Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997. február 6., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Kevesebb kollektív szerződés / Áldomás és dokumentum Már tizenkilenc halálos áldozata van az influenzajárványnak Rohamosan nő a betegek száma Újabb frontokat nyit az A-vírus: az elmúlt héten - a meg­előző héthez viszonyítva - háromszorosára nőtt az influen­zában megbetegedettek száma. Sajnos ez még koránt sem je­lenti azt, hogy tetőzött volna a járvány. Napjainkban kevesebb kol­lektív szerződést kötnek a munkaadók a munkaválla­lókkal, mint akár néhány éve - hangzott el tegnap egy szakmai konferencián, a munkaügyi tárcánál. A kollektív megállapodás nem a munkavállalóknak tett mun­kaadói gesztus - hangsúlyozta Kiss Péter miniszter. - A ren­dezett munkaügyi kapcsolatok általában jó gazdasági eredmé­nyekhez vezetnek. A tapaszta­latok szerint viszont ennek a fordítottja is igaz. A munkaügyi ellenőrök álta­lában ott találnak szabálytalan­ságokat, és vetnek ki az új elő­írások szerint jelentős, akár több millió forintos bírságot, ahol a szociális partnerek nem rendezik a munkaügyi vitákat, A kisebbségi törvényt sérti, ha a rendőrség cigány szár­mazású elkövető ellen ad ki körözést, majd az eljárás alatt is ilyen alapon külön­bözteti meg az embereket. Ezt tegnap egy budapesti sajtó- tájékoztatón Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa jelentette be. Hozzátette: amikor a bűncse­lekmény és a tettes származása között nincs összefüggés, akkor az etnikai hovatartozás közöm­bös. Egyetlen állami szervezet­nek sincs joga ahhoz, hogy az illető megkérdezése nélkül ve­zessen nyilvántartást valaki et­nikai hovatartozásáról. Az ombudsman Majtényi László országgyűlési adat­nem kötnek megfelelő kollektív szerződést. A Munkaügyi Mi­nisztérium becslései szerint nemrég még a dolgozók 20 százalékára vonatkoztak kö­zépszintű, 30 százalékára helyi kollektív megállapodások, mára 9, illetve 25 százalékra mérséklődtek ezek az arányok. A tárca fontolgatja, hogy mi­ként ösztönözze a szerződések megkötését. Az állami támoga­tás elnyerésének egyik feltéte­leként előírhatnák például a rendezett munkaügyi kapcsola­tot. Ezt javasolják többek kö­zött a szakszervezetek is. Mivel a kollektív szerződé­sek száma csak becsülhető, kö­telezővé kellene tenni nyilván­tartásukat. Pontosításra szorul­nának a Munka törvénykönyve egyes bekezdései is - javasol­ták a tegnapi tanácskozáson. védelmi biztossal a Roma Pol­gárjogi Alapítvány beadvá­nyára folytatott vizsgálatot eb­ben a témában. A közelmúltban két olyan sajtóközlemény is megjelent, amelyben a tájékoz­tatást adó rendőrtiszt a körözött személy jellemzői között emlí­tette cigány származását. Ezzel olyan látszat keletke­zett, hogy a bizonyos etnikai csoporthoz tartozás és a bűnö­zés egymással összefügg - hangzott el a tájékoztatón. Az ombudsmanok kezdemé­nyezik a bűnügyi és az igaz­ságügyi tájékoztatást szabá­lyozó 1986-os miniszteri rende­let felülvizsgálatát. A sajtótájé­koztatóra várták az Országos Rendőr-főkapitányság képvise­lőjét is, de nem jelent meg. Azzal kell számolni, hangsú­lyozták szerdán az Országos Közegészségügyi Intézetben tartott sajtótájékoztatón, hogy a fertőzés fokozatosan átterjed azokra a régiókra is, amelyek­ben tömeges megbetegedése­ket még nem regisztráltak az orvosok. A harmadik hete tartó jár­ványban eddig több mint 80 ezer megbetegedést jegyeztek fel. Ebből a múlt hétre csak­nem 62 ezer jutott. A betegek tényleges számát azonban a szakemberek ennek többszörösére becsülik, mert sokan lábon hordják ki a fer­tőzést és orvoshoz sem for­dulnak. A szövődményes ese­tek között leggyakoribb a lég­csőhurut és a tüdőgyulladás. A legtöbb új esetet Komá- rom-Esztergom és Nógrád megyében észlelték, de a jár­vány felütötte már a fejét olyan megyékben is, ahol ko­rábban alig volt influenzás be­teg. A legfrissebb adatok ta­nulsága szerint jelenleg Bara­nya és Tolna megyében a leg­jobb a helyzet, ahol ezer lakos közül átlag hárman bajlódnak influenzás tünetekkel. A közegészségügy illetéke­sei aggályos jelenségnek tart­ják, hogy az orvosi statisztikák szerint csak minden negyedik­ötödik beteg marad otthon be­tegállományban. Hasonlóképp elgondolkoztató tény, hogy a járvány kitörése óta ugrássze­rűen megnőtt az olyan gyógy­szerek, antibiotikumok for­galma, amelyek vírus ellen semmiféle hatást nem fejtenek ki. A betegellátás legnagyobb terhét egyébként a háziorvosok és az éjszakai ügyeleti szolgála­tok viselik. Szó esett a tájékoztatón arról, hogy sok a bizonytalanság - még az orvosok körében is - azzal kapcsolatban: szabad és indokolt-e védőoltást alkal­mazni a járványos fertőzések terjedésének időszakában. A tisztiorvosi hálózat ezért most körlevélben hívta fel a házi­orvosok figyelmét arra, hogy az oltás nem lehet rossz hatással még azokra sem, akikben már lappang a betegség. Nem sú­lyosbítja, sőt enyhítheti a már elkapott kór lefolyását. A járványügyi szakemberek mindenkinek azt javasolják, hogy kerüljék a kórházi látoga­tást, mert a fertőzés veszélye el­sősorban a krónikus betegeket, a csecsemőket és az idősebb korosztályok tagjait fenyegeti. Az elmúlt héten kilenc újabb haláleset történt, így tizenkilencre emelkedett a járvány áldozatainak száma; 17-en hatvan éven felüliek voltak. n. zs. Az influ Terület enzás megbeteg Betegek I Táppénzbe vettek edések adata Szövődményes esetek (február í Kórházba szállítottak Hi) Halottak száma Budapest 20136 db 324 db­Baranya 1281 235 30 4­BécsKiskun * * • db db Békés 1616 320 358 1­Borsod-A.-Z. 5389 813 162 29­Csongréd db * db db db Fejér 2508 706 76 2­Győr-M.-S. 3209 1146 292 13­Hajdú-Bihar 2943 629 232 15­Heves 3877 826 228 9 1 Jász-N.-Sz. 3371 916 63 8­Komérom-E 4398 1112 356 11 2 Nógrád 3026 595 98 5­Pest ■* * * db db Somogy 3639 779 144 8 3 Szabolcs-Sz.-B 3943 579 148 23­Tolna 626 152 93 3­Vas * db * dk db Veszprém * * db * db Zala 1773 483 96 4 3 Összesen 61735 9261 2700 135 9 ‘nincs adat Kezdeményezik a jogszabály felülvizsgálatát Alapjogokat sért a cigányozás Az MDF és a KDNP célja szavazótáboruk megőrzése Alakuló ellenzéki szövetség Boldvai a tizenötödik a sorban Legtöbbször rágalmazásért függesztették fel a mentelmi jogot Boldvai László MSZP-s képviselő mentelmi jogát a napok­ban függesztette fel az Országgyűlés, hozzájárulva ezzel a Tocsik-ügy vizsgálatához. Ez idáig 37 esetben került a jelen­legi parlament elé mentelmi javaslat, a képviselők 15 alka­lommal voksoltak a felfüggesztés mellett. Félre kell tenni minden olyan pártérdeket, amely nem az ország boldogulását szolgálja és ennek szellemében minél szélesebb ellenzéki együtt­működést kell létrehozni. Többek között ez hangzott el Lezsák Sándor és Giczy György közös sajtótájékoztatóján. A Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének vezetésével 14 munkabizottság tárgyalta meg a két párt közötti további szakmai munka lehetőségeit. Lezsák Sándor kijelentette: a demokratafórum abban érde­kelt, hogy egy erős KDNP-vel és egy korrekt Fidesszel mű­ködjék együtt. Giczy György szerint a két párt kapcsolata a közös de­monstrációkban is megnyilvá­nulhat. A pártvezetők azt is be­jelentették: amennyiben a kor­mány nem vonja vissza a nyug­díjtörvény módosítására tett ja­vaslatát, akkor az utcákra vo­nulnak, s együttesen szervez­nek nyugdíjas-demonstrációt. Lezsák hangsúlyozta: 1994 májusában több mint egymillió állampolgár szavazott az MDF- re és a KDNP-re. Az az érde­kük, hogy szavazóik bizalmát megőrizzék. Giczy György hozzátette: folytatják a párbe­szédet a kisgazdákkal is, mert a politikai együttműködés nem hasonlítható a monogám házas­sághoz. Ezért is javasolta a négy ellenzéki párt vezetőjének közös találkozóját. Az előző parlamenti ciklus idején összesen 44-szer dön­tött a T. Ház ilyen ügyben. Mint az Országgyűlés ille­tékeseitől megtudtuk, az 1994 júniusa óta előfordult 37 eset­ből a honatyák csak három­szor hoztak a mentelmi bizott­ság véleményével ellentétes határozatot. A bizottság javas­lata tehát általában mérvadó. A leggyakrabban, 25-ször rágalmazás miatt indítottak el­járást képviselő ellen, és a leg­többször - szám szerint 10 al­kalommal - kérték írásban Rapcsák András KDNP-s kép­viselő mentelmi jogának fel­függesztését. Ami a jogi procedúra útját illeti, a szakértők elmondták: köztörvényes vád esetén a megkeresés címzettje a leg­főbb ügyész, magánvád esetén pedig a helyi bíróság. A felje­lentés alapján ők küldik el a T. Ház elnökének a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérel­met. Ezt a házelnök a legköze­lebbi plenáris ülésen közli a képviselőkkel, s ezzel párhu­zamosan átadja az ügyet a mentelmi bizottságnak. A bizottság ülésére mindig meghívja az érintett képvise­lőt, aki azonban nem köteles megjelenni. Részvétele tör­vény adta joga. Az itt feltárt tények ismeretében ölt azután formát a határozati javaslat, amelyről végül az Országgyű­lés dönt. A képviselők vagy fenntartják társuk mentelmi jogát vagy felfüggesztik azt. Szalóky Eszter Hamarosan elnökjelölt. El­képzelhető, hogy néhány hét múlva már új elnök áll az Ál­lami Számvevőszék élén - mondta Nagy Sándor, az Or­szággyűlés jelölőbizottságának első embere a testület szerdai ülését követően. Kórházcsődök várhatók. Az egészségügyben idén be­vezetett új finanszírozási rendszer alapján sem az in­tézmények pénzügyi-gazdál­kodási biztonsága, sem az ott dolgozók béremelése nem ga­rantált. Ez az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bi­zottságának szerdai ülésén hangzott el, ahol a Népjóléti Minisztérium által kidolgozott új finanszírozási rendszert gyakorlatilag az ülés minden résztvevője bírálta. Diszkrimináció. A KDNP adatokkal tudja igazolni, hogy a kormány a múlt év decemberi villanyár-emelési rendeletében hátrányosan megkülönböztette a hazai állami és önkormány­zati tulajdont a külföldi magán- tulajdonnal szemben. A keresz­ténydemokraták az Alkot­mánybírósághoz fordultak an­nak érdekében, hogy a diszkri­minatív árszabályozást okozó rendeletet visszavonják. Lép az MD\'P. Nem lehet to­vább várni a társadalombiztosí­tási járulékkal kapcsolatos mó­dosítások parlamenti vitájával, ezért a Néppárt a parlament elé terjesztette a tb-ről szóló tör­vény megváltoztatását célzó ja­vaslatát - mondta tegnap Pusz­tai Erzsébet, a Magyar Demok­rata Néppárt országgyűlési képviselője. Vizsgálatot kér a Fidesz. A Fidesz felszólítja az Állami Számvevőszéket, hogy rendel­jen el vizsgálatot a Központi Környezetvédelmi Alapnál, és a pénzügyminiszter zárolja az alap pénzét a vizsgálat végéig - mondta Illés Zoltán, a Fidesz- MPP alelnöke szerdai sajtó- tájékoztatóján. Szerinte a kör­nyezetvédelmi alapnál súlyos személyi összefonódások és túlzott pénzkihelyezés tapasz­talható. Körözik az eltűnt lakót. A budapesti Ugocsa utcai ház harmadik emeletén kedden éj­szaka történt robbanás ügyében a rendőrség körözi a lakás tu­lajdonosát, B. Zoltán 48 éves férfit, aki a gázvezetéket szét­csavarta, majd eltávozott ottho­nából. Kinevezés. Medgyessy Péter pénzügyminiszter szerdán ja­nuár 1-jei hatállyal kinevezte Vámosi Nagy Szabolcsút az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyette­sévé. A kinevezés határozatlan időre szól. Taláros vélemény a cégautókról Kilényi szerint a jogtalanul beszedett adó miatt főjön a PM feje Mint jelentettük, az Alkotmánybíróság 1997. január 1-jei ha­tállyal megsemmisítette az adótörvénynek azt a kitételét, hogy cégautók használatakor a benne ülő magánszemélynek minden esetben jövedelme keletkezik, függetlenül attól, hogy az autót magáncélra, vagy kizárólag hivatalosan használja. Alkot­mányellenes az is, hogy az ellenbizonyítást a jogalkotó nem minden esetben tette lehetővé. A döntés részleteiről dr. Kilényi Géza alkotmánybíróval beszél­getett a Ferenczy Europress munkatársa.- Elfogadhatatlan a feltétele­zés, hogy a magánszemélynek azért keletkezik jövedelme a cégautó használatakor, mert nem kell saját járművet vásá­rolnia, vagyis az arra költendő pénz a zsebében marad - mondja Kilényi dr. - Rossz az a megközelítés is, hogy ha az autóban ülő alkalmazott maga határozza meg úti célját, eleve magánutat bonyolít le.-Mi ebben az Alkotmány- bíróság álláspontja?- Az, hogy minden cégnek biztosítania kell az ellenbizo­nyítási lehetőséget. Ezt megte­heti például úgy, hogy mondjuk tíz autójából ötöt eleve kizár a magánhasználat köréből, a má­sik ötöt pedig csak hivatali utakra küldi.- Visszaigényelhető az eddig már beszedett adó?- Valószínű, hogy az alkot­mányosságot félreértésből vagy tudatlanságból kijátszó felsőbb szerveknek ezzel is számolniuk kell. Emiatt azonban hadd főjön a Pénzügyminisztérium feje.- Alkotmányellenesnek mi­nősítették azt a rendelkezést is, hogy a cégek az APEH által megállapított üzemanyagárakat kötelesek irányadónak tekin­teni. Miért?-Mert az adótörvény part­talan felhatalmazása alapján az APEH mindenkori vezetőjének jóindulatán múlik, mit, mikor­tól tekint irányadó árnak. Piac- gazdaságban már az is elfogad­hatatlan, hogy egyetlen cég - mondjuk a Mól - ára legyen a meghatározó. Takács Mariann Szigorították a sportcélokra igényelt fegyverek engedélyezését Huszonötezer „stukker” önvédelemre Február 1-jén hatályba lépett a lőfegyverek tartását szabá­lyozó kormányrendelet. Az új jogszabály lényegében nem változtatja meg az eddigi engedélyezési rendszert, bizonyos szigorításokat azonban bevezet. A változásokról Baracsi Imre, az ORFK Rendészeti Osztályának alosztályvezetője tá­jékoztatta lapunkat.- Hazánkban jelenleg mintegy 25 ezren rendelkeznek marok- lőfegyverrel - többnyire kis­kaliberű pisztoly tartására - szóló engedéllyel, s feltehe­tően ez a szám a jövőben sem fog növekedni - véli a szak­ember.- Az elmúlt években azt ta­pasztaltuk, hogy jó néhányan nem önvédelmi célokkal in­dokolták kérésüket, inkább azzal jelentkeztek, hogy spor­toláshoz volna szükségük az adott fegyverre. Ezzel a ma­gyarázattal ugyanis valamivel könnyebben meg lehetett sze­rezni az engedélyt. Ráadásul az sem volt ritka eset, hogy hamis igazolások­kal támasztották alá a kérel­met és ha megvolt az engedé­lyezési papír, egyszeriben megszakadt a „sportkarrier”. Ezért az új előírások a koráb­binál szigorúbb feltételekhez kötik a sportcélú fegyvertar­tást, s rögzítik azt is: alapos el­lenőrzésnek kell alávetni az ilyen jogcímen fegyvertartást kérvényezők sporttevékeny­ségét. Kizáró ok lehet ha a kérel­mező nem töltötte be 18. élet­évét, vagy cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt áll, illetve ha valaki büntetett elő­életű, netán bármilyen más okból nem biztonságos, ha lő­fegyvert tart magánál. Változás az is, hogy 4-ről 5 évre emelték az engedély­megújítás idejét, s nem kell ismételten alkalmassági vizs­gát tenni. Az egészségügyi al­kalmassági követelményeket azonban megszigorították. A fegyvernek minősülő eszközök köre nem bővült. A gázspray, illetve a nyílpuska a jövőben sem tartozik ebbe a kategóriába. (szalóky)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom