Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31-1997-01-01 / 304. szám

1996. december 31., kedd Szilveszter ’96 7. oldal Éves mérleget von a rendőrfőkapitány, a főügyész és a megyei bíróság elnöke Nehéz gazdasági helyzetben nem javul a közbiztonság Dr. Bánfi Ferenc (Folytatás az l. oldalról) agresszív végrehajtás, életelle­nes bűncselekmény elköve­tése. Nyolc emberölés volt ed­dig -jelentős eredmény, hogy minden tettest elfogtunk - és remélem az óév búcsúztatása kapcsán ez a szám már nem növekszik, bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezzel azért számolni kell. A kedvezőtlen változásokkal együtt is összességében kezel­hető szinten maradt a bűnözés Nógrád megyében, ami a tár­sadalom részéről még elvisel­hető. Ami személyemet illeti, ne­kem is viharos volt ez az év, hiszen be kellett illeszkednem egy új munkahelyi, lakó- és társadalmi környezetbe. Jó pa­lócok közé kerültem a szó szo­ros és legnemesebb értelmé­ben. Azt hiszem ezért is kö­szönet jár a nógrádi emberek­nek. Végül örömmel beszélek ar­ról, hogy a rendőrök jelképes karácsonyfája alá sikerült há­romheti fizetést tenni, ami arra volt elegendő, hogy a munka­társaim méltó körülményeket teremthettek a karácsony meg­ünnepléséhez. S én még a fa alá teszem a bizalmat, hiszen a rendőrség tőkéje a társadalom részéről megnyilvánuló bizalom. Azt kívánom, hogy ez a bizalom inkább hízzon és dagadjon, növekedjen, mert akkor van remény, hogy egy boldogabb jövő vár ránk. Dr.Tolvay Örs Csaba a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője:- A közbiztonság helyzetét a statisztikai adatok tükrében le­het elsősorban értékelni, ezek azonban ma még nem állnak rendelkezésünkre. A bűnözés csaknem hétszázalékos növe­kedése várható az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a megye az országos átlag köze­lében, a „középmezőnyben” helyezkedik el. Valamelyest nőtt az emberölések száma, aggasztó az ezekben megnyil­vánuló brutalitás. Csak utalnék a nyírjesi gyilkosságra, vagy a közelmúlt két emberölésére, ahol közeli hozzátartozókat fosztottak meg az életüktől. Több mint felével nőtt a közrend elleni bűncselekmé­nyek előfordulási gyakorisága, ugyanakkor örvendetesen csökkent a közlekedési bűncse­lekmények száma, ezen belül a közlekedőkre igen nagy ve­szélyt jelentő ittas vezetések száma is. A vagyon elleni bűncselek­mények összbűnözésen belüli aránya mintegy hetvenöt szá­zalékra tehető. A közbiztonság tekintetében hátrányosan érez­teti hatását, hogy ezen belül az erőszakkal elkövetett vagyon elleni bűncselekmények - rab­lások - gyakorisága is valame­lyest növekedett. A feketegazdaság elleni fel­Dr. Tolvay Örs Csaba lépés nem eléggé hatékony voltára utal azonban a gazda­sági bűncselekmények számá­ban beállott jelentékeny csök­kenés. Mindez tehát azt jelenti, hogy a megye közbiztonságá­nak helyzete továbbra sem ja­vult, ennek okai változatlanul a gazdasági helyzet romlásában, az életviszonyok kedvezőtlen alakulásában, a tolerancia nagyfokú csökkenésében, a morális értékek háttérbe szoru­lásában keresendők, s mint­hogy ezek a tényezők feltehe­tően a közeljövőben sem fog­nak kedvező irányba változni, ezért a közbiztonság helyzeté­ben legfeljebb stagnálás prog­nosztizálható. A közrend állapotához kap­csolódik az ügyészi tevékeny­ség magánjogi és közigazga­tási jogi szelete is. Elsősorban a szabálysértési ügyintézés kapcsolódik legközvetlenebbül e kérdéskörhöz. Megállapítása­ink szerint a jelentős számú szabálysértések elbírálása so­rán több hiányosságra mutattak rá az ügyészi intézkedéseink. 1997-ben új szabálysértési tör­vény várható, amely jelentősen növeli majd az ügyészi munka­terhét és az első fokú szabály­sértési hatóságokkal szembeni törvényességi elvárások jelen­tős mértékű emelkedésével fog együtt járni. Az egyesületek és alapítvá­nyok működésének törvényes­sége feletti felügyeleti jog gyakorlása során esetileg ta­pasztaltuk, hogy egyesek e jog- intézmények működését egyéni anyagi haszonszerzésre igyekeztek felhasználni. Ta­pasztalható volt az alapítványi vagyon sérelmére elkövetett bűncselekmény is, előfordult, hogy az egyesületi tagságot igyekeztek jogosulatlan előny elérése érdekében kihasználni. Dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság el­nöke:- Szerintem az átlagnál ki­csit nehezebb év volt, hiszen a Nógrád Megyei Bíróság gaz­dasági kollégiumában és bün­tető kollégiumában is kollégi­umvezető választásra került sor. Mindkét kollégiumveze­tőt, dr. Kovács Istvánt, a bün­tető kollégium és dr. Molnár Józsefet, a gazdasági kollé­gium vezetőjét a kollégiumok egyhangúlag támogatták, amit a miniszter úr elfogadott és mindkettőjüket kinevezte a posztra. 1996 év végén meg­kezdődött a felkészülés az igazságszolgáltatás reformjára, a bírák részletes tájékoztatást kaptak a reform fő elképzelése­iről és a kérdéses normaszöve­Dr. Halász Zsolt get is véleménye, összegzést az T nisztériumnak megsuiuiuK. A bíróságok általános hely­zete a megyében lényegesen nem változott. A Salgótarjáni Városi Bíróság létszámfejle1 tés folytán és három új bíró be­állásával teljes létszámmal dolgozik. A Pásztói Városi Bí­róságon és a munkaügyi bíró­ságon is teljes a létszám. Saj­nos a legnagyobb gond a Ba­lassagyarmati Városi Bíróság büntető ítélkezése területén ve­tődött fel, ahol három üres bün­tetőbírói állás van. Ezt az égető hiányt részben más bíróságok­ról, így a megyei bíróságról és a pásztói bíróságról történő ki­rendelésekkel próbáltuk ellen­súlyozni. Természetesen teljes mértékben nem sikerült a gon­dot megoldani, de nagyjából szinten tartottuk a büntető ügy­szak hátralékát. Gondot okozott dr. Beke Márta polgári kollégiumvezető távozása, aki Budapestre, a családja után ment és ügyvéd­ként dolgozik. Jelen pillanat­ban a polgári kollégiumvezetőt dr.Csonkáné dr. Varga Margi- tot a kollégium egyhangúlag támogatta. En előterjesztést tet­tem a miniszter úrnak január 1- jei kinevezésére, bízom benne, hogy javaslatunkat a tárca ve­zetője elfogadja. A megyei bíróság elnöki posztjára történő kinevezésem 1997. február 29-én lejár. Mi­niszter úr pályázatot írt ki 1996. november 30-i határidő­vel, amelyre csupán egyedül 1.... . , .-tőén a megyei bíró­!■.. .ietének .tinit a miniszter úr elfogadott és 1997. március 1-jétől további öt évre kinevezett a Nógrád Mp'" lóság elnökévé. Pádár András Kézenfekvő, hogy az ember lámpát csináljon - Mindegyik egyedi darab ,i,; v#i Üvegbe álmodott szeszélyes formák Mátranovákon él egy fiatalember, aki üvegtervezéssel fog­lalkozik. Ki ne csodálta volna már meg az üzletek kirakata­iban a gyönyörűen csiszolt kelyheket, vázákat, a szeszélyes formákat idéző lámpákat? Borkovics Péter üvegművésszel arról beszélgettünk, hogyan is választotta hivatásul ezt a különleges szakmát. el addig, amíg az egész kitisz­tul. Szoktam úgy is dolgozni, hogy a legapróbb részletig megtervezem, lerajzolom, az­tán már csak formába kell ön­teni. Egyébként rengeteg vázla­tot készítek.-Részben már középiskolá­ban eldőlt, és ott is csak azért, mert két üveggyár is van a kör­nyéken: egyik Parádsasváron, a másik Salgótarjánban - mondja Borkovics Péter.- Czinke Ferenc festőmű­vészhez jártam felkészítésre egy fél évig, majd Radies Ist­ván szakkörébe körülbelül egy évig. A szakközépiskolában ti­zenkét szak közül lehetett vá­lasztani, leginkább az ötvös és a kerámia nyerte meg tetszése­met. Beírtam az üveget is, gon­dolván, hogy később legalább lesz hol elhelyezkedni. Tetszett nekem az üveg már általános iskolában is, de úgy igazán nem ragadott meg. Sok mindent próbáltam, tanultam, így pél­dául az utcában lakó Kajtor Géza bácsitól, aki apró faszob­rokat készített. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát voltaképpen anyám találta meg nekem. Az üveget első év után szerettem meg. Nagy szerepe volt ebben tanáraimnak, Buczkó György­nek és Vida Zsuzsának. Innen már egyenes volt az út a főiskolára. A szakközépisko­lában a negyedik év végén már különböző versenyek is voltak, amelyeken én is indultam. 1989-ben meg is nyertem a Ka- esz Gyula-díjat.Ha jól tudom, most ennek a díjnak a birtoká­ban meg is lehet úszni az egyik felvételit, de akkor még felvéte­lizni kellett. A főiskolára első nekirugaszkodásra bejutottam, 1994-ben diplomáztam üveg- porcelánszakon, ’95-ben pedig mesterlevelet szereztem.-Melyik munkájára a leg­büszkébb?-A főiskolai diplomamun­kámra: egy lámpára. Ekkor állt úgy össze az egész, nem futot­tam ki az időből sem, volt két hetem a diplomamunkáig. Maga a lámpa nekünk iskolai téma is volt. Valahol kézen­fekvő, hogy az ember lámpát csináljon, mert az üveghez egyébként is fény kell. A lámpa készítése eléggé bonyolult, mert nemcsak esztétikai szem­pontokat kell figyelembe venni, hanem funkcionális tényezőket is szem előtt kell tartani. Na­gyon kell figyelni az elektro­mos részekre is.- Hogyan készíti munkáit? Gondosan megtervezi, lépésről lépésre vagy improvizál?- így is, úgy is. Van, amikor a sürgető idő rásegít, de olyan is van, amikor hosszú idő telik-Hol önti üvegbe a megál­modott terveket?-Itthon is van egy műhe­lyem, sőt nemrégiben készítet­tünk egy elektromos kemencét is. És hát persze a parádi és sal­gótarjáni üveggyárban is.-Dolgozik rendszeresen va­lamelyik üveggyárnak?-Nem. Szerettem volna, a parádsasvári üveggyárnak mi­vel tanulmányi szerződésem is volt, de elegendő tervezőjük van. Azt hiszem, ez nekem túl­ságosan kötött lett volna: reggel hattól fél háromig ott ül benn az ember és lehet, hogy pont akkor nem jut eszembe semmi. Vannak olyan tervezők most is, akik nincsenek lekötve egy céghez sem, viszont többfelé is dolgoznak. Remélem, hogy a későbbiek során ez nálam is működni fog.- Az elkészített munkákat si­került már értékesítenie?-Volt már rá példa. Akad megrendelésem is, de igazán még nem próbáltam nagydobra verni. Én főleg lámpákban gondol­kodom, és ezek formavilága mostanában tisztult le már any- nyira, hogy oda is merjem adni valakinek használatra.- Milyen tervei vannak?- Egyelőre lámpákat szeret­nék tervezni és kis szériában gyártani, amelyet többen is meg tudnak venni. Ezek voltakép­pen mind egyedi darabok, még akkor is, ha a vázuk egyezik. Az üvegből készített részek mindegyike más és más, ugyanolyan cseppeket például nem lehet elkészíteni.- Volt-e már kiállítása?-Több csoportos kiállításon is részt vettem már munkáim­mal: ’93/94-ben az Iparművé­szeti Múzeumban, a szombat- helyi Médium Galéria kortárs magyar üvegművészet kiállítá­sán. De eljutottak külföldre is munkáim: 1993-ban a mün­cheni Thalent-börzén, 1994- ben a Prágai Magyar Kultúra Házában voltak láthatók. Most a szécsényi őszi tárlaton látható az „Objekt” című munkám. De voltak önálló kiállításaim is, 1994-ben Pécsett, ugyanebben az évben Marcaliban és termé­szetesen Mátranovákon is Volt egy-egy bemutatkozó kiállítá­som. De nyertem több díjat is: a már említett Kaesz Gyula-díjon kívül 1993-ban az Artemide magyarországi lámpapályázat első díját, szintén ’93-ban az Artrevue második díját tudhat­tam magaménak. 1994 óta pedig a Moholy- Nagy László formatervezői ösztöndíj kedvezményezettje vagyok. Hegedűs Erzsébet Az 1996-ban Nógrádban járt miniszterek Nem csak a megyéből távoztak Suchman Tamás (jobbról az első) hiába egyeztette az időt a szocialista párt megyei vezetőivel Dr. Szabó György (balról a második) hiába adott át fon­tos diagnosztikai műszert Salgótarjánban Lakos László (balról a harmadik) hiába jelent meg a ma- gyarnándori vásárban rigó tibor archív fotói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom