Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök Mozaik 7. oldal Nem igazán kellünk Európának - Osztrák vélemények Lassítani kell a bővítést ? Franz Vranitzky borúlátóan ítéli meg az Európai Unió gyors keleti bővítésének lehe­tőségeit - írja a Die Presse című konzervatív napilap. „Nagy nyugtalanságot idéztek elő azok a nyugat-európai veze­tők, akik arról beszéltek, hogy a keleti bővítésre 2002-ben, de legalábbis 2005-ben sor kerül” - véli az osztrák kancellár. Ko­rábban Helmuth Kohl és Jaques Chirac említette ezt a két dátu­mot. Vranitzky „megérti” Kari Stix burgenlandi tartományi fő­nök álláspontját, aki az EU ke­leti bővítése elleni nyilatkoza­tokat tett. A kancellár szerint az Uniót ugyan nemcsak 15 or­szág részére hozták létre, de alapvető szempont a bővítés üteme. „Csak azok az országok lép­hetnek be az EU-ba, amelyek teljesítik a feltételeket. És a tár­gyalásokon még nem jutottunk el eddig a témakörig” - mondta. Megítélése szerint elő­ször a gazdasági együttműkö­dést kell kiépíteni. A csatla­kozni kívánó országokat érde­keltté kellene tenni abban, hogy minél jobban növeljék orszá­gukban a jövedelemszintet, hogy „ne torzítsák el túlzottan a versenyt” - fejtegette a kancel­lár, utalva arra, hogy ez utóbbi­tól tart Kari Stix is. A Die Presse szerint Vra­nitzky nyomatékosan emlékez­tetett Spanyolország és Portu­gália Éurópai Unióhoz való csatlakozási folyamatára, mondván:- Egy évtizeden át tárgyaltak velük, mivel teljesítményük nem felelt meg az előírásoknak. A kancellár nem tért ki arra, hogy szerinte mikor számíthat­nak az érintett országok felvéte­lükre az Unióba. Hamarosan betöltik az üres főkapitányi székeket Rendet tesznek a zsaruknál Minden esély megvan arra, hogy az új vezetők irányítá­sával hamarosan rendeződ­nek a viszonyok a rendőr­ségnél, és sikerül érzékel­hető fordulatot elérni a bű­nözés csökkentésében. Erre lehet következtetni az ORFK-tól érkező hírekből. Forgács László országos rendőrfőkapitány a tervek szerint ma nyújtja át Kuncze Gábor belügyminiszternek az Országos Rendőr-főkapitány­ság átszervezéséről készített előterjesztését. Az új főkapi­tánynak mindössze egy hó­napja volt a dokumentum ki­dolgozására. Hamarosan vá­lasz is várható, mert a bel­ügyminiszter nem kívánja bi­zonytalanságban tartani a fegyveres testületet. A előterjesztésben szereplő javaslatok szerint a jövőben erősödne az ORFK ellenőrző szerepe, miközben mintegy 200-zal csökkenne a központ létszámú. Tervezik egyebek között a gazdasági igazgató­ság átszervezését, illetve a megyei rendőr-főkapitánysá­gok önállóságának növelését. Ez elsősorban a gazdálkodási területet érintené. A rendőr­ségen belüli korrupció vissza­szorításában különösen a ve­zetők felelőssége növekedne. Hamarosan személyi dön­tések is várhatók, mert jelen­leg több megyei főkapitányi poszt is betöltetlen. A világvégéig harmincötmillió év van hátra Nagy durranás vár a Földre A haifai űrkutatási központ munkatársa azt állítja: a di­noszauruszokat hatvanötmil­lió évvel ezelőtt két összeüt­köző csillag pusztította el. Ha csillagok ütköznek egymás­nak - érvel Arnon Dar izraeli professzor -, hatalmas mennyi­ségű kozmikus sugárzás lökő- dik ki az űrbe. Az ilyen karam­bol gyakori ugyan, de szeren­csére nagyon messze játszódik le, és a Földet burkoló légkör elég erős ahhoz, hogy felfogja az ártalmas sugármennyiséget. Ha viszont a nagy durranás bolygónk közelében történik, a sugárözön a teljes földi életet kipusztíthatja. Dar professzor és kutatótár­sai kiszámították, hogy ilyen földközeli csillagkarambolra százmillió évenként legfeljebb csak egyszer van esély. A Föld tehát - amelynek életkorát tizenhárommilliárd évre becsülik - az elmúlt hat­százötven millió év alatt hat ilyen csillagrobbanás okozta sugárvihamak volt kitéve. A haifai egyetem kutatói most azt számolgatják, mikor ütközhetnek össze legközelebb a tejútrendszerben lévő ikercsil­lagok. Ez lenne az emberi civi­lizáció végórája. Az előzetes becslés megnyugtató: harminc­ötmillió év múlva. (kenesei) Hűvös fogadtatást az új évben Bevetésre készek a jégtörők - Hó elején nagy havazás Év elejére csaknem az egész országban havazott, min­denfelé 5-20 centiméteres, friss hóréteg lepte be az uta­kat. A takarítógépek mun­kája nyomán azonban a bő­séges téli csapadék egyetlen települést sem zárt el a külvi­lágtól. Amint Gácsér Vera meteo­rológustól megtudtuk, ha­zánkban minden idők legvas­tagabb, 151 centiméteres hó- takaróját 1947-ben Kőszegen mérték. A leghidegebb szil­veszter 1923-ban volt, amikor Miskolcon mínusz 26 Celsius fokot mutatott a hőmérő. A legtavasziasabb óévbúcsúzta­tót 1925-ben, Keszthelyen tar­tották: ekkor plusz 13,9 fokos meleg volt. Az idén ilyen enyhe „bá­násmódra” nem számíthat­tunk, - be is vált a jóslat, or­szágszerte havazással köszön­tött be az új év, mindenfelé dolgoznak a hóekék. A havazás a vonatközleke­dést is hátráltatja, bár most már nincsenek olyan tetemes késések, mint a néhány nappal ezelőtti nagyon kemény hideg idején. A Románia felől ér­kező nemzetközi gyorsvona­tok azonban többórás késéssel érik el célállomásukat. A folyókról az egyre kiter­jedtebb jégpáncél jórészt már leparancsolta a kompokat és az átkelőhajókat. A dunai jég­takaró a vízfelület 50-70 szá­zalékát befedte, vastagsága 2-10 cm között változik. A Tiszán már Kisköréig álló je­ges szakaszok alakultak ki, s a táblák 3-30 centi vastagsá­gúak. A Balatonon még nincs teljesen összefüggő jégfelület, csak a partok közelében vas­tagodott meg a jég. Siófoknál a part mellett 19 centis jégvas­Már nincsenek tetemes késések tagságot mértek. A korcsolyá­zás, fakutyázás és jégvitorlá­zás azonban kockázatos, sok helyütt még vékony s könnyen beszakadhat a jégréteg.-Bevetésre kész a flotta - mondja Korompai András, a Vízügyi Főigazgatóság főosz­tályvezetője. A 15 jégtörőha­jót műszakilag átvizsgálták, rendbe hozták, s várhatóan néhány nap múlva a legénység is megkapja a „behívót”. A flotta vízre, pontosabban jégre bocsátása mintegy 16 millió forintba kerül, amit a szak­tárca már biztosított a hajó- zóknak. A kemény tél beköszönté- vel alaposan megnőtt a lakos­ság villamosenergia-igénye: a napi fogyasztás 4—5000 megawatt között mozog, ami mintegy 250-300 megawattal több az ilyenkor szokásos át­lagnál.-Az előrejelzések alapján számítottunk arra, - mondja Oroszki Lajos, az Országos Villamos-Teherelosztó igaz­gatója -, hogy Szilveszter nap­ján is 350-400 megawattal több áramot kellett szolgál­tatni, mint például tavaly de­cember 31-én. Akkor ugyanis csupán -2 fokos hideg volt. Újév után a fogyasztás vissza­áll az eredeti szintre. Az ellátásban egyébként nincs fennakadás, egyelőre a vezetékhálózat is állja a sarat, illetve a havat... A rendőrség munkáját ne­hezíti is, könnyíti is a csikorgó hideg - tájékoztat Sógor Zsolt, a BRFK tanácsadója. Nehe­zíti, mert tudnivaló, hogy a hó a bűnözők „barátja”: a forró nyomokat percek alatt lehűti, azaz belepi, eltünteti. Ám a fagy a jelek szerint az alvilá­got is pihenőre készteti. Fő­ként a gépkocsitolvajok és a besurranók köreit zavarja a nagy hideg. Ennek is köszön­hető, hogy a mostani fagyhul­lám napjaiban harmadára csökkent a bűncselekmények száma. Persze bizonyosra ve­hető, hogy mihelyt megenyhül az időjárás, újult erővel lát „munkához” az alvilág. Hamarosan megkapja a behívót a legénység FOTÓK: FEB/DIÓSI IMRE Kevesebb ítélet. Idén novem­ber végéig 7100 fiatalkorú és 68 500 felnőtt személyt ítéltek el a bíróságok. Előbbiek eseté­ben ez a szám mintegy 1700- zal, az utóbbiak tekintetében 7500-zal kevesebb, mint az el­múlt év teljes időtartama alatt. Csökkent a munkaügyi bírósá­gokhoz beadott peres ügyek száma is. Nincs veszélyben a nyugdíj. Olyan cikkek jelentek meg a sajtóban, amelyek bizonytalan­ságot okozhatnak a nyugdíjba vonulók körében. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság ezért tegnap közölte: a munkáltatók jelentős része nem tett eleget a törvényben előírt - az 1988. január 1. és 1992. feb­ruár 29. közötti időszakra szóló - adatszolgáltatási kötelezett­ségének, de ez nem jelenti azt, hogy egymillió ember nyugdíja veszélyben forog. Az adatok közlésének elmulasztása ké­sőbb a nyugdíjak megállapítá­sánál okozhat gondot. Megint állami kézben. Ismét állami tulajdonba került a Bu­dapest Bank leánypénzintézete, a Polgári Bank. A pénzintézetet az állam a Budapest Bank el­adásáról szóló privatizációs szerződések alapján vásárolta vissza. Erről a Pénzügyminisz­térium adott tájékoztatást teg­nap azzal, hogy nyilvánosságra hozta a Budapest Bank privati­zációs szerződésének garanciá­lis elemeit. Növekvő fogyasztás. A lakos­ság ásványvízfogyasztása ta­valy fejenként évi 12,5 litert tett ki, az idén 14-15 literrel szá­molnak. Nyugat-Európában ennél jóval több ásványvizet isznak, pedig hazánk ebből a természeti kincsből gazdag. A hazai cégek termékeinek együt­tes hazai piaci részesedése eléri a 80-85 százalékot. Borisz Jelcin meghívta a né­met kancellárt Moszkva mel­letti rezidenciájára. Helmut Kohl január 4-én érkezik Zavi- dovóba, ahol egyebek között a kétoldalú kapcsolatokról és az európai biztonság kérdéseiről tárgyal az orosz elnökkel. Tovább él a hidegháború szel­leme a kínai politikusok szerint. Peking ezért óva int a katonai szövetségek megerősítésétől. Kínai politikai elemzők osztoz­nak Oroszország aggodalmá­ban, hogy a NATO Moszkva egykori kelet-európai szövetsé­geseinek felvételét tervezi. Hetvenketten haltak meg hét­főig a csikorgó fagyban Euró­pában. A hideg 22 halálos áldo­zatot követelt Romániában, 13- at Bulgáriában. 16-an fagytak meg Lengyelországban, ahol a hőmérséklet helyenként mínusz harminchét fokra süllyedt. Halálosan megbetegít a diszkódrog - Az eksztázisból nincs visszatérés Aki korpa közé keveredik... Egyelőre kérdéses, milyen következményekkel kell számol­nia öt-tíz év múltán annak, aki ma enged a csábításnak, és kipróbálja a diszkódrogot. Annyi azonban már most bizo­nyos: egyetlen Ecstasy pirula elfogyasztása is visszafordítha­tatlan változást idézhet elő az agy velőben. Vezető német szakértők fi­gyelmeztetnek: az Ecstasyn felnövekvő nemzedék elhü­lyül, és olyan súlyos szervi ba­jok alakulnak ki a fiatalokban, amelyek korai és kínkeserves halálukat okozzák majd. A szövetségi köztársaság­ban szeptember végéig félmil­lió Ecstasy tablettát koboztak el a hatóságok, ám vélhetően ennek többszörösét fogyasz­tották el - főként tizenévesek. 1995-ben tizenöt német fiatal halálát okozta, és az idén is havonta egy-egy személy halt meg miatta. Félő, hogy a ma még diszkódrog holnapra ut­cai kábítószerré válik, tehát bárki s bármikor hozzájuthat. Akarat nélküli rongybá­bukká változtatja hódolóit a narkó: túlfűti az érzelmeket, kiszolgáltatottá, életveszélye­sen vakmerővé teszi az egyént, közben elferdíti a va­lóságtudatát, nem szólva a ká­ros mellékhatásokról. Európa csaknem valameny- nyi országában állami és ala­pítványi-egyházi szervezetek egyaránt hadat üzentek a dro­goknak, különös tekintettel az Ecstasyra. Nyílt titok, hogy a kábítószer-kereskedők sok he­lyütt azért hoznak létre disz­kóhálózatot, hogy a drogot ott terjeszthessék. A szakemberek szerint a kü­lönösen alattomos kábítószer ellen nem mindig hatásosak az eddig bevált megelőző mód­szerek. Sokkal szélesebb körű, az egész társadalmat felölelő és kitartó segítségre van szük­ség ahhoz, hogy kiragadhas­sák a kíváncsi vagy éppen akaratgyenge fiatalokat az Ecstasy bűvköréből, árusaik­nak a karmaiból. Kulcsár László Soros György a második a legbőkezűbb amerikaiak névsorában Jótékonykodó milliárdosok Ted Turner megrótta a Forbes magazint, illetve annak minden évben elkészített, a négyszáz leggazdagabb amerikait felsoroló listáját, mondván: ezzel tönkreteszik az országot és a számos intézmény létét biztosító adományozás nemes szokását. A médiamogul szerint egyes mágnások félnek néhány mil- liócskát eljótékonykodni, ne­hogy lejjebb csússzanak a lis­tán. Bár a nagylelkűség dicsére­tes tulajdonság, a milliárdosok számára „észveszejtőén gaz­dagnak” lenni még ennél is jobb. Idén a legnagyobb adomá­nyozók 1996. évi toplistáját nem a Forbes, hanem egy má­sik magazin készítette el. Mint kiderült, a nemeslelkűség még nem veszett ki az emberekből, bármennyire tehetősek is. Más­részt érdekes, hogy az adomá­nyozók többnyire oktatási vagy egészségügyi intézményeknek utalták át a többmilliós össze­geket. Feltűnő, hogy - kettőt le­számítva - az első tíz jótékony­kodó neve szinte ismeretlen. A szórakoztatóipar vagy a közélet jeles személyiségei is hiányoz­nak a listáról, minthogy azon csak a nyilvánosan bejelentett, és csak az 1996-ban tett ado­mányokkal lehetett részt venni. Ezért maradt ki a már említett Ted Turner is, jóllehet az el­múlt években legalább két­százmilliót áldozott jótékony célokra. Sőt minden idők leg- adakozóbb polgára, a sajtó­mágnás Walter Annenberg is hiányzik, pedig ő életének 88 éve alatt több mint egymilliárd dollárt adakozott. így lett az első hely a Skaggs házaspáré (élelmiszerbolt-hálózatuk van) 100 millió dolláros (egyébként a San Diegó-i Scripps Kutatóin­tézetnek szánt) adományukkal. A második helyre hazánkfia, Soros György került csaknem százmilliós összeggel, ebből 50 millió az USA-ba jogszerűen bevándoroltak beilleszkedését segíti. A leggazdagabb amerikai, Bill Gates csak a tizedik a sor­ban: 27 millió dollárt adomá­nyozott a harvardi és a was­hingtoni egyetemnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom