Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. feb ruár 17., hétfő Látóhatár 7. oldal Ital, konyhakés, mentő, családi béke - Az utolsó (?) felvonás Véres húsvét, (nem) kevés szesszel A családi béke nagyon törékeny valami. Elég egy szikra, egy rossz mozdulat vagy két liter hárslevelű, s oda az egyetértés. Ilyenkor általában csontok törnek, fejszék villannak, a hátak­ból pedig konyhakések állnak ki. A T. családnál is ilyen vérgő­zös húsvét ot ültek alig két éve. Szép nagy família T. Imréé, ott van ő, a felesége, meg négy szép gyerek. Utóbbiak a kulcs­fontosságú mellékszereplők: tudniillik közvetve nekik kö­szönhető, hogy az anya vi­szonylag enyhe büntetéssel megúszta azt, hogy leszúrta a családfőt. Az eset két éve, húsvét más­napján történt, amikor az édesanya a megbeszélt hajnali öt (!) óra helyett nyolc órakor jött haza -t- na, nem munkából, hanem, mint az ítéletből kitűnik - a szórakozóhelyről. Rövid, ám lényegre törő veszekedés után a már jócskán ittas asz- szony hátba szúrta nem ke­vésbé részeg férjét egy olyan jófajta konyhakéssel, aminek csak a pengéje 17 centis. Igaz, a bíróság szerint T.-né nem kí­vánta ura halálát, hiszen csak egyszer döfött, s utána rögtön ki is húzta a pengét, sőt még mentőért is elküldte az egyik lányát. T. Imre három hét alatt felgyógyult, mi több, azóta ki is békült nejével, így aztán min­denki tökéletesen boldog lett - volna, ha a Nógrád Megyei Bí­róság el nem ítéli az asszonyt 2 év 4 hónapra, életveszélyt okozó testi sértés miatt. A csa­lád egysége így újra veszélybe került, szükséges volt hát a fel­lebbezés, enyhítésért, de inkább felfüggesztésért. A Legfelsőbb Bíróságon dr. Kiss Zsigmond tanácsa meg- hányta-vetette az ügyet, s végül úgy találták, hogy T.-né igazán rendes volt, mert mentőt hívott, meg leszorította a sebet, ráadá­sul négy szép gyereke is van (lásd fent), szóval indokolt az enyhítés (2 évre), sőt a büntetés végrehajtásának felfüggesztése is (5 évre). Férj és feleség ka­ronfogva távoztak a bíróság épületéből, s élnek tovább, mint eddig: békében, szeretetben.-ye­Bekő Attila nyerte a Nógrád Megyei Hírlap-előfizetést Versengtek a holnap szakemberei A fennállásának 25 éves év­fordulóját ünneplő salgótar­jáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolában -a jubileumi rendezvénysorozat kezdő eseményeként - pénteken, más-más szekcióban, har­minchat hallgató mérte össze tudását a Tudományos Diák­köri Konferencián. A zalaegerszegi, a budapesti, valamint a salgótarjáni számvi­teli főiskolák diákjainak ver­sengésében az alábbi eredmé­nyek születtek. Informatika-vezetésmód­szertan szekció: 1. Györgyi Éva (jutalma: Figyelő-előfize­tés, 2000 Ft értékben), 2. Füleki Dániel (Figyelő-előfizetés, 1500 Ft), 3 . Tyirják Katalin és Skáfár Lilla (Figyelő-előfizetés, 1000 Ft). Különdíjban része­sült: Kerényi Péter ( 1500 Ft-os takaréklevél, valamint csoki­dísz), Hegyi Gábor (csokidísz), Kese Mónika (csokidísz). Marketing szekció: 1. Kása Gabriella (2000 Ft-os könyvu­talvány), 2. Tandari Rita (1500 Ft-os könyvutalvány), 3. Hó- man Rita (1000 Ft-os könyvu­talvány). Különdíjban része­sült: Papp László (az SVT- Wamsler country grill-sütőjét nyerte el), Erdei Hajnalka (1500 Ft-os takaréklevél a Ta­karékbank Rt.-tői), Pintér Krisztina (számítógéphez „egér”, és csokitojás a Lívia Kft.-tői), Ferenc Ildikó (csoki­tojás). Pénzügy szekció: 1. Juhász Judit (féléves Figyelő-előfize­tés és könyvutalvány), 2. Terhe Krisztina (könyvutalvány), 3. Boros Attila és Török Kovács Anett (könyvutalvány). Külön­díjban részesült: Kati Dénes (számítógéphez „egér”), Boros Attila (country grill), Benke Arieta (takarékszelvény), Bekö Attila (Nógrád Megyei Hírlap­előfizetés 1997-re), Vasas Va­léria (csokitojás). Munkagazdaságtan, gaz­daságtörténet szekció: 1. Szí­jártó Viktória (Figyelő-előfize­tés, 2000 Ft értékben), 2. Mer- sitz Andrea (Figyelő-előfizetés, 1500 Ft értékben), 3. Molnár Erzsébet (Figyelő-előfizetés, 1000 Ft értékben). Különdíjban részesült: Erdős Katalin és Ha­lasi János (csokidísz), Kovács Agnes (takaréklevél), Kovács Lívia (könyvjutalom), Ürüli Krisztina (csokidísz). B. M. Nógrád változatlanul a harmadik legrosszabb Munkaerőpiac: felette a béka A megyei munkaügyi központ legfrissebb adatai szerint to­vább csökkent Nógrád megye aktív népessége. A 222 500 la­kosból, míg 1995-ben 91 ezer 600 volt a munkaképes korú, az elmúlt év végére ez a szám mintegy négyezer fővel tovább apadt. Közülük ez év január végén 15 527 volt a munkanélküli, csupán kettővel több mint de­cemberben. Ez az arány a szomorú harmadik helyet je­lenti a megye számára Borsod, illetve Szabolcs után országos viszonylatban. A létszám stagnálása annak köszönhető, hogy a nyilvántar­tásra jelentkező ügyfelek száma csaknem megegyezett a regisztrációból kilépők szá­mával. Tavaly decemberhez képest emelkedett mind a pá­lyakezdő, mind a nem pálya­kezdő munkanélküliek beá­ramlása. Januárban 2153 em­ber került be a regisztrált munkanélküliek állományába. Közülük csupán 385 fő volt az első alkalommal jelentkező ügyfelek száma, 92-vel több, mint decemberben. Ennek oka az év eleji lét­számleépítések miatt először munkanélkülivé váltak jelent­kezése volt. Az előző hóna­pokhoz hasonlóan januárban is az iparból és a közhasznú munkából érkezett a legtöbb pályakezdő. Közülük a szak­munkások aránya volt a leg­magasabb, de sok volt az ala­csony iskolai végzettségű fia­tal. A nyilvántartott munka- nélküliek számának alakulá­sában némi csökkenés tapasz­talható Bátonyterenye térsé­gében, és romlott a helyzet Szécsényben és Salgótarján­ban, illetve azok körzeteiben. Jelentősen változott a mun- kanélkülik megoszlása. 19 fő­vel emelkedett a fizikaiak, kö­zöttük a szak- és segédmun­kás, és 17-tel csökkent a szel­lemi munkaköröket kereső munkanélküliek száma. Ebből némileg következik, hogy több lett a férfi munkanélküli. A nyilvántartási rendszer ez év januárjától megváltozott, korszerűbb lett a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Hivatalban. Ennek lényege, hogy a munkanélküliek számáról és megoszlásáról a munkanélkü­liség időtartama szerint is ké­szítenek adatokat. Ezeket ösz- szehasonlítva megállapítható, hogy a tartós munkanélküli­nek számító, folyamatosan egy évnél régebben regisztrált munkanélküliek létszáma 1997 január végén 4459 volt, szemben a korábbi nyilvántar­tásokon alapuló 12 567 fővel. Eszerint a tartós munkanélkü­liek közel 59 százalékát a fér­fiak alkották, az alacsony isko­lai végzettségűek 54 százalé­kos arányt képviseltek, míg a középkorúak csoporton belüli részesedése elérte a 64 és fél százalékot. A „csökkentett létszám” azonban csalóka is lehet, ha azt nézzük, hogy az ügyfelek nagy része többször is kapcso­latba kerül a megyei munkaü­gyi szervezettel. Kikerülésük csak átmeneti jellegű, biztos állást nem sikerül találniuk. Szabályosan járt el a gépkocsivezető, de ha lehet, még segítünk Csak az új buszjegyek érvényesek T. Viktor salgótarjáni olyasónk panaszolta el szerkesztősé­günkben, hogy a minap Pintér­telepen szállt fel a CCV 533-as rendszámú autóbuszra. Mivel új vonaljegye nem volt, de még a régiből volt néhány a zsebé­ben, s úgy gondolta: ha kettőt kilyukaszt belőle, akkor is he­lyesen jár el. A jó szándéka el­lenére a pilóta viszont nem így gondolta, hanem kifizettette vele az új vonaljegy árát. Vajon helyesen járt-e el a gépkocsive­zető? - kérdeztük Vérségi Pál személyszállítási és üzletág­igazgatótól.- Szabályszerűen járt el a gépkocsivezető, felelősség nem terheli. Már korábban meghir­dettük, hogy január 10-éig fo­gadjuk csak el a tavalyi jegye­ket tisztelt utasainktól, sőt ezt a határidőt - felár kifizetésével ­január 31-éig módosítottuk. Februári utazása során már senki ne hivatkozzon arra, hogy neki még régi jegye van és azt kívánja használni, mert erre már egyetlen buszvezető sem lehet tekintettel. Azt tanácso­lom utasainknak: ha még régi jegyük van, s azt cserélni sze­retnék, keressék fel helyi járati autóbusz-állomásunk pénztá- rait, segíteni fognak. - szgys ­Búcsú a dandártól A rétsági laktanya volt már ke­rékpáros lövészezred otthona, itt működött hosszú évekig a harckocsidandár. Mégis, mikor a lövészdandárból a tárca elő­készítő törzset „csinált”, már sejthető volt a vég. Ami pénte­ken visszavonhatatlanul elérke­zett. Munkatársunk, Rigó Tibor képriportja talán utoljára mu­tatja be az itt szolgálatukat tel­jesítő katonák életének pillana­tait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom