Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-08 / 106. szám
4. oldal Gazdaság 1997. május 8., csütörtök Újra szebb napokat láthat az acélárugyár kiállítása - Kisterenyéről Salgótarjánba költözött, de kevesen látogatják Saját környezetében a történeti gyűjtemény Múltunkból fakad a jövőnk, s aki a múltat lebecsüli, miként érdemli a jövőt? Lelkes gyűjtők, lokálpatrióta gyári vezetők, az acélárugyárat szerető emberek keze nyomán teremtődött egy olyan gyártörténeti múzeumi anyag, amely európai szinten is figyelemre méltó. A jövőre 130 éves gyár történeti gyűjteménye egykor szebb napokat is megélt, most a Kohász Művelődési Központ egyik helyiségében kapott helyet. Nincs rendszeres látogatottsága, sokan nem is tudnak róla, pedig a magyar ipar- történet egyik törzsanyaga lehetne. Erről beszélgettünk Hopka Lászlóval, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. vezérigazgatójával.- Vezérigazgató úr, valamikor a gyár egyik dísze volt ez a gyártörténeti anyag. Hogyan jutottak idáig a dolgok?- Mi most is büszkék vagyunk erre a gyűjteményre. Ezt a kiállítási anyagot évekkel ezelőtt a bátonyterenyei kastélyban tartottuk és mutattuk be. Abban az időben lelkes és hozzáértő emberek időről időre felújították és karbantartották az anyagot, ami által látogatásra alkalmas volt. Ám egyre kisebb lett a forgalom, s több a gond. Ráadásul ez az anyag Kisterenyén „idegen” is volt. Amikor elkövetkezett a gyáralapítás 125. évfordulójának ünnepsége, ez alkalom volt arra, hogy Salgótarjánban mutassuk be az anyagot. Ez arra is jó volt, hogy a kastély hasznosítása iránt érdeklődő bátonyterenyei önkormányzattal megegyezzünk a kastély átadásáról. Tehát Salgótarjánba hoztuk teljes egészében a gyűjteményt, a kiállított és a ki nem állított anyagot egyaránt.- Emlékezetem szerint az évfordulón a ház kamaratermében állították ki az anyagot. Onnan azonban egy idő után eltűnt. Miért?-Valóban ez történt. A kamaraterem volt a legalkalmasabb rá, hogy az anyag legfontosabb részeit bemutathassuk. Abban az időben elég szép látogatottsága is volt a kiállításnak. Egy idő után azonban kezdett visszaesni a látogatók száma, s abban az időben, főleg a téli időszakban a fűtési gondokkal is küzdött a művelődési központ. Ettől is nagyobb gond volt az, hogy az egész ház működéséhez a saját erőt is növelni kellett, termeket kellett bérbe adni. Ezért egy másik helyiségbe vittük át az anyagot. Persze itt is látogatható a gyűjtemény. Meg kell mondani, hogy ezt nem túl sokan nézik meg, de gyenge a propagandánk is. Annak hirdetése, hogy ez egyáltalán van és bárki megtekintheti.- Jelenleg mi látható az anyagból?- Most a gyár történetének legfontosabb dokumentumai vannak kiállítva. Úgy ítéljük meg azonban, hogy egyrészt fel kellene újítani, másrészt esetleg egy nagyobb helyiségben, gazdagabb anyaggal kellene a kiállítást megrendezni. Ez lassan aktuálissá is válik, hiszen jövőre megint egy évfordulója lesz a gyár fennállásának, a százharmincadik. Az a véleménye a nyugdíjasainknak, a jelenlegi dolgozóknak is, hogy ezt az anyagot meg kell őrizni, s atníg itt másfajta tulajdonosi döntés nem születik, addig nekünk kell ápolni ezt. f Tudomásom szerint a Nógrádi Történeti Múzeum szívesen átvenné letétbe ezt a gyártörténeti anyagot. Erről mi a véleménye?- Tudom, hogy a mi embereink nem muzeológus szakem- beipk, s ez a fajta szakértelem ugyan hiányzik, de azt hiszem, hogy mégsem lenne célszerű ezt a gyűjteményt kiszakítani a gyári környezetből. A művelődési központ vezetésével és a humánpolitikai terület gyári vehetőivel az a szándékunk, hogy felújított állapotban, rendezettebb körülmények között, nagyobb propagandával oldjuk meg az anyag bemutatását. Néhány éve a gyár történetének egyik legnehezebb időszakát élte és akkor igen sok vád ért bennünket, hogy a közvetlenül a termeléshez nem kapcsolódó területeinket tönkretesszük, elhanyagoljuk, a gyár lemondott ezekről az értékekről. Ennek számos példája van, hogy nem igaz. Talán a legjellemzőbb a művelődési központé, ahol nemcsak arra várnak, hogy mivel tudunk segíteni, hanem saját erőből is megpróbálnak kiemelkedni a gondokból. Ha a művelődési intézmény élén nem volna olyan vezetés, mint amilyen van, amelyik a dolgozókkal összefogva teszi meg az erőfeszítéseit, már bezárhattuk volna a házat. Nem vagyok hivatva elbírálni az ott folyó munkát, de nem nagyon van Salgótarjánban a József Attilán kívül más olyan művelődési központ, ahol legalább ilyen munka folyik, mint ebben a házban. Szerencsére manapság már biztatóbb a vállalati helyzet is, ezért bizakodom.- Úgy gondolja, hogy saját erőből megoldható a gyártörténeti gyűjtemény gondozása, bemutatása?- Az iménti példát azért mondtam el, hogy ha mi rátesz- szük a célt valamire, hogy ezt vagy azt a munkát elvégezzük, akkor képesek vagyunk megcsinálni. A gyár most kerül olyan helyzetbe, hogy erre is egy kicsit többet tudunk fordítani, ezért ragaszkodunk a helyi bemutatáshoz. Biztos vagyok benne, hogy ennek a gyűjteménynek a rendszeres bemutatásához, karbantartásához, megfelelő állapotba helyezéséhez segítség is kell. Én nagyon Hopka László bízom benne, hogy azok a városban, megyében lévő szakemberek, muzeológusok, akik segítséget tudnak nyújtani, azok fognak segíteni, ha mi ezt kezdeményezzük. Meg vagyok róla győződve, hogy ez az anyag itt bemutatható és ezért mégiscsak ennek a gyárnak a gyűjteménye ez. Azt gondolom, hogy ennek igazán akkor van értéke, ha ez nem egy városi múzeumban van elhelyezve, hanem ott, ahol ez a gyűjtemény keletkezett, élte az éveit napjainkig. S ez nagyon szoros kapcsolatban lehet a múzeummal, szinte kihelyezett tagozataként működhetne. Én nagyra becsülöm a múzeumban folyó munkát, de ott a város életét mutassák be. Persze ennek az életnek az acélárugyár is része, de ez az anyag mégiscsak ebben a környezetben hiteles. Attól nem zárkózunk el, hogy ha szükség van erre az anyagra, rendelkezésre bocsátunk iratokat, eszközöket a múzeumnak. Pádár András Előbb-utóbb minden termék és gép megérik arra, hogy múzeumba kerüljön fotó: arch. Kéthetes késésben a mezőgazdaság Megsínylették a hideget az ültetvények, romlottak a terméskilátások Jelentős károkat okozott a növénytermesztésben a hideg, szeles-viharos időjárás. A termelők sok helyütt késnek az időszerű tavaszi munkákkal - tájékoztatta szerkesztőségünket Bállá István, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője. Az őszi kalászosgabonák fejlődésében mintegy kéthetes a lemaradás. A vetésterület 85 százalékán végezték el a gazdák a műtrágyázást. Olaj a sikerhez. A Molrészvények külföldi értékesítésének sikeres lezárását követően az ÁPV Rt. kedden este - a londoni közléssel egy időben - bejelentette, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényeit 2970 forintos áron értékesítik a nemzetközi zárt körű elhelyezés és a hazai nyilvános forgalomba hozatal során, május 12-től. Dollárözön. Januárban több mint kétszer annyi volt az idegenforgalmi dolláraktívum, mint az elmúlt év első hónapjában. Az MNB adatai szerint az idén januárban 94 millió dollár volt a bevétel, a kiadás pedig 69 millió, így az aktívum 25 millió dollár lett a tavaly januári 11 millióval szemben. Fejlődő kapcsolatok. Magyarország és Izrael gazdasági kapcsolatainak fejlődését felgyorsíthatja az országaink közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírása. A két ország pénzügyminiszterei úgy vélik: a megállapodás aláírására hamarosan sor kerülhet. Az egyezmény révén megháromszorozódhat a tavalyi külkereskedelmi forgalom. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 297,30 Francia frank 31,36 Japán jen (100) 145.44 Német márka 105,79 Olasz líra (1000) 106,83 Osztrák schilling 15,03 Svájci frank 124,74 USA-dollár 182,26 ECU 206,46 Az ismétlődő erős szélvihar miatt az Alföldön több ezer hektáron újra kellett vetni a tavaszi vetésű növényeket. Csongrádban mintegy 5000, Győr megyében 1100-1200 hektár őszi kalászost rongált meg a homokverés, s jelentős károk keletkeztek Somogy megye homokos térségeiben is. A hideg időjárás két héttel késleltette a gyümölcsfák virágzását, akadályozta a meg- porzást végző méhek, rovarok rajzását. Az április végi talajEddig két cég, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság, valamint a Mól Rt. Tiszai Finomító nyerte el az ISO 14000-es tanúsítványt. További mintegy tíz cég lesz hamarosan jogosult a cím használatára, és több százra tehető a tanúsítvány iránt érdeklődő vállalatok száma, elsősorban a cement-, olaj-, bútor-, papír-, nyomda- és vegyiparból. menti fagyokat szinte valamennyi gyümölcsfajta virágja megsínylette. Az Alföldön és a Dunántúlon jelentősebb mértékű - 50-80 százalékos - kár érte az almaültetvényeket, az északkeleti termőtájon ennél kisebb arányú volt a fagyártalom. Legjobban a korai érésű, már pirosbimbós állapotban lévő fajtákat viselte meg a télies tavasz. A körtefák rügykárosodásának mértéke az országban átlagosan 60-70 százalékos. A kajA tanúsítvánnyal rendelkező két cég körülbelül 10-10 millió forintot költött a vezetési szisztéma alkalmazására. A címmel együtt járó környezetvédelmi feladatok, beruházások viszont további, nagyságrenddel magasabb költséget jelentenek. A cementipari vállalatnál például csupán az anyagszállító pálya egy kilométeres szakaszának zajszigetelése 50-60 millió foszibarackfák virágzata az Alföldön 80-100, a Dunántúlon 60-90, a gönci termőtájon 50 százalékban sérült. Az őszibarackosok közül főként a korai fajtájúak termését tizedelte meg a fagy: az Alföldön lévő ültetvényeknek mintegy 60-90 százaléka, másutt 50 százaléka ment tönkre. A cseresznye-, meggy- és szilvaültetvények károsodása a termőhelytől függően eltérő arányú. Egyes korán virágzó fajták esetében a termés egésze áldozatául esett a fagynak, viszont vannak olyan ültetvények is, amelyek károsodás nélkül vészelték át a hidegeket. A zord idő miatt későn fakadt szőlőrügyeknek szerencsére az áprilisi fagyok nem ártottak. U. G. rintba kerül. Ez szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a legújabb zajvédelmi követelményeknek. A légszennyezés csökkentése is számottevő anyagi teher. A szóban forgó vállalatoknál a bírságok sokszorosát költik környezetvédelmi beruházásokra. A 200-300 ezer forintos bírságösszeghez viszonyítva a környezetvédelmi fejlesztésekre 10-100 millió forintos összegeket kell fordítani. Az olajfinomítónál a hulla- dékégető-mű rekonstrukcióját, valamint az egyik részlegnél a talajvíz szénhidrogén-szennyezésének felszámolását kell elvégezni. Csupán a hulladékégető-mű rekonstrukciójára 300 millió forintot költenek. ISO 14000: eddig két hazai cég felelt meg teljesen a követelményeknek Drága környezetvédelmi szabvány Több hazai vállalat alkalmazza már sikerrel az ISO 14000-es szabvány szerinti környezetvédelmi irányítási rendszert. A tanúsítvány elnyerhető úgy is, hogy az adott cég vállalja a rá vonatkozó valamennyi környezetvédelmi előírás teljesítését, a lemaradások felszámolását. Bár a követelményeknek megfelelni nem olcsó dolog - a szükséges beruházások értéke messze meghaladja a környezetvédelmi bírságok összegét -, előreláthatólag megéri. Az ISO 14000-es tanúsítvány hazai tapasztalatairól szerdán rendeztek konferenciát Budapesten. HÁZUNK TÁJÁN Az első zöldtakarmány Rövidesen megkezdődik a fű és a zöldtakarmányok kaszálása. Sokan félnek zölddel etetni a jószágot, mert korábban előfordult, hogy az állatok felfúvódtak vagy hasmenést kaptak tőle. Pedig a zöldfélék vitaminokban, fehérjékben, rostban gazdagok, és nagy előnyük, hogy általuk csökkenthető a takarmányozási költség. Fontos azonban, hogy kellő gondossággal járjunk el az etetésnél, fokozatosan szoktassuk hozzá az állatokat a friss tavaszi zöldtakarmányhoz. Először csak fonnyasztva, szénához keverve keveset adjunk belőle, és lassan emeljük az adagot. Sertésnek, baromfinak a zsenge, rostszegény, lédús fűféléket, nyúlnak, lónak, szarvasmarhának a keményebb, rostos füvet adjuk. Ügyeljünk arra, hogy a kaszált vagy szedett zöld ne legyen poros, sáros, mert emésztőszervi megbetegedést okozhat, a nedves pillangósoktól pedig könnyen felfúvódik az állat. Az elvénült fű a baromfi begyében összecsomósodik, emészthetetlen szövedéket alkot, ezáltal elhullást okozhat. A legelő állat kikerüli a mérgező növényeket, viszont a kaszáltan elétett takarmányból nem válogatja ki. Erre a gazdának kell ügyelnie! Egykoron központi program hirdette, hogy az árokparton azé a fű, aki lekaszálja. Sok szorgalmas gazda szerzi be innen manapság is a takarmányt. Tegyék, de ne a forgalmas országutak melletti árokparton, mert az autók kipufogófüstjétől igen nagy a partokon növő fű ólomszeny- nyezettsége. Ez pedig az etetés után a tejbe, húsba kerül - mérgezve a fogyasztót is. Lengyel Zoltán Irányár papíron van, a valóságban nincs Cukor - keserű szájízzel A cukorrépa-termelők nem tudták a Terméktanácsban elfogadtatni a cukorrépa ez évi irányárát. S bár a cukor irányáráról egyezségre jutottak, az máig sem lépett érvénybe. A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének tegnapi közgyűlésén Varga Imre elnök elmondta: mivel a cukoripari érdekcsoportokkal csak külön-külön lehetett tárgyalni az irányárról, a tárgyalások elhúzódtak, így a termelők igényeik csak egy részét tudták elfogadtatni, míg a cukoripar feltételeinek zöme bekerült a szerződésekbe. Egyes körzetekben a termelők a tárgyalások sikertelenségére azzal „válaszoltak”, hogy jelentősen csökkentették a vetésterületet. A répatermelők főként azt kifogásolták, hogy a mai napig sincs szabályozva a cukortermékpálya. (újvári)
