Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

i 1997. január 6., hétfő Látóhatár 7. oldal Európában eddig több mint százhúsz áldozatot követelt a hideg és a hó Küszködés a mínuszokkal Tél tábornok szorítása Magyarországon egyelőre enyhülni lát­szik. Korántsem ez a helyzet Európában. Az északi Walestől a déli Törökországig az emberek mindenütt megszenvedik a szokatlanul hideg és havas telet. A meteorológusok semmi jóval nem biztatnak: további hideget és további hóeséseket jósolnak. Nem lepi ez meg a távoli észa­kon, az orosz Csukotka-félszi- geten élőket, akik már sokszor belekóstolhattak a mínusz 40- 50 fokos hidegekbe és az or­kánerejű szelekbe. Persze, ott épp ezért vágynak melegebb idő után. De mit szóljanak az enyhe telekhez szokott korzi- kaiak, akik napokra villany­áram nélkül maradtak, mert a tízezer lakosú szigetre olyan hóesés zúdult, hogy ledőltek a távvezetékek oszlopai. Bukarestben a hajléktalan utcagyerekek népes csapatai vették be magukat a város vi­szonylag melegebb csatorna­rendszerébe. A bulgáriai Rad­nevóban négy ember fagyott meg egy pszichiátriai klinikán, mert egyszerűen elfogyott a tü­zelésre való szén. Moszkvában sokszor órákra leáll a tömeg- közlekedés, a villamosok és a trolibuszok megbénulnak a fel­sővezetékek eljegesedése és le­szakadása miatt. A csehországi autóbuszok pedig azért álltak le tegnap is, mert dízelüzemanya­guk befagyott. Ausztriában, Törökország­ban és Örményországban leg­alább 10 ember halt meg. Pontos számok nincsenek, de a hírügynökségi jelentések sze­rint a tél eddigi áldozatainak száma jóval meghaladja a 120- at. Még a viszonylag enyhébb klímájú angol szigetországban is állandóan sugározza a BBC az óvatosságra intő figyelmez­tetéseket: az utak csúszós; k. Egy balesetet bizarr módon nem a hideg, hanem az enyhe időjárás okozott: London kül­városában egy bányatóban lelte halálát az a házaspár, amely alatt beszakadt a jég, miközben labrador kutyájukat próbálták kimenteni a vízből. FEB A televíziósok szakszervezete ma az rt. elnökének képviselőjével tárgyal Nem lesz sztrájk a tévében Szó sincs arról, hogy a Magyar Televízió Rt. dolgozói sztrájkra készülnének - cáfolta az ezzel kapcsolatos híreszteléseket Ilos- vav Katalin, az 1300 aktív dolgozót és a több mint 700 nyugdí­jast tömörítő Televíziós Dolgozók Szakszervezetének titkára. A szakszervezeti vezető szerint fel sem vetődött ilyen ötlet egyik fél részéről sem, hiszen a munkabeszüntetés egy köz- szolgálati médiumnál óriási ká­rokat okozhat, erkölcsi és gaz­dasági téren egyaránt. Tehát nagyon meg kell gondolni, hogy mikor élnek vele. Kétségtelen, hogy a televízió háza táján évek óta rendkívül sok a probléma, a feszültség, amelyek az új elnök, Peták Ist­ván beiktatása óta, az átalakulás megkezdésével csak erősödtek. Hol a létszám leépítésével kap­csolatos próbálkozások, hol a műsorszerkezet átalakítása, hol pedig a gazdasági megszorító intézkedések váltanak ki vitát. Mindez persze a nézőket is érinti, hiszen a belső bajok el­kerülhetetlenül hatnak a műso­rok színvonalára is.- Vajon miben látja a szak- szervezet a televízióban ural­kodó neuralgikus helyzet leg­főbb okát?- A gazdasági megszorítá­sokból származik a legtöbb baj. Nem is tudom, miként lehet el­várni egy közszolgálati televí­ziótól, hogy alapvetően reklá­mokból tartsa fenn magát. Hét­főn kezdődnek a megbeszélé­seink az elnök képviselőjével. Nagyon nehéz a helyzetünk, hi­szen még a részvénytársaság szervezeti-működési szabály­zata sincs kész, csak a kollektív szerződést készítettük elő. Problémáinkat elsősorban tár­gyalások útján igyekszünk ren­dezni, a sztrájk csak a legvégső eszköz lehet.-Ha mégis lenne munkabe­szüntetés, milyen műsorokat nem sugároznának?-Erre vonatkozóan nincse­nek belső szabályok. Amióta részvénytársasággá alakult át az MTV, azóta a Munka Tör­vénykönyve szerint jogunkban áll a munkabeszüntetés. Két jogszabály lépett életbe a természet, a környezet védelmében Szemetelni ezentúl tilos és drága Közhely, hogy törvényhozásunknak is közelítenie kell Európá­hoz. A most életbe lépett jogszabályok jól szolgálják integrá­ciós céljainkat és mindenekelőtt környezetünk megóvását ma­gunk, illetve a következő generációk számára. A január 1-jétől hatályos ter­mészetvédelmi törvénynek a többi között az a célja, hogy se­gítse és rászorítsa a gazdálkodó szervezeteket a természetkí­mélő módszerekre, és hogy megőrizzük élő környezetünket a maga biológiai sokszínűségé­ben, sokféleségében. Ezt szolgálja például az a rendelkezése, amely szerint az erdőtelepítéseket a lehetőségek szerint őshonos fafajokkal kell végezni. A törvény a természetvé­delmi igazgatóságok feladatává teszi, hogy a védett területek egy részét bemutassák az ál­lampolgároknak, s rendelkezik arról is, hogy a természeti érté­kek, területek őrzése, megóvása érdekében egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott természetvédelmi őrszolgálatot hozzanak létre. A jövőben az előírások meg­szegőire természetvédelmi bír­ság vethető ki, amit a termé­szetvédelmi igazgatóság vagy a jegyző szabhat ki. A természeti területen történő szemetelést, szennyezést akár 50 ezer forint­tal is lehet büntetni. Ugyancsak január 1-jétől ha­tályos az erdővédelmi törvény. Amennyiben az erdő látogatója a fák, a bokrok és a virágok vé­delmére vonatkozó előírásokat megszegi, erdővédelmi bírsá­got lehet kivetni rá. A büntetés 2 ezertől 50 ezer forintig ter­jedhet. Engedélyhez kívánják kötni a nyílpuskák, az íjak vásárlását és használatát Fellépés garázda tellvilmosok ellen Nem tudni, maradandó károsodás nélkül begyógyul-e a 22 éves D. Hajnalka sebe, amelyet szilveszterkor Vácegresen ütött tor­kán egy nyílvessző. Az egészségügyi miniszter a késedelem okának megállapításara vizsgálatot kezdeményezett. A nyílpuska, a számszeríj - mint a szilveszteri tragikus példa bizonyította - alkalmas akár emberélet kioltására is. Er­ről viszont a paragrafusok nem vesznek tudomást. A hajdani harci eszközt mindenütt sport­szerként vagy éppen játékszer­ként tartják számon. Házi készítésű volt a Váceg­resen használt íj - tudtuk meg az illetékesektől. Ez azonban még inkább indokolja, hogy testi épséget veszélyeztető fegyver besorolást kapjon - mondja Kócsa István, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság ren­dészeti osztályának helyettes vezetője. - A jelenlegi előírások csak azt kötik ki, hogy sport­szerként, arra kijelölt helyen, azaz lőtéren szabad használni. Egyébként pár ezer forintért bárki hozzájuthat valamelyik vadászboltban. Az elgondolások szerint az új jogszabály hatósági enge­délyhez kötné az íj beszerzését és használatát is. A nyílvesszőket pedig azo­nosító jellel kellene ellátni. Mert míg a lőfegyvereket a ka­liber alapján be lehet azonosí­tani, addig egy-egy nyílvessző­ről kideríthetetlen, kinek a fegyveréből lőtték ki. Eddig legfeljebb 30 ezer fo­rintos büntetést lehetett ki­szabni a nyílpuska használatára vonatkozó jogszabályok meg­szegőire; várhatóan ezt az ösz- szeget is megnövelik. Havel többé nem gyújt rá Fokozatosan javul a cseh elnök állapota Václav Havel cseh államfő, aki több mint negyven éven át erős dohányos volt, az új évben végleg fölhagyott a dohányzással. Havel azért döntött így, mert december 2-án súlyos műté­ten esett át: a tüdejéből egy másfél centiméteres rákos da­ganatot távolítottak el - úgy, hogy kivágták a jobb oldali lebeny mintegy kétharmadát. „Tudomásom szerint az el­nök az operációt követően már nem gyújtott rá. Orvosok előtt kijelentette, hogy negy­ven év után abbahagyta a do­hányzást” - nyilatkozta Mi­roslav Cerbak, a cseh egész­ségügyi miniszter helyettese, aki rendszeresen részt vett az államfő egészségi állapotával foglalkozó orvosi konzílium­ban. Szerinte Havel már túl van a leszokás nehezén, hi­szen az első napokat a kórház intenzív osztályán töltötte, s így szervezete bizonyos érte­lemben hozzászokott a nem dohányzáshoz. A prágai sajtó szerint az el­nök korábban átlag 50-60 da­rab cigarettát szívott el na­ponta, nem ritkán többet is. Az államfő közvetlen munkatársai január elsejétől egységesen lemondtak arról, hogy a Hradzsin termeiben rágyújtsanak. „A dohányzást senki nem tiltotta meg. A dön­tés szolidaritásunk jeléül szü­letett” - mondta Pavel Fis­cher, az elnöki sajtóiroda ve­zetője. Havel egészségi állapota javul és valószínű, hogy va­sárnap már szokásos rádiónyi­latkozatát is elmondja - kö­zölték Prágában. Nálunk is fogható az új műholdas műsor Tévécsatorna gyerekeknek Január 1-jétől Magyarorszá­gon is fogható-látható a né­met közszolgálati gyermek­tévé, a Kinderkanal. Egyelőre az Astra-49 műhold­ról sugárzott német-francia kulturális programmal, az Arte- tal osztozik a 10,714 GHz-es frekvencián. Eddig a magán­kézben lévő Nickelodeon gyermekprogramot sugározták a „felezett” csatornán, mostan­tól viszont a reklámmentes gyermekműsort. A két német állami televízió, az ARD és a ZDF közös műve naponta este hétig szórakoztatja, neveli, tá­jékoztatja a fiatalabb korosz­tályt. Az Arte január elsejétől egyébként már nem délután öt­kor, hanem csak este hétkor kezdi önálló műsorát. Ernst Geyer, a gyermekcsa- toma műsorigazgatója munka­társaival együtt arra törekszik, hogy kiragadja a kicsiket és a kiskamaszokat a futószalagon készülő, művészileg, pedagó­giailag meglehetősen kétes ér­tékű amerikai rajzfilmáradat örvényeiből. Ehelyett egy, az európai és az egyetemes érté­keknek megfelelő tévéműsort - benne a több nemzedék által kedvelt Grimm-meséket meg Pumuklit - kínál a felnövekvő nemzedéknek. A Kinderkanal székhelye a kelet-németországi Erfurt. FEB Csodálkozó Vatikán Az 1 százalék kevés egyházi finanszírozásra A személyi jövedelemadó 1 százalékának szabad felhasz­nálásáról alkotott törvényt a Szentszék nem tartja alkal­masnak az egyházi közszolgá­lati tevékenységek akár rész­beni finanszírozására sem. Egyebek közt ezt fejti ki az Apostoli Szentszék magyar il­letékes kormányszervekkel tárgyaló bizottságának állás- foglalása. A nyilatkozat szerint az Or­szággyűlés 1996. december 19- én olyan törvényjavaslatot fo­gadott el, amely hosszú és nem eléggé átgondolt listában so­rolja fel azokat a szervezeteket, intézményeket, amelyek ked­vezményezettjei lehetnek az 1 százalékos felajánlásnak. Ebben a helyzetben a katoli­kus egyház nem kíván élni az­zal a lehetőséggel, amelyet a törvény jelenlegi formájában tartalmaz. Lehetetlen, hogy a Szentszék küldöttsége ne cso­dálkozzon és ne érezzen csaló­dottságot, amikor kész tények elé állítják olyan témában, amelyről tárgyalások vannak folyamatban. A küldöttség meglepetéssel értesült olyan kijelentésekről, miszerint az adófizetők egyházi intézményeknek tett felajánlása mutatóként szolgálna annak megállapítására, hányán tartoz­nak az adott egyházhoz, illetve hányán támogatják azt. Ez a felfogás teljes egészében torz és hiányos képet alakítana ki. Javier Solana Szarajevóban. Az észak-atlanti szövetség főtitkára, George Joulwan NATO-főparancsnok (jobbra) és William Crouch tábornok (balra), a boszniai stabilizációs erő (SFOR) parancsnoka társaságában az új boszniai kormány megalakulása alkalmából ér­kezett a délszláv fővárosba. fotó: feb/reuter Amerika még mindig a leggazdagabb A tengerentúlon is szidalmazzák a kormányt Az amerikaiak többet szidják a kormányukat, mint valaha. Alig minden második polgár megy el szavazni, mert a politi­kusokat hibáztatja az ország gondjaiért. Tovatűntek azok az idők, mondják, amikor mindenki­nek volt munkája, otthona és bizonyos volt abban, hogy a gyerekeinek még jobban fog menni. Az általános panasz­kodás ellenére azonban sokan - legalábbis saját helyzetüket illetően - bizakodnak. A gaz­dasági növekedés ugyanis tar­tósnak ígérkezik, az emberek pedig keményebben, hatéko­nyabban dolgoznak: alkal­mazkodtak a helyzethez, amelyben meg kell küzdeni az európai és az ázsiai vetélytár- sakkal. Az USA nemzeti összter­méke 1991 óta 13,5 százalék­kel nőtt, csaknem kétszer olyan gyorsan, mint Németor­szág és az EU gazdasága át­lagban. Az alacsony kamatok miatt erőteljes a beruházási kedv, különösen a legújabb technológiák esetében, gyor­san nő a kivitel, alacsony a munkanélküliség. Az érem másik oldala, hogy a gazdagok gazdagabbak, mint valaha, miközben az alacso­nyabb képzettségű foglalkoz­tatottak reálbére csökken. Sok nyugdíjasnak viszont jobban megy, mint a fiataloknak. Eb­ben a helyzetben Amerika - a meglévő szegénység dacára - változatlanul a világ leggaz­dagabb országa. A vásárlóerő alapján számítva az egy főre eső termelés értéke 1995-ben 26413 dollár volt, ötezerrel több mint Japánban és hat­ezerrel több mint Németor­szágban. A termelékenység az USA-ban ötven százalékkal múlja felül a vetélytársakét, amiben nagy része van a be­vándorolt szakembereknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom