Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-08 / 106. szám

1997. május 8., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Készül a Tocsik-jelentés Állatvédelmi törvényjavaslat - kérdőjelekkel Parlamenti bizottságok sora tanácskozott tegnap, s a kép­viselői testületek számos fon­tos, közérdekű témában fej­tették ki véleményüket. Az elmúlt 7-8 év alatt 16 milli­árd dollárt kitevő működőtöké érkezett hazánkba. Ebből 5-6 milliárd a közvetlen privatizá­cióból, a többi pedig fejleszté­sek, tőkeemelések révén került be a gazdaság vérkeringésébe. Egyebek közt erről esett szó a gazdasági bizottság ülésén, amelyen Csiha Judit privatizá­ciós miniszter tájékoztatta a képviselőket a magánkézbe adás eddigi folyamatáról és a további tervekről. Privatizációs mérleg A privatizációs célok nagy­jából teljesültek, a folyamat vé­géhez közeledik. A magánosí­tások során mintegy 100 milli­árd forint vagyon került bel­földi magánszemélyek tulajdo­nába - mondta a miniszter asz- szony. Az év második felében javaslatot tesznek a kormány­nak és az Országgyűlésnek arra, hogy miképp kezeljék a tartósan állami kézben maradó 209 milliárd forintnyi vagyont és további 100 milliárdnyi - kü­lönböző okokból egyelőre nem eladható - vagyonrészeket. A kormány a privatizációs folya­matot úgy szeretné lezárni, hogy az elmúlt hét év erre vo­natkozó törvényei maradékta­lanul érvényesüljenek. Június 30-ig szeretnék kiadni a telepü­lési önkormányzatok járandó­ságát a belterületi földek után. Hátravan az úgynevezett priva­tizációs ellenértékhányad ki­adása a korábban értékesített társaságok számára, mintegy 10 milliárd összegű juttatás. Tocsik-jelentés Az ÁPV Rt. sikerdíjbotrá- nyát vizsgáló parlamenti bizott­ság szerdán zárt ajtók mögött ülésezett, ám a testület elnöke, Deutsch Tamás a tanácskozást követően elmondta: mind a je­lentéstervezet, mind a bizott­sági módosító indítványok megtárgyalása befejeződött. Reális esély van arra, hogy a je­lentés még a nyári szünet előtt a Ház elé kerül. A bizottság egyébként teg­nap úgy döntött, hogy a legfőbb ügyész útján tájékoztatást kér a most befejeződött nyomozás­ról. A testület szeretné megis­merni az esetleges vádiratok tartalmát is. Ezután készülhet el a jelentés végleges változata, amelyet az érintetteknek is megküldenek, majd az ő észre­vételeiket mellékelve nyújtanak be az Országgyűlésnek. Állatvédelem A mezőgazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette az ál­latok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslatot. Ám a honatyák úgy ítélték meg, hogy számos paragrafus pontosí­tásra, kiegészítésre szorul. Az egyik rendelkezés például meg­tiltja az állatok csonkítását, de nyitva hagyja a kérdést: tilos lenne-e az ebek sztenderdeknek megfelelő fül- vagy farokvá­gása is? Az ilyen jellegű műté­teket egyébként az Unió orszá­gaiban nem tiltják. Nem egyértelmű az uszítás tilalmáról szóló passzus sem, mert nem rendelkezik arról, hogy a különböző legális állat­versenyek - például őrző-védő kutyák vetélkedése - ebbe a ka­tegóriába sorolható-e. A szegénységnek „asszonyarca” van Nincs demokrácia a női jogok érvényesülése nélkül A kormány a közeljövőben megfogalmazza nőpolitikái alap­elveit, mert a lányok, asszonyok sorsának javítása érdekében intézkedésekre van szükség - jelentették be tegnap a nők helyzetéről rendezett nyílt napon a Parlamentben. A nemzet és a haza érdeke, hogy a nők a megváltozott vi­szonyok közepette megtalál­ják a helyüket a családban és a társadalomban - hangsúlyozta a konferenciát megnyitó be­szédében Horn Gyula minisz­terelnök. A kormányfő rámutatott: a közelmúltban bekövetkezett társadalmi-gazdasági változá­sok nyomán módosult a csalá­dok, így a nők szerepe is. A szegénységnek, mint mondta, „asszonyarca” van, a rrfegnö- vekedett terhek - köztük a szociális helyzet idegi terhei - mindenekelőtt a nőket sújtják. Emlékeztetett arra is, hogy ha­zánkban 300 ezer édesanya és 90 ezer édesapa neveli egye­dül gyermekét. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter bejelentette: még eb­ben a hónapban a kormány elé terjesztik azt a javaslatukat, amelyben - a női esélyegyen­lőség megteremtése érdekében - tárcaközi bizottság létreho­zását szorgalmazzák. A nőket érintő legfontosabb informá­ciók gyűjtésére adatbázist akarnak felállítani, az újszerű kezdeményezések támogatá­sára pedig pályázatot írnak ki. Folytatódik a nők helyzetét elemző konferenciasorozat is. Várhatóan még ebben az év­ben elkezdődhet - kísérleti formában - több, a lányok, asszonyok számára kidolgo­zott képzési és átképzési prog­ram - tette hozzá Kiss Péter. A konferencián felszólaló képviselők, közéleti személyi­ségek kifejtették: demokrácia nem létezhet a női jogok ma­radéktalan érvényesülése nél­kül, ugyanakkor hazánkban több intézkedés, köztük a nyugdíjhatár emelése hátrá­nyosan érintette a nőket. El­hangzott az is, hogy a női esélyegyenlőség érdekében nem elegendő tárcaközi bi­zottság létrehozása, hanem úgynevezett humánpolitikai kabinetre lenne szükség. A társadalmi szervezetek képviselői egyebek mellett a nők részmunkaidő-foglalkoz­tatásának kibővítését és a gyermeküket otthon nevelők támogatásának bevezetését szorgalmazták. Miniszter hölgyek körében FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Biztató jelek a munkaerőpiacon Kevesebb az állástalan Tovább csökkent áprilisban a regisztrált munkanélküliek száma: jelenleg alig valamivel több mint 482 ezer állástalant tartanak nyilván a munkaü­gyi központok. Márciushoz képest 11 ezenel, a múlt év áprilisához viszonyítva pedig csaknem 30 ezerrel mér­séklődött a regisztrált munka- nélküliek tábora. Az úgyneve­zett munkanélküliségi ráta en­nek megfelelően a márciusi 11 százalékról 10,8 százalékra vál­tozott; tavaly áprilisban ez a mutató még 11,2 százalék volt. A friss statisztikai összesítés szerint csak a fővárosban vár­nak a korábbinál többen mun­kára, ott is mindössze 276-tal. Márciushoz képest a legna­gyobb mérséklődést Győr-Mo- son-Sopron (6 százalék), Békés (5 százalék), Vas (4,8 száza­lék), Fejér (4,7 százalék), He­ves (3,9 százalék) és Jász- Nagykun-Szolnok (3,7 száza­lék) megyében tapasztalták. Április végén csaknem 41 ezer pályakezdő munkanélküli­ről tudtak a munkaügyi hivata­lok, 1100-zal kevesebbről, mint egy hónappal korábban. Tavaly ilyenkor ez a szám még megha­ladta a 47 ezret. ígéretes, hogy a bejelentett vállalati munkaerőigények 17 százalékkal nőttek egy hónap alatt. Egyébként a hónap végén 42 100 betöltetlen munkahelyet tartottak nyilván. A munkanél­küliek jövedelempótló támoga­tásában 212 ezren részesültek. Kedvező változások a gazdaságban Medgyessy nem híve a honvédelmi kiadások növelésének Az érdekvédelmi szervezetekkel az utóbbi időszakban kötött megállapodások nem veszélyeztetik a gazdaság helyzetét, a megindult gazdasági növekedést - jelentette ki Medgyessy Péter. A pénzügyminiszter a Kossuth rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett: nem kell mindenáron megegyezésre jutni az árak és bérek alakulásáról a szociális partnerekkel, bár ez feltétele lenne az erőteljesebb antiinflációs politikának. A megállapodás attól függ - mondta Medgyessy -, hogy a kormányzat milyen garanciá­kat tud adni tárgyalópartnerei­nek. A garanciák között az egyik legfontosabb a kor­mányzat gazdasági előrejelzé­seinek megbízhatósága. Ezek az első negyedévre vonatko­zóan beváltak. A pénzügymi­niszter szerint az egész esz­tendőre vonatkoztatva az ed­digi gazdasági folyamatok alapján tartható lesz a 18 szá­zalékos infláció, vagyis ez év végére a pénzromlás 16-17 százalékra szorítható le. A gazdasági folyamatok kedvező alakulására utal, hogy az első negyedévben a beru­házások állománya a gazda­ságban 30 százalékkal, az ipari termelés pedig 6-7 százalékkal növekedett. Medgyessy Péter elmondta: több oldalról jelen­tős igények fogalmazódnak meg a kiadások növelésére. A kormányzat e vonatkozásban is olyan kompromisszumokra törekszik, amelyek még elfo­gadhatóak a gazdasági feltéte­lek alapján. A hírre, amely szerint az Egyesült Államok elvárná, hogy Magyarország katonai kiadásait még az idén a NATO-országok átlagos szint­jére emelje, a pénzügyminisz­ter úgy reagált: nem lát lehető­séget a honvédelmi kiadások jelentős növelésére. Giczy nem levelezik. Isépy Tamás, a KDNP frakcióveze­tője és tizenhárom képviselő- társa legkésőbb szerdára kért választ arra a levélre, amelyben egyebek között kinyilvánította: elvárják Giczy Györgytől, hogy ne vállalja az elnökjelöltséget az új tisztújítás alkalmával. Ez­zel kapcsolatban a pártelnök azt nyilatkozta: a levél fogalmazói nincsenek olyan helyzetben, hogy tanácsokat osztogassanak, vagy határidőket szabjanak neki a válaszadásra. Glatz Ferenc Herder-díjas. A Magyar Tudományos Aka­démia elnökének szerdán Bécsben átadott díj annak a te­vékenységnek is szól, amelyet Glatz Ferenc a Budapesti Eu­rópa Intézet igazgatójaként a kontinens integrációjáért tett. Új képviselőjelölt. Az MDF Jász-Nagykun-Szolnok megyei választmánya a lemondott Tóth István helyére Horváth Józsefet jelölte képviselőként az Or­szággyűlésbe. A jelölt Karca­gon főorvos, a párt országos vá­lasztmányának tagja és a me­gyei szervezet alelnöke. Tévényertesek májusban. Az Országos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) május 15- én határoz a két országos tele­víziós műsorszolgáltatási jogo­sultság megszerzésére beérke­zett pályázatokról, s eldől, hogy a tender egy-, vagy kétfordulós lesz-e. Ezt Révész Tamás Mi­hály, a testület elnöke jelentette be szerdán. Megerősített nyomozók. A kormányzat rendkívüli pénz­ügyi támogatásának köszönhe­tően az Országos Rendőr-főka­pitányság 27 emberrel és fejlett technikai eszközökkel erősíti meg a fővárosi robbantásokkal, valamint a nagy kárt okozó gazdasági bűncselekmények felderítésével foglalkozó nyo­mozócsoportját. Megbocsátó üzenet. Aligha lesz vádemelési javaslat Pintér Sándor volt országos rendőrka­pitány ellen. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője, Gáspár Attila nem cá­folta, hogy a büntetés mellőzé­sének javaslatával küldik meg az ügyészségnek a nyomozás iratait. Pintért hivatalos sze­mély által elkövetett közokirat­hamisítás bűntettével, mint fel­bujtót gyanúsítják. Bizonyíték Farkas ellen. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Farkas Flóriánt kétrendbeli sikkasztás­sal és hűtlen kezeléssel gyanú­sítja a Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osztá­lya. Mint dr. Borsányi Teréz osztályvezető a Roma Sajtó- központ kérdésére elmondta, van bizonyítékuk Farkas ellen. Nógrád megyében több mint két éve nem történt baleset vasúti átjáróban Amikor a vonat már nem tud megállni Egy kimondottan balesetve­szélyes közúti-vasúti átjáró­ban csak az elmúlt évben negyvenhat ember halt meg - köztük ikerterhességgel vise- lös kismama és több csecsemő - többnyire családtag, s nemegyszer szülő meggondo­latlansága és felelőtlensége révén. Aki a gépkocsit ve­zette, s kockára tette mind utasai, mind önmaga életét vagányságból, vagy pár má­sodpercnyi időelőnyért.-Egyedül az 1996-os évben 112 gázolás és ütközés történt a vasúti kereszteződésekben. En­nek következtében negyvenhat ember vesztette életét és nyolc­vanötén szereztek súlyos sérü­lést.-Ezek az események arra késztették a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium, az Országos Rendőr-fő­kapitányság és a Magyar Ál­lamvasutak Rt. vezetését, hogy radikális lépéseket tegyen az ilyen rendkívüli események visszaszorítására. - Tudhattuk meg Budapesten azon a sajtótá­jékoztatón, ahol dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazga­tási államtitkára, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ÓBB) társelnöke, dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója, Sipos István, a MÁV Rt. megbízott vezérigazgatója számoltak be a KRESZ terve­zett módosításáról és a rendőr­ség, illetve a MÁV vasútbiz- tonsággal kapcsolatos erőfeszí­téseiről. Ezen a sajtótájékozta­tón az újságírók megismerhet­ték a napokban országszerte ki­helyezésre kerülő a „Vonat ek­kor már nem tud megállni!” óriásplakátot, és a televízió, il­letve a rádió jóvoltából sugár­zásra kerülő klipet és hang­anyagot. Az ÓBB munkatársai­nak szándéka ugyanis az, hogy ezzel a lépéssel egy hónapos kampányt indítanak, melynek révén az ország lakossága szembesül a veszélyekkel. A kampánynak része még egy egy hónapos folyamatos el­lenőrzési és járőrakció, mely­nek célja a közúti-vasúti ke­reszteződésekben elkövetett szabálytalanságok kiszűrése és az elkövetők következetes és szigorú számonkérése. A hónap folyamán ezzel pár­huzamosan a Magyar Televízió és a Magyar Rádió változó tar­talmú, de hasonló célú felvilá­gosító klipek és hanganyagok sugárzását is műsorára tűzi, il­letve több helyi stúdió ad teret a témáról folytatott beszélgeté­seknek, felhívásoknak, s ha­sonló tartalmú cikkek jelennek meg a legtöbb újságban is. Az ország valamennyi isko­lája megkapja a Vonat ekkor már nem tud megállni című vi­deokazettát, amelynek segítsé­gével a gyerekek megismerhe­tik a vasúti közlekedés ve­szélyhelyzeteit.-A balesetek gyakori oka, hogy a közúton közlekedők le­becsülik a vonat sebességét, vagy éppen arra számítanak, hogy az lelassít, vagy megáll. Egy átlagos, tíz kocsiból álló személyvonat tömege 500 tonna, ötszázszor nagyobb, mint egy személygépkocsinak. Ebből és a kedvezőtlenebb ta­padási viszonyokból követke­zik, hogy a vonat fékútja több­szöröse a személygépkocsi fé- kútjának, míg egy óránként 100 kilométeres sebességgel haladó autó száraz úton 70 méteren be­lül meg tud állni, addig egy vo­natnak ehhez nyolcszor olyan hosszú útra, és legalább 30 má­sodpercre van szüksége. Ebből is egyértelműen következtet­hető, hogy mindenképpen a gépkocsi vezetőjét terheli a fe­lelősség a közlekedési szabá­lyok fokozott betartásáért. Saj­nos az az általános gyakorlat, hogy a gépjárművezetők ennek a legkevésbé sem tulajdoníta­nak jelentőséget, és tragédiát, életre szóló fájdalmat idéznek elő számtalan családban - vála­szolta a Nógrád Megyei Hírlap kérdésére dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK köz- biztonsági főigazgatója, akitől nemcsak azt tudhattuk meg, hogy ennek a most induló ak­ciónak tulajdonít rendkívüli le­hetőséget, hanem azt is el­mondta lapunknak, hogy a bal­eseti statisztikát áttekintve ol­vasóinknak egy jó hírrel is szolgálhat: Budapestet és a 19 megyét értékelve egyértelmű, hogy bár Nógrád megyében is ötvennégy vasúti útátjáró léte­zik, 1995. január 1-jétől a mai napig egyetlenegy ütközéses baleset nem fordult elő szűkebb régiónkban. Ez azonban - mint a tábor­nok elmondta - nem lehet ok az elbizakodottságra, annak elle­nére sem, hogy a megye gép- járművezetői példaként szol­gálhatnak az ország más vidé­kein autózók számára. G. Szűcs László

Next

/
Oldalképek
Tartalom