Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

5 || SALGÓTARJÁN Republic, Charlie, Edda Bánki Nyár >97 Az idén is megrendezik a ha­gyományos rendezvénysoro­zatot. A Madách Imre Szabadtéri Színpadon június 28-án, szom­baton 21 órai kezdettel (esőnap június 29., vasárnap) a PA-DÖ-DŐ együttes tart kon­certet. Július 5-én, szombaton 21 órakor (esőnap: július 6., va­sárnap) Goór Nagy Mária Szí­nitanoda növendékei musical­estet tartanak, amely keretében részleteket mutatnak be a Gre- asből és a Hairből. Július 12-én, szombaton 21 órakor (esőnap július 13., va­sárnap) a Republic együttes tart hangversenyt. Július 19., szombaton 10-től 18 óráig: MATÁV-napot ren­deznek. Július 19-én, szombaton 21 órakor (esőnap július 20., va­sárnap) kabaréest lesz a tónál. Fellépnek: Antal Imre, Ihos Jó­zsef, Harsányi Gábor, Schütz lia. Konferál: Baráth Vali. Ze­nél: Balassa Tamás. Július 26-án, szombaton 21 órakor (esőnap: július 27., va­sárnap) Charlie-koncert. Augusztus 2., szombat: 31. Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó és Országos Szlovák Folklórfesztivál. (A részletes műsort majd külön jelentetik meg.) Augusztus 9-én, szombaton 21 órakor (esőnap: augusztus 10., vasárnap) rendezik az Edda együttes koncertjét. Augusztus 20-án, szerdán 17 órától: Szent István-napi ün­nepi köszöntő, ejtőernyős be­mutató. „Csendül a nóta” című műsor. A programokra belépőjegyek elővételben kaphatók: „Kupa- liszko” Kft. (tóparti vendég­ház), Tóstrand. Hitelt vett fel az Unimill a pásztói önkormányzat kezességére - Beruházási stop Felszámolás nem kis bonyodalmakkal (Folytatás az 1. oldalról) hirdetmény a vagyon értékesí­tésére. Tavaly decemberben több tárgyalás zajlott, majd ja­nuárban adásvételi szerződést kötött a telephely megvásárlá­sát illetően három cég, a Stahl Baubayer, a Stahl Varienten és az IPTEK Gmk. Elővásárlási jog Január 24-én volt egy hitelezői értekezlet, amelyet a felszá­moló hívott össze, a megjelent hitelezőkkel közölték a telep­hely eladási árát. Az értekez­letről jegyzőkönyv is készült, amelyet jóváhagyólag aláírt minden résztvevő. De nemcsak a telephely talált vevőre, ha­nem egy ragasztógép is, amely svéd tulajdonba került. Ehhez képes meglepetés­ként hatott az önkormányzat február 7-én kelt levele, amelyben bekérte a szerződést a Kerszi Rt.-től, majd február 24-én egy újabb levél, amely azt jelezte, hogy az önkor­mányzat élni kíván elővásár­lási jogával.-Az elmúlt év júniusában írtunk egy levelet a Kerszi Rt.- nek és jeleztük azt az igényt, hogy a 25 millió forint és an­nak kamatai dolgában igé­nyünk van - mondja dr. Dob- rovoczky István polgármester.-Az igaz, hogy a hivatal mulasztásából ebben az igény- bejelentésben nem jeleztük, hogy jelzálogjoggal biztosított követelésünk ez a bizonyos összeg, illetve kamatai. Ez egyébként az ingatlan-nyilván­tartásba be is van jegyezve. A Kerszi válaszlevelében elfo­gadta igényünket és besorolt minket a csődtörvény szerinti „f’-kategóriába. Január máso­dik hetében jött a felszámoló, hogy a hitelezőket össze akar­ják hívni, ki is tűzték a határi­dőt január 24-re. Ekkor szóban adtam tájékoztatást a valósá­gos helyzetről, egyébként nem is tudtam arról, hogy nem ki­fogásoltuk meg a válaszleve­let, illetve a besorolást. Jelzá­logjogunknál fogva ugyanis mi a „b”-kategóriába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy a munka­bérek, felszámolási költségek kifizetése után azonnal mi kö­vetkezünk, illetve, elővásárlási jogunknál fogva gondolkodha­tunk azon, belépünk-e a vásár­lásba, avagy sem. Jelzálogszerződés Felhívtam a figyelmüket, hogy itt van a jelzálogszerződés (egy másolati példányt át is ad­tam), hogy az Unimill felszá­molás alatt álló telephelye a város önkormányzatának jelzá­logjoga alatt áll. Azon a hitele­zői értekezleten legnagyobb megdöbbenésemre azt hallot­tam, hogy eladták az Unimill telephelyét 8,35 millió forint + áfáért. A meglévő két vagyon­tárgy olyan kevés vételárral kecsegtet, hogy még az „alka­tegóriába sorolt munkabéreket sem biztos, hogy ki tudják fi­zetni. Én jelenléti ívet írtam alá többekkel, nem jegyzőköny­vet. A kiküldött emlékeztető­ben szó sincs az eladásról, ez csak szóban hangzott el. Feb­ruár 7-én írtunk egy levelet, amelyben írásbeli tájékoztatót kértünk a Kerszitől, a válasz szerint nem jeleztük elővásár­lási jogunkat, a hirdetményre nem reagáltunk, tehát ők elad­ták. A viszontválasz után le­küldték az adásvételi szerző­dés másolatát, amely 1997. ja­nuár 22-én kelt, tehát a hitele­zői tájékoztatás előtt. Februári levelünkben jeleztük, hogy elővásárlási jogunkkal élni kí­vánunk, és 8,35 millió + áfáért a város is vevő a telephelyre. Többszöri levélváltás után sem sikerült dűlőre jutni, ezért a Nógrád Megyei Bírósághoz fordultunk, pedig nem akar­tunk. Azt is elismertük, hogy hibát követtünk el, amikor nem kifogásoltuk meg a besorolást. Hirdetmények-A keresetlevelet beadta az önkormányzat és egyben felje­lentést is tettem a Kerszi ellen, mert álláspontom szerint - amikor már tudta,' hogy elővá­sárlási jogunk van, szándéko­san mellőzte ezt a tényt és mással kötött szerződést. Ápri­lis 14-én volt a felszámoló bíró előtti meghallgatás Balassa­gyarmaton, ahol a besorolást illetően számunkra kedvező végzés született: jogerősen kö­telezte a Kerszit a „^’-kategó­riába történő átsorolásra. Az elővásárlási jog kérdésének megállapítása viszont nem a felszámoló bíróra, hanem a te­rületileg illetékes bíróságra tar­tozik, ezért a keresetlevelet át­küldték a Pásztói Városi Bíró­ságra.- Mivel a hitelezői igénybe­jelentés során az önkormány­zat nem jelezte, hogy követelé­sük jelzálogjoggal biztosított, így az „f’-kategóriába történt a besorolás - mondja Nagy Bar­nabás, a Kerszi Rt. felszámo­lási igazgatója. - Értesíté­sünkre 8 napon belül elmulasz­tották a felszólamlást is, ezért már csak a felszámoló bíró tudta ezt korrigálni, amely áp­rilisban meg is történt, jelzá­logjoguk miatt átkerültek a „b”-kategóriába. Az elővásár­lási joggal kapcsolatosan azonban már más a helyzet: a csődtörvény szerint a felszá­moló hirdetmény útján köteles az elővásárlási joggal rendel­kezőket értesíteni az értékesí­tésről, nem pedig külön levél­ben. Ez meg is történt, 1996 fo­lyamán két országos lapban és megyei lapban is megjelent a hirdetmény. Hogy az önkor­mányzat is tudott a hirdetésről, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy hirdetményben volt az Unimill-telephely és a közszolgáltató telephelye is meghirdetve, az utóbbit meg is vásárolta elővásárlási jogával élve az önkormányzat. Új tulajdonosok A januárban megtartott hitele­zői egyeztetésen számszerűleg tájékoztatást kaptak a megje­lent hitelezők a telephely érté­kesítéséről és ezt elfogadva a jegyzőkönyvet -nem csak a jelenléti ívet - is aláírta a pol­gármester. Ennek ellenére az önkormányzat beperelte a Ker­szi Rt. Június 16-án volt a tár­gyalás Pásztón, ahol eléggé ér­dekes helyzet állt elő: az ön- kormányzat a Kerszi Rt. ellen nyújtotta be a keresetet, ugyanakkor az idézés az Uni­mill f. a.-nak szólt, és idézésre jelent meg a három új tulajdo­nos is, jogi képviselőjükkel egyetemben. Mivel a polgár­mester nyilatkozata szerint a Kerszi Rt.-t perelik, így a há­rom új tulajdonos el is hagyta a tárgyalótermet.-A polgármester a Polgári Törvénykönyv szerinti elővá­sárlási jogra hivatkozott, vi­szont a ptk. szerint a jelzálog­jog tulajdonosa nem rendelke­zik elővásárlási joggal. Majd a csődtörvényre hivatkozott, ugyanakkor a csődtörvény 48. paragrafus egyértelműen ki­mondja, hogy az elővásárlásra jogosultak jogukat nyilvános értékesítésen gyakorolhatják, amelyre a felszámoló a jogo­sultakat hirdetmény útján hívja meg. A törvény meghatározása egyértelmű, hogy a hirdetés elégséges és külön értesítést nem kell küldeni. Dönt a bíróság- Csődtörvény módosítása után is változatlanul maradt az az előírás, hogy hirdetmény út­ján kell közzétenni az értékesí­tési szándékot. Viszont a pol­gármester a szerződés meg­semmisítését kéri - hogy az önkormányzat léphessen be vevőként -, azt csak úgy teheti meg, ha 8 napon belül kere­setmódosítást ad be és perbe hívja az új tulajdonosokat is.- Véleményünk szerint a Kerszi Rt. a felszámolási eljá­rás során mindenben a 1993. évi 81. törvény szerint járt el, a bíróság fog dönteni. A per jogerős lezárásáig viszont a vevőknek nincs lehetőségük, hogy a telepen bármiféle beru­házást hajtsanak végre, mellyel új munkahelyeket is tudnának teremteni Pásztón. Hegedűs Erzsébet BALASSAGYARMAT Megyei Körkép vómt _ PÁSZTÓ 1997. június 24., kedd Szerveződnek a falusi vendéglátók Elmozdulni a holtpontról Emlék a tavalyi, első ceredi művésztelepről fotó: gy. t. (Folytatás az 1. oldalról) megbeszélésre hívja össze mindazokat a megyeieket, akik a falusi vendéglátással foglal­koznak, vagy érdeklődnek iránta, s az érdekelt önkor­mányzatokat. A tanácskozás célja létrehozni a nógrádi falusi vendéglátók szervezetét, meg­próbálva ezzel hozzájárulni a megye idegenforgalmának holtpontról történő elmozdítá­sához. Tervük szerint minden kellő időben jelentkezőnek el­küldik az alapszabály-terveze­tet és egy ismertetőt a kitűzött célokról. Ezért kérik mindazo­kat, akik szeretnének részt venni július 3-án 15 órakor a tarjám Strand Hotelban tar­tandó rendezvényen, keressék őt a 406-118-as telefonon, vagy Kovács Zsoltot, a hotel igazga­tóját a 430-277-es telefonon. Kiállítások, autósmozi, művészeti bemutató Kultúra Kétbodonyban A napokban Bacsúr Sándor balassagyarmati alkotó kiállí­tásával - amelyet Csikász Ist­ván nyitott meg - megkezdő­dött a „Bodonyi nyár” elne­vezésű hagyományos rendez­vénysorozat. A faluház kertjében autós­mozi működik, népszerű filme­ket vetítenek, újabb három tár­latot rendeznek nyugat-nógrádi festőművészek alkotásaiból a faluházban és az általános is­kola tantermeiben. A kulturális napok központi rendezvényét július 6-án, va­sárnap tartják népművészeti csoportok és szólisták részvéte­lével. A rendezvénysorozatra a szegedi televízió is felfigyelt, és július 4-6-án felvételt készít a település életéről, a progra­mokról. Hogyan lehet jobban nyomon követni a pénzügyi teljesítéseket? Korlátozott készpénzfizetés 1997. június 30-ától lépnek életbe azok a három adótörvényt is érintő rendelkezések, melyek célja a készpénzforgalom visszaszorítása révén a pénzügyi teljesítések nyomon követ­hetőségének biztosítása, az adózási fegyelem javítása. Az ez­zel kapcsolatos tudnivalókról Sándor Pált, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának osztályvezetőjét kérdeztük.-Mi a lényege, és kiket érinte­nek ezek a rendelkezések?- Az új előírások szerint a társasági adó hatálya alá tar­tozó adózóknak a társasági adóalapot, a személyi jövede­lemadó-törvény szerint adózó egyéni vállalkozóknak a vál­lalkozói bevételt meg kell nö­velniük a számla (egyszerűsí­tett számla, számlát helyette­sítő okmány) általános for­galmi adó nélküli értékének 20 százalékával, ha az egy szer­ződésből eredő tartozás ellenértéke általános forgalmi adó nélkül meghaladja az egymillió forintot és az ellen­érték kifizetése készpénzben történik, beleértve az előleget és a részletfizetést is. Ráutaló magatartás Egy szerződésnek kell tekin­teni az ugyanazon felek által kötött azonos tárgyú szerződé­sekből eredő fizetési kötele­zettséget, ha az egyes szerző­désekből eredő fizetési kötele­zettségek teljesítése között akár a szerződés szerint, akár ténylegesen nem telik el lega­lább tizenöt nap. A rendelkezés a vállalkozó­kat, társaságokat, alapítványo­kat, költségvetési szerveket egyaránt érinti. Nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a számla kibo­csátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély. Az általános forgalmiadó­törvény is „szankcionálja” azokat az adózókat, akik a számla ellenértékéből egymil­lió forintot túllépő összeget készpénzben fizetnek ki. Ilyen esetben az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására nem lesz lehe­tőség.- E vonatkozásban mi minő­sül szerződésnek, és hogyan minősíthetők az azonos tárgyú szerződések?- Szerződés alatt nem kizá­rólag az írásba foglalt megál­lapodásokat kell érteni, vásár­lással, szolgáltatás nyújtással is létrejön a felek között a szerződés tekintettel arra, hogy a szerződéseket jogszabály el­lenkező rendelkezése hiányá­ban szóba is meg lehet kötni, s a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre le­het juttatni. Keretszeriődés Az úgynevezett keretszerző­dést, ha megfelel a szerződé­sek egyébként kötelező tar­talmi elemeinek, egy szerző­désnek kell tekinteni, ellen­kező esetben a keretszerző­déshez külön egyedi szerződé­seknek is kell tartozniuk, ame­lyek lehetnek a már említett szóbeli megállapodások is, s ez alapján kell minősíteni az egyes szerződéseket. Az ugyanazon felek által kötött szerződések csak akkor nem tekinthetők azonos tár­gyúnak, ha a szerződő felek szerződést létrehozó akarat- nyilvánítása egy egyedileg meghatározott, illetőleg meg­határozható konkrét tárgyra irányul. Ha az ugyanazon felek által kötött szerződések egyedi tár­gya azonos (pl. nagykereske­dőtől árucikket vásárol a kis­kereskedő) és csak fajta és mennyiség szerint különbözik a szerződések tartalma, akkor nem beszélhetünk különböző tárgyú szerződésekről. Adóvonzat- Minden készpénzfizetésnek lesz adóvonzata?- A készpénzfizetések kö­zül csak azoknak a pénzössze­gátadásoknak lesz adóvonzata, ahol a készpénzfizetés követ­kezményeként egyik félnél sem történik bankszámla-jóvá­írás vagy terhelés. Ebből következően például, ha az adózó bankszámlájára a bankszámlát vezető banknál történik a tartozás kiegyenlí­tése készpénz befizetéssel, vagy ha az adózó bankszámlá­jára szóló csekkel kerül fela­dásra a készpénz, miután ilyen esetekben a kifizetésekhez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kapcsolódik, s így azok nyomon követhetők, nem készpénzfizetések az új ren­delkezések alkalmazásában. A tartozások kompenzálás­sal, a követelések beszámítás­sal történő kiegyenlítése sem tekinthető készpénzfizetésnek. Ugyanakkor a pénzösszeg- nek a jogosulthoz való továbbítása és a postai küldemény utánvé­telezéssel teljesített fizetése, készpénzfizetés tekintettel arra, hogy itt bankszámlára jó­váírás, vagy terhelés nem tör­ténik.-Hogyan próbálja a kor­mányzat ösztönözni a kész­pénzforgalom visszaszorítá­sát?- A készpénzforgalom visz- szaszorítására hozott új ren­delkezések mellett a készpénz­helyettesítő eszközökkel tör­ténő fizetés minél szélesebb körű érvényesítése érdekében (a pénztárgép beszerzéshez adott korábbi kedvezményhez hasonlóan) az elektronikus kártyaolvasó berendezés egy­szeri beszerzéséhez kedvez­mény vehető igénybe, a be­szerzési ár meghatározott szá­zalékában. Kártyaolvasó E kedvezmény mértéke arra ösztönöz, hogy az adózók mi­nél hamarabb vásárolják meg a kártyaolvasó berendezést, mert akik még június 30-áig beszerzik, azok a nettó beszer­zési ár 75 százalékát, de legfel­jebb 75 ezer forintot, akik jú­lius 1 -je után szerzik be, a nettó beszerzési ár ötven szá­zalékát, de legfeljebb ötven­ezer forintot kedvezményként érvényesíthetnek. Még 1998-ban és 1999-ben is élhetnek a kedvezménnyel az adózók, de már kisebb mér­tékben, a kedvezmény mértéke ez esetben a kártyaolvasó el­lenértékének huszonöt száza­léka, de legfeljebb huszonöte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom