Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-22 / 195. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. augusztus 22., péntek Nógrádba költöznek a brummogó jószágok - Majdnem olyan mint a vadonban Medvemenhely Bercelen Medvemenhelyet létesít a Nógrád megyei Bércéi határában a WSPA Állatvédelmi Világszervezet a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetséggel, valamint a Fehérkereszt Állat­védő Liga szakembereivel közösen. Ha az elképzelés valóra válik, a gödöllői Kása József húsz felnőtt medvéje a mostani szűk ketrecekből végre méltó körülmények közé kerül. Kü­lön említést érdemel, hogy a medvemenhely ügye az első, melyben a mindinkább szak­mai alapokra helyezkedő ha­zai állatvédő szövetség az Ál­latvédelmi Világszervezettel karöltve dolgozik a megoldá­son. Az alkalmanként filmsze­repet is vállaló nagy termetű mackók sorsának rendezését a magyar állatvédő szövetség kezdeményezte, tekintve, hogy azok méltatlan körül­mények közt senyvednek. Felkarolta az ügyet a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem is, amely csaknem egy éve létrehozta állatvédelmi bi­zottságát. Amint azt dr. Keszthelyi Ti­bor, a GATE Állatvédelmi Bi­zottságának elnöke elmondta, Peter Hendricson, a WSPA medvékkel foglalkozó Libe- arty Alapítványának nemzet­közi hírű medveszakértője né­hány hete dolgozik intenzíven a gödöllői mackók sorsának rendezésén. Ő igazán otthonos e feladatban, hiszen Thaiföl­dön, Bulgáriában, Dél-Ameri- kában már hozott létre med- vemenhelyeket. Az Állatvédelmi Világszö­vetség nemcsak szaktudással, hanem pénzzel is támogatja a megvalósítást; 12 millió forin­tot ad a beruházásra, hogy még a tél beállta előtt beköl­tözhessenek új, lakályos ott­honukba a mackók. Bércéi határában, Jákot- puszta szomszédságában egy biztonságosan körülkerített te­rületre kerülnének a bundá- sok, a ketrecet űj otthonukban akár el is felejthetik, a dom­bos, völgyes, erdős természeti környezetben lesz új otthonuk. Arról nem szól a híradás, hogy a nagyragadozókat a kö­zönség meglátogathatja-e Bercelen. Félig feltámadt a kihalóban lévő szakma Egy cipész, aki hitelbe is dolgozik Valamikor rangnak számított cipésznek lenni. Az elmúlt években úgy tűnt, nincs igény a lábbelik javítására, a szakma szép lassan sorvadásnak indult. Aztán változtak az idők, egyre kevesebb pénze lett az embereknek, rákényszerültek arra, hogy az elszakadt, kopott sarkú-talpú lábbelit megcsi­náltassák. Ehhez viszont cipészek kellenek. Egy-egy településen régebben akadt két mester is, ma már azonban nem ritka az olyan hely, ahol egy ember sem űzi ezt a mesterséget. Bátonytere- nye akár szerencsésnek is mondhatja magát, hiszen a vá­ros cipészét, Jánosi Gyulát mindenki ismeri.- Hogyan lettem cipész? - kérdez vissza a mester. - Akár hiszi, akár nem, unokatestvé­rem unszolására jelentkeztem az iskolába. A sors fintora, hogy ő már nincs a szakmá­ban. 1970-ben kezdtem a Salgó Cipő Ipari Szövetkezet­nél, 13-an voltunk tanulók. Ma jó, ha hárman dolgozunk a szakmában. Utánunk tíz évig nem is indítottak ilyen kép­zést, mert nem volt rá igény. Tulajdonképpen mi voltunk az utolsó generáció, aki tanulta a bőrtalpalást faszöggel - ma már ezt nem is csinálják, meg nem is tanítják. Nincs rá igény, most inkább a műanyag dolgok kerültek előtérbe.- Tanulták új cipő készítését is?- Én eredetileg aljarész-ké- szítőnek tanultam, de önszor­galomból elsajátítottam a fel­sőrész készítését is. De hát en­nek a szalagmunkánál nem igazán vettem hasznát, pedig tíz évet ott húztam le. 1980­ban nyílt arra lehetőség, hogy gebinesként cipőjavítónak jö­hettem ide,- azóta javítom a lábbeliket.- Mit jelent az, hogy gebi­nesként jött ide?- Azt, hogy a javításhoz szükséges anyagot, a helyisé­get a szövetkezet biztosította, én pedig százalékot kaptam. Aztán ez a forma megszűnt, ezért 1994-ben kiváltottam az ipart. Nem mondhatom, hogy könnyű: az alapanyagárak na­gyon felmentek, ez a város pedig nem tartozik a gazdag települések sorába, sokat nem kérhetek egy-egy javításért, sarkalásért. Meggazdagodni ugyan sosem fogok, de úgy érzem, szeretnek az emberek. Eredetileg salgótarjáni va­gyok, de még onnan is jönnek utánam a kuncsaftok: sokszor hoznak olyan cipőket, ame­lyeket máshol már nem vállal­nak el. Én nagyon ritkán mon­dom azt, hogy ezt bizony már nem lehet megcsinálni. Á leg­több munkát egyébként azért utasítják vissza a kollégák, mert pepecs-munka, és túl so­kat nem lehet kérni érte. Ilyen például a ragasztás, vagy a fo­cilabdák varrása.- Melyik az a réteg, amelyik leggyakrabban látogat ide?- Jön ide mindenki, idősebb és fiatalabb egyaránt. Jól meg­figyelhető mostanában, mennyire nincs pénzük az embereknek: amíg csak lehet, javíttatják a lábbelit és mind­egyik sürgős. Sokszor kiderül, hogy bizony csak az az egy pár cipője, csizmája van. ami mindig kellene holnapra. A nyár egy kicsit uborkaszezon itt is, de nemsokára itt lesz a szeptember, jön a táskajavítá­sok szezonja. Ezt is egyre ke­vesebben vállalják, az idő na­gyon elmegy vele, nem túl „jól fizető” munka.- Hogyan látja a szakember a mai cipődivatot?-Egyáltalán nem egészsé­ges a lábnak. A vastag, merev talpak, a túl magas tűsarok egyaránt káros viselőjére nézve. Az ideális a 3-4 centi­méter magas, kissé szélesebb sarok, amelyhez olyan felső­rész tartozik, amely nem szo­rítja össze a lábfejet. De ilyet bizony csak elvétve hoznak javításra.-A családból van-e valaki, aki tovább viszi majd a mes­terséget?-Fiam 17 éves, faesztergá­lyos. Soha nem készült ci­pésznek, le is beszéltem volna róla. Mint már mondtam, eb­ből nem lehet meggazdagodni. Úgy meg aztán végképpen nem, hogy időnként hitelbe is dolgozom: volt már olyan, mire elkészült a javítás, a gaz­dája nem tudta kifizetni. Mit lehet tenni ilyenkor? Várok tü­relmesen a pénzemre. H. E. Akit a kerozin-, és az istállószag is megcsapott - Repülésirányító és az ő csavargója Lovasrendőrt a Nyírjesbe Akit a kerozin-, és az istállószag megcsapott, az aligha szaba­dul attól egy életen át. így lehet ezzel az őrhalmi Renner Péter is, aki a Magyar Köztársaság Egyesített Repülésirányítási Fő­központjának repülésúzemi tisztje, s egyben a MATUR Lovas tagozatának Nógrád megyei elnöke is. Balassis diákként Péter a városi diáktanács elnökeként volt is­mert, nyolc éve egyik kezde­ményezője volt az első diákju- niálisnak. Győrben végez légi- forgalmi irányító szakon, s ez­zel párhuzamosan jár a villa­mosmérnöki karra is. Jelenleg a Műszaki Egyetem repülésmér­nöki szakán hallgató. Állator­vos édesapja mellett gyakran megfordult az istállók környé­kén, ám igazi lovassá csak most kezd válni. Csavargó nevű csi­kója a napokban lesz egy esz­tendős.- Ezen a környéken sok olyan öreg él, aki ért a lovak­hoz. Olyan gazdák, mint a pat­varci Hlacsok János, csakhogy ezután van egy nagy űr, a lovaséletből kimaradt egy kor­osztály - mondja Péter.- Éledő lovassportunkban pedig olyan fiatal lovas tehet­ségekkel is büszkélkedhetünk, mint Szita Gabriella, Kaposvá­rott, az ország legnívósabb lo­vászképzőjében végzett.-A Magyar Turisztikai Egyesület februárban alakította meg a lovas tagozatát, s nemrég hívtuk életre ennek a megyei csoportját, melynek vezetésé­vel engem bíztak meg. Me­gyénkben hosszú lovas túrákra van lehetőség, hegyi terepeink alkalmasak a hosszabb utakra. Ahhoz, hogy a falusi turizmus kereteibe mindez beépülhessen, szállások kellenek, istállók, aminek megépültére a terület- fejlesztési tanács támogatási ígéretével is rendelkezünk.- A napokban tárgyaltam Ba­lassagyarmat rendőrkapitányá­val, s a határőrség parancsno­kával. Támogatják az ötletet, hogy a határvadászok lovas őr­járatokat szervezzenek, s létre­jöhet Balassagyarmaton a lo­vasrendőrség is, amely például télen a Nyírjest is hatékonyab­ban védhetné. Vannak a fiatal lovasok közt olyanok, akiket vonz a rendőri pálya, s olyan rendőrök is vannak, akik szíve­sen vállalnák a lovas szolgála­tot. Néhány év múlva, ha az is­kolák, és az önkormányzatok is partnerek lesznek, komoly lo­vaséletről beszélhetünk Nóg- rádban. Tarnóczi László PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótarján tojás 14-15 Ft/db 15 Ft/db 14 Ft/db 12-17 Ft/db burgonya 40 Ft/kg 40 Ft/kg 40-70 Ft/kg 25-40 Ft/kg vöröshagyma 70 Ft/kg 80 Ft/kg 80 Ft/kg 50-100 Ft/kg fokhagyma 200 Ft/kg 300 Ft/kg 300 Ft/kg 250-400 Ft/kg sárgarépa 80 Ft/kg 50-90 Ft/kg 150 Ft/kg 80-140 Ft/kg petr. gyökér 170 Ft/kg 50-90 Ft/kg 150 Ft/kg 160-180 Ft/kg karfiol 80 Ft/kg 150 Ft/kg 100 Ft/kg 80-130 Ft/kg kelkáposzta 60 Ft/kg 70-90 Ft/kg 70 Ft/kg 50-60 Ft/kg karalábé 70 Ft/kg 20-30 Ft/db­10-25 Ft/db fejes káposzta 30 Ft/kg 30 Ft/kg 40 Ft/kg 35-40 Ft/kg savanyú káposzta 100 Ft/kg­' ­100-120 Ft/kg alma 80-100 Ft/kg 80-150 Ft/kg 80 Ft/kg 50-80 Ft/kg paradicsom 130 Ft/kg 70-120 Ft/kg 50-70 Ft/kg 40-60 Ft/kg zöldpaprika 50-120 Ft/kg 80-150 Ft/kg 70 Ft/kg 70-160 Ft/kg banán 160 Ft/kg 200 Ft/kg 130-150 Ft/kg 150-169 Ft/kg fejtett bab 90-100 Ft/kg 80 Ft/kg 120 Ft/kg 80-100 Ft/kg uborka 50-90 Ft/kg 70-100 Ft/kg 80 Ft/kg 20-80 Ft/kg sampinyon gomba 270 Ft/kg 300 Ft/kg 300 Ft/kg 240-300 Ft/kg görögdinnye 40-50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50-60 Ft/kg 60 Ft/kg őszibarack 100-140 Ft/kg 100 Ft/kg 120-140 Ft/kg 70-180 Ft/kg sárgabarack­­­­szilva 70-80 Ft/kg­80 Ft/kg 60-80 Ft/kg szőlő 200 Ft/kg 150-300 Ft/kg 110-130 Ft/kg 120-140 Ft/kg Hétvégi Ügyeletek Orvosi készenlét Salgótarján. A hét végi orvosi (sürgősségi) ügyeleti ellátás péntek délután 16.30 órától hét­főn reggel 7.30 óráig tart. A központi ügyeletét (felnőtt és gyermek), az Ady Endre út 3. szám alatt kereshetik fel. Tele­fon: 32/410-853. számon. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt, - szombaton és vasárnap reggel 8.00 és 9.00 óra között veszik át a tejet. Fogorvosi ügyelet hét végén és ünnepnapo­kon: Balassagyarmaton: a Rákóczi út 66. szám alatti rendelőben tartanak fogorvosi ügyeletet. Bátonyterenye, Szécsény, Rétság. - Á megszo­kott helyeken lesz ügyeleti ellátás. Héhalom: Arany J. út 2. Lelkisegély telefonszolgálat: Balassagyarmat: 35/313-000, Salgótarján: 32/311-600. Gyógyszertárak nyitva tartása A hét végén, augusztus 22-én pénteken délután 16 órától augusztus 25-én, hétfő reggel 8 óráig az alábbi gyógyszertárak tartanak ügyeletet a me­gyében: Salgótarjánban: a Fő tér 9. szám alatti Pécskö gyógyszertár, Balassagyarmaton: a Bajcsy út 20. szám alatti gyógyszertár, Szécsényben: a Rákóczi út 67. sz. alatti patika, Pásztón: a Kölcsey út 6. szám alatti patika, Bátonyterenyén: a kisterenyei, Vasút út 5. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet. Rétságon: nincs ügyelet, a sürgős segítségre szo­ruló betegeket Balassagyarmat és Vác patikái lát­ják el gyógyszerrel. Állatorvosi ügyeletek A hét végén augusztus 23-án és 24-én az alábbi településeken tartanak ügyeletet a megyében dolgozó állatorvosok: Rétság és környékén: (Diósjenő, Nagyoroszi, Drégelypalánk, Romhány, Nézsa) dr. Zomborka Béla, 2618 Nézsa, Szondi u. 20., tel.: Nézsa 3., Balassagyarmat és környékén: (Szanda, Érsek- vadkert, Terény, Magyamándor) dr. Rátz László, 2660 Balassagyarmat, Béri Balogh u.40., tel.: 35/314-082, Szécsény és környékén: (Őrhalom, Varsány, Rimóc, Éndrefalva) dr. Renner Károly, 2671 Őr­halom, Ifjúság u.2., tel.: 32/370-081, Salgótarján és környékén: (Cered, Karancske- szi, Lucfalva, Bátonyterenye, Mátraterenye, Kis- hartyán, Nógrádmegyer) dr. Bállá József, 3144 Mátranovák, Szabadság u.89., tel.: 32/362-135, Pásztó és környékén: (Szurdokpüspöki, Jobbá­gyi, Cserhátszentiván, Ecseg, Csécse) dr. Lukáts Tamás, 3053 Ecseg, Béka u.9„ tel.: 32/490-007, mobilon: 06-30/535-846, Palotás és környékén: (Kálló, Bércéi, Szirák és környéke) dr. Baboss Csongor, 2175 Kálló, Kos­suth u. 41., tel.: 32/477-033. Istentiszteleti és miserendek Salgótarján Római katolikus templomok Főplébánia: szombaton 7.30 és 17.30 órakor, vasárnap 9.30, 11.00 és 17.30 órakor. Zagyvapálfalva, vasárnap: 9.00 óra. Zagyvaróna: hétköznap 18.00 óra, vasárnap 10.00 óra. Róna­falu: vasárnap 8.30 óra. Baglyasalja: minden második vasárnap szentmise: 7.45 óra­kor. Szent József templom: szombat reggel 7.00 óra, este 17.00 óra, vasárnap 8.30, 10.00 óra. Evangélikus templom: istentisz­telet vasárnap Salgó úti temp­lomban 10.30 óra, Zagyvapál- falván 13.30 óra. Baptista imaház: istentisztelet vasárnap 9.30 óra. Református templom: istentisz­telet vasárnap 10.00 óra. Adventista egyház salgótarjáni gyülekezete : (Munkásotthon, tér 5. (SZÜV mögött) istentisztelet péntek este: 19.00-20.00 (téli i.sz. 18.00), Szombaton dél­előtt: 10.45-12.00, délután 14.30-15.30. Hit Gyülekezet: istentisztelet a városi sportcsarnokban minden vasárnap 15.00 órától. Balassagyarmat Római katolikus templom: Va­sárnap: 7.00, 8.30, 11.00, és 19.00 óra. Evangélikus templom: istentisz­telet vasárnap 9.00, 10.00, és 19.00 óra. Református templom: istentisz­telet vasárnap 10.00 óra. Szécsény Római katolikus templom: Szombaton este: 19.00 óra, va-' sámap: 7.00, 9.00, 11.00, és 19.00 óra. Evangélikus templom: istentisz­telet vasárnap 8.30 óra. Hit Gyülekezet: istentisztelet a művelődési házban, vasárnap 16.00 óra. Pásztó RómáTTcefWtiktrs templom: va­sárnap 9.00 és 18.00 óra. A Szent Lélek templomban: va­sárnap 11.30 óra. Rétság Római katolikus templom: Szombaton este: 18.00 óra, va­sárnap 8.00 és 10.00 órától. Evangélikus imaház: vasárnap: 9.30 órától evangélikus isten- tisztelet. Református istentiszteletet minden páratlan vasárnap 15.00 órától tartanak a művelődési házban. Bátonyterenye Római katolikus templom: Nagybátony (falu): vasárnap, 11.00 óra. Bányaváros ISZSZI-ben: va­sárnap, 8.30 óra. Maconka: vasárnap, 9.30 óra; Kisterenye: vasárnap, 8.30 óra­kor szentmise. * Szentkút Kegytemplom: Munkaszüneti napokonüüOjjsJCK30 óra, hét­köznap 9.00 órakorkezrlődik a szentmise. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom