Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

6. oldal Gazdaság 1997. július 9., szerda A Kopint-Datorg Rt. félévi konjunktúrajelentése A műtét sikerült, a beteg túlélheti A magyar gazdaságban az idén folytatódott a tavalyi év máso­dik felében megkezdődött lassú gazdasági növekedés - állapít­ják meg a Kopint-Datorg Rt. kutatói idei második konjunktú­rajelentésükben. Tegnapi tájékoztatójukon rámutattak, hogy bár az ipari termelés bővül, bázisa még viszonylag szűk. Több bevétel, kisebb hiány Fizetési mérleg. A Ma­gyar Nemzeti Bank tájékoz­tatása szerint ez év áprilisá­ban a folyó fizetési mérleg 110 millió dolláros hiánnyal zárt. Az első négy hónap halmozott deficitjét, amely 161 millió dollárral kisebb volt az előző év azonos idő­szakában kimutatott adat­nál, az országba érkező mű­ködötöké finanszírozta. Terjed a tnzelhalás. Ed­dig tizennégy településen ta­láltak beteg gyümölcsfákat a szakemberek Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A térségi növény-egészség­ügyi állomás információi szerint mintegy kétszáz alma- és birsfa hajtásait tá­madta meg a kór, amely fő­leg a nyírségi tájegység gyümölcsöseiben pusztít. Kamatcsökkentés. A Magyar Nemzeti Bank 0,25 százalékponttal mérsékelte repokamatait. A jegybank számára a pénzpiaci kama­tok alakulása tette lehetővé a csökkentést. A kamatok az overnight aktív reponál évi 26 százalékra, az egyhetes lejáratú aktív repo esetében ugyancsak 26, passzív repo­nál pedig évi 20 százalékra csökkentek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 318,68 Francia frank 31,87 Japán jen (100) 167,08 Német márka 107,49 Olasz líra (1000) 110,35 Osztrák schilling 15,27 Svájci frank 128,93 USA-dollár 188,67 ECU 211,56 A növekedés legfontosabb haj­tóereje a beruházási javakat gyártó ágazatok erőteljes, 70 százalékos bővülése. A kutatók az egész évet tekintve a beru­házások 10 százalékos fellen­dülésével és a fogyasztás 1,5 százalékos emelkedésével szá­molnak. Előrejelzésük szerint a belföldi kereslet várható növe­kedése nemcsak a behozatal­hoz, hanem a hazai termelés bővüléséhez is hozzájárni majd. A gazdaságkutatók korábbi jelentésükhöz képest most a GDP fél százalékkal nagyobb, azaz 2,5 százalékos növekedé­sére számítanak. Az inflációt éves szinten 18-19 százalékra becsülik, s bár a külkereske­delmi deficit 3 milliárd dollár fölé is emelkedhet, a folyó, fize­tési mérleg 2 milliárd dollárra prognosztizált hiányát kezelhe­tőnek tartják. A kutatók úgy vé­lik, hogy ezek az adatok önma­gukban nem adnak okot gazda­ságpolitikai beavatkozásra. A Kopint-Datorg munkatár­sai szerint a gazdaság jövő évi kilátásait - így külső egyensú­lyának alakulását - kedvezőtle­nül befolyásolhatja, ha az inflá­ció letörésének legfőbb és egy­oldalú eszközévé ismét az árfo­lyam-politika válik. Ez ugyanis idővel a hazai termelés nem­zetközi versenyképességének gyengüléséhez vezethet. A Kopint-Datorg Rt. máso­dik konjunktúrajelentése az úgynevezett rendszerváltó or­szágok helyzetét is elemzi. Eszerint a gazdasági-társadalmi átalakulás nyolcadik évében több országban is, így Bulgá­riában, Romániában, Csehor­szágban és Szlovákiában olyan súlyos egyensúlyhiányok ala­kultak ki, amelyek kezelése las­síthatja, illetve megakaszthatja a már megindult növekedést. Oroszországban és Ukrajnában a depresszióból való kilábalás késlekedik. A gazdasági növekedésben Lengyelország áll a térség élén, ahol ugyancsak növekvő, de még kezelhető a külső egyen­súlyhiány. A központi költségvetés fo­lyamatai kedvezően alakul­nak. Júniusban 168 milliárd forint volt a bevétel, s ezzel szemben 183 milliárd fo­rintnyi kiadás állt. László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára keddi tájékoztatóján el­mondta, hogy az első félév végére a központi költségve­tés hiánya 165 milliárd forint volt. A tárca szerint az sem okozna gondot az államház­tartásban, ha az év végére a két társadalombiztosítási alap hiánya elérné a 40 milliárd fo­rintot. A központi költségve­tés helyzete ugyanis várha­tóan 20-30 milliárd forinttal jobb lesz a tervezettnél. A minisztérium úgy ter­vezi, hogy jövőre a helyi ön­A közelmúltban elfogadott törvény értelmében 1997. november 1-jéig kell meg­alakulnia az Országos Ma­gyar Vadászkamarának. Az állatejtő fegyveresek szá­mára a kamarai tagság kö­telező. A földművelésügyi tárcától kapott információink szerint az év végén felálló vadász­kamara a tevékenységgel ösz- szefüggő szakmai feladatokat látja majd el. A vadászvizs­gáztatások lebonyolítása mel­lett a kamarára hárul a va­dászjegyek kiadása is. Ezeket a teendőket korábban az ál­lam látta el. A kamarai tagság a vadász­jegy kiállításával keletkezik. A jegy kiváltásának díját a kormányzatoknak 17,5 száza­lékkal több központi forrás jut. Ez az 1998-ra tervezett inflációt figyelembe véve 4 százalékos növekedést jelent reálértékben, így - hangsú­lyozta a szóvivő - sem az idén, sem jövőre nem lehet számítani önkormányzatok tömeges csődjére. László Csaba rámutatott arra, hogy az elmúlt hónapok folyamatai azt érzékeltetik: a nyugdíj-biztosítási alapnál a gazdálkodást tekintve nem lesz gond, az egészségbiztosí­tási alapnál viszont a hiány je­lentősen meg fogja haladni a tervezettet. Ezért a PM már most egyeztet az önkormány­zattal, milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a nega­tív tendenciákat valamelyest mérsékeljék. földművelésügyi miniszter ál­lapítja meg, az összeg fele a kamarát illeti. Az országos szerv megalakulásához az ál­lam nem ád külön támogatást, azonban a vadászkamara elő­készítésében résztvevő érdek- képviseleti szervezetek va­gyonuk általuk meghatározott részét adó- és illetékmentesen átruházhatják. Az új testület országos és megyei szerveze­tekből áll majd, ez utóbbiak­ban külön kamarai osztályt alkotnak a hivatásos valamint a sportvadászok. A kamara szervezésével a törvényalko­tók az érdekképviseleteket ruházták fel. Közülük is azo­kat, amelyeknek 1997. feb­ruár 28-a előtt száznál több, vadászjeggyel rendelkező tag­juk volt. (újvári) Szenzáció, szenzációóó... Háborogtam, amikor a Budapest Bank magáno­sításáról szóló számvevőszéki jelentésről olvas­tam. Ennek több oka is volt. Az első, talán nem is legfőbb ok: úgy tetszik, a kormányzat olyannyira nem ismeri ezt a kis és pletykás országot, hogy azt hiszi, a közvélemény előtt lehet titkolózni. Nincs tisztában azzal, hogy mindig, mindenütt akadnak olyanok, akiknek vélt vagy valós érde­kük a titkok kiszivárogtatása, s ezt meg is teszik. S hogy manapság a kiszivárogtatás nem valamiféle kriminális cselekedet - még akkor sem, ha annak eszköze-fóruma éppen a tévé „Kriminális" című műsora. Továbbá azt a régi tapasztalatot is fi­gyelmen kívül hagyta, hogy titkolózással még az ártatlan tények is szenzációvá, sőt: szennyzáció- vá válhatnak. A BB-ügy kapcsán az is ok a bosszankodásra, hogy a jelek szerint a kormányzat e „következ­mények nélküli országban” is tart a felelősség és a felelősök megállapításától. Ilyen erős volna a „testületi szellem" ? A harmadik felháborító elem, hogy dilettan­tizmus, hozzá nem értés árad az egész ügyből. Akaratlanul is azt kérdezi az ember: az amerikai­ak „ összkomfortos" jármüvet tudnak telepíteni a Marsra, mi meg nem tudunk egy bankot szaksze­rűen magánosítani? Netán arról van szó, hogy a szakértelmet érdekek, magánérdekek csorbítot­ták?! Azt sem lehet felháborodás nélkül tudomásul venni, hogy tisztes összegekkel dotált, úgymond független auditorok, felügyelőbizottságok nem veszik észre, amit az Állami Számvevőszék szak­emberei észrevesznek. Talán pontosabban kel­lene körvonalazni e testületek felelősségét. Végül az a kérdés is válaszra vár, hogy milyen jogon kívánja mindezt bárki is az adófizetők elöl eltitkolni? Azok elől, akik a támogatások, kiváltá­sok, visszavásárlások számláját állják? A felelős kormánynak valóban felelnie kell vá­lasztó „őfelsége" vagy éppen bíróság előtt. Fele­lősség azonban csak ott létezhet, ahol van fele­lősségre vonás és vannak világos jogszabályok. Bácskai Tamás Startol a Vadászkamara A magyar föld nyugati szemmel Becslések szerint kétszázezer hold van külföldi tulajdonban Az osztrákokat nemigen foglalkoztatja, hogy hogyan módosul a magyar földtörvény, és mikor vásárolhatnak külföldi termé­szetes személyek hazánkban termőföldet. A viszonylagos kö­zöny fő oka alighanem az, hogy a sógorok idestova 6 éve zavar­talanul át-átlépik a tiltó rendelkezések korlátáit, azaz „bérlő­ként” zsebszerződést kötnek magyar tulajdonosokkal. Elsősorban a Vas-Soproni-sík- ságon, a Rába völgyében és a Kemeneshát vidékén, a Mo- soni-síkságon, a Rábaközben vásárolnak feketén földeket - néha tizedannyiért, mint amennyibe náluk kerül. Az Európai Unióval kötött társulási szerződésünk alapján Magyarország lényegében kor­látlan ideig megtilthatja külföl­diek földvásárlását. Az osztrá­kok azonban nem tartanak ettől már csak azért sem, mert tud­ják: ha belépünk az unióba, ak­kor e ma még érvényesíthető korlát úgyis megszűnik, s min­den további nélkül legalizálha­tóvá válnak az illegális szerző­dések. Pontosan egyelőre szinte le­hetetlen megítélni, mekkora te­rület van külföldi birtokban - illetve valójában tulajdonban -, mert az FM nem tartja nyilván a külföldieknek kiadott bérlemé­nyeket. Bécsi és hazai becslé­sek 50-100 ezer hektárra teszik e területek méretét. Hozzá kell azonban tenni, hogy legalább annyi új német földtulajdonos van, mint amennyi osztrák, azaz az összes külföldi kézen lévő földterület akár 200 ezer hektár is lehet. Ez a tekintélyes nagyságú te­rület főleg Nyugat- és Dél-Du- nántúlra összpontosul. A néme­tek kedvenc vidéke Baranya, Tolna és részben Somogy, va­lamint Buda környéke. Sok kül­földi műveli, művelteti is a földjét, de nem kevés azok száma, akik befektetők, speku­lánsok s a földárak majdani fel­futásával számítanak busás ha­szonra. Bécsi becslések szerint a magyar földtulajdonlás 5-10 év múlva teljesen liberalizált lesz, mert a magyar agrárszek­tor sem nélkülözheti a tőkét. Osztrák befektetői körök úgy kalkulálnak: ha a kormány megengedni, hogy külföldi tu­lajdonban (is) levő belföldi gazdasági társaságok 300 hek­tárig földet vásároljanak, ez a külföldi földtulajdonlás irá­nyába tett első olyan lépés, ahonnan visszatáncolni már kevés az esély. Gubcsi Lajos ____________________IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL____________________ Hitelkonstrukciók a FaxBankban Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a vál­lalkozásokat segítő összes program részletes leírását felvitte az Internetre. Miután még kevesek juthatnak Internethez, úgy döntöttek, hogy FaxBankot létesítenek, amelyről le lehet hívni a kívánt információt. A minisztérium Ipartner telefonszolgá­lata a múlt héten adott a FaxBank használatáról felvilágosítást. Telefonon a 267-8460 számot kell felhívni. A FaxBank auto­matája megmondja, milyen bil­lentyűk lenyomásával írja ki a faxhívásra állított készülék a három szakaszból álló tartalom- jegyzéket. Az első részben található az IKIM által működtetett kis- és középvállalkozókat segítő, ki­lenc támogatás címe. Ezt követi a Pénzügyminisztérium négy, vállalkozásokat segítő prog­ramja, majd a harmadik részben tizennyolc, a vállalkozók ré­szére kiírt, egyéb hitelkonst­rukció található. Valamennyi program mellett olvasható egy kódszám is. E kódszám beütése után a gép pillanatokon belül kiírja a program teljes leírását. Ajánlatos időnként új tarta­lomjegyzéket is lehívni, mert a FaxBank valamennyi újabb tá­mogatás teljes szövegét a meg­jelenéstől kezdve tartalmazza. Az Iparmer telefonvonalain (111-9669, 131-4375 és 269- 3703) e héten a következő kér­désekre adnak választ: Július 8., kedd: Milyen ren­delkezések vonatkoznak a ma­gánszálláshelyek idegenfor­galmi célú értékesítésére? Jú­lius 9.: Hogyan működik és mi­lyen információk találhatók az IKIM FaxBankjában? Július 10.: Milyen céginformációkat szerezhetnek be a vállalkozók az IKIM-nél? koós Magyar tulajdonban marad a Forte A Szabolcstej sikeres privatizációja után az ÁPV Rt. hama­rosan újabb részvényeket kínál az alanyi kárpótoltaknak. Az étlapon ezúttal a Forte-papírok szerepelnek, és a töredék- címletű kárpótlási jegyek is felhasználhatóak lesznek. Juhász György, az ÁPV Rt. tőkepiaci és vagyonátadási igazgatóságának igazgatóhe­lyettese lapunknak elmondta: a Forte részvényeinek több mint a fele, 50+1 százalék, a privatizáció első fordulójában a társaság mrp-szervezetének és menedzsmentjének a tulaj­donába került. A második körben az Ál-, lanti Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet engedélyének függvé­nyében, várhatóan július 21­től forgalomba kerülő állami tulajdonrészt - a jegyzett tőke 45,6 százalékát kitevő - 491 millió forint értékű pakettet, hazai kisbefektetőknek, mun­kavállalóknak és az alanyi kárpótoltaknak kínálják föl. A kárpótlási jegy—részvény cse­reakcióban ezúttal a töredék címletértékű, azaz tízezer fo­rint alatti kárpótlási jegyeket is elfogadják. (újvári) Állampapírok azonnali vételi és eladási árfolyamai 1997. július 8-án K&H OTP Bank ABN Amro Hoare Govett Rt. Kincstár lejárat felhalm. vételi eladási eladási vételi eladási eladás; vételi eladási eladási vételi eladási eladási dátuma kamat árfolyam árfolyam hozam (EHM) árfolyam árfolyam hozam (EHM) árfolyam árfolyam hozam (EHM) árfolyam árfolyam hozam (EHM) K20 97.10.08. 0,00 94,92 95,60 18,25 94,70 95,38 19,20 94,54 95,45 18,90 94,86 95,54 18,50 K21 97.10.22. 0,00 94,19 94,97 18,25 93,94 94,72 19,20 93,76 94,80 18,90 94,11 94,89 18,55 K22 97.11.05. 0,00 93,47 94,34 18,25 93,23 94,09 19,10 93,00 94,15 18,90 93,37 94,24 18,60 K23 97.11.19. 0,00 92,76 93,72 18,25 92,50 93,45 19,10 92,24 93,51 18,90 92,64 93,60 18,64 K24 97.12.03. 0,00 92,07 93,11 18,25 91,78 92,81 19,10 91,50 92,88 18,90 91,92 92,96 18,69 K25 97.12.17. 0,00 91,38 92,61 18,25 91,10 92,22 19,00 91,20 92,32 18,73 K26 97.12.31. 0.00 90,71 91,91 18,25 90,41 91,61 19,00 90,06 91,65 18,90 90,50 91,70 18,78 KI 98.01.14. 0,00 90,04 91,32 18,25 89,72 91,00 19,00 89,35 91,04 18,90 89,81 91,09 18,80 K2 98.01.28. 0.00 89,38 90,74 18,25 89,05 90,40 19,00 88,65 90,45 18,90 89,14 90,49 18,80 K3 98.02.11. 0.00 88,74 90,17 18,25 90/1 89,81 19,00 87,97 89,86 18,90 88,48 89,91 18,80 K4 98.02.25. 0.00 88,10 89,61 18,25 89,72 89,22 19,00 87,29 89,28 18,90 87,83 89,33 18,80 K5 98.03.11. 0.00 87,47 89,05 18.25 86.63 88.70 18.90 87,19 88,75 18,80 K6 98.03.25. 0.00 86,85 86,50 18,25 86.03 88,19 18.80 86,56 88,19 18,80 K7 98.04.08. 0.00 86,10 87,81 18.50 85.39 87.63 18.80 85,94 87,63 18,80 K8 98.04.22. 0.00 85,64 87,41 18.25 84.75 87.08 18.80 85,32 87,08 18,80 K9 98.05.05. 0.00 85.05 86,88 18.25 84.13 86.54 18.80 84,72 86,54 18,80 K10 98.05.20. 0.00 84,46 86,36 18.25 83.51 86.00 18.80 84,12 86,00 18,80 Kit 98.06.03. 0.00 83.66 85,60 18,60 82.97 85.54 18.70 83,54 85,47 18.80 K12 98.06.17. 0.00 83,09 86,08 18.60 82.38 85.02 18.70 82,96 84,95 18,80 1997/AA 97.11.06. 4.06 99,93 101,07 19.30 100,06 101,38 18,40 99.87 101.17 19.00 100,32 101,29 18,60 1998/H 98.03.21. 7,17 100,99 103,16 19,10 101,22 103,73 18,20 101,49 103,86 18,50 101,47. 103,34 18,80 1998/1 98.05.17. 3,35 101,10 103,84 19,15 101,93 104,80 17,85 101,20 104,12 18,50 101,70 103,89 18,80 1998/J 98.07.25. 10,56 101,82 104,79 19,05 102,28 105,75 18,00 102,03 105,44 18,30 102,52 105,05 18,75 1998/K 98.10.03. 5,65 100,29 103,74 18.70 100,45 104,46 18,00 100,25 104.19 18.25 101,14 103,88 18,56 1999/B 99.01.05. 0,17 100,00 102,50 99,00 103.00 100/0 102/0 1999/C 99.05.06. 3,97 104,84 109,18 17,60 103,05 108,72 17,90 103,94 109,70 17,25 105,47 108,62 17,97 1999/D 99.10.24. 4,32 103,05 108,27 17,15 100,35 107,20 17,80 102,47 109/6 16.50 104,44 107,95 17,33 1999/E 99.01.12. 9,62 98,74 102,81 18.05 98,62 103,30 17,65 98,79 103.48 17.50 99,62 102,53 18,28 1999/F 99.04.12. 5,74 94,13 96,66 18,05 94,20 99/0 17,50 94,57 99,82 17.20 95,74 98,68 18,04 1999/G 99.07.24. 0,68 96,07 99,06 17,73 2000/D 00.02.12. 8,57 99,93 104,67 16,85 97,82 105,35 16,50 99,11 106,76 15,80 100,86 104,68 16,84 2000/E 00.05.12. 3,55 93,65 101,60 15,80 96,26 100,28 16,45 2001/C 01.12.12. 1,07 94,48 101,61 15,00 93,14 104,69 14,00 96/3 101,13 15,16 2003/F 03.09.24. 17,54 101,20 103,80 99,00 103,00 100,70 102,70 2004/F 04.03.12. 101,20 103,50 99.50 103,50 100,70 102,70 Részletes tájékoztatás a forgalmazó fiókokban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Az államkötvényeknél a ténylegesen kifizetendő vételár az eladási árfolyam + a felhalmozott kamatok. „K" sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar Államkötvények. EHM: a Kormányrendeletben rögzített módon számított egységes hozammutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom