Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

1997. szeptember 22., hétfő Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Koldussors A hatvanas évek közepén a pesti pályaudvarokon és aluljárókban találkoztam elő­ször koldusokkal, akik akkortájt még nem voltak sokan, talán azért is, mert a rendszer nem viselte el, őrei pedig nem tűrték meg őket a fővárosi flaszteren. Jómagam (is) biztos voltam abban, hogy a szocialista állam rövidesen gondoskodik arról, hogy az emberek ne kerülhes­senek ilyen méltatlan, mélysé­gesen megalázó helyzetbe. Saj­nos, tévedtem: sem az akkori, sem a későbbi kormányzatok nem tudták útját állni a koldus­sorsnak, sőt! Napjainkban már vidéken, szűkebb pátriánkban is úton-út- félen találkozhatunk kéregetö emberekkel. Honnan jöttek (elő) a koldusok, a kukázók, hogyan „születtek” a télen- nyáron utcákon tébláboló, tén­fergő, totyogó hajléktalanok, honi és nem honi hontalanok? Nem a földből nőttek ki, jóllehet néhányon a „föld alól” bújtak elő, vagyis egy ideig pincékben, lépcsőházakban, barlanglaká­sokban húzták meg magukat, s csak ritkán mutatkoztak a „nyilvánosság” előtt. A rendszerváltás utáni de­mokráciában a koldulás már nem üldözött életforma, a kére- getök száma ezért is nőtt meg. A fő ok persze a munkanélküliség elszabadulása, a szegénység növekedése (volt). A munkás­szállók ezreinek megszűnésé­vel - az ott lakók nagy része ugyanis egyedülálló, önálló lakással nem rendelkező em­ber volt - tízezrek kerültek szó szerint az utcára, s nagy há­nyaduk jut(hat)ott koldus­botra, s az ingázók közül is sokan elidegenedtek család­juktól. A határok megnyitásával tíz- és százezrek - legálisan vagy illegálisan - települtek be úgy, hogy nem volt - ma sincs - önálló lakásuk, közü­lük is sokan kényszerülnek könyöradományokra. Gyara­pítják a nincstelenek számát azok az elváltak, akiket házas­társuk bírói ítélet alapján penderített ki egykori közös lakásukból, s munkájukat is elveszítve talajt vesztettek. No, és persze a kis települések elszegényedettjei is a kör­nyező nagyobb városokban kötnek ki: a faluban nincs in­gyenkonyha, kuka, visszavált­ható üveg, piac, csarnok al­kalmi fizetséggel és ennivaló­val. De mi lesz velük, mit re­mélhetnek? Rövid távon in­gyenkonyhát, átmeneti szál­lást, segélyt, de ezzel nem mennek messzire. J Josszabb távon, talán ha a LM. gazdaság komolyan meg­erősödik és a társadalom végre emberarcúbbá válik, munkájuk és kenyerük is lesz! Az ember tragédiája ősbemutatójára emlékezve Tollverseny a dráma napján A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című müvének 1883. szeptember 21-i ős­bemutatójára emlékezve immár tizenharmadszor tartották meg. Magyar írók Szövetsége által kezdeményezett ünnepen a ma­gyar nyelvű drámairodalom ér­tékeire, a hazai művekre kíván­ják felhívni az Olvasók és a színházlátogatók figyelmét. Ebből az alkalomból rendez­ték meg a negyedik drámaíró versenyt. A magyar dráma nap­ján három író - Kertész Ákos, Tasnádi István és Verebes Ist­ván - „mérkőzött meg” egy­azon témában, amelyet a Va­sárnapi Hírekben megjelent írá­sok közül sorsoltak ki. A cikk a tragikus sorsú wa­lesi hercegnő, Diana életűtjáról készült videokazetta megjele­néséről szól. Az egyfelvonásos minidrá­máknak öt szereplője lehetett. Isten kegyelméből: régi hitbuzgalommal, új környezetben Örömünnep Kisbágyonban Kalácska Béla a Nógrádi Egyházmegye evangélikus esperese fölszentelési szolgá­lat keretében adta át tegnap délután a kisbágyoni gyüle­kezet felújított, külső környe­zetében is megszépült gyüle­kezeti épületegyüttesét. Az istentiszteleten - feleke­zeti hovatartozás nélkül - igen sokan részt vettek a faluból, sőt Babka László lelkésszel az élen az egyházasdengelegi gyüleke­zetből is sokan ott voltak, de érkeztek Szirákról is az ün­nepre. Az istentiszteleti szolgá­latban részt vett még Klucsik János béri evangélikus lelkész. Köszöntötte az egybegyűlteket F ercsik István kisbágyoni kato­likus plébános is.-Azt kívánom, hogy a kis­bágyoni evangélikus gyüleke­zet régi hitbuzgalmával és új környezetben szolgálja az Urat -, e szavakkal nyújtotta át az istentisztelet előtt Kopka László a gyülekezeti ház kulcsát Kalácska Béla esperesnek. Az Egri Nyomda Kft. vezérigazga­tója, a falu szülötte volt az, aki megismerve a gyülekezet gond­ját, tevékeny közreműködéssel, önzetlen anyagi támogatásával hárommillió forintos költséggel elvégeztette az épületegyüttes felújítását. Kalácska Béla esperes ige­hirdetési szolgálatában megem­lékezett a reformáció jótékony hatásáról a nemzet történeté­ben, kiemelve az evangélikus egyház szerepét. Hangsúlyozta az egység, a történelmi egyhá­zak összefogásának szükséges­ségét mai társadalmi viszonya­ink közepette. Megemlítette: régen is a nagylelkű adomá­nyozók voltak egyházunk segí­tői, hasonló patrónusokra a má­ban is szükség van. Örömét és köszönetét fejezte ki Kopka Lászlónak és családjának, aki jószívvel segített „adott, mert adhatott”, s ez valahol Isten ke­gyelméből fakad - mondotta a Nógrádi egyházmegye espe­rese. Babka László egyházas­dengelegi lelkész a hétközna­pok egyik csodájának nevezte a kisbágyoni gyülekezeti ház fel­újítását. Tettük, amit bírtunk, s minden más az álmainkban élt tovább. Kopka László ennek az álomnak a beteljesülését segí­tette. Szolgálata, cselekedete számunkra példaértékű. Értéket teremtett, jelennek és jövőnek, jó lenne ha sokan, a jelenleginél többen, életünk ezernyi terüle­tén szolgálnák így is a nemzetet egyre többen patrónusokként, akiknek megadatott. Végezetül hangsúlyozta: a nagylelkű adománnyal a kisbágyoni evangélikus gyülekezet műkö­désének feltételei születtek meg, rajtunk, rajtuk múlik, hogy mennyire lesz erőnk tarta­lommal megtölteni. Megyei Körkép JL V4 BATONYTERENYE Kétnapos szüreti rendezvény Rimócon szilaj varsányi paripákkal Bablena Szürkebarátja győzött Az augusztus 20-án kitüntetett Rezesbanda ezúttal is kitett magáért fotó: gyurián tibor Még Beszkid Andor polgár- mestert is megforgatták a tűzről pattant rimóci me­nyecskék tegnap délután a községi sportcsarnok előtti téren, a kétnapos szüreti ren­dezvény fináléjában. Már szombaton elkezdődtek a programok. Este hirdették ki a hagyományos borverseny győz­tesét. A hosszas kóstolást köve­tően sem vesztette el a szigorú zsűri objektív ítélőképességét és végül Bablena Ferenc Szür­kebarátját minősítette a legza­matosabb nedűnek. Szintén szombaton osztották ki a legjobb, legeredményesebb rimóci középiskolás és főisko­lás fiataloknak minden évben (Folytatás az 1. oldalról) A város éves költségvetése 1 milliárd832millió786ezerfo- rint (a kórház nélkül, hiszen az intézmény működését a tb fi­nanszírozza a városon keresz­tül), így tehát az 1189 vállalko­zás által befizetett helyi ipar­űzési adó az éves költségvetés­nek még a 10 százalékát sem teszi ki. Az iparűzési adó 1,2 száza­lékos, de Gyarmaton 45 száza­lékos kedvezményt adnak a nem kereskedő vállalkozóknak, ezzel összességében 8 ezrelé­kesre csökken a mérték. A tar­tozások behajtását illetően a hi­vatal a fizetési felszólítástól a felszámolási eljárás kezdemé­nyezéséig mindent megpróbál, de utóbbinál általában már járó pénzjutalmat. Ez alkalom­mal Beszkid Andorpolgármes- ter százharmincezer forintot nyújtott át a rimóci eminens di­ákoknak. A vigasság jegyében telt el a tegnapi nap. Az 1920-ban alapí­tott Rezesbandát ez év augusz­tus 20-án „Rimóc községért”- díjjal tüntették ki, harsány zené­jükkel már kora hajnalban éb­resztették a falut. A szüreti felvonuláshoz illő szilaj paripákat a varsányiak „kölcsönözték” a rimóci le­gényeknek, akik egész nap hin- tón parádéztatták kiválasztotta- ikat. Délután tombola, gazdag nyereményekkel hozta izga­lomba a közönséget. megszületnek a megállapodá­sok. Salgótarjánban 1600 egyéni és 820 társas vállalkozó idei fi­zetési kötelezettsége 383 millió forint, ebből 18 milliót kell le­róniuk az egyéni vállalkozók­nak. 350 millió forint már meg­érkezett az önkormányzathoz (ebből 13 milliót egyéni vállal­kozók fizettek be), de van eb­ben az összegben előző évi hát­raléktörlesztés is - tájékoztatott Kotroczó Béláné, az adóosztály vezetője. Az elmúlt évek alatt, és beleértve a folyó évet is, 100 millió forintos nagyságrendű iparűzési adóhátralék halmozó­dott fel a megyeszékhelyen. Az adó mértéke itt is a törvé­nyi maximum, vagyis 1,2 szá­zalék, de adómentességet él­Kora este kezdődött az éj­szakába nyúló szüreti mulatság. A Mikron zenekar vette, át a „stafétabotot” az egész nap be­csületesen helytálló rimóci Re­zesbandától, hajnalig keverték a stílust, játszották a rockot és a csárdást. Úgy látszik, hogy az égiek is meghallgatták a kisbíró ukázát: „Fél háromkor kezdő­dik a menet, mely a falun körbe megy, ha lehet, szent Péternél jó időt rendeljenek”. Lehet, hogy a rímek sántikál- tak egy kicsit, de hogy hatáso­sak voltak az biztos: elriasztot­ták a fellegeket. Ugyanis mind­két napon ragyogó volt az idő­járás.-szgys ­veznek azok a vállalkozók, akik éves nettó árbevétele nem ha­ladja meg a 100 ezer forintot. Tavaly 266 egyéni vállalkozó szerepelt ebben a körben. Egyes tevékenységekkel elért árbevétel is mentes az iparűzési adó alól, ilyen többek között a gyermek- és diákétkeztetés, vagy a lakás- és városgazdál­kodási szolgáltatások köre. 1996-ban 24 adóalanynál je­lentkezett ez a kedvezmény, ami forintban 5,4 milliót jelen­tett. Különböző feltételek mel­lett kedvezmény illeti meg azt a vállalkozást is, amely felszámo­lásból vesz meg céget és ott termelő tevékenységet folytat. Salgótarján költségvetésében 11 százalékot tesz ki a helyi iparűzési adó. D. I.­RÉTSÁG 3-oldal Hírek Strandfesztivál Pásztó - Szerte az ország­ból — így többek között Budapestről, Jászárokszál- lásról, Salgótarjánból, Tata­bányáról- érkezett rocke­gyüttesek adtak randevút egymásnak és a közönség­nek az elmúlt hét végén a város strandján rendezett ta­lálkozón. Bibliaklub Salgótarján - A József At­tila Művelődési Központban működő Bibliaklub egész­ségtáplálkozási sorozatában szeptember 22-én, hétfőn 18 órától „Mózes egészségügyi kódexe. Ebéd hús nélkül?” címmel tartanak előadást. Véradás Vizslás - A község műve­lődési házában szeptember 25-én, csütörtökön 14-től 17 óráig várják az önkéntes véradókat. Intézményszépítés Terény - A Közmunka Ta­nácstól 1,2 millió forintot nyert pályázat útján az ön- kormányzat. A kapott ösz- szeget a közintézmények szépítésére, felújítására használják fel a közmunká­sok közreműködésével. Festménytárlat Szécsény - Lakatos László festményeiből nyílt kiállítás a Művelődési és Művészet- oktatási Központban. A Pásztón élő alkotó Szegeden töltött évei során született művei is láthatók a bemuta­tón, amely két hétig tekint­hető meg. Beruházás technikára Drégelypalánk - A telepü­lés művelődési háza most készülő pályázatában a Nemzeti Kulturális Alaptól számítógépek, mikrofonok, erősítők beszerzéséhez igé­nyel több száz ezer forintot. Amennyiben megkapják a kért összeget, annak húsz százalékát az önkormányzat saját költségvetéséből bizto­sítja. Fogadószoba Salgótarján - Puszta Béla polgármester szeptember 24-én, szerdán 8-tól 12 óráig és 14-től 16 óráig tart fogadónapot a városhá­zán. Nincs 10%-os a vállalkozók tartozása Balassagyarmaton és Salgótarjánban Adómorál - iparűzésből Kíváncsiskodó -Elövonai Mihaiik Júlia rovata - Telefon: 32-416-455 Papírból hús... - Zsebbe vágó dekák Rovatunk várja kedves olva­sóink közérdekű vagy egyéni gondokkal kapcsolatos kí­váncsiskodó kérdéseit, észre­vételeit. A 416-455-ös telefo­non naponta, 10-töl 13 óráig kereshetik szerkesztőségün­ket, de személyesen és levél­ben is fordulhatnak hozzánk. A fenti számon, munkaidőn túl üzenetrögzítőnk is rendel­kezésükre áll. Szécsényi ingázó Tisztelt levélírónknak ipari ta­nuló fia részére a helyijárat-bér- letet is meg kell vásárolnia. Te­hát a Tarján városközpontjfig szóló távolsági bérlete az ér­vényben lévő szabályok értel­mében nem jogosítja a helyi já­raton való utazásra. Amint megfigyelte, ennek fordítottja megengedett, vagyis az adott település közigazgatási határain belül helyközi (távolsági) jára­ton használható a helyi járatra váltott bérlet. Ezt az indokolja, hogy a távolsági közlekedés he­lyenként kiszolgálja, mintegy helyettesíti a hiányzó helyit. Praktikák Tarjámban- Öt deka csomagolópapír nél­kül kérem! - így hangozhatna a salgótarjáni T. L-né kérése azokban a boltokban, ahol - bosszúságára - a kevéske fel­vágottját viszonylag nagy és vastag papírba csomagolják, mellyel együtt már nem hu­szonöt, hanem harminc deka kolbászért kell fizetnie ... (Pedig a papír is drága!) A na­pokban drágult húsféléknél pe­dig ezek a pluszok még bosz- szantóbbak.-Kisnyugdíjas lévén sajnos, nem hagyhatom szó nélkül az efféléket, de valóban nem mindegy, mennyit fizetek azért a kevésért, amit elfogyasztok - jegyezte meg T. L-né, aki han­got adott reményének, misze­rint bizohyosan van olyan ille­tékes szerv, melynek ellenőrei a fogyasztók érdekében ilyen „ügyekben” is eljárhatnak. Tőkehús és hentesáru cso­magolásánál előírás a megfe­lelő minőségű, vastagságú zsír­papír használata, ezt kormány- rendelet írja elő. Nem véthet­nek a közegészségügyi szabá­lyok ellen sem, melyek szerint a hús- és húskészítményeket nem mer­hetik csu­pasz mérő­felületen, de: a cso­magoló­papír súlyának a vásárlóval való megfizettetése szabálysér­tésnek minősül. (Kivétel ez alól az üzlet, vagy más cég által előre csomagolt termék.) Minderről a megyei fogyasztó- védelmi felügyelőség tájékoz­tatta lapunkat azzal együtt: el­lenőrzései szerint is valósak a vásárlók tapasztalatai. S hogy nem csupán helyi a vevőket ká­rosító jelenség, arra az utal, hogy ezekben és az elkövetke­zendő napokban, ilyen irányú vizsgálódásoknak vetik alá más megyékben is az üzleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom