Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

4. oldal Gazdaság 1997. szeptember 22., hétfő Együttműködés. Finnor­szág tapasztalatai jól hasz­nosíthatók hazánk EU-tag- ságra való felkészülésében az agrárium területén. Ezért is kívánatos a magyar és finn intézmények folyama­tos kapcsolattartása - mondta Nagy Frigyes finn­országi látogatását köve­tően. A földművelésügyi tárca vezetője egyebek közt arról tárgyalt partnerével, hogy a két ország az erdé­szet, a vadgazdálkodás, a környezetvédelem, a terü­letfejlesztés és a farmergaz­daságok modernizációja te­rén bővíti együttműködését. Futárok 220 országba. Az Interneten keresztül is elfogad megbízásokat a Royal Express Kft. A szál­lítmányozási és futárszolgá­lati cég, amely az idén fél- milliárd forintos forgalomra számít a tavalyi 400 millió­val szemben, 220 országba vállalja sürgős küldemé­nyek továbbítását. A társa­ság forgalmából egyébként 80-85 százalékkal a külföldi futárszolgálati tevékenység részesedik. Lex Debrői. A hét végén az érintett települések polgár- mesterei és a termelők kép­viselői aláírták a Debrői Hárslevelű borszabályzatát. A szigorú „Lex Debrői” szerint hazánk egyik leg­kedveltebb borfajtájához legalább 16 fokos cukortar­talmú szőlőt lehet fölhasz­nálni, amelyeket I. vagy II. osztályú termőhelyeken szedtek. A leszedett szőlőt még a szüret napján köte­lező fölhasználni, a palac­kozást pedig leghamarabb a szüretet követő év márciu­sában lehet elkezdeni. Várhatóan jól fizet az idén a napraforgó, a cukorrépa, a vörösborszőlő Derűs már a határ A megyei földművelésügyi hivatalok tájékoztatása szerint az ország déli megyéiben már megkezdődött a napraforgó beta­karítása. A kedvező terméskilátásokat negatívan befolyásol­hatja a csapadékos időjárás okozta gombafertőzés. A kukori­cának viszont kimondottan kedvezett a sok eső, az állományok szépen fejlettek, jó terméskilátásokkal kecsegtetnek. Becslések szerint a gazdálko­dók az idén kiváló kukorica- termésre számíthatnak. (Lásd ezen az oldalon „Tengernyi tengeri” című írásunkat.) Álta­lában szépen fejlődik a cukor­répa is. A feldolgozási kam­pány ezekben a napokban teljes gőzzel megkezdődik. Nem ilyen kedvező a kép a kertészetekben. A termelőknek komoly érvágást jelent, hogy a gombás és baktériumos megbe­tegedések jelentős kiesést okoz­tak paprikából és paradicsom­ból. Uborkából is csak gyenge közepes a termés; a palántáról nevelt támberendezéses ubor­kákat a legtöbb helyen sikerült megvédeniük a peronoszpórá- tól, a hűvös időjárás azonban nem kedvezett a terméskötő­désnek. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása alaposan megnövelte a gyümölcsösökben a növény- védelmi és ápolási költségeket. A kevés, de jó minőségű őszi­barack értékesítése nem oko­zott gondot, a szilvatermés mennyisége és minősége egy­aránt jónak mondható. Az al­másokban a varasodás és a per­zselés miatt az étkezési minő­ségű alma aránya tovább csök­kent. A jó minőségű nyári al­mák főleg a Dunántúlon kere­settek. A szőlőszüret eddigi tapasz­talatai arra utalnak, hogy a pe- ronoszpóra viszonylag kevés kárt okozott a szőlőskertekben, a fürtök épek, egészségesek. A vörösborszőlő iránt megnöve­kedett kereslet megemelte az átvételi árakat, a fehérborszőlő árát a magas átmenő készletek szorítják lefelé. így az előbbiek felvásárlási ára 15-20 százalék­kal magasabb, az utóbbiaké 10- 15 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Most célszerű bespájzolni a téli hónapok­ra szükséges készleteket. A zsákos burgo­nyát ajánlatos kibontani és megvizsgálni, hogy a gumók egészségesek-e. A télire szánt krumplit egyelőre erkélyen vagy garázsban is tarthatjuk, de ha beállnak a fagyok, olyan tá­rolóhelyet kell keresni (pince vagy kamra), ahol a hőmérsék­let nem csökken fagypont alá. Vöröshagymából lehetőleg olyat vásároljunk, amelynek a felső levelei papírszerűen le­válnak és a nyakrészen a leve­lek szorosan záródnak. Az érett vöröshagymát - vékony réteg­ben kiterítve - akár a padláson is tárolhatjuk, mert a fagy nem árt neki. Arra ügyeljünk, hogy a fagyott hagymákat ne bolygas­suk meg, mert akkor fogyasz­tásra alkalmatlanná válnak. A fokhagymát füzérbe kötve szel- lős kamrában tároljuk. A konyha párás levegőjében csak azokat tartsuk, amelyeket né­hány napon belül felhasz­nálunk. A gyökérzöldségeket - a sárgarépát, petrezselymet, pasz- tinákot, retket - lehetőleg pin­cében tároljuk. Az ép, sértetlen gyökereket rétegesen kell fel­halmozni friss, nyirkos homok közé, oly módon, hogy a gyö­kerek koronája a pince belseje felé nézzen. Kisebb mennyi­ségű gyökérzöldséget homok vagy fűrészpor között fa-, il­letve műanyag ládában is tárol­hatunk. A téli almát minél ala­csonyabb (-1, -2 fokos) hő­mérsékleten, 89-90 százalékos páratartalom mellett lehet leg­tovább romlás, illetve töppedés nélkül eltartani. A tárolóhelyiséget ilyenkor éjszaka, a hideg beállta után nappal kell szellőztetni. Ha a pince légtere túl nedves, akkor lapos tálcákon rakjunk ki ége­tett mészport, az ugyanis a fö­lösleges nedvességet elszívja a levegőből. Birsalmát és birskörtét ne tá­roljunk almával és körtével egy légtérben, mert az alma felveszi a birs erős és jellegzetes illatát. A naspolya nem érzékeny a hidegre, padláson, fagyos kam­rában is jól eláll a kora tavaszi fogyasztásáig. Határidő cégvezetőknek Szeptember 23.- A befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Szeptember 25.- A bányavállalkozók bányajára­dékának befizetése. Szeptember 28.-A fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése;- a számítógéppel vezetett vám­áru-nyilvántartás hitelesíttetése. Agrártámogatások Az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők gazdálkodásuk tartós forgóesz­köz-szükségletének fedezetére felvett hiteleik után a hitelszer­ződésben szereplő kamat mérté­kével azonos összegű kamattá­mogatást vehetnek igénybe, négy-hat éves időszakra. A kedvezményes hitel összege az előző évi igazolt nettó árbevé­tel huszonöt százaléka, legfeljebb azonban ötvenmillió forint lehet (kezdő vállalkozásoknál az üzleti tervben elfogadott árbevétel az irányadó). A támogatást a termel­tetők is igénybe vehetik, ameny- nyiben kötelezettséget vállalnak arra, hogy továbbadják azt a ter­melőnek, vagy érvényesítik az elszámolásnál. A termeltetők kedvezménye­zett hitelösszege a négy-hat éves időtartamra kötött termeltetési keretszerződésekben 1998-ra rögzített felvásárlási összeg hu­szonöt százalékáig terjedhet. A kamattámogatás az első év­ben ötvenszázalékos, az ezt kö­vető legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre hetven-, ötven-, negyven-, húsz- és tízszázalékos. A rendelet részletesen megha­tározza, hogy milyen hitelszer­ződések után és milyen garancia­Elöregszenek az aktív keresők, javul az iskolai végzettség szerinti összetétel Átalakuló foglalkozási szerkezet Nógrádban A 90-es évek elejétől kezdve az aktív keresők egy jelentős ré­sze munkanélkülivé, egy kisebb hányada inaktívvá vált. Mindez elsősorban a megye gazdasági mélyrepülésének a kö­vetkezménye. Csupán a szolgáltató szférában dolgozók lét­száma növekedett. A vállalkozásokban foglalkoztatottak részaránya nem éri el az országos átlagot. Miközben az aktív keresői réteg „elöregedése” tapasztalható, növekszik a szel­lemi munkások aránya, javult az iskolai végzettség szerinti összetétel is. A megye népességének gazda­sági aktivitása az 1990-es rendszerváltás után jelentősen megváltozott. Amíg az aktív keresők -népességhez viszo­nyított- aránya 1960 és 1990 között lényegében azonos és viszonylag magas szinten (40 % fölött) mozgott, addig az elmúlt évben már nem érte el a 30 %-ot sem, s ez a folyamat az országos átlagnál kedvezőt­lenebb. Az aktív keresők köréből ki­szoruló férfiak és nők egy ré­sze a tulajdonviszony-változás és a szerkezeti átalakulás (stb.) következtében munkanélkü­livé vált. Fejlődő szolgáltatás A megyében ez a folyamat a kedvezőtlen adottságok miatt az országosnál jóval erőtelje­sebb volt. Ennek következté­ben a munkanélküliek népes­ségen belüli aránya 7,4 %, az országos 4,7 %-kal szemben. Az aktív keresők közül ki­kerülők másik része rokkant il­letve korkedvezményes nyug­díjasként az inaktívak táborát gyarapította illetve gyarapítja. (Áz inaktív keresőkhöz tartoz­nak még a gyermekgondozási ellátásban részesülők, a saját, illetve a hozzátartozói jogon nyugdíjasok és járadékosok stb.) Ennek következtében is az inaktív keresők aránya az 1990. évi 27,4 %-ról 34,8 %-ra emelkedett, miközben az or­szágos átlag 32,5 %-os. Mindez azt is jelenti, hogy ug­rásszerűen megnőtt az aktív keresőkre jutó teher a megyé­ben és országosan is. Az aktív keresők nemzet- gazdasági ágak szerinti össze­tételének változása a rendszer- váltás után felgyorsult. 1996- ban a mezőgazdaság aktív ke­resőinek száma 3660 fő volt, 10 ezerrel kevesebb, mint 6 évvel korábban. Arányuk az összes aktív keresőn belül az 1990. évi 14,0 %-ról 5,6 %-ra esett vissza, míg országosan „csak” 8 %-ra. Következmé­nye ez a mezőgazdaságban le­zajló folyamatoknak, így a tu­lajdonviszonyok változásának, a szövetkezetek felszámolásá­nak, átalakításának, a gazdál­kodási, értékesítési nehézsé­geknek. Az átalakulás a megye ipa­rát érintette a legérzékenyeb­ben, de az építőipari szerveze­tek is igen nehéz helyzetbe ke­rültek. Az okok ismertek: pi­acvesztés, nem megfelelő ver­senyképesség, pénzügyi, gaz­dálkodási problémák, termé­szetesen itt is mindez össze­függ a privatizációs folyamattal. Az aktív keresők száma 1990 és 1996 között mintegy 20 ezer (!) fővel esett vissza, arányuk 46,8 %-ról 39,8 %-ra csökkent, jóllehet így is 7 % ponttal magasabb az országos átlagnál. Az 1990 utáni időszakban - a termelő ágazatokkal ellen­tétben - a szolgáltatási ágak fejlődésnek indultak, noha természetesen az iparból és mezőgazdaságból kikerülő lét­számot nem tudták „felszívni”, hiszen az itt dolgozók létszáma 2816 fővel nőtt - „mindössze”. Ez azt mutatja, hogy meg­növekedett az igény a szolgál­tatási jellegű tevékenységek iránt. Ezen belül is a kereske­delmet, az ingatlanügyeket, a pénzügyi szolgáltatásokat ér­demes kiemelni. Az átalakulás eredményeként a szolgáltatási jellegű gazdasági ágak aktív keresőinek súlya 39,2 %-ról 54,6 %-ra növekedett, de még nem éri el az országos 60 %-os értéket. Nőtt a szellemiek aránya Nógrádban az aktív keresőkön belül mind az egyéni vállalko­zók, mind a társas vállalkozá­sok tagjai kisebb arányt képvi­selnek, mint országosan. Ezt támasztja alá az a tény, misze­rint itt még mindig nagyobb arányú (39,4 %-os) az állami tulajdonú munkáltatókhoz tar­tozó aktív keresők aránya, mint országosan (34,5 %). Ez­zel párhuzamosan a magántu­lajdonban lévő szervezeteknél 34,8 %, az országos 41,8 %- kai szemben. A szövetkezeti, illetve vegyes tulajdonnál nincs lényeges eltérés az or­szágos átlagtól. Nemek szerint számottevő az eltérés a tulajdoni jelleg alapján vizsgált megoszlásban. A férfiak a nagyobb kockázat­tal, de nagyobb jövedelemmel is járó magántulajdonban lévő szervezeteket, a nők a stabi­labbnak tűnő állami tulajdon­ban lévő szervezeteket részesí­tik előnyben, persze ma már nem mindig választás kérdése ez. A szellemi foglalkozásúak részaránya az aktív keresőkön belül az 1990. évi 27,9 %-ról 33,3 %-ra nőtt, a fizikai foglal­kozásúaké ennek megfelelően csökkent. A szellemi foglalko­zásúak közül a tényleges ve­zető beosztásban dolgozók mintegy 7 %-os arányt képvi­seltek, ez csaknem azonos az országos átlaggal. Számottevő, közel 4 % pon­tos viszont az eltérés - hátrá­nyunkra - az egyetemi, főisko­lai képzettség önálló alkalma­zását igénylő foglalkozások­nál. Az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak, illetve az irodai és ügyviteli munka­körben dolgozók részaránya nagyjából megegyezik az or­szágossal. A fizikai foglalko­zásúak közül a legnagyobb súlyt az ipari és építőipari (24,5 %), a szolgáltatási jel­legű (14,5 %) munkakörökben dolgozók, illetve a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők (13,1 %) képviselik. Az aktív keresők korcsoport szerinti összetétele is jelentő­sen módosult. A 14-19 év kö­zöttiek aránya 1980-ról 1996- ra, ellentétes tendenciák hatá­sára csökkent. Egyfelől meg­hosszabbodott a tanulási idő, kitolódott az első munkábalé­pés időpontja, másfelől viszont egyre nehezebb állást találni, nagyfokú a munkanélküliség a pályakezdők körében is. A 20-29 éves korosztály rész­aránya némileg csökkent, míg a 30-39 éveseké alig változott. Jelentős a növekedés viszont a 40-54 éves korcsoportban és ez az aktív keresői állomány „elöregedését” jelzi. Itt ugyanis az 1980. évi 34,3 %- ról 44,4 %-ra nőtt a részarány. A legfelső korosztályban, to­vábbá nyugdíjasoknál csök­kent az arány, illetve a keresők száma. Több diplomás Kedvezően alakult az aktív ke­resők legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele. 1980-ban az aktív keresők 58,7 %-a az általános iskola 8 osztá­lyát végezte, vagy még azt sem, ez az arány 1996-ra 24,7 %-ra csökkent. Ezzel párhu­zamosan növekedett a közép­fokú szakmunkásképző isko­lát, szakiskolát, illetve közép­iskolát végzettek aránya a vizsgált 16 év alatt, a növeke­dés mértéke 15, illetve 11 % pont. Az aktív keresők között a felsőfokú végzettségűek há­nyada 1980-ban még csak 5,7, 1996-ban már 13,5 % volt. Ez az arány azonban még mindig elmarad az országos átlag 16,8 %-os értéke mögött. Amíg 1980-ban befejezett felsőfokú végzettséggel a fér­fiak 6,2, a nők 5,1 %-a rendel­kezett. A nők nemcsak behoz­ták a hátrányukat, de „elő­zésbe ”is kezdtek: 1996-ban a nőknek már 14,2, a férfiaknak csak 12,9 %-a volt felsőfokú végzettségű. (baráthi) vállalás mellett vehető igénybe a támogatás. A jogszabály tájékoz­tatást ad a kérelmek benyújtásá­nak rendjéről és az elbírálás felté­teleiről is. Tb- és nyugdíjreform 1998. január elsejétől hatá­lyosak a társdalombiztosításra vonatkozó új törvények. Az 1997. évi LXXX. törvény ren­delkezik a társadalombiztosítási és nyugellátásra jogosultakról, valamint az ellátások fedezetéről (azaz a járulékokról). Jellemzője, hogy bezárja a járulékfizetés alóli kibúvás utolsó kiskapuit is, vi­szont valamelyest csökkenti a fi­zetendő tb-járulékok mértékét. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék évente egy száza­lékkal növekszik. A kötelező egészségbiztosítási ellátásokat az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel. Té­rítésmentesen, részleges térítés mellett, illetve méltányosságból vehetjük igénybe az egészség- ügyi szolgáltatásokat betegség- megelőzés, illetőleg gyógykeze­lés céljából. A pénzbeli ellátásokról (táp­pénz, anyasági támogatás stb.) külön fejezet rendelkezik, a sza­bályok keveset változtak. Á nyugdíjreform legfontosabb új vonása a magánnyugdíj és a nyugdíjpénztárak megjelenése. A pályakezdőknek jövőre már köte­lező csatlakozniuk valamelyik ál­taluk választott magánnyugdíj­pénztárhoz, a 47 évesnél fiata­labbak pedig választhatnak, hogy tagjai lesznek-e valamelyik pénz­tárnak vagy sem. A magánnyugdíjpénztárak működéséről és a működés ga­ranciáiról az 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik. A társadalombiztosítási nyug­díj összege és kiszámításának módja, valamint a szolgálati időre vonatkozó szabályok is vál­toztak, és ezentúl az özvegyi nyugdíjat az öregségi nyugdíj mellett is lehet folyósítani. A részletes szabályokat az 1997. évi LXXXI. törvény és a várhatóan az ebben a hónapban megjelenő végrehajtási rendelet tartalmazza. A versenyképesség ára Tengernyi tengeri Rekordtermés várható kukori­cából. Az előzetes becslések szerint 6,4 millió tonna tengeri vár betakarításra, 600 ezer tonnával több, mint tavaly. A földművelésügyi tárca Ag­rárrendtartási Hivatala 1 millió tonna kukorica exportját engedé­lyezte. Ám a kereskedők szerint az értékesítéssel gondok lesznek. Magyarország ilyen tömegben takarmánygabonát a Szovjetunió megszűnése óta nem árult. 800 ezer tonna kukoricát utoljára 1992-ben adtunk el, azóta évente a kivitel félmillió tonna körül mozog. Az idén a betakarítást követően - a hazai állatállomány alakulásának a függvényében -, várhatóan mintegy 2 millió tonna exportálható kukorica áll majd rendelkezésre. Külpiaci értékesí­tés szempontjából elsősorban a környező országok jöhetnek szóba, ilyen mennyiséget azon­ban ezeken a piacokon nem lehet eladni. A tengerig történő szállí­tás költségei viszont jelentősen megdrágítják a terméket. A magyar kukorica versenyké­pessége azon fog múlni, hogy a kereskedők milyen áron tudják a termelőktől felvásárolni a termé­ket. Ha olcsón, akkor találnak rá vevőt, ha drágán, akkor nem va­lószínű, hogy az exportárualap értékesíthető lesz. Mivel a tengeri betakarítása nemrég kezdődött el, a felvásárlási árakról csak a tőzs­dei információk állnak rendelke­zésre: a kukorica ára 16-17 ezer forint között mozog. A Földmű­velésügyi Minisztérium 1 millió tonna kukorica exportját engedé­lyezte. Az exportőrök határidő nélkül, a keret kimerüléséig igé­nyelhetik az engedélyeket. A mi­nisztérium a korábbi tonnánkénti 15 ezer forintos letéti díjat 1000 forintra mérsékelte. Még ókukoricára is lehet kivi­teli engedélyt igényelni, szep­tember 30-áig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom