Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-23 / 222. szám
1997. szeptember 23., kedd Ország - Világ 5. oldal Négy országba - Csehországba, Lengyelországba, Magyarországra és Oroszországba -jutott tavaly a közép- és keleteurópai térségbe áramló külföldi befektetések kétharmada. Német álláspont szerint ha Spanyolország, Görögország, Írország és Portugália teljesíti a pénzügyi és gazdasági unió alapfeltételeit, akkor a nekik juttatott segélyek további folyósítására nem lesz szükség. Madrid viszont az Európai Unió keleti bővítésének meg- akasztásával fenyegetőzik arra az esetre, „ha az új tagok felvételének ára az EU szegényebb térségei által élvezett kedvezmények megvonása lenne”. Taktikai áldozatokat is érdemes hozni a román-magyar stratégiai partnerség érdekében- hangsúlyozta Adrian Severin. A román külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy már kiválasztották a Szegeden hamarosan megnyíló román főkonzulátus vezetőjének személyét. * Egyhangú „nem”. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja tegnap egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadja el Nyers Rezső lemondását a frakció etikai bizottságának elnöki tisztjéről. A politikus azért akart megválni posztjától, mert korábbi magas pozíciói miatt érintett az ügynöktörvényben. Kötelező nyelvtudás. Elképzelések szerint 1999-től dandárparancsnoki és annál magasabb pozíciókban, 2002 és 2005 között pedig zászlóalj-parancsnoki szintig kötelezővé válna legalább egy NATO-ban használt közvetítő nyelv ismerete a honvédségnél, jelentette be Keleti György miniszter. SZDSZ-frakciónlés. Az SZDSZ-frakció szorgalmazza, hogy a parlament még ebben a ciklusban fogadja el a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényjavaslatot- hangzott el a képviselőcsoport tegnapi ülése után. NAT-ra készülve. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által tavasszal kiírt pályázat hat nyertes tantervét tegnap mutatta be Báthory Zoltán. A közoktatási helyettes államtitkár bejelentette: valószínűleg még ebben a hónapban megjelenik a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának irányelveiről szóló miniszteri rendelet. Itthon a Márai-hagyaték. Hazaérkezett az 1989-ben elhunyt Márai Sándor hagyatéka a kanadai Torontóból. A mintegy 22 doboznyi anyag, Márai személyes tárgyai, levelei, kéziratai, kritikái a Petőfi Irodalmi Múzeumba kerültek. Merénylet a külképviselet ellen. A „Jordániái iszlám ellenállás” nevű, eddig ismeretlen szervezet tagjai gépkocsiból tüzet nyitottak Ammánban az izraeli nagykövetségre. Két izraeli diplomata megsebesült a támadásban. fotó: feb/reuter Jószomszédi kapcsolatok a Házban Horn Gyula miniszterelnök azért kért szót a parlamentben, hogy tájékoztatást adjon az ország szomszédsági politikájának jelenlegi helyzetéről, de csupán Romániával és Szlovákiával foglalkozott. Beszédét elsősorban Orbán Viktor Fi- desz-elnök Erdélyben tett kijelentéseinek bírálata motiválta. A miniszterelnök rámutatott, hogy kormánya több mint három éve a jószomszédi kapcsolatok kialakítására és ápolására törekszik, hogy előmozdítsák a történelmi megbékélést. Egyes ellenzéki politikusok kijelentései azonban nemzetközi feszültségeket keltenek, amiket végül a kormánynak kell kezelnie. Horn kérte az ellenzéket, tartsa be a politikának azt az íratlan szabályát, ami szerint külföldön nem szokás gya- lázni saját országunk kormányát. Ha valóban szívükön viselik a határainkon túl élő magyarok sorsát, akkor ne szóljanak bele a politikájukba, döntse el az RMDSZ, akar-e autonómiát, és ha igen, milyet. Áttérve a magyar—szlovák viszonyra a kormányfő elismerte, hogy három éve nincs előrelépés a szlovákiai magyarság jogérvényesítésében. A sokat támadott alapszerződés mégis hasznos, így legalább van mit számon kérni. Torgyán József (FKGP) bejelentette: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelynek a Hóm Gyula - volt külügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök - által a magyar nép ellen elkövetett bűnöket - mint például a Duna elterelése, hazánk megcsonkítása, Iliescu és Meciar kiszolgálása - kell feltárnia. Válaszában a kormányfő sületlenségeknek nevezte Torgyán szavait, amikkel csupán a Ház tekintélyét csorbítja. Polcorni Zoltán védelmébe vette Orbánt, míg Szent-Iványi István (SZDSZ) megkérdezte: melyik Orbán Viktornak higgyünk? Annak, aki bírálta Antall Józsefet, mert lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát, vagy annak, aki bírálja Hóm Gyulát, mert nem tekinti magát 15 millió magyar miniszterelnökének? S. Á. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Lady Diana-poszter • Sztárok a díványon • A modem ember ütésálló • Vasárnap reggel Magyarországon Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! Hírháttér Társbérlet Varsóban Furcsa kettősséggel zárult a vasárnapi lengyel parlamenti választás. 1993-as voksoláson szétforgácsolódott jobboldal mostani szereplése elmozdította az erőviszonyokat a varsói törvényhozásban. Kormányzati helycserére kerülhet sor, mert az eddigi középbal koalíció nem tudta megőrizni pozícióit. Ugyanakkor a belpolitika színpada mégsem vált sokkal átláthatóbbá, hiszen a győztes Szolidaritás Választási Akció (AWS) 40 csoport tömörüléseként önmagában továbbra sem képes a kormányalakításra. így a szejmbeli többség a jövőben is csak koalíciós alkuk nyomán jöhet létre. Nem lesz könnyű szülés. Az a párt ugyanis, amelyik a papírforma alapján az AWS „természetes szövetségese” lehetne, a centrista, liberális Szabadság Uniója, egy sor témában eltérő álláspontot vall. Gyors privatizálás, a gazdasági reformok határozott továbbvitele, s az állam világi jellegének megőrzése - programlistája szinte gyökeresen ellentmond az AILS lassabb szabadpiaci változásokat és az alkotmány módosítását hangsúlyozó terveinek. Bonyolult tárgyalásokra lehet tehát számítani Varsóban, s még az sem kizárt, hogy a frontvonalak átrajzolódnak. Igaz, az előírások szerint a potenciális partnereknek október 20-ig, az új parlament első üléséig bőven van idejük a kabinet létrehozására, illetve az új kormányfő kijelölésére. Nehéz időszaknak néz elébe a sokszor posztkommunistaként támadott Kwasniewski elnök is, ha valóban jobbközép kormány alakul. Szondy Gábor A franciák az ivás és a vezetés mellett döntenek Hatástalan kampány Diana hercegnő tragikus halála és az a tény, hogy sofőrje alkoholt fogyasztott, kiélezte a franciák „nemzeti” vitáját az alkoholról és a vezetésről. Több mint harminc év telt azóta, hogy a gallok úttörőként kezdték el kampányukat az alkohol ellen. Jelszavuk majdnem szó szerint megegyezett a miénkkel: „Ön dönt: vezet vagy iszik?” Ám a franciák a jelek szerint a „vagy” helyett többnyire az „és” mellett döntenek. Legalábbis a szomorú statisztika ezt mutatja. Egész földrészünkön Franciaországban fordul elő a legtöbb alkohol miatti halálos baleset. Francia- ország az alkoholfogyasztásban egyébként is szinte világelső, Hosszabbak Tegnapról mára virradóra 1 óra 56 perckor volt az őszi napéjegyenlőség, mától egyre rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák. Zombori Ottó csülagásztól megtudtuk: a nappalok december 21-ig hetenként mintegy tizenöt-húsz perccel rövidülnek, ezt követően a nyári napfordulóig, Szent Iván napjáig ismét hosszabbodnak. A két napéjegyenlőséget féléves ív köti össze, a Nap általában 179 napig tartózkodik a déli félteke fölött, majd átvándorol az északi félteke fölé, ahol egy héttel több időt tölt. A csillagászok négy ősi dátumot tartanak számon: a tavaszi és őszi napéjegyenlőségét, valamint a téli és a nyári naposak Luxemburg előzi meg, bar hazánk is előkelő helyen szerepel. A franciák egyébként Európa legszorgalmasabb gyógyszerfogyasztói is. (Lady Di sofőrje nemcsak ivott, hanem gyógyszert is szedett.) Háromszor annyi altatóval, nyugtatóval élnek ott az emberek, mint a németek, olaszok, vagy a britek. A helyzeten a szabályok szigorítása sem sokat segített. Két évvel ezelőtt faragták le a vér- alkoholküszöböt öt ezrelékre, azóta a franciáké az egyik legszigorúbb előírás Európában. Hogy mi változott? Ahelyett, hogy lemondanának az ivásról, azóta egyre többen szeretnék megtudni, hogy mennyi „fér bele” az öt ezrelékbe. az éjszakák fordulóét. Ez utóbbi két időpont a Nap állásához kapcsolódik: delelője a legszélső déli ponton december 21-én éri el a Baktérítőt, június 21-én pedig a Ráktérítőn delel. Télen rövidek, mindössze nyolcórásak a nappalok, nyáron viszont tizenhat órán át van világos. Tavasszal és ősszel 12 óránként váltakoznak a nappalok és az éjszakák. Az órát általában a napéjegyenlőséget követőn hét végén szokás átállítani. A tavaszi napéjegyenlőség után előre, az őszi napéjegyenlőséget követően pedig vissza szoktuk állítani az óra mutatóit. Az utóbbi évben ez az időpont módosult. Az idén csak október végén igazítjuk vissza az órákat. (újvári) Mit hoz az új törvény ? - Válaszol Tamássy István országgyűlési képviselő Kezelhetetlen társasházak ? Kezelhetetlen helyzetek alakultak ki a több mint egymillió magyarországi társasházban. Főként a több száz lakásosakban, hiszen a közös ügyekben százszázalékos egyetértéssel kellett dönteniük a lakóknak. A mérték januártól kétharmadosra finomodik. Erről is tájékoztatta lapunkat Tamássy István, az SZDSZ Nógrád megyei országgyűlési képviselője, aki a környezetvédelmi bizottság tagjaként részt vett a társasházi törvény előkészítésében. — Milyen változásokat hoz a törvény a társasházak életében jövő januártól?- Az első magyar társasházi törvény 1924-ben készült, azt követően 1977-ben szabályozták a társasházak működését. Alapvetően megváltozott a helyzet, miután 1990-től lezajlott a tömeges arányú lakásprivatizáció. Több mint egymillió lakás társasházi lakás lett, és kezelhetetlen helyzetek teremtődtek. A lakások magántulajdonná váltak. A probléma általában az egész épület közös üzemeltetésével, fenntartásával van. Egy nagyobb épületben a lakók különböző dolgokban érdekeltek, ezeket nem szabályozták az alapító okiratok. Sok épületben felvetődött például a tetőtér beépítése. Ez még elfogadható az alsó emeleti lakók számára, de a közvetlenül a tetőszint alatt lakónak már ki kell költöznie, amíg a munkavégzés tart. Itt felmerült a „különösen érdekelt lakó” fogalma, de véleményem szerint erre azért nincs szükség, mert itt az építési törvényt kell alkalmazni. Az érintett lakó véleménye fontos az engedély megadásában. Jogvédelme az építési törvényen keresztül biztosított. Vagy éppen az első emeleti lakónak még nem túl fontos a lift, de a nyolcadik emeletinek már létkérdés. Ezeket a kérdéseket az alapító okiratok alapján csak százszázalékos, egységes véleménnyel lehet rendezni.- Ez képtelenségnek tűnik.- Az új törvény e tekintetben a kétharmados többség lehetőségét kínálja fel. A törvény azt a javaslatot teszi, hogy ahol nagyon nagy a közösség, lehetnek részközgyűlések is, majd küldöttek útján valósuljon meg a társasház közgyűlése. Lényeges probléma, hogy a társasházak kényszerközösségek. Nem mindenkinek egyforma az anyagi helyzete, nem mindenki tudja egyformán viselni a közös költségeket. Megoldatlan az is, mi történjen, ha egy-két lakó halmozza fel a tartozásokat, hiszen a közösség a teherviselő. A bírósági eljárás az új törvény szerint is fennmarad, de az illető lakására bejegyezhető lesz a jelzálog, mégpedig úgy, hogy az adósságbehajtók rangsorában maga a lakóközösség kerül az első helyre.- Az építési és a jelzálogtörvényen túl összefügg a társasházi törvénnyel a lakás-takarékpénztári is.- Annak tárgyalásánál elmondtam, hogy az az összeg, amennyit egy átlagos takarékoskodó összegyűjthet, kiválóan alkalmas például a felújításra, hiszen abból új ház nem építhető. A törvények lassan egységes egészbe kerülnek, de éppen az építési törvénnyel kapcsolatban van egy érdekes buktató. Az építési hatóság a városkép megvédése érdekében kötelezheti a tulajdonost lakása karbantartására. Más kérdés, hogyan hajtja végre. Vitás a magyar politikai erőkön belül annak eldöntése, hogy az olcsón magántulajdonba átadott lakásokat az állam kötelessége- e felújítani. A többségi álláspont szerint nem, de így nagyon sok lakó lehetetlen helyzetbe fog kerülni.- Van-e szó a társasházak gazdálkodásának nagyobb fokú ellenőrzéséről?- Felmerült a korábbi tervezetekben, hogy eléggé magukra hagyatottan működnek a társasházak, ezért a lakásszövetkezetek mintájára kellene alakítaniuk egy központi szervezetet. Ezt az érintettek elvetették, és már a törvényből is kimaradt. A társasház számvizsgáló bizottságot hozhat létre. Ez a lakástörvény kissé féllábas. A társasházi és a - várhatóan benyújtásra már nem kerülő - szövetkezeti törvény kapcsolatáról van szó. Fölöslegesnek tartom ezt a típusú törvénygyártást, amikor ennyire részletszabályozások készülnek. A két lakástípus rendkívüli módon egyezik, mindössze származásuk más. Egy törvényt kellett volna rájuk készíteni.
