Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

1997. július 9., szerda VlLÁGTÜKÖR 7. oldal Új orosz interkontinentális ra­kéta sorozatgyártása kezdődik. A „Topol-M” típusú fegyvert egy moszkvai intézet fejlesz­tette ki, és teljes egészében orosz termék. Vlagyimir Jakov­lev, a rakétaerők parancsnoka szerint „Oroszország a XXI. században is a vezető atomha­talmak között foglal majd he­lyet, biztosítva ezzel a világ stratégiai erőegyensúlyát”. Három jelölttel kezdik el a csatlakozási megbeszéléseket az Európai Unió központjában. Brüsszeli értesülések szerint Lengyelországon, Csehorszá­gon és Magyarországon kívül Szlovénia, Észtország, vala­mint Ciprus is szóba kerülhet, ám komoly esélye csak az előbbi háromnak van. Megkezdte a Progressz M-35 teherűrhajóval küldött felszere­lés átrakodását a Mir űrállomás személyzete. Jövő héten űrsétát terveznek, amelynek során megkezdik a júniusi baleset következtében megsérült Szpektr modul, illetve az ener­giaellátó rendszer javítását. Albánia új államfőjelöltje a politikában újoncnak számító, 53 éves Rexhep Medjani, aki tavaly májusig tudományos te­vékenységéről volt ismert. Medjani professzor a tiranai egyetemen tanít fizikát, s egy évvel ezelőtt csatlakozott az el­lenzéki Szocialista Párthoz. Erőszak uralja továbbra is az északír nagyvárosok utcáit. Portadownban, a katolikus za­vargások hullámát kiprovokáló protestáns felvonulás helyszí­nén négy lövés érte a rendfenn­tartó erők egyik rendőrét. Menekülési tervet dolgozta­tott ki Radovan Karadzsics arra az esetre, ha el akarnák rabolni őt - jelentette a Nasa Borba című belgrádi napilap. A hágai nemzetközi bíróság által kere­sett 76 szerb háborús bűnös kö­zül eddig csak tízet sikerült kézre keríteni. Magyar autóbusz szenvedett balesetet Spanyolországban. A turistákat szállító, a Bitour uta­zási iroda tulajdonában lévő autóbusz a dél-spanyolországi Almería megye Aguadulce nevű helysége közelében ki­gyulladt és teljesen leégett, de az utasok időben és épségben elhagyták a járművet. Lezártnak nyilvánították Észak-Koreában a nemzeti gyász Kim ír Szén elnök halá­lakor kezdődött hároméves idő­szakát. Ezzel elvileg minden akadály elhárult az elől, hogy a néhai elnök fia és kijelölt utóda, Kim Dzsong II elfoglalhassa a pártfőtitkári és az államfői tisztséget, amelyeket mind ez ideig senki nem töltött be. Madridi meghívó a csatlakozásra Magyarország az észak-atlanti védelmi szervezet tagja lehet „Családi”fotó a NATO-csúcson FOTÓ: FEB/REUTER A Madridban tanácskozó 16 NATO-tagállam egyetértésre ju­tott abban, hogy három közép-európai országot hívjanak meg a szervezetbe. Horn Gyula azt mondta a Kossuth rádió­nak, hogy még az idén megtartják a népszavazást. Magyarország, Lengyelország és Csehország teljesítette az at­lanti szövetség által támasztott feltételeket: megteremtették a piacgazdaságot, a demokrati­kus politikai rendszert, polgári ellenőrzés alá helyezték a fegy­veres erőket, jó kapcsolatot alakítottak ki a szomszédokkal és tiszteletben tartják a terüle­tükön élő kisebbségek jogait. Ezért ez a három ország kezd­heti meg a csatlakozási tárgya­lásokat a NATO-val, s lehet majd az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének tagja. A most csatlakozó országok békemissziókban már bebizo­nyították, hogy a NATO-ban a helyük. „Tény, hogy nem tud­tuk volna a megfelelő gyorsa­sággal felvonultatni csapatain­kat Boszniában, ha nem szá­míthattunk volna a fontos ma­gyar segítségre, és a taszári bá­zisra” - nyilatkozta Bili Clinton amerikai elnök. A bővítés „arra fogja ösztö­nözni az eljövendő tagokat, hogy békésen oldják meg ellen­téteiket, és így csökkenni fog a jövőbeli konfliktusok valószí­nűsége. A NATO kibővítése egyben eltünteti a második vi­lágháború után Európában Sztálin által meghúzott, mester­séges választóvonalat. A NATO hozzá fog járulni Eu­rópa egységének újjáteremté- séhez” - fogalmazott az ameri­kai elnök, és leszögezte, hogy a szövetség kapui továbbra is nyitva állnak a belépni kívánók előtt. Hozzátette: bizonyos benne, hogy az első körben be­lépő országok támogatni fogják szomszédaikat ennek a célnak az elérésében. A három ked­den megnevezett országon kí­vül további kilenc vár bebo­csátásra. A többieknek sem mondtak Madridban nemet, de „egy­előre várniuk kell”. A NATO az első bővítés után is nyitott marad a belépni szándékozó további országok előtt - han­goztatta Javier Solana, az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetének főtitkára. A NATO tagországainak külügyminiszterei hosszas vita után véglegesítették a nyilat­kozatot, amelyben a csúcs résztvevői határozott ígéretet tesznek a bővítési folyamat folytatására. E bekezdés elis­merő szavakkal szól a délke­let-európai térség egyes or­szágai által tett hatalmas erő­feszítésekről, külön is megem­lítve Románia és Szlovénia eredményeit. A nyilatkozat egy további pontja pedig arra a fejlődésre utal, amelyet a balti térség ért el az elmúlt időszakban. Az El Mundo című napilap idézte Kovács László külügy­minisztert, aki kifejtette: Ma­gyarországnak, akárcsak a többi közép- és kelet-európai országnak egyetlen ellensége van - a stabilitás hiánya. Az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország fordítja a leg­kevesebbet katonai költségve­tésére a hármak közül: a hazai össztermék 1,4 százalékát. A védelmi kiadásokat a hazai össztermék három százalékára kell majd emelnie - írja az El Mundo. A légierő korszerűsí­tésére készülő három ország az elavultakat felváltó új harci gépeket valószínűleg az ame­rikai McDonnell Douglas cég­től fogja beszerezni összesen mintegy nyolcmilliárd dollár értékben. A világsajtó történelmi je­lentőségű lépésnek nevezi a madridi döntést, amely egy­aránt szolgálja a tagállamok és a szervezeten kívüli országok érdekét. A biztonság és stabili­tás előmozdításával lehetsé­gessé válik a megosztottság nélküli, demokratikus és békés Európa kialakítása. A bővítés elősegíti az euró­pai demokrácia megerősödé­sét: „A NATO megteheti ugyanazt Kelet-Európa érde­kében, amit a második világ­háború után Nyugat-Európáért tett, vagyis hogy létrehozza a szükséges klímát a szabadság és a bőség felvirágzásához.” A NATO bővítését a világ­háborút követő időszak legsú­lyosabb hibájának nevezte kedden Jevgenyij Primakov. Az orosz külügyminiszter mindamellett hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés bízik a NATO-orosz Alapító Okirat megvalósításában. Ez esetben megfelelően szavatolható Oroszország biztonsága, il­letve a megállapodás betelje­sülése elősegíti a NATO meg­változását is. Habsburg Ottó szerint a Nyugat tévedett, amikor Oroszországot békés és de­mokratikus országként is­merte el. „Erre még nincsen elegendő alap. A moszkvai külpolitika nem tett le arról, hogy visszaszerezze befo­lyási övezetét a közeli kül­földön, minden olyan terüle­ten, ahol a második világhá­ború után orosz katonák ál­lomásoztak.” A döntő szó a bíráké Kettészakadhat a boszniai szerbek állama A bosznia-hercegovinai ál­lamelnökség szerb tagja attól tart, hogy kettészakadhat a boszniai Szerb Köztársaság. Nyilatkozatában Momcilo Kra­jisnik kifejtette: tudomása sze­rint létezik egy olyan elképze­lés, hogy a boszniai Szerb Köz­társaság nyugati területei Banja Luka-i központtal szakadjanak el a Pale irányította közösség­től, s csatlakozzanak a Bos- nyák-Horvát Föderációhoz. A politikus felszólította Bil- jana Plavsic boszniai szerb el­nököt, hogy együttes erővel oldják meg az alkotmányos válságot. Krajisnik leszögezte: az alkotmánybíróságnak kell kimondania a döntő szót arról, alkotmányos volt-e Plavsicnak az a döntése, amellyel felosz­latta a palei parlamentet. A politikus szerint a daytoni békemegállapodások végrehaj­tásának végét jelentené, ha a nemzetközi közösség erővel beavatkozna a boszniai Szerb Köztársaságban kirobbant al­kotmányos válságba. A palei parlament azzal vá­dolta Plavsic elnököt, hogy a parlament feloszlatásáról ho­zott döntése alkotmányellenes, mivel az elnök csak háború, il­letve közvetlen háborús fenye­getettség esetén oszlathatja fel a parlamentet. A testület a múlt héten kérte, hogy a legfelsőbb bíróság nyilvánítsa alkotmány- ellenesnek Plavsic döntését. A vörös khmerek a királypártiakat támogatják Válság Kambodzsában Erőszakos hatalomátvétel ré­vén született új rendszer van Kambodzsában - hangsú­lyozta párizsi sajtóértekezle­tén Norodom Ranariddh, az ázsiai ország társminiszter­elnöke. A herceg még a múlt heti hata­lomátvétel előtt menekült el Phnompenből. Ranariddh sze­rint Hun Sen puccsot hajtott végre, de az ország nyugati fe­lében kezd megszerveződni az ellenállás. A thaiföldi légierő közben nagy erőkkel menekíti ki az országból a külföldieket. Értesülések szerint Hun Sen hívei Phnompenben meggyil­kolták Hor Sok belügyminisz­ter-helyettest, aki a szingapúri nagykövetségre próbált beme­nekülni. A kambodzsai fővárost kezében tartó Hun Sen társmi­niszterelnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne avatkozzon bele az ország belügyeibe. Úgy vélekedett, hogy a világnak két választása van: vagy Norodom Ranariddh herceget és a királypártiakkal szövetséges vörös khmereket támogatja, vagy a jelenlegi kormányt. Peking felhívta a szemben álló feleket, hogy akadályozzák meg a helyzet további romlását. Megfigyelők emlékeztetnek arra: Kína jelentős szerepet ját­szott a vörös khmerek 1975. évi hatalomra jutásában, majd a Pol Pot-rezsim 1979. évi megdön­tése után, az 1991-es békeköté­sig fegyverrel is támogatta a marxista mozgalmat. Azóta a pekingi vezetés tagadja, hogy bármilyen kapcsolata lenne ko­rábbi szövetségesével. Várható élettartam: 83-87 esztendő Vénül a kontinens Ötven éven belül az Európai Unió lakosságának csaknem 40 százaléka lesz 60 eszten­dőn felüli, és e negyven száza­léknak mintegy harmada 80 évesnél is idősebb. Friss statisztikai adatok szerint az Európai Unió 373 millió polgárának ötödé máris hatvan éven felüli. A jövő század kö­zepén Olasz- és Spanyolország lakossága lesz a legidősebb, ír-, Finn- és Svédországé viszont a legfiatalabb. A hetvenes évek közepe óta a húsz éven aluliak aránya fo­lyamatosan csökken az EU- ban, és az akkori 110-ről mára kilencvenmillióra zsugorodott. Az uniós lakosság elörege­dése a javuló életkörülmények­nek, a széles körű egészségügyi ellátásnak köszönhető. A ti­zenöt országban ma születők várható átlagos életkora nők esetében 87, férfiaknál 83 esz­tendő, feltéve, hogy egészséges életmódot folytatnak. A népességkutatók kiszámí­tották: ötven éven belül leg­alább 70 millióval fogy a vén kontinens népessége, és eléri az 1950-es szintet. Még akkor sem áll meg a tragikus csökkenés, ha időközben növekszik a szü­letések száma. Európa elnéptelenedése va­lamelyest csökkenthető a más földrészekről bevándorlók és letelepedők révén: 1990-94 között ötmillióval gyarapodott ekképpen az EU-országok la­kossága. FEB Özönvíz Közép-Európában Az ár elborította Csehország területének egyharmadát A hét vége óta tartó viharos esőzések következtében a med­rükből kilépett folyók, patakok falvakat és városokat öntöttek el Ausztriában és Csehországban, s többmilliárdos károkat okoztak. Az ítéletidő eddig 16 emberéletet követelt. Észak-Morvaországban, Kelet- Csehországban és kedd óta immár Dél-Morvaországban is mintegy 30 járást öntött el a víz, s az árvíz sújtotta területről becslések szerint 50 000 em­bert kellett kitelepíteni. Ostravában, ahol hétfőn le­állt a tömegközlekedés, három nagy iparvállalattól evakuálni kellett mintegy kétezer embert. Václav Klaus cseh miniszterel­nök, aki a városba látogatott, elismerte, hogy a helyzet kriti­kus, de szerinte pánikra nincs ok, mert a mentési munkála­tok, amelybe a katonaság is bekapcsolódott, szervezetten folytatódnak. Az évszázad árhulláma mi­att északon megszakadt a vas­úti összeköttetés Csehország és Szlovákia között. Számolni kell a két ország közti vasúti közlekedés teljes megszakadá­sával, ami a nemzetközi jára­tokat is érintené. A helyzetet bonyolítja, hogy az árvíz súj­totta vidékek legnagyobb ré­szén továbbra is zuhog az eső. Ausztriában hatezer tűzoltó, ezer katona és igen sok önkén­tes küzdött kedden a hatalmas esőzések nyomán fellépő ár­vízzel. Az osztrák kormány keddi ülésén válságstábot ho­zott létre, s kedden délben Vik­tor Kiima kancellár - a parla­ment ülését elhagyva - a ka­tasztrófa sújtotta területre uta­zott. A legsúlyosabb a helyzet Alsó-Ausztriában, ahol az utóbbi napokban két halálos áldozatot követelt az árvíz. Egyes falvakból a katonaság harckocsikkal és helikopterek­kel menekítette ki az embe­reket. A Dunán Melknél már le kellett állítani a vízerőművet, és egy újabb erőmű leállítását tervezik. St. Pöltenben a fris­sen épült tartományi kormány­Tűzoltók menekítik Rapotin cseh falu lakosait FOTÓ: FEB/REUTER zati negyedet is elöntötte az ár. Bécs külső kerületeiben a tűz­oltóság hétfőn és kedden szám­talan pincét szivattyúzott ki, s jelentős a házakban esett kár. A Duna szlovákiai szakaszán leállították a hajóforgalmat; szüneteltetik a magyarországi menetrendi járatokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom