Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

2. oldal Salgótarján és Környéke 1997. július 31., csütörtök _ „Ügy, mint otthon”-gondolat Karancskesziből - Gazdája van a községnek Elismerten tiszta források Egy jó jegyzőnek, egy szakembernek mindenről kell tudnia, így gondoltuk és be is jött az elképzelés, amikor Svecz István­nal, Karancskeszi jegyzőjével a község életéről, az önkormány­zat törekvéseiről beszélgettünk. A helységen átkígyózó út men­tén csak látszólagos az „ubor­kaszezon”, hiszen legutóbb is a térségben úttörő vállalkozásnak számító lépésre szánta el magát az itteni testület.-Július 1-jétől az önkor­mányzat létrehozta a község­gazda munkakörét - mondja Svecz István.- Ki most a gazdák között a gazda?- Én úgy fogalmaznék, hogy nemcsak a gazdák között, ha­nem az egész község lakossága mellett. Petróczy Jánosnak hív­ják, s személyében helybeli polgárra esett a képviselő-testü­let választása.- Mi volt a cél az új tisztség létrehozásával?- Úgy gondoltuk, hogy szük­ség van egy olyan emberre, aki a jó gazda szemével, úgy is mondhatnám, hogy a lokálpat­rióta szemével nézi lakóhelye dolgait. Elvárásaink szerint a községgazda ténykedjen úgy, mint otthon. Ha otthon például kijön házának ajtaján, akkor majdnem mindig odatekint a te­tőre, vajon megcsúszott-e egy cserép, és körbejárja a portát, hogy rendben van-e minden. Nos, ezt a fajta magatartást vár­juk el Petróczy Jánostól is, ugyanakkor bízunk is benne, hogy alkalmas lesz a poszt ellá­tására. A községgazda magát az önkormányzatiságot testesíti meg. Az utak, a közművek, a temető állapotától kezdve a szolgáltatókkal való kapcsolat- tartásig igen tág keretek között mozog a feladatköre. Termé­szetesen mások is sokat tesznek napjainkban is a községért. Lét­rehoztunk egy környezetvé­delmi albizottságot, mert sze­rintünk nem csak szavakban kell tenni az 1995-ben, 1996- ban megalkotott természet- és környezetvédelmi törvények kapcsán. Nem véletlen az sem, hogy az EU-csatlakozásunk so­rán Magyarországot éppen az energiagazdálkodás és a kör­nyezetgazdálkodás hiányossá­gai miatt marasztalták el.- Kik vesznek részt a bi­zottság munkájában?- Egyrészt önkormányzati munkatársak, de a községért már régóta fáradozók is, tehát amolyan polgári körhöz tud­nám hasonlítani a tevékenysé­güket. Eddigi munkájuk során már nagyon sokat tettek Ka­rancskeszi forrásaiért és a híres 1867-es kanadai nyárfáért.- Mivel nem mindenki „já­ratos” errefelé, mutassuk be a forrásokat és a nyárfát.- Karancskesziben két olyan jó minőségű forrás van, melye­ket igen gyakran keresnek fel az emberek. Az egyik a Kiskút úti, a másik pedig a Sötétlápa térképen is jelzett helyen talál­ható. A környezetvédelmi tör­vény értelmében tulajdonkép­pen minden létező forrás vé­dett, de ezt minőségi vizsgálat­tal is tanúsítani kell. A források bevizsgálását, bár nem volt ol­csó, elvégeztettük, most pedig azon munkálkodik az említett bizottság, hogy a források kör­nyezetét is szebbé, kulturálttá varázsolja. A kanadai nyárfa akár egy külön sztorit is megérne. Petróczy László hely­beli lakos ingatlanán található, s ahogy a családi történetfűzés­ből tudjuk, egy 1867-es Dob- roda-áradásból ide sodort mag­ból ültették az immár több mint százesztendős fát. A védetté nyilvánítása ennek is folyamat­ban van.- Tud még ilyen, szinte me­sébe illőt mondani?-Tudok, persze ez is igaz történet. Bejegyzés alatt áll a karancskeszi egyházközség ál­tal kezdeményezett és az ön- kormányzatunk segítségét bíró Szent Mihály Alapítvány. Szent Mihály községünk védőszentje, s az alapítvány tőkéjét elsősor­ban helységünk temploma tető- szerkezetének felújítására for­dítjuk majd. A „mesés” része most következik a történetnek: egy tőlünk elszármazott, Ame­rikában élő személy még az alapítvány létrehozása előtt ezer dollárt ajánlott fel a nemes célra. B. M. Eseménydús önkormányzati ülés után Kazán búcsúra készülve Sok fontos kérdésben döntött legutóbbi ülésén a kazári ön- kormányzat, kezdve a dísz­polgári cím odaítélésétől a te­rületfejlesztési terveken át a híres kazári búcsú program­összeállításáig. Az önkonnányzat kérésére nem írjuk le annak a pedagó­gusnak a nevét (meglepetésnek szánják a közzétételt az augusz­tus 20-ai ünnepségre), aki a Kazár község díszpolgára cím­ben részesül majd. A testület szándéknyilatko­zatot fogadott el arról, hogy részt vesznek a Salgótarján és Bátonyterenye térsége vállal­kozási övezet tervezésében, ki­alakításában. Ugyancsak fon­tos, jövőt célzó döntés, hogy megrendelik a község szenny­vízhálózatának tervét. És persze a kazári búcsú, mely az idén is színvonalasnak ígérkezik. A program augusztus 17-én a Kazár-Stenno díjugrató lovasversennyel kezdődik. Au­gusztus 18-án a felújított isko­lában (melynek előtte egy hét­tel lesz a műszaki átadása) kiál­lítás nyílik „Az én falum” címmel a megyei rajzpályázat iskoláskorú nyerteseinek alko­tásaiból. Augusztus 19-én kö­zös tárlaton mutatkoznak be a Nógrádban alkotó művészpe­dagógusok. Augusztus 20-án lesz a bú­csú csúcspontja. A kazári plé­bánián felavatják Szabó István tudós pap emlékszobáját, délu­tán fél négytől pedig spanyol, szerb, szlovák és helyi együtte­sek közreműködésével nép­táncfesztivált rendeznek. A fesztiválon a legutóbbi Ki mit tud? néptánckategória-győztes együttese is részt vesz. Községi Hírek Karancslapujtő - A legu­tóbbi önkormányzati ülésen megválasztották az általános iskola új igazgatóját dr. Szondy Béla személyében. Az igazgató mellett az iskola homlokzata is új lesz, elvégzik a felújítását.- Szeptembertől két orvosi rendelői körzet lesz a község­ben. A közel 3 ezer fős lakos­ság „kinőtte” az egy körzetet, s gyakori volt az akár 5-6 órás várakozás is. A délelőtti és délutáni rendelést dr. Mester Mária, valamint dr. Abel Csaba (ő az új orvos) látja majd el. Karancsberény - Megérkez­tek a várhatóan szeptemberben beinduló ropiüzem berendezé­sei.- A szennyvízhálózat kiépíté­séhez szükséges pénz 40 száza­lékát kapta meg az önkormány­zat állami hozzájárulással. Ah­hoz, hogy elkezdődhessen a be­ruházás, még legalább ugyani­lyen nagyságrendű tőkére van szükség. A polgármester remé­nyei szerint 1998-ban elkezdhe­tik a munkákat. Cered - Hátrányosan érintette a Cered Völgye MGTSZ-t, de a mintegy 30 őstermelőt is az el­múlt hetek csapadékos időjá­rása: nem tudták elkezdeni a kalászosok aratását. Az újabb esőzések azzal fenyegetnek, hogy a fű átnövi a kalászosokat, amelyekből közel 2000 hektár learatásáról kell gondoskodni. Újabb turisztikai füzetek Megyénk idegenforgalmának elsődleges érdeke a propa­ganda, a tájékoztatás bővítése, javítása. Az utóbbi évek­ben ebben jelentős szerepet vállalt Bencze Péter, a Polár Stúdió tulajdonosa. A sikeres fotográfus, a felkészült reklámszervező stúdiójá­ból olyan idegenforgalmi kiadványok kerültek ki, mint a Gu- bola István által szerkesztett, Salgótarján és környéke túra­kalauz, Rigó Tibor és Faragó Zoltán Nógrád megye című képes albuma, a most második kiadásban is megjelent Hol­lókő útikalauz, Bencze Péter, Faragó Zoltán és Rigó Tibor munkája. Hasznos kiadványok a praktikus, zsebben is elférő, turisztikai füzetek. Ezek sorában jelent meg a Nógrádi vár­túrák és a Karancs-Medves csúcsai jelvényszerző moz­galmak igazoló füzete. Ezek ma még könyvkereskedésben nem kaphatók, azokhoz csütörtöki napokon délután 4 és 5 óra között juthatunk a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség helyiségében, Salgótarjánban, a Játszó út 2. szám alatt. A Nógrádi vártúrák füzet 16, Nógrád megyében található vár rövid történetét ismerteti. A másik füzet a Karancs-Medves 12 hegycsúcsát, azok megközelítési lehetőségeit ismerteti. Mindkét füzet térképvázlattal jelent meg. A füzeteket a Nóg­rád Megyei Természetbarát Szövetség szakemberei, Gubola István, dr. Nyíri László, dr. Fancsik János, Bácsfalusi Ferenc írták, fényképezték. A Polár Stúdió legújabb munkája a Mát- raverebély községet és Szentkút kegyhelyet bemutató útika­lauz. Ez a sok szép színes fotót tartalmazó, praktikus szer­kesztésű könyvecske hasznos segítséget jelent az idelátogató több tízezer zarándoknak és a turistáknak. (v. m.) Ötezer olvasó szolgálatában egy nagy hagyományú intézmény Könyvtár a város szélén Nehéz napokat él a több mint három és fél évtizede sikeresen működő „szakszervezeti könyvtár”. Működésének anyagi alapjai bizonytalanok, azokért évente meg kell harcolni az országgyűlés költségvetési vitájában. Most ismét felerősöd­tek a negatív jelenségek. Az ország kulturális intézményei­nek, könyvtárainak igen jelentős része aláírásgyűjtésbe fo­gott a működési feltételek biztosítása, a könyvtári törvény megalkotása érdekében. Ebből az alkalomból kerestük fel Pádár Lászlóné igazgatót, aki két munkatársával, Kővári Józsefnével, valamint Répásiné Szabó Katalinnal működteti ezt a fontos kulturális intézményt. Pádár Lászlóné tájékoztatott bennünket a kialakult helyzet­ről, a terveikről, a kilátásokról. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának könyvtára 1959-ben alakult a mai gar­zonház helyén lévő épületben, kétezer kötettel. Ez a könyvtár az új szakszervezeti székházba költözött annak felépülte után. A könyvtár működésének első évtizedeiben korlátozottan nyilvános könyvtárként mű­ködött, ami azt jelenti, hogy nem az olvasóknak kölcsönöz­tek, hanem a munkahelyeken működő kisebb-nagyobb letéti könyvtárakat látták el olvasni­valóval. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy-egy mun­kahelyre hat-nyolcszáz kötetet helyeztek el, amit kéthavon- ként kicseréltek, így mindig friss olvasnivalót találtak a vendégek. Ez a rendszer az ol­vasóknak is kedvező, mert helyben fémek hozzá a szol­gáltatáshoz. Jelentős fejlődés 1975-től tapasztalható. Ekkor már 70 letéti könyvtárat működtettek Alsópeténytől Zabarig, fal­vakban, városokban, munka­helyeken. Az állomány 1975- re meghaladta a 80 ezer köte­tet. A működésben nagy for­dulatot jelentett 1981, amikor az elkészült oktatási bázisra, a mai Strand Hotel épületébe költöztek. A Tóstrandnál tör­ténő elhelyezéssel szolgáltatá­suk teljes körűvé vált, azóta is teljesen nyitott könyvtárként működnek. A fejlődés, az ál­lománygyarapítás 1989-ig tö­retlen volt, a kötetek száma meghaladta a százezret, meg­jelentek a kölcsönözhető vi­Pádár Lászlóné deokazetták is. A nehézségek 1990-ben jelentkeztek. Ekkor a szakszervezetek már nem tudták vállalni a fenntartás terheit, így az or­szág '120 szakszervezeti könyvtára fenntartó nélkül maradt. A fennmaradást egy új forma jelentette. Megalakítot­ták a Szakszervezeti és Mun­kahelyi Művelődési Intézmé­nyek Egyesületét. Ez az egye­sület folytatja le évről évre a harcot a fennmaradásért, a működési költségek megszer­zéséért. A szerény, mindössze 303 millió forintból a Salgó­tarjánban működő könyvtár négymilliót kap. A működés­hez szükséges hétmillióhoz sa­ját bevételekből kell a há­rommilliót megszerezni. Ma a tóstrandi könyvtár állományá­ban 110 ezer kötet könyv, 38 féle folyóirat, mintegy ezer ér­tékes alkotást hordozó video­kazetta található. A munkahe­lyek csökkenése után letéti könyvtáraik száma harminc. Új jelenség, hogy néhány ön- kormányzat, pl. Kazár, Ka­rancsberény, Szécsényfelfalu könyvtári alapellátási kötele­zettségének teljesítésével a tóstrandi könyvtárat bízta meg. Ez olcsóbb, előnyösebb a saját könyvtár fenntartásá­nál. Ma már a tanintézetek ré­szére is szolgáltatnak, jó példa erre Balassagyarmat. Itt a nemrégen alakult Szent Imre Keresztény Iskola részére ala­kítottak ki letéti könyvtárat. A nagyobb munkahelyek jó ré­szében is sikerült megőrizni a szolgáltatást. A tóstrandi könyvtárban egyre több a kis- városnyi lakossággal rendel­kező Beszterce-lakótelepi ol­vasó. Sokan járnak Somoskő­újfaluról a könyvtárba, magas a nyugdíjas és munkanélküli olvasók száma is. A könyvtá­rat kedvelik a diákok. Sok kö­zépiskolai tanuló, főiskolai, egyetemi hallgató találja meg itt a tanulmányaihoz szüksé­ges irodalmat. A könyvtár ál­lománya igen jó. Különösen a pedagógiai, filozófiai, számí­tástechnikai művek választéka gazdag. Mellettük a szépiroda­lom, a szórakoztató művek is széles skálán kínálják magu­kat. A szakszervezeti könyvtár kitűnően kiegészíti a város többi könyvtárát. Kapcsolatuk a Balassi Bálint, az acélgyári és az SVT-könyvtárakkal jó. A gondok mellett sikerről is beszámolt Pádár Lászlóné. Örömmel újságolta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Alapítványának pályázatán 120 ezer forintot nyertek videokazetták beszer­zésére. Ebből közel félszáz ér­tékes anyag beszerzésére nyí­lik lehetőség. A Tőstrandon a három jól képzett, gyakorlott könyvtároson nem múlik az, hogy fennmaradjon ez a hasz­nos, sok polgár életnívóját ja­vító intézmény. Ehhez állami segítség, könyvtári törvény és helyi összefogás is szükséges.- v. m. ­Hitélet Somoskőújfalun - Mikor lesz lakója a papiaknak ? Kétszázéves a somosi templom I Somoskőről is járnak ide a szentmisékre FOTÓK: GYURIÁN TIBOR Ma - Salgótarján városrésze­ként - több ezer lakosa van a régi nevén Somosújfalu néven ismert településnek. 1455-ben Somoskő várának „tarto­zéka”, Széchenyi László bir­toka volt. Egy 1563-os össze­írás tíz portát említ. A telepü­lés templomát kétszáz eszten­deje, 1797-ben építették. Akkoriban a síkmennyezetes templomnak tornya még nem volt. A templom bővítésére csak 1809-ben került sor. A munkákat 1816-ban fejezték be. A templom 1848-ban kapott zsindelytetőt, ekkor épült meg tornya is. Legutóbbi jelentős renoválása - amikor is új tetőt kapott - a nyolcvanas években történt. Ekkor a templom hitok­tatóteremmel is bővült. Önzet­len munkával új faajtókat készí­tett Somoskői Róbert helybeli asztalos. Somoskőújfalu temp­lomának védőszentje Szent Miklós volt 1935-ig. Ekkor ajánlották a Magyarok Nagy­asszonyának, azóta Szűz Mária nevét viseli a falu közepén, dombon fekvő, tájba illeszkedő barokk templom. A templom­ban találjuk a XIX. század első feléből származó Szent Miklós- képet és a főoltár Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képét. Balázs Bálint nyugdíjas férfi­női szabómestert, a „somosi” KDNP és a templom, a somosi hitélet mindenesét kérdeztük Somoskőújfalu hitéletéről. Bandi bácsi elmondta, hogy Somoson önálló plébánia, önál­ló egyházközség működött. Ez több ok miatt hét esztendeje megszűnt és Somoskőújfalu temploma a salgótarjáni plébá­niához került. Jelenleg a somosi plébánosi feladatokat dr. Lébé- nyi Antal főesperes látja el. A főesperes úr látja el az egyházi szolgálatot, misézik minden va­sárnap a Somos­kőújfalui Ma­gyarok Nagyasz- szonya-temp- lomban. A szentmiséket ál­talában több mint kétszázan láto­gatják rendszere­sen. Ide utaznak vasárnaponként a somoskői hívők is. Somoskőújfa­lun jelenleg egy­házközségi ta­nács nem műkö­dik, de többen segítik a temp­lom működését, a hitélet szerve­zését. Balázs Bá­lint a templomi textíliák készíté­sétől a templom­kert füvének le­kaszálásáig min­denben segítő­kész. Lantos Ju­dit, a salgótarjáni keresztény óvoda vezetője látja el a kántori és a hi­toktatói feladatokat. A somosi római katolikus hívők most a templom alapításának ősszel tartandó évfordulójára készül­nek. Remélik, hogy a paphiány megszűnésével ismét lakóra lel a somosi papiak és naponta sor kerülhet Somoson is szentmi­sére. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom