Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

6. oldal GAZDASÁG 1997. január 6., hétfő Szégyellni való apróságaink Az általános fellendüléssel együtt jár az idegenforgalom növekedése is. Van tehát el­kötelezettség az idegenforga­lomban dolgozóknál: Nógrád megyében is lesz idegenfor­galom! No, egyelőre nem olyan, mint a „gulyáskommuniz­mus” idején volt, arra nincs is szükség. Micsoda dolog, hogy éttermek, programok sorra telt házas volt, hogy forgott az idegen még a pa­lócföldön is. Apropó: idegen, szóval ez­zel vannak a problémák. Mármint azzal, hogy az ide­genek keveset mozognak, al­szanak, vásárolnak, egyszóval költenek a megyében. Ne pa­naszkodjunk, várjuk ki a vé­gét. Lesz itt minden, még ta­lán kalács is, ha már a gulyás elfogyott. Ne gondoljon senki nagy dologra. Egyébként is a kis falat is falat. Becsüljük meg, amink van, ill. amit el lehet adni. De mindennek a feltétele, hogy mozogjon a tu­rista a megyében. Naponta mutatja a televízió az ország térképén a ki- és be­lépőhelyeket, a határátkelő­ket. És lám, lám, csak a Nóg­rád területén lévőket nem mu­tatja. Pedig három is van be­lőle. Szégyelljük? Három sípálya is működik a megyében. Lehetnek jók a hóviszonyok, közel lehetünk Budapesthez, kezdőknek is teremthetünk kimondottan jó körülményeket, a nógrádi sí­felvonókról még sincs hír­adás. Nem közlik a sífelvonók működését, idejét, a hóviszo­nyokat. Talán szégyelljük? Az igaz, hogy ezek a pályák a gu­lyáskommunizmus idején épültek. De mégiscsak szük­ség lenne a mostani bevéte­lekre, mert aki használja, az fizet, étkezik, netán még szál­lást is igénybe vesz. A turistáknak, kirándulók­nak a Salgó vár körül egy or­szágos hírű szabadtéri torna­pálya épült annak idején. Már le sem merem írni, hogy a gu­lyáskommunizmus idején, mert valaki célzásnak veszi. A lényeg talán az, hogy az enyészet vert benne (rajta) ta­nyát, már ott, ahol valami megmaradt belőle. Az egye­dülálló létesítmény haszná­lója, de főleg gondozója elfe­lejtette, hogy fel is lehetne újí­tani. Talán még bevételhez is lehetne jutni belőle.' Most mást építenek. Egy idegenforgalom területén dolgozó szakember meséli: talán 40 millióba is beleke­rülhet az új mátrai sífelvonó, amit a maiak építenek. Most már csak hó kell és jönnek a síelő osztrákok, az is lehet, hogy még a szlovákok is el­hagyják a százegy síparadi­csomukat és jönnek a Mát­rába síelni. Az idegenforgalmi beruhá­zás - ezt mondják a szakem­berek - gyorsan megtérülő pénzt jelent a beruházónak. No, de az idegenforgalmi be­ruházásoknak olyan arany- szabályai vannak, mint pél­dául a helyhez, környezethez kapcsoló infrastruktúra, több árualap összekapcsolhatósága és fejlesztése. A kereslet fi­gyelmen kívül hagyása csak erőszakkal lehetséges, azt pe­dig mindannyian tudjuk, hogy az erőszak szülte eredmény mire használható. Érdemes lenne Nógrádban is az ide­genforgalmat a gyakorlatban szervezni és nem elméletben búvárkodni, bár az utóbbi sem árt. Kalotai László „Még mindig a busz a legbiztonságosabb szánkó” Mindennap legyőzik a hósivatagot- Sokkal biztonságosabb ez a busz, mint a szánkó, pedig nem akárhonnan jöttünk - mondja a péntek hajnali ceredi járattal Salgótarjánba érkezett néni. - Sietek a lányomékhoz, én vigyá­zok napközben a kisunokára. Útközben meg rám vigyáznak ezek a derék sofőrök. A megyeszékhely helyközi buszpályaudvarát is fehérre fes­tette a tél. A volánosok ennek ellenére nem estek kétségbe.-Ernő, legyetek szívesek szóljatok a közútnak, hogy Mátraalmáson a buszfordulónál csak egy jármű fér el. A „hírnök” természetesen megjárta „Marathónt”, azaz Mátraalmást, lévén, hogy épp’ a Mátrából aláereszkedett járat pilótafülkéjéből pattant ki. Kasza Ernő, a helyközi járat üzemvezetője máris int a for­galmi iroda nyitott ajtaján ke­resztül feléje tekintő kollégájá­nak, aki a következő pillanat­ban tárcsázza is a „közutat”. Fél szavakból, pillantásokból értő gárda irányítja Nógrád megye buszközlekedését. Az üzemvezető sapkában, sállal a nyakában, de kabát nél­kül - hol az irodák, hol a bu­szok között - rohangál. Persze a buszpályaudvaron nem ő az egyetlen örökmozgó. Egy kicsit napilapunk szerkesztőségére is emlékeztet a kép: itt is állan­dóan „helyzet van”. A forgalomszolgálat ügyele­tesét, Sándor Zsoltot sikerült kivonnom a forgalomból, azzal az ígérettel, hogy „csupán tíz percről van szó”. Miután elin­dult a pesti járat, Kasza Ernő is csatlakozik hozzánk.- Az ünnepek környékén voltak problémáink - söpri le magáról a havat az üzemvezető -, 18 darab buszt kellett fel­éleszteni kinti, karácsonyi ál­mából. Szerencsére már az első munkanapon megjavították va­lamennyit, s így különösebb fennakadás nélkül vészeltük át az ünnepeket.-Az sem lényegtelen, hogy az iskolai szünet időszakát él­jük - egészíti ki a karácsonyi históriát Sándor Zsolt.-Mennyire ura a helyzetnek a Nógrád Volán Rt.? - fordulok az üzemvezető felé.-A Salgótarjánt körülvevő, 15 kilométeres képzeletbeli gyűrűn kívüli útvonalak, illetve a hozzájuk csatlakozó települé­sek jelentik a keményebb lec­két, de a naponta úton lévő 75 gépkocsivezetőnk eddig jelesre vizsgázott. Pedig a balesetmen­tes közlekedés az ismert kö­rülmények között nem csak raj­tuk múlik.- Vannak kellemetlen tapasz­talataik?-Gyakran találkoznak piló­táink az utakon csúszkáló, megpördülő személygépko­csikkal. Nemegyszer pont szemben ... Ennek ellenére még csak koccanásos balese­tünk sem volt. Ekkor, mintha az élet ren­dezte volna, nyílik a parányi iroda ajtaja.- Karancslapujtőnél becsú­szott egy busz az árokba ­szólnak kintről -, értesíteni kel­lene az autómentőket. Sándor Zsolt azon nyomban intézkedik, s bentről, a Volán- telepről már indul is a mentőa­lakulat, a pályaudvarról pedig a kisegítő járat.- Se személyi sérülés, se anyagi kár - mondja a vissza­lépő forgalomszolgálatos.-Melyek most a legkritiku­sabb útvonalak?-Nemcsak most, hanem ál­talában a Báma, Szuha és Ipolytamóc felé vezető utakon kell különösen óvatosan közle­kedni.- És Cered ... ?- Oda már automatikusan kivonulnak a közúti igazgató­ság járművei - mosolyog Kasza Ernő. - A 21-es út és a legve­szélyesebb hegyi utak biztosí­tása olyan egyszeregy a szá­mukra, mint egy buszsofőrnek az üzemanyag-ellenőrzés.-Az idei télen nem késlekedett a hó - és a buszok?-Egy Szuha-Mátra- almást érintő járatnál maximum 15-20 perces késés képzelhető el. a legrosszabb esetben, a legkellemetlenebb út­viszonyok mellett. Pesti járatunk jelenleg is tartja az 1 óra 50 per­ces menetidejét. A buszvezetők egyébként még útközben is jelzik egymásnak, ha vala­mire oda kell figyelni. A hegyi utakon most csak azok vezetnek, akik az út menti fákat is kívülről ismerik.-A mostani telet hová sorolja a buszos szakma?- Lehetnénk könnyebb hely­zetben, de akkor is ellátnánk a feladatunkat, ha még nagyobb hó lenne. Még talán annyit - mondja mintegy zárásképpen az üzemvezető -, hogy köszön­jük az utasok türelmét. Sokkal könnyebb úgy dolgozni, ha nem kiabál velünk senki. Benkő Mihály Merre tart a mezőgazdaság? Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól Kiszámítható, stabil agrárpolitikát, a mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú agrárorientációs törvény megal­kotását várják a kormányzattól az idén az agrárkamarák - je­lentette ki lapunknak Bajáki Gyula.- Magyarországon ma az a leg­nagyobb gond, hogy nincs át­fogó agrárkoncepció, nem lehet tudni, merre tart és hová akar eljutni a mezőgazdaság az ez­redfordulóra, illetve az Európai Uniós csatlakozás idejére. Konkrét elképzelések híján nem fogalmazhatók meg a tá­mogatási elsőbbségek 'sem - tudtuk meg a Budapesti Agrár­kamara főtitkárától. A hihetetlenül rossz statisz­tikai rendszer tovább tetézi a bajokat. Jelenleg nem követhe­tők nyomon a gazdaságban végbemenő folyamatok, nincs megbízható adat az agrártámo­gatások hatékonyságáról sem. Pedig ezen információk nélkül eleve képtelenség működő tá­mogatási rendszer kialakítása. Bajáki hangsúlyozta: a kor­mány által ez évre ígért agrár- programban meg kell határozni, milyen szintre akarjuk fejlesz­teni az agrárgazdaságot és a következő esztendőkben ehhez kell majd hozzárendelni a költ­ségvetési forrásokat. A főtitkár több részletében is kifogásolta az 1997. évi agrár­szabályozást. A pályázati rendszerről szólva kifejtette, hogy ennél a támogatási formánál - mivel osztogatásos elveken alapszik - nem zárhatók ki a személytől függő elemek. Sokkal hatékonyabbnak és utólag is ellenőrizhetőbbnek tartaná a főtitkár a pénzbeni támogatások szabályok alapján történő elosztását. A beruházási támogatások­kal kapcsolatosan kifogásolta, hogy azok a mezőgazdasági termelők döntő többségé szá­mára hozzáférhetetlenek, mivel csak azok vehetik igénybe ezt az állami segítséget, akik jelen­tős saját erőforrásokkal, a beru­házáshoz szükséges pénzesz­közök hetven százalékával ren­delkeznek. Végül az idei agrárszabályo­zás hibájául rótta fel, hogy az magában foglalja a támogatá­sok felfüggesztésének a lehető­ségét. A rendeletnek ez a pasz- szusa - mutatott rá Bajáki - a mezőgazdaság összes szerep­lője számára lehetetlenné teszi az előre tervezést és a kiszá­míthatóságot. Ezek nélkül pe­dig aligha építhető stabil gaz­daság, sem kicsiben, sem nagy­ban. Legfeljebb a „pillanat­lovagok” járhatnak jól. Újvári Gizella Autópályadíj: furcsa mérték Az elsőfokú bíróság az egyik autópálya díjának mérséklése mel­lett foglalt állást. Olyasmire vállalkozott, amibe már beletört a bicskája államszocialista terv- és árhivataloknak, amelyek kény­telenek voltak tapasztalni, hogy milyen hatása van a kötött árak rendszerének. Lehetetlenné teszi az ésszerű kalkulációt a befekte­tők számára. így aztán azok elkerülik az olyan államokat, ame­lyek a változó költségek - kínálat, kereslet, import vagy hazai előállítás - közötti választások világában rögzítik az árakat és a díjakat. S akinek ma tetszik, hogy az általa használt autópályán keve­sebbet fizet, nem örül sokáig. Ezen az úton ugyanis nincs megál­lás, mert sor kerülhet majd az ö áruja és szolgáltatása árrögzíté­sére is. S akkor fellép a hullamerevség a hivatalos gazdaságban, s virágozni kezdenek a feketepiacok. Ha ugyanis a rögzített ár mellett keresleti többlet van, akkor azt magasabb áron, feketepi­acon lehet megszerezni. Amint az a háborús és tervgazdasági időkben is történt. Araikat sokféleképpen megállapíthatják a cégek. Kiindulhat­nak abból, hogy mekkora az a közönség, amelyre vevőként számí­tanak, s az mennyit hajlandó fizetni. Figyelembe vehetik, hogy versenytársaik milyen áron kínálják a hasonló portékát. Maguk az árak a termelő és a befektető szempontjából lehet­nek helyesek vagy helytelenek. Bíróság azonban csak igazságos árat állapíthat meg. Ez utóbbi justum pretium néven a középkori jog fogalma volt. Az árnak akkorának kellett lennie, hogy a külön­böző rendekbe tartozó eladók rendjük általános életviszonyait megengedhessék maguknak. Ezt persze akkoriban is kijátszották, s a polgárság előretörésével érvényét is vesztette. Díjat szednek a Szuezi- és a Panama-csatorna használatáért, a főbb New York-i hidak igénybevételéért. Fizetni kell számos euró­pai autópálya használatáért, de a tarifát mindenütt a józan ész szabályozza. Az, hogy a kerülő mekkora többletköltséget és idő- veszteséget okoz a potenciális igénybevevőknek. Az elfogadható átalánydíjat (mint Svájcban, Ausztriában), vagy a szakaszjegyek árát úgy állapítják meg, hogy érdemes legyen az utakat igénybe venni, s a befektetőknek az általános nyereségráta mellett megté­rüljön előlegezett tőkéjük és a vállalt kockázatnak megfelelő ha­szon is keletkezzen. Nálunk azonban mindez magyarosan történt. A befektető mo­hóbbnak tűnt. mint kellene, az általa megszabott díj több. mint amit az úthasználók hajlandók elfogadni. A bíró megpróbált segíteni, olyat árat ajánlani, ami közelebb áll az út használatával járó meg­takarításhoz. S mi a vége? A befektető úgy érzi, kötött árat akarnak rákényszeríteni, s megsértődik. Nem ajánl kompromisszumot, nem mérlegel, hanem elrettent más beruházókat is. Pedig a bíráknak aligha ez volt a céljuk. Bácskai Tamás HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.- Tájékoztatás a szövetkezet ál­tal a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. Január 12.-A munkáltatók által levőit szja-előleg befizetése;-a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkö­tése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállítá­sának, forgalmazásának és el­lenőrzésének szabályait tartal­mazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rende­let, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fő­városi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szük­séges. A rendelet 1. számú mellék­lete tartalmazza a határozat ki­adása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállító- fiak valamennyi új dohányter­mékről a rendelet 2. számú mel­léklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkez­dése előtt jóváhagyásra kell be­nyújtani az illetékes állomás­hoz. A rendelet 3. számú mel­léklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedé­lyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, va­lamint tisztasági követelmé­nyeit. A mellékletben nem sze­replő adalékanyagok felhaszná­lásához az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott ada­lékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. december 31-től 15, 2006. de­cember 31-től pedig 12 mg-nál. A dohánytermékek minősé­gét az előállító köteles ellen­őrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány sze­rint. A rendelet részletesen sza­bályozza a dohánytermékek csomagolására, jelölésére, for­galomba. hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül kü­lön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11-féle szövegből vá­laszthatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő fel­iratot (például: „A dohányzás rákot okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg.”). Szerencsejátékok A 27/1996. (XII. 11.) PM rendelet tavaly december 26-ai hatállyal módosította a szeren­csejátékok engedélyezésének, lebonyolításának és ellenőrzé­sének szabályait. Új rendelke­zés, hogy a játékkaszinó a Sze­rencsejáték Felügyelet jóváha­gyásával esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépő­díj felszámolása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a lá­togatók rendelkezésére, amely­nek értéke a pénztárnál nem váltható be, de - szemben a be­lépőzsetonnal - befizetett tét­nek minősül. A rendelet 1. számú mellék­lete tartalmazza a játékterem engedélyezésének és működé­sének új követelményéit. Az ajándéksorsolás szervezésekor teljesítendő bejelentési kötele­zettségre a rendelet 2. számú mellékletét kell használni. Mikor révbe ér a biztonságos „szánkó”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom