Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

6. oldal Gazdaság 1997, január 2., csütörtök Ha én gazdag lennék. Csak a lakosság egyötöde tud tartalékolni Um Hat országra kiterjedő fölmé­rést készített a GFK Piacku­tató Intézet arról, hogyan él­nek, gazdálkodnak pénzükkel régiónkban az emberek. A vizsgálat szerint nálunk a felnőtt lakosság 22 százaléka tud keresetéből valamennyit félretenni. Ez az arány Cseh­országban 38, Szlovákiában 29, Lengyelországban 21, Oroszországban 12, Bulgá­riában 9 százalék. Arra a kérdésre, hogy ha bátrabban költekezhetnénk, mit vennénk, legtöbben tartós háztartási cikkekre szavaztak. Sorrendben ezután ruhanemű, élelmiszerek vásárlása, utazás és könyvek vétele következik. A „elégedettségi rátát” ille­tően a negyedik helyen állunk a térség országai között - ná­lunk csak az oroszok és a bol­gárok elégedetlenebbek hely­zetükkel. K. T. ELÉGEDETTEK VAGYUNK-E? (Az igenlő válaszok százalékaránya) magyar cseh szlovák lengyel orosz bolgár Minden elértem, amit terveztem 3 5 4 4 2 3 Sok mindent elértem 16 23 21 16 9 15 Terveimből néhányat elértem 35 43 43 38 31 34 Csak néhány dolgot értem el 32 23 27 35 36 31 Nagyon kevés dolgot értem el 14 6 5 7 22 17 Újév után - A Távol-Keleten komoly hagyományai vannak a tűzijátéknak, a különféle szerkezetek készítése tízezreknek biztosít megélhetést. Arról nem szól a jelentés, hogy évente hány ember életébe kerül a Játszadozás”. Őstermelők új Hó fedi még a határt, a kerteket, a gyümölcsösöket, de tegnap­tól életbe lépett egy új jogszabály, ami óriási változásokat je­lent az őstermelők tevékenységét illetően. 1997. január 1-től ugyanis az őstermelőknek is igazolvány szükségeltetik. A rész­letekről a Pénzügyminisztérium adott tájékoztatást.- Kinek célszerű kiváltania az igazolványt?- Mindenkinek, aki eladásra is termel élelmezésre szolgáló növényi- és állati termékeket és szeretné megkapni azokat az adókedvezményeket, amelyek e termék előállításához kapcso­lódnak. A kedvezményezett termék-előállítás az úgyneve­zett őstermelői tevékenység, amelybe a törvény szerint a kö­vetkezők tartoznak:- növénytermelés, kertészeti termékek előállítása, a virág és a dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként ér­tékesített gyógynövények kivé­telével. Kivétel a versenyló-Élőállatok tenyésztése és ál­lati termékek előállítása, a sport- és versenyló, az élő és lőtt vad, a kutya, a macska, egyes kisállatok, a vírus-, a szé­rum-állatok és szérum-tojások, a dísz- és állatkerti állatok, a vadgazdálkodási termékek ki­vételével,- az erdei, mezei mellékter­mékek gyűjtése.- Mi a feltétele az ősterme­lői igazolvány kiváltásának? 1. Az igazolvány csak az előzőekben felsorolt - kivéte­leknek nem számító - tevé­kenységekre, azok bármelyi­kére váltható ki, ha a tevékeny­séget a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi. 2. Igazolványt csak az kaphat, aki 16 éves már elmúlt. 3. Az igazolvány kiadá­sának további feltétele, hogy az őstermelői tevékenységet foly­tató magánszemély nyilatkoza­tot adjon a saját gazdaságáról: a saját tulajdonában lévő vagy bérelt vagy használatra átenge­dett termőföldről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a termelés feltételeiről.-Hol lehet az igazolványt kiváltani?-Az állandó lakóhely sze­rinti gazdajegyző adja ki foga­dóóráján.-Kötelező-e az igazolvány kiváltása?- Nem kötelező, de célszerű, mert igazolvány nélkül szigo­rúbb szabályok szerint kell adózni. Akinek van igazolvá­nya, őstermelőnek számít, és a következő előnyöket élvezi:-ha az éves bevétele keve­sebb 250 ezer forintnál, nem kell adóznia, adóbevallást sem kell adnia,-ha az éves bevétele nem több 3 millió forintnál, kister­melőnek számít és a bevétele 40 százalékát igazolás nélkül levonhatja költségként, emel­lett a számlákkal igazolt költ­ségeit is elszámolhatja, vagy a. költségelszámolás helyett áta­lány adózást is választhat,-a kistermelő, ha nem az átalányadózást választja, illető­leg az őstermelő (bármekkora is a bevétele), az őstermelői jö­vedelmének az adóját és a könyvelői díját levonhatja az adójából, legfeljebb évi 100 ezer forintig terjedő összegben. Az igazolvány bármikor ki­váltható, de célszerű már az első értékesítés előtt besze­rezni. Ugyanis attól, aki a ter­mék vásárlójának (kivéve, ha Nagy Tamás az agrárkoncepciót tartja az előrelépés feltételének Még nem vagyunk túl a mélyponton Bár a tervezettnél több pénz jut 1997-ben a mezőgazdaság­nak, a végösszeg elmarad az agrár-érdekképviseletek által szükségesnek tartott 115-120 milliárd forinttól. Nagy Tamás úgy véli: korai volna a válság tüneteiről múlt időben beszélni. A MOSZ elnöke szerint az agrárgazdaságban idén a legsür­getőbb teendő az agrárorientációs törvény megalkotása.-Milyennek tartja a mezőgaz­daság kilátásait a következő évben, években?. - kérdeztük az ismert agrárpolitikustól.-Ez nagyrészt attól függ, hogy megszületnek-e jövőre azok a stratégiai döntések, amelyek alkalmassá teszik az agrárium szereplőit a fokoza­tos építkezésre - válaszolta. - A régóta szorgalmazott agrár- koncepció ugyanis alapja lehet egy folyamatosan erősödő mezőgazdaságnak.-Nagyon lényegesnek tar­tom azt is, hogy az agrárorien­tációs törvény ne csak szak­mai, hanem politikai konszen­zus alapján szülessen meg. El­lenkező esetben a politikai kurzusváltás után ismét fel­lángolhatnak a viták.- Sokféle találgatást hallani hazánk EU-csatlakozásának időpontjáról. Ön szerint mi a reális dátum?-Ez nem a mi elhatározá­sunkon múlik. Egyrészt attól függ, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unión be­lül, másrészt attól, hogy mikor tudjuk az előírt feltételeket tel­jesíteni. Megítélésem szerint 2010 előtt nem lehetünk teljes jogú tagja az Uniónak. Ek­korra azonban ütőképessé kell válnia mezőgazdaságunknak.-A földművelésügyi tárca élén történt vezetőváltás mennyiben befolyásolja az ag­rárium sorsát?- A vezető személyisége sok vonatkozásban kihat arra, hogy mi történik az ágazatban. Ha kellő politikai befolyással, szakmai felkészültséggel, am­bícióval, kommunikációs készséggel rendelkező sze­mély vezeti a minisztériumot, az már fél siker. Mi a magunk részéről optimisták vagyunk... Januártól könnyítések az átváltásban, kiváltásban, ajándékozásban Ledőlnek a devizakorlátok Ami pár éve még szinte utópiának tűnt, január elsejétől való­sággá válik: korlátozás nélkül válthatnak ki külföldi fizetőesz­közt a magyar turisták. Ezen túlmenően is több könnyítés és - elsősorban a vállalkozásoknak - előnyös változás várható a de­vizafronton - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bankban. Eddig sem volt csekély a legá­lis „zsebpénz”, a turisták al­kalmanként mintegy 1800 dol­lárnak megfelelő forintot vált­hattak be. Jövőre azonban már nem lesz összegkorlátozás. Csupán egy formai megkötés­sel kell számolni: 300 000 fo­rint feletti összegre nem „ká- pét”, hanem pénzhelyettesítő eszközt, például csekket adnak a bankok, pénzváltó helyek. A jegybank javaslatára eny­hítette a kormány a devizamű­veletek körében még meglévő korlátozásokat. Újdonság lesz a többi között, hogy a belföldi vállalkozásoknak, szervezetek­nek, magánszemélyeknek a külföldi befektetéseikből szár­mazó nyereséget nem kell fo- rintosítaniuk, hanem közvetle­nül betehetik belföldi deviza- számlájukra. A jóváírást persze dokumentálniuk kell. Január elsejétől nem kell da- vizahatósági engedély ahhoz sem, hogy a belföldiek nem konvertibilis valutát ajándé­kozzanak külföldieknek. Emelkednek a utasforgalom­ban kivihető vagyoni érték ösz­szeghatárai is. Eszerint az en­gedély nélkül kivihető érték 1025 ECU-nek megfelelő forint összegű lehet. (Tájékoztatásul: az ECU árfolyama jelenleg 204 forint körül mozog.) Egyszerűsödik a külföldiek megmaradt forintjainak a visz- szaváltása. Ezentúl például 20 ezer forintos értékhatárig a visszaváltás mindenféle bi­zonylat nélkül lebonyolítható. Ennél nagyobb összeg esetében pedig a személyazonosság iga­zolására nemcsak az útlevelet, hanem bármilyen más okmányt is elfogadnak a beváltóhelyek. Mint a jegybank illetékesei elmondták: a könnyítéseket el­sősorban az tette lehetővé, hogy kedvezően alakul hazánk külső pénzügyi egyénsúlya. (der) Rekordbevétel - Tavaly kü­lönösen magas bevétele volt az idegenforgalomnak: ok­tóber végéig a dollárban számolt aktívum már meg­haladta az egymilliárd dol­lárt, míg tavaly 10 hónap alatt alig volt több 500 mil­liónál. Az éves eredmény je­lentősen javítja a folyó fize­tési mérleget is. Magas bérköltségek - A bérek járulékos költségei egész Európát tekintve még mindig Magyarországon a legnagyobbak. Elsősorban ez játszik szerepet abban, hogy évente számos ma­gánvállalkozás szűnik meg, vagy bocsátja el dolgozói­nak egy részét - állapítja meg az osztrák Czipin and Partner termelékenységi ta­nácsadó cég legújabb elem­zése. Javuló hitelállomány - A részvénytársasági formában működő pénzintézetek prob­lémamentesnek minősített hitelállománya 1993 és 1995 között 1000 milliárd forinttal bővült. Ugyanak­kor a problémás hitelállo­mány 100 milliárd forinttal csökkent - derül ki az Ál­lami Bankfelügyelet most kiadott 1995/1996-ra vonat­kozó jelentéséből. Államadósság - A monetá­ris és fiskális funkciók szét­választását, ezek jobb szá- monkérhetőségét, és így a hatékonyabb működés felté­teleit szolgálja az MNB és a kormány közötti kapcsola­tok módosulása, az állam- adósság egy részének átala­kítása január 1-jétől. A költ­ségvetésnek az MNB-nél levő tartozásait deviza alapú hitelekké alakítják át. igazolványa: erre jár kedvezmény az magánszemély), nem tudja bemutatni az igazolványt, attól adóelőleget kell levonni (ha növényt adott el, 12 százalé­kot); ha állati terméket értékesí­tett, 4 százalékot! Az igazolvány bemutatása esetén adóelőleget nem kell le­vonni, viszont az értékesítés el­lenértékét a felvásárló (bármely vállalkozás, intézmény, szerve­zet, amely őstermelői terméket vesz,) beírja az igazolvány ré­szét képező értékesítési betét­lapra. Fontos tudnivaló, hogy akár van igazolvány, akár nincs, az értékesítés összegét a felvásárló jelenti az adóható­ságnak, ily módon utólag is el- . lenőrizhető, hogy a mezőgaz­dasági termékek eladói jogosul­tak-e kedvezményekre. Senki sem késett el- Mi van, ha valaki nem jut időben az igazolványhoz?- 1997-ben könnyítés, hogy június 30-ig az igazolvány nél­kül sem kell levonni adóelőle­get az őstermelői termékek el­lenértékéből. További könnyí-- tés, hogy a második félévben is még úgy lehet az igazolványt kiváltani, hogy azzal egész évre vonatkozóan tanúsítható az ős­termelői tevékenység.- Meddig érvényes az iga­zolvány?- Az igazolvány három évre szól, de minden évben március 20-ig újra érvényesíttetni kell a gazdajegyzővel. Későbbi idő­pontban a gazdajegyző már csak az év hátralévő részére ér­vényesítheti, kivéve, ha az adó­hatóság engedélyezi a január 1- től számított érvényesítést.- Mi történik, ha az őster­melői igazolvány megrongá­lódik vagy elvész?- Az elveszett vagy megron­gálódott őstermelői igazolvány helyett a gazdajegyző új iga­zolványt állít ki, ezen a korábbi igazolvány adatait feltünteti. Az értékesítési betétlapra ilyen esetben a vételi jegy(ek) és a sa­ját bevételi nyilvántartás szerint kell az adatokat feltüntetni. Ha bárki őstermelői igazolványt ta­lál, azt az adóhatósághoz kell eljuttatnia.- Ingyenes-e az igazol­vány?- Az igazolvány kiváltásá­nak a díja 1000 forint, de ezt az összeget 1997-1999. években nem kell megfizetni.- Ki és mit írhat az őster­melői igazolványba?-Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állítja ki, sor­számozza és nyilvántartja;-Az értékesítési betétlapra az őstermelői termék vásárlója írja be az adásvétel adatait, emellett vételi jegyet is kiállít és átad az őstermelő magán- személynek. Papír papír hátán- Az olyan értékesítés esetén, amelynek az ellenértékét a vá­sárló bármely ok miatt nem írta be, (pl. az elszámolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vá­sárló magánszemély), a mező- gazdasági őstermelőnek a kü­lön vezetett bevételi nyilvántar­tásába kell beírnia ezen értéke­sítések ellenértékét, és azok ne­gyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra beje­gyeznie.- A mezőgazdasági őster­melő milyen személyi jövede­lem-adózási módok között vá­laszthat?-Az adózási módok egész évre választhatók, egyik adó­zási módról a másikra áttérni csak a következő évben lehet. A választást az előző évről szóló adóbevallásban is jelezni kell, illetőleg az igazolvány ér­vényesítésekor is nyilatkozni kell erről a gazdajegyzőnél.- Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves be­vétellel szemben a felmerült költségeket számlákkal (vagy ezzel egyenértékű más bizony­lattal) kell igazolni. Ennél az adózási módnál lehetséges a veszteség elhatárolása 5 évre, vagy visszamenőlegesen 2 évre, továbbá az értékcsökke­nési leírás is alkalmazható.-10 százalékos költséghár nyad alkalmazása esetén az éves bevétel 90 százaléka mi­nősül jövedelemnek. A 10 szá­zalékos költséghányadot nem kell igazolni.- Mezőgazdasági kitermelői átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel 8 százaléka számít jövedelemnek akkor, ha az állat, vagy állati termék érté­kesítéséből származik, a bevé­tel 20 százaléka a jövedelem akkor, ha egyéb (növényi) ős­termelői terméket értékesít az őstermelő. Az átalányadózás alkalmazása esetén nem lehet igénybe venni a 100 ezer forin­tig terjedő adókedvezményt.- Mit kell tudni a kezdő ős­termelőnek?- Minden őstermelőnek tud­nia kell, hogy 1997-ben „kez­dőnek” számít. Aki kezdő, az a tevékenységének kezdetét megelőző 3 évben felmerült, bizonylattal igazolt kiadásait a kezdés évében elszámolhatja költségként.-Hogyan és milyen adó­kulcsok szerint kell adóznia?- Az őstermelőnek, ha a leír­tak szerinti bevételéből van jö­vedelme, azt a többi jövedel­mével össze kell vonnia és az adótábla szerint meg kell állapí­tania az adót. Ebből jár a legfel­jebb 100 ezer forint adóked­vezmény. Ez alól kivétel az áta­lányadózás.- Kell-e adóbevallást adni?-Kell! Azonban nem kell adóbevallást adnia annak az ős­termelőnek, akinek az éves be­vétele nem haladja meg a 250 ezer forintot. Ha azonban akar adóbevallást adni, mert vannak költségei és most csak azért nincs több bevétele, mert pl. még nem fordult termőre az ül­tetvény, vagy az állat még nem nevelés alatt van, akkor készít­het adóbevallást, hiszen ezáltal tudja a költségeit a későbbi évekre elhatárolni.- Kell-e adószám?- Adószámot csak annak kell kérnie, aki a költségszámláiban lévő áfát vissza akaija igé­nyelni és ennek érdekében vál­lalja a számlaadást és az ahhoz tartozó pénztárkönyv vezetését. Tehát aki az Áfa-kompenzációs eljárást alkalmazza, annak nem szükséges adószámot kérnie. Amit ki kell fizetni- Milyen társadalombiztosí­tási (tb) befizetések terhelik az őstermelőt?- Az őstermelőnek csupán amiatt, hogy igazolványa van, nem kell tb-t fizetnie.- Helyi adót kell fizetni?- Akkor, ha az adott telepü­lésen van az őstermelőre is ki­terjedő helyi adó. A jegyző vagy a gazdajegyző ad erről felvilágosítást. Kamarai taggá kell-e vál­nia az őstermelőnek?- A gazdasági tevékenységet folytatóknak kötelező a kama­rai tagság. Az őstermelői iga­zolványt azonban akkor is ki kell adni az őstermelőnek, ha a kamarába történő belépése az igazolvány kiváltásáig még nem történt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom