Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

8. oldal sporttükör 1997. február 17., hétfő „I^eg tudok felelni a magasabb követelményeknek is” - vallja Strehó Sándor Élvonalba vágyik az év játékvezetője Mint arról korábbi lapszámunkban már hírt adtunk, Strehó Sándor lett az 1996-os esztendő legjobb Nógrád megyei labda­rúgó-játékvezetője. A sportágban eltöltött két évtizedről, s a jövő céljairól beszélgettünk a 35 esztendős sípmesterrel.- Nagylóci gyerekként, 1975- ben a helyi csapatban kezdtem focizni. Elég szokatlan módon- kényszerhelyzetben - lettem centerhalfból támadó — kezdi a beszélgetést a sportember. - Ezt követően Bercelen igyekez­tem megkeseríteni az ellenfelek kapusainak és védőinek sorsát. Innen Pásztora kerültem, ahol a megyei bajnokságot nyert csa­patot 28 találattal segítettem a harmadik vonalba kerüléshez, s elnyertem a gólkirályi címet is.- Mikor kezdtél el kacér­kodni a játékvezetés gondolatá­val?- 1992 februárjában Oláh Józsefnek, a pásztói labdarúgó­szövetség akkori JT-elnökének rábeszélésre levizsgáztam, s utána már szombaton NB III-as focistaként, vasárnap pedig „megye kettes” játékvezetőként találkozhattak velem a szurko­lók.- Gyorsan haladtál a sza­márlétrán...-Igen, rövid időn belül fel­kerültem az első osztályba, elő­ször lengettem, majd pedig ve­Egykoron játszott, most vezet zetőbíróként a Salgó Öblös - Tar meccsen debütáltam. A rá következő idényben be­válogattak az NB III-as lenge­tőkeretbe. Első mérkőzésemen, Jászberényben ifjabb Mohácsi Lajos működéséhez asszisztál­tam. A harmadik vonalban já­tékvezetőként a Szolnok-mér- kőzésen mutatkoztam be, segí­tőim Marcsok János és Szabó Tibor voltak. Ezek után soro­zatban kaptam a mérkőzéseket, s 1996 januárjától az a megtisz­teltetés ért, hogy az országos utánpótláskeret tagja lehettem. Ez már az NB I-es tartalékbaj­nokságban való működést is je­lentette számomra... — Nem túlzás az a megállapí­tás, miszerint villámkarriert fu­tottál be. Hogyan tovább?- Úgy érzem, korban, kondi- cionálisan és elméletileg is meg tudok felelni a még magasabb követelményeknek is. Ezért mindent elkövetek annak érde­kében, hogy bekerüljek az or­szágos keretbe. Persze tisztában vagyok azzal, hogy erre csak akkor lehet esélyem, ha hétről hétre kiegyensúlyozott, jó telje­sítményt nyújtok... Végül itt szeretném megra­gadni az alkalmat, hogy meg­köszönjem a megyei szövetség illetékeseinek és JT vezetésé­nek, valamint kollégáimnak a számomra eddigi pályafutásom alatt nyújtott segítséget. Szintén mindent köszönök családomnak, akik minden idegszálukkal azon vannak, hogy támogassanak céljaim megvalósításában. Sipkó Sándor Úszó-diákolimpia városi és megyei döntők, III-IV-V. korcsoport Nem tudnak úszni a középiskolások ? Néhány balassagyarmati úszó tette megyeivé a salgótarjáni iskolák versenyét a diákolimpia úszóversenyén. A 19 iskola 76 versenyzője alkotta mezőnyben taroltak a Gagarin DSE úszói, de aranyérmekkel térhettek haza a Kodály és a Rákó­czi tanulói is, s az uszoda nélküli balassagyarmatiak nyakába is akasztott mindhárom éremfajtából Tolnai Nándor, a me­gyei diáksporttanács titkára a III-IV-V. korcsoportos úszók­nak a tarjáni tanuszodában megtartott versenyen. Ez is mutatja, hogy Balassa­gyarmaton komolyan veszik ezt a sportágat, rendszeresen átjárnak a gyerekek edzeni Szlovákiába, s ennek eredmé­nyei máris mutatkoznak. Eh­hez persze olyan megszállott testnevelőkre is szükség van, mint Kovács József vagy Taskó András. Mi lenne, ha a megyében lenne még néhány uszoda...? Maradt azonban a tarjáni „egyeduralom”, s való­színűleg jellemző marad a kö­vetkező esztendőkre is, hacsak el nem kezdenek gombamód szaporodni a versenyzésre al­kalmas uszodák. A középiskolások egysze­mélyes versenyeket vívtak. Többnyire csak az idő volt az ellenfél. Elgondolkodtató, hogy Salgótarján nyolc középiskolájából mindössze 12 tanuló indult el a verse­nyen, öt iskolát képviselve. Eredmények, leányok III. korcsoport 100 m gyors: 1. Gótai Laura, Kodály, 1:09,6 perc. 100 m mell: 1. Kulhavi Enikő, Kodály, 1:35,9; 2. Gyöngyösi Karola, Petőfi, 1:45,38; 3. Zemeny Linda, Bgy. Dózsa, ■' 1:47,0. 100 m hát: 1. Galló Júlia, Ga­garin, 1:34,57; 2. Birtha Ág­nes, Bgy. Dózsa, 1:44,9. 100 m pillangó: 1. Strihó Anikó, Bgy. Kiss Á„ 1:41,7. 4x50 m gyorsváltó: 1. Gaga­rin, 3:10,09 (Galló, Kolozs­vári, Hegedűs, Hajas). IV-V. korcsoport 100 m mell: 1. Takács Eszter, Táncsics, 2:09,6 perc, 100 m hát: 1. Czecze Éva, Madách, 1:41,39; 2. Feledi Petra, Táncsics, 1:52,96. Fiúk III. korcsoport 100 m gyors: 1. Földi Péter, Rákóczi, 1:14,2 perc; 2. Mol­nár Balázs, Petőfi, 1:21,09; 3. Kovács Péter, Petőfi, 1:23,21. 100. m mell: 1. Földi Róbert, Gagarin, 1:16,7; 2. Kirisics András, Beszterce, 1:33,53; 3. Fekete Márton, Gagarin, 1:47^14,, 100 m hát: 1. Hegedűs Péter, Gagarin, 1:12,7; 2. Kos- tyánszki Péter Gy„ Kiss Á., 1:49,5. 100 m pillangó: 1. Telek Ba­lázs, Bolyai, 1:14,3. 4x50 m gyorsváltó: 1. Gaga­rin, 2:22,8 (Hegedűs, Fekete, Petroboch, Földi R.); 2. Besz­terce, 2:36,28. IV-V. korcsoport 100 m gyors: 1. Márton Gá­bor, Madách G., 1:00,4 perc. 100 m mell: 1. Baksa Péter, Bolyai, 1:18,4. 100 m hát: 1. Bozsik Gábor, Kós, 1:19,34; 2. Chladny Zol­tán, Kós, 1:21,9; 3. Czecze László, Madách, 1:28,38. 100 m pillangó: 1. Márton Márk, Bolyai, 1:07,5. 200 m vegyes: 1. Farkas Gá­bor. Bolyai, 3:16,7. 4x50 m gyorsváltó: 1. Bolyai (Baksa, Dunai, Farkas, Már­ton). Karancskesziben elégedettek a kilencedik hellyel Mégis a hat közé kerülhetnek ? Az elmúlt évi ezüstérmes helyezés megszerzését követően ke­vesen gondolták volna, hogy csupán a kilencedik helyen zár­ják majd az őszt a karancskeszi labdarúgók. Ezt az ered­ményt hat győzelemmel, hat vereséggel, 23-22-es gólkülönb­séggel és 21 ponttal érték el a mostani megyei első osztályú bajnokság őszi felében Pingiczer és társai. A szezon történé­seit Jeck Ferenc edzővel elevenítettük fel. Az értékelésem szerint a véde­lem jól helytállt, a trímadósor Balogh-gal és a veterán Dé­nessel többnyire megoldotta a feladatokat. Többet vártam vi­szont Bankótól, igaz, ő is erőnléti problémákkal küsz­ködött. Jeck a kispadon-Milyen változásokkal és cé­lokkal vágtak neki az idei baj­noki küzdelmeknek?-A rajt előtt vettem át a csapat edzéseinek irányítását Dávid Róberttól - kezdte a Stécé egykori játékosából edzővé avanzsált Jeck „Pepi”. -A vezetés az első hat hely valamelyikének elérését tűzte ki célul. Ez, mint később kide­rült, nem tükrözte a realitáso­kat, hiszen az előző évi siker­gárdából nyolc kezdő, egyben meghatározó játékos távozott, annak ellenére, hogy végig azt ígérték, maradnak. A helyükre igazolt hét játékos többsége a megyei második vonalból ke­rült hozzánk, csupán Pingiczer és Balogh jött magasabb osz­tályból. Ez azt jelentette, hogy új csapatot kellett építeni. Á kialakult helyzet függvényé­ben módosítottuk a célkitűzést arra, hogy az első nyolc közt kell végezni.- Tekintsük át az őszi mér­kőzéseket!-Az ősszel 25 játékos ka­pott szereplési lehetőséget. A hazai összecsapásokon négy győzelemmel (Nagylóc 1-0, Nógrád Volán-Baglyas 3-1, Kazár 1-0, Rétság 3-1), két döntetlennel (Villtesz-Diós- jenő 1-1, Bércéi 2-2) és egy vereséggel (Mátranovák 0-3) 16 pontot gyűjtöttünk 11-8-as gólkülönbséggel. Idegenbeli mérlegünk két győzelem (Tar 6-1, Ersekvad- kert 3-1), egy döntetlen (Nagybátony 0-0) és öt vere­ség (St. Glass 1-3, SKFC 2-3, Balassagyarmat 1-2, Karancs- lapujtő 1-2, Karancsberény 1-4), valamint 12-14-es gól- különbség és öt pont. A leggólerősebb játékosok: Dénes (ő a házi gólkirály öt ta­lálatával), valamint Balogh és Pingiczer.- Miként értékeli a csapat teljesítményét?- Az új játékosok, Balogh és Pingiczer kivételével nagyon gyenge erőn­léttel rendel­keztek. Ne­hezítette az edzések meg­tartását, hogy sokan nem látogatták azokat rend­szeresen. Kezdetben csak öt-hat játékos állt rendelkezé­semre, így nem tudtunk rendesen Fel­készülni a bajnoki rajtra. A kö­zéppályán nem volt meghatározó képességű labdarúgó, csupán Pola- neczki, de ő katonai szol­gálat miatt keveset tu­dott játszani. Egyénileg a kapus Herc- zeggel, Pingiczerrei, Balogh- gal és Dénessel vagy ok mara­déktalanul elégedett.- Mi a terv tavaszra? 1- Új játékosok igazolásáról nincs szó, de leszerelt Pola- neczki, ő erősítésnek számít. Február elején kezdtük az ala­pozást és négy héten át min­den nap edzünk, vala mint heti két gyakorló mérkőzés is sze­repel a programban. Részt ve­szünk az St. Glass ter emtorná­ján is. Úgy gondolom, hogy ez a társaság - ha együtt marad és tisztességgel végigcsinálja az alapozást - az első hat csapat között végezhet. Jó hír az is, hogy megoldódott a vezetésen belüli probléma, Tarjáni Jó­zsef került az elnöki pozíci­óba. - esla ­Lapujtőn megakadt a Keszi lendülete Rossz „lóra” tettek az útonállók - Puskával szemben elszállt a bátorság: Védekeztek a megtámadott sílövők Nem érdemes kikezdeni a biat­lonistákkal! A múlt héten véget ért szlovákiai sílövő-világbaj- nokságról hazatérő orosz és fe­hérorosz válogatott edzőinek autóját négy lengyel fiatalem­ber az autópályán teherautójá­val leszorította az útról, majd megkísérelte kirabolni a sportembereket. Konsztantyin Vajgin, illetve Gennagyij Ramenszkij orosz szakvezető megpróbált időt nyerni, hogy a versenyzőik - akik külön buszban voltak - megérkezzenek a helyszínre. Az „időhúzás” remekül be­vált, hiszen a versenyzők, látva a rablókat, elővették a sport- fegyvereiket és az út onállók el­len fordultak. A négy támadó rögvest elmenekült a helyszín­ről. Az incidensben senki nem sérült meg. Beszélgetés a futballról - Vendég Urbán Árpád országgyűlési képviselő Mélypont után mindig emelkedés következik Negyed évszázadon át fújta a sípot, volt labdarúgó-játékvezető, NB I-es találkozók dirigense is Urbán Árpád, az 55 éves gyar­mati testnevelő tanár, aki a gyermeklabdarúgás megszállottja. Urbán Árpád A Mikszáth-ünnepsegeken ta­lálkoztunk, s két esemény kö­zötti szünetben kértem vélemé­nyét a gyarmati futballról.-Nem szabad kiemelni az ország helyzetéből Balassa­gyarmatot sem. Pontosan olyan nehéz helyzetű ez a város, s ezen keresztül a város sportja is, mint az országban másutt - kezdte a képviselő. - Elkészült a sporttörvény, ám ez nem ol­dotta meg a finanszírozást. Nem is ez a feladata. Fogódzót ad ahhoz, hogy erre lehessen majd magyar sportot építeni. Meggyőződésem, hogy ma is kitűnő utánpótlás-nevelés fo­lyik a városban, nagyon sok te­hetséges labdarúgónk van. Nemrégiben például Taskó András kollégám, aki dózsás diák volt és sokszoros ifjúsági válogatott, az MLSZ-ben ren­dezett ünnepségen vehette át a Magyar labdarúgásért ezüst fo­kozatú kitüntetést.- Igen, évtizedek óta vannak tehetségek, ám mégis a megyei első osztályban szerepel a tár­saság...- Volt nagyon jó NB Il-es, majd NB III-as csapatunk is, ám ahogy a gazdaság ebben a városban is tönkrement, a lab­darúgás alól „kicsúszott” a fi­nanszírozási terep. Most ott tar­tunk - mondok egy példát -, van egy fiatal, tehetséges labda­rúgónk, Szilágyi Gábor, aki egész nap padlóburkolóként dolgozik, térdel, guggol, hajol, és így jár edzésekre délutánon­ként. S ezek után is jó teljesít­ményt nyújt vasárnap a mérkő­zéseken.- Mégis a fiatalokban látod a felemelkedést?- Csakis bennük. Valameny- nyien ide kötődnek, fiatalok, s a negyedik helyről fordulnak a megyei első osztályban. Na­gyon reményteljes ez a társa­ság, amennyiben a feltételek javulásában segít a város, akkor el tudom képzelni, hogy a kö­vetkező évben megnyerik a megyei bajnokságot és feljut­nak a magasabb osztályba. Nagy álmokat nem kergethe­tünk, de egy ilyen városnak, mint Balassagyarmat, egy NB III-as csapatot kötelessége el­tartani.-Milyennek tartod a szak­mai vezetést?- A megyei labdarúgó-szö­vetségnek is tagja vagyok, úgy érzem, mélyebben látom és is­merem a megyei futballt, s meggyőződésem, hogy a szak­mai munka színvonalát is emelni kell. Ezek a fiúk szere­tik az edzőjüket, s a vezetésben is azok vannak ott, akik éveken át jól dolgoztak, hogy aztán ké­sőbb mire lesznek képesek, azt most nehéz és nem is lehet megjósolni.- Mint egy jó cserkészről, ró­lad is elmondhatják, ahol tudsz, segítesz a gyarmati labdarú­gásnak.- Akár úgy is, hogy a meg­rendezett évadnyitó társas va­csorán én főztem. Öröm volt nézni a sok csillogó szemű fia­talt, akiknek sokszor nem is az • • • anyagiak fontosak, hanem az, hogy érezzék, szeretik őket, komolyan veszik a munkájukat.- Változatlanul kedvenc idő­töltésed a főzés? Mi volt a va­csora?- Vaddisznóból készítettem pörköltet, krumpli volt mellé savanyúsággal. Jelen volt ezen a vacsorán néhány olyan támo­gató is, akik segítik a. csapatot.-Milyennek látod a magyar foci helyzetét?- Mi tagadás, elég, kilátásta­lannak látszik a magyar foci helyzete. Ám én optimista va­gyok, és hiszem, hogy az or­szág helyzetében is, ennélfogva a futballban is fellendülés jön majd. A mélypont után mindig emelkedés következik. Ez ér­vényes a focira, a kultúrára és mindennapjainkra is. (Sz. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom