jövőre. Koós Tamás A jövedelmi különbségek növekedése lelassul Most a felső tízezer profitál A javuló makrogazdasági mutatók ellenére a lakosság döntő többsége mit sem érez a változásokból - vonatkozik ez a jö­vedelmi viszonyokra éppúgy, mint az életszínvonalra. A bé­rek közti különbségek évek óta nőnek, s a legalsó és a legfelső rétegek jövedelmei közti olló egyre szélesebbre nyílik. Hon­nan indult ez a folyamat, s mire számíthatunk a jövőben? - kérdeztük Kolosi Tamás szociológust, a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) igazgatóját.-A ’80-as évek végén 1:4 arányú volt Magyarországon a jövedelmek közti különbség, ma viszont a „felső tízezer” nyolcszor annyit keres, mint a legalsó jövedelmi szinten élő lakosság - mondta a szocioló­gus. - A folyamat a rendszer- váltással egy időben indult. A jövedelmi skála tetejét azelőtt mesterségesen korlá­tozták. A változás akkor kö­vetkezett be, amikor megjelen­tek a legális magánvállalkozá­sok, a külföldi befektetők és lehetőség nyílt a jó szakembe­rek külföldi munkavállalására. Gyakorlatilag a külfölddel kellett versenyeznie a magyar vállalkozásoknak, s ez elindí­totta a jövedelmek differenciá­lódását. A hozzánk hasonló fejlettségű nyugat-európai or­szágokban, Spanyolországtól Görögországon, Portugálián és Írországon át Törökorszá­gig a miénknél nagyobbak a bérkülönbségek, a legszegé­nyebbek jövedelme ott alig egytizede csak a legfelső réte­gének. Ezt az arányt valószí­nűleg mi is el fogjuk érni. Nem kell azonban már tar­tanunk a ’90-es évek első felét jellemző radikális változástól. A közeljövőben stabil pályára állnak be a jövedelmek, s az európai szintet várhatóan nem múlják fölül. A különbség nö­vekedése lelassul: a tavaly be­indult gazdasági fejlődés első­ként a felső rétegeket érinti kedvezően, utána a középréte­geket, s lassan - mintegy 3-5 év alatt jut el a legrosszabb helyzetűekig. Persze, mindez attól is függ, hogy a világ gaz­daságában beindult konjunk­túra meddig tart majd - tette hozzá Kolosi Tamás. Csernyánszki Judit Földtörvény-moratórium. Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kormány a ciklus vé­géig fenntartja a földtörvényre vonatkozó moratóriumot. A többi között erről döntöttek tegnap a szocialista miniszterek és az MSZP parlamenti frakció­jának vezetői közös megbeszé­lésükön. A szocialisták to­vábbra is május 3-át tartják megfelelőnek az országgyűlési választások első fordulójának időpontjául. levél Göncz Árpádnak. A Fidesz május 10-ét javasolja az országgyűlési választások első fordulója időpontjának. Az er­ről szóló, az államelnöknek megküldött levélben a párt megállapítja: bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem is­mert az 1998 májusában esedé­kes általános parlamenti válasz­tások két fordulójának pontos ideje. Ezért a Fidesz arra kéri Göncz Árpádot, hogy mielőbb tűzze ki a választási időpontot. Kisgazda-MIÉP-szövetség. Várhatóan a jövő héten írja alá az országgyűlési választásokon való együttműködésről a meg­állapodást a MIÉP és a Kis­gazda Szövetség - közölte Cseh Sándor, a Kisgazda Szö­vetség ügyvezető elnöke. Néppárti stratégia. A Ma­gyar Demokrata Néppárt vá­lasztási kampányában az égető társadalmi kérdések megoldá­sáról kíván szólni, nem pedig arról, hogy az elmúlt évek so­rán ki, mikor, mit rontott el - nyilatkozta tegnap újságírók­nak Szabó Iván pártelnök. MTV Rt.: egyszerű pályázat. A törvény szerint nincs lehető­ség arra, hogy meghívásos pá­lyázatot írjanak ki a Magyar Televízió Rt. elnöki posztjára - közölte a kuratórium ellenőrző testületének vezetője. Keller- mayer Miklós szerint az MTV Közalapítvány kuratóriuma el­nökségének nyilvános pályáza­tot kell kiírnia az intézmény vezetői posztjára - bár kétség­telen, hogy nem hivatalosan felkérhetik az általuk felké­szültnek tartott személyisége­ket: induljanak a pályázaton. Szabó Albert tervei. Indul a májusi választásokon, vezetői­nek reményei szerint pedig or­szágos listát is állít a Magyar Népjóléti Szövetség - közölte Szabó Albert, a szélsőjobb- oldali mozgalom vezetője. Nem mennek Maczóval. A Vállalkozók Pártja nem tárgyalt G. Nagyné Maczó Ágnessel a politikus asszony nevével fém­jelzett új mozgalomhoz való csatlakozásról - közölte tegnap Takács János, a VP ügyvezető elnöke, reagálva a közelmúlt­ban megjelent sajtóhírekre. Brazília után Tajvanra készülnek az ifjú matematikusok / Ésszel versenyeznek az olimpián Az évkezdettel új lendületet vett az ország középiskoláiban a felkészülés az idei matematikai diákolimpiára. Egyelőre még több ezren gyürkőznek neki hétről hétre a neves tanárok által összeállított feladatoknak, ám a nyáron csak a legjobb hat ta­nuló utazhat el a tajvani világversenyre. A magyar természettudományi oktatás és ezen belül a matema­tikaképzés évtizedek óta a világ élvonalában van. Az évenként megrendezendő diákolimpián a magyar csapat négy éve az 5., három illetve két éve a 3-3., tavaly pedig a 2. helyet szerezte meg.-Az 1997. esztendő különö­sen eredményes volt - mondta lapunknak Pelikán József csa­patvezető, az ELTE algebra és számelméleti tanszékének do­cense. Ifjú matematikusaink az Argentínában rendezett verse­nyen pontosan 81 országot uta­sítottak maguk mögé, köztük a hagyományosan listavezető Oroszországot, az Egyesült Ál­lamokat és Iránt. Egyedül Kína előzött meg bennünket. Egyé­niben 4 aranyat és 2 ezüstöt szereztünk. Az ismert matematikus a tar­tós magyar sikereket minde­nekelőtt az évszázadokra visz- szanyúló, magas színvonalú ok­tatással, matematikai kultúrával magyarázza, a múltból a Bolya- iak, Neumann János, napjaink­ból Reiman István nyugalma­zott műegyetemi tanár nevét említve meg. Példa nélküli az is, hogy hazánkban immár több mint 100 éve saját folyóiratuk van a fiatal „tudósjelölteknek”, a Középiskolai Matematikai Lapok, amely az idén is meg­kezdte már a bemelegítő ver­senyfeladatok közlését. Diákok ezrei oldják meg ezeket, ké­szülve egyben az országos kö­zépiskolai- tanulmányi, vala­mint az ausztrál kezdeménye­zésű Kenguru versenyre. Hazánk eddig háromszor, utoljára 1982-ben rendezett ma­tekolimpiát. Ha az eredményes szereplés az idén folytatódik, könnyen lehet, hogy néhány éven belül ismét nálunk gyűlik össze a világ félezer ifjú mate­matikai zsenije. (deregán) AZ ÚJ ÉVBEN IS ITT AZ ÜGYES! A rendkívül nagy sikert aratott női rejtvény- és viccmagazin, az ÜGYES 1998-ban először január 9-én, pénteken jelenik meg, majd ezt követően minden második héten, és természetesen min­dig pénteken. Az egy lapban két teljes magazin - azaz egy rejtvény- és egy vicclap - AZ EGÉSZ CSALÁDNAK KÍNÁL SZÓRAKOZÁST. A 30 rejtvény és 101 vicc már önmagában is sokat­mondó, hát még, ha a rejtvé­nyek és érdekes történetek külföldi sztárokról, híres ha­zai színészekről, népszerű te­levíziós sorozatokról szól­nak. Az első számban Búd Spencert láthatják a címla­pon, de olvashatnak, fejthet­nek Tóth Augusztáról, Mécs Károlyról, Usztics Mátyás­ról, férfifaló nőkről és szá­mos érdekes emberről, témá­ról. Sőt gyerekrejtvényeket, horoszkópot, krimit, tesztet és receptet is kínál az ÜGYES, az 1997. év sajtó­történeti szenzációja. További jó hír, hogy már elő is lehet fizetni az ország legkedveltebb rejtvény- és viccmagazinjára, a rendkí­vüli nyereményeket is kínáló ÜGYES magazinra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom