Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

1997. július 31., csütörtök IVógrád Megyei Hírlap Faragó Zoltán jegyzete Zöld pálya, sötét jövő A Tógrádot ugyan csak köz- 1V vetve érinti a dolog, de szükebb pátriánkban is érez­hető az autópálya-építések hatása. Errefelé is nagy port vert fel tavaly az M3-ason be­vezetendő használati díj, hi­szen a megye anyagi javak­ban nem különösebben dús­káló lakossága emiatt - fel­téve, hogy gyorsan akar cél­hoz érni - lényegesen drá­gábban autózhat a jövőben. Félretéve azonban minden aggályt és feledve a korábbi felháborodást, más hátulütője is van a dolognak. Olvasom ugyanis valahol, hogy az M3- as tovább épülő szakasza „környezetbarát autópálya”, meg „zöld autópálya” lesz. Olyan ez, mint az országha­tárról azt állítani, hogy össze­köt valamit. Ugyanis sok min­dent el lehet mondani róla, kivéve ezt az egyet. Akárcsak az autópályáról azt, hogy környezetbarát. . . A nagy forgalmú utak jel­legüknél fogva nem lehetnek azok. Hiába ültetnek köré fá­kat, építenek a békáknak alagutakat, a vadaknak tere- löket, az emberek védelmére pedig zajfogó falakat. Az asz­faltcsíkok a természet egy adott darabját két vagy akár­hány darabba vágják. A másik elrettentő példa az elektronikus sajtóból szárma­zik. Valakik ugyanis kitalál­ták, hogy autópályát kellene építeni Komáromtól Mohá­csig. Ez - a beszélő szerint - összefogná a Dunántúl elma­radott tájait, gazdasági élén­külést hozva a területre. Amint mondta: az érintett ön- kormányzatok kivétel nélkül örülnek neki és támogatják, bízva abban a mérhetetlen fej­lődésben, amit egy autópálya jelent. . . Hátrányok? Arról szó sincs. Pedig. . . Zaj- és levegőszennyezés mindenkép­pen van, ha fizetős az autópá­lya, akkor nyilvánvaló dolog, hogy sokan inkább a települé­sek belterületén át vezető mel- lékutakat használják, mert az* ingyen van. Ez együtt jár mindenféle pluszszennyezés­sel. Az erdőkön, réteken, ná­dasokon, szántóföldeken ke­resztül vezető nyomvonal két oldalán kilométeres sávban pusztul és szegényebbé válik a természet. Mi is a zárt tájak, mondjuk, Erdély varázsa? Az, hogy a rossz utak miatt keve­sen látogatják! A valóban zöld, környezetbarát turizmus - ami Nyugaton az utóbbi években annyira felfutott, hogy a tengerparti nyaralás után a legnépszerűbbnek számít - éppen az elhagyatott helyeket részesíti előnyben, it is lehet várni attól a vendégtől, aki két óra helyett egy alatt akar megér­kezni és az autójától legfel­jebb ötven méter távolságra megy el? Bevételt aligha ... Üj egyenruhában a városgazdálkodás dolgozói Milliomos” kelme munkára • (Folytatás az I. oldalról) ' Mostantól megszűntek ezek a gondok. De nem ez a legfon­tosabb érv. Az új munkaruha nemcsak korszerű, hanem igen erős anyagból készült, ezáltal duplájára nőtt a kihordási ideje, ami gazdaságos, s a legfonto­sabb: ezért az árért az öltöny mellé plusznadrágot is kaptak dolgozóink.- Azt mondják, lehetett volna Salgótarjánba is varratni, s ezáltal némi pénzt lefaragni a költségekből.- Valóban érdeklődtünk helyben is, de ez nem járt eredménnyel. Athéniét alápa- nyagot forgalmazó kazincbar­cikai cég kikötötte, hogy csak úgy szállítja a terméket, ha a kivitelezésre is ő kap megbí­zást. Ez volt a háttérben, de nincs ebben semmi különös, a munkát kiváló minőségben el­végezték, azzal elégedettek va­gyunk. Az is igaz, hogy méretre készült minden, de ez is a cél­szerűséget és a gazdaságossá­got szolgálta. Erre a feladatra viszont egy salgótarjáni vállal­kozót kértünk fel, s ez alapján varrták meg a munkaruhákat Kazincbarcikán. - szgys ­Nógrádsápi butiksoron - Öt éve épült Nógrádsá- pon a lakosság kereskedelmi ellátását és igényeit szolgáló butiksor. A kivitelezésben az önkormányzat szakmun­kásképzőjének tanulói is részt vettek szakmai gyakorla­tuk során. Az üzletek között zöldség-gyümölcs- és virág­bolt, ruházati és divatáruüzlet, cukrászda és fiókgyógy­szertár található. Ezek közül csak a patika az önkormány­zaté, a többi egység magántulajdonban van. fotó: sz. gy. s. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Gyüre András és Gyüre Judit: akiket a pékség illata megcsapott Mindennapi friss legenda Korán keljen fel az, aki ki akarja lesni a salgótarjáni Gyüre And- rás-féle híres acélgyári kenyér titkát - hallottam sok olyan ember­től, akik már, ki tudja, hány tonna kenyeret fogyasztottak el az évek során a mindennapi friss legendából. Meg is fogadtam tanácsukat, sőt, hogy még biztosabb legyek dolgomban: le sem feküdtem. könnyebben érez késztetést arra, hogy minél többet érjen el a szakmában. A „holnap” első acélgyári kenyerét, egy jókora ropogós Nemzedékek a kemence előtt - Vajon hány tonna kenyeret fogyaszt az ember élete végéig? Igen, most kell figyelnem! Állí­tólag a dagasztásnál dől el min­den. Ezen áll, vagy bukik a ke­nyér - és a pék jövője. Gyüre András segítőtársával a dagasztócsészéknél serény­kedik. A kovászolással kezdték úgy dél tájban, most pedig, este nyolckor a kenyér további sor­sáról döntenek. Nem túlzás ezt állítani, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy például sóból és burgonyából mennyi kerül a csészékbe. Legalább annyira fontos szakmai titok ez, mint a Coca-Cola, vagy a Zwack-uni- kum összetétele.- Hol tartja a kenyér-uni­kumot, amitől utánozhatatla- nul finommá válik a kenyér? - kérdezem a pékmestert. A válasz egy jóízű nevetéssel kezdődik, majd a kezét mutatja Gyüre András.- A kezemmel mindent megérzek, segítségével már most megkóstolom, hogy mi­lyen lesz a kenyér. Nem kell ide semmilyen csodaszer, ke- nyémövesztő. Természetes adalékanyagokkal is lehet jó kenyeret készíteni. Csupán érezni kell a kézzel. „Csupán érezni kell a kéz­zel” - írom noteszomba. Az biztos, hogy Gyüre András egészen korán rátapintott a lé­nyegre. Tízéves sem volt, ami­kor pék édesapja elvitte egy kovászolásra. Azt tartja a mon­dás, hogy „amit Jancsika nem tanul meg, azt János sem fogja tudni”. Nos, annak idején And­riska ezt másképp' csinálta, s felnőtt korában még tovább fej­lesztette a korábbi években megszerzett tudást. A most 53 éves kenyérvarázsló már 17 éves korában üzemvezető volt az acélgyári pékségben, de dolgozott többek között a már­kának számító Gólián-pékség- ben is.-Hogy vagy, Pékó? - kö­szön be felesége tíz óra felé a pékségbe.- Marika az életem legna­gyobb ajándéka - mutatja be feleségét a pékmester, miköz­ben már a szakajtóba gömbö­lyíti, formázza az anyagot. S ha már ilyen szépen össze­gyűlt a család, ideje bemutat­nunk a segítőtársat is, Gyüre Juditot, aki idestova tíz éve dolgozik édesapja mellett. Amíg kel az anyag, őt faggatom az acélgyári kenyér titkáról, de lényegében a család szlogenjé­vel kell beérnem: „nem az a mester, aki sokat csinál, hanem az, aki jól csinál”. A 28 éves fiatalasszony persze már mind­azt tudja, amit tudni kell a mi­nőségi kenyér elkészítéséhez.- Minden pékségnek meg­van a maga bejáratott mód­szere, technológiája. A tech­nika és a hagyomány mellé pe­dig közvetve a szívet is oda kell tenni, mert anélkül nem lehet jó kenyeret csinálni - összegez, és már tolja is be a sütésre váró anyagot a kemencébe. Nekem pedig egy újabb aranyigazság­gal gyarapodik a noteszom. Judit hamarosan belevág a mestervizsgába, lévén, hogy az Ipar kiváló mestere, Gyüre András mellett az ember „serclit” - amit Gyüréné vasta­gon megkent vajjal - én fo­gyasztom el elsőként éjfél után pár perccel. Hiába, megé­heztem a figyelésben. Nem úgy Gyüréék. Ok már a következő adag kenyeret sütik. Egyszerre 120 darabot helyeznek a kilós­ból a kemencébe. És ez így megy szép folyamatosan. Reggel nyolc felé megérke­zik az unoka is, Gyüre Judit kisfia, a 9 éves Dániel. Rögtön felfedezőútra indul, minden zugba benéz, látszik rajta, hogy már őt is,,megcsapta” a pékség illata!- Milyen szakmát «válasz­tasz majd, Dániel? - teszem fel a költői kérdést.- Bizony pék leszek! - hang­zik a határozott válasz. - Eset­leg ügyvéd - teszi hozzá bi­zonytalanul. A család mosolyogva hall­gatja. A pékségben közben nem áll a munka. A kenyérköltemé­nyeket a város több boltjába is elszállítják, s hamarosan kez­dődik minden elölről a ková- Szolással. A „több emberre való” műszak vége felé Gyüre András a régi nagyokról, Vá- radi Miklósról, Jakus Sándor­ról és a többi remek pékről me­sél, akiktől még ő is el tudott lesni pár fogást. Az acélgyári pékségben évek óta összeszo­kott gárda dolgozik. Mondják, Gyüre András nem parancsol, hanem kér. Bár nem jutottam hozzá a „kenyér-unikumhoz”, de úgy látszik, a jó kenyér tit­kához ez is hozzátartozik. B. M. RÉTSÁG 0,dal Hírek Ünnepi szentmise Diósjenő - A település ró­mai katolikus templomának 200 éves felszentelése al­kalmából augusztus 1-jén 17 órai kezdettel ünnepi szentmisét tartanak. A szer­tartást Keszthelyi Ferenc, a váci egyházmegye megyés püspöke celebrálja. Őslénytanos tábor Sámsonháza - A település határában augusztus 2-án őslénytanos kutatótábor kezdődik. Húsz középisko­lás diák vizsgálja a falu mel­letti ősgerinces lelőhelyet, és először próbálják ki tere­péh az iszapológépet, ami a nyílt színi üledék kézzel végzett átmosását könnyíti. Könyvtári szünet Pásztó - A városban 1997. augusztus 1-jétől kiköltözés miatt szünetel a könyvtári szolgáltatás. Aszfaltozás Bárna - A bekötőút 850 méteres szakaszán rövide­sen megkezdődhet az úgy­nevezett profiljavító aszfal­tozás. Kivitelező az Egri Útépítő Rt., a költség 6,8 millió forint. A munka au­gusztus 4. és szeptember 5. között zajlik. Közlekedik a család Bátonyterenye - Családi KRESZ-vetéíkedőt rendez aügúszt'ú.< 2-án fő órái kez­dettel, a Bátonyterenyei Vá­rosi Balesetmegelőzési Bi­zottság. Az Ady Endre Mű­velődési Központban és a mellette lévő sportpályán várják minimum háromfős családok jelentkezését gép­kocsival, érvényes jogosít­vánnyal. Lesz elméleti KRESZ-teszt, gépkocsi ügyességi verseny a felnőtt családtagoknak, a gyerekek pedig kerékpáron bizonyít­hatják tudásukat. Az első két helyezett az értékes mű­szaki cikkeken kívül meg­szerezheti a részvételi jogot a szeptemberben megrende­zendő megyei versenyre is. A rendezők, valamint a Bá­tonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapít­vány jóvoltából üdítővel, sü­teménnyel várják a családo­kat és a helyezéstől függet­lenül minden résztvevő gyermek kap ajándékot is. Középtávon megfelelünk az EU követelményeinek Végállomás a csatlakozás előtt (Folytatás az 1. oldalról) Ennek eredményeként szület­het meg a végleges álláspont, olyan kezdeti pozíció, melynek alapján a jövő év elején Ma­gyarország elkezdheti a tárgya­lásokat az Európai Unióval. Éh­ben minél markánsabban, vilá­gosabban kell hogy megfogal­mazódjanak az ország számára fontos érdekek, prioritások a magyar tárgyalódelegáció szá­mára - hangoztatta Pataki Ist­ván. A majdani tárgyalások me­netéről feltételezhető, hogy az igen terjedelmes joganyag közös „átfésülése” után, csak azokat tárgyalják tovább, melyek prob­lémás, vitás ügyek - ilyen mód­szerrel, szívós tárgyalások fo­lyamatán keresztül jutnak a vég­leges megállapodás szövegéhez. Az átvilágítási folyamat időtar­tamáról csak becslések vannak. Pataki István szerint vannak olyan vélemények, melyek el­húzódó tárgyalásokat jósolnak, de akadnak olyanok is, amik szerint hat-nyolc hónap alatt vé­gezni lehet a tárgyalási alapsza­kasszal. A magyar külügyi szak­emberek szerint reális lehet a hat-nyolc hónap. A végleges megállapodás időpontját 2000- re becsülik. Ezt követheti majd egy másfél éves ratifikációs idő­szak, melynek végeredménye­ként 2002-től Magyarország tel­jes jogú tagja lehet az Európai Uniónak. Sok még a folyamat­ban a bizonytalansági tényező, ezért is a feltételes mód, mégis egyértelmű: egy út fontos állo­másán sikeresen túljutva egy következőhöz érkeztünk ... Szabó Gy. Sándor □ 1 hónapra 575 Ft □ 2 hónapra 1150 Ft □ 3 hónapra 1660 Ft □ 4 hónapra 2300 Ft □ 5 hónapra 2875 Ft □ 6 hónapra 3450 Ft 16 lapszám ingyen/ /12 lapszám ingyen/ 121 lapszám ingyen/ /24 lapszám ingyen/ /30 lapszám ingyen/ /36 lapszám ingyen/ Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlapot. . . példányban. . . . hóra. Megrendelő neve:............................................................... ...................... C íme:.............................*............................................................., . . . A megrendelőlapot zárt borítékban az Egri Nyomda Kft. Nógrád Megyei Irodája címre kérjük feladni. 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96.

Next

/
Oldalképek
Tartalom