Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1996. november 27., szerda Frankfurt dönt Európa jövőjéről Az európai integrációs törekvések 1958-ban, a Közös Piac megalakulásával kezdődtek. Ezt követte az egységes mezőgazdasági politika kialakítása. Az egységesülés harmadik lépése a Monetáris Unió létrehozása lesz. Szapáry György, az MNB al- elnöke a pénzügyi szövetség jövőjéről tájékoztatott. Hiba csúszott a törvénybe Rekordtöbblet. Az idén először lépi túl az egymilli- árd dolláros álomhatárt az idegenforgalmi pénzügyi többlet a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Az elmúlt év bevételei meghaladják a 2 milliárd dollárt, jelentősen javítva az ország folyó fizetési mérlegét. Utazás a jövőbe. Az IBUSZ-irodákban is megkezdték a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár ügyfeleinek kiszolgálását. így a nyugdíjpénztár lényegesen bővítette hálózatát, az országban 89 helyen köthetnek szerződést, intézik a pénztártagok ügyeit. A pénztárnak jelenleg 8 ezer tagja van, s így a második legnagyobb területi szervezet. A befektetett vagyon eléri a 400 millió forintot, 98 százaléka állampapírokban van. Nem vitt vasat a vasút. Nem éri el a tavalyi szintet a MÁV idei fuvarteljesítménye. A gabonakivitel és a tranzit vasércszállítmányok kiesését ugyanis nem tudja ellensúlyozni a kombinált fuvarozásból és a személy- szállításból adódó többlet- bevétel. A fuvardíjbevételt 38,7 milliárd forint körül tervezik. Az MIVB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 268,20 Görög drachma (100) 67,03 Német márka 105,47 Olasz líra (1000) 106,23 Osztrák schilling 14,99 Spanyol peseta (100)125,33 USA-dollár 160,36 Maastrichti kritériumokként emlegetik azokat a követelményeket, amelyek teljesítése a feltétele annak, hogy valamely ország bekerüljön a még az ezredforduló előtt megalakuló Európai Monetáris Unióba. A mérce magas. Eddig csak Luxemburg teljesítette. A Monetáris Unió léte fontos Magyarország számára is, bár felvételünk ma még szóba se jöhet. A szervezet kemény magját képező államok - Németország, Franciaország, a Benelux-államok - ugyanis fontos kereskedelmi partnerei hazánknak, és ez nyilván érez- Alapjaiban mások az elvárások a munkavállalókkal szemben, mint a teljes foglalkoztatottság időszakában - mondja a minisztériumi főosztályvezető.- A vidék „kiürülése” is akkor kezdődött el, mivel az infrastruktúra a fővárosban épült ki, amely vonzotta a friss munkaerőt. Most egy új urbanizációs folyamat megy végbe, s már nem csak a főváros szívja fel a szakképzett munkavállalókat, hanem sokszor maga a vidék is.- A vidéki rfiunkacrö könnyű teti hatását majd a magyar kereskedelempolitika alakulásában is. » ‘ A ma ismert tervek szerint az unió pénzügyeinek intézése az Európai Központi Bank (EKB) hatásköre lesz. A bank fő feladata az árfolyam-politika kialakítása, a tagállamok hivatalos nemzeti tartalékainak meghatározása, kezelése, valamint a fizetési és pénzforgalmi rendszer akadálytalan működésének biztosítása. Az árstabilitást, mint elsődleges célt, a bank úgy kívánja elérni, hogy függetleníti magát a költségvetéstől és a politikától. Ezért sem kormávagy nehéz helyzetben van a fővárosihoz képest?- Számtalan fiatal ingázik Budapest és szülőfaluja, városa között, mert a nyugati cégeknek kell a szaktudásuk. Ez is azt jelzi, hogy a vidéki munkaerő nincs hátrányban a budapestivel szemben. Mennyire felel meg a honi, - és ezen belül a vidéki szakképzés - a multinacionális cégek követelményeinek?-A legtöbb nyugati vállalat személyügyi szakembere tudanyokat sem helyi önkormányzatokat nem finanszírozhat. A monetáris unión belül tehát a bank lesz a döntéshozó. A nemzeti jegybankok gyakorlatilag regionális fiókként fognak működni, amelyek végrehajtják a központi bank intézkedéseit. A nemzeti jegybankok éppúgy függetlenek lesznek a kormányzattól, mint maga az európai központi bank is, amelynek kizárólagos joga lesz a bankjegykibocsátás engedélyezése is. A jegybankoknak fontos szerepük lesz a területi információgyűjtésben. Hozzájuk nyújtják be a kereskedelmi bankok likviditási igényüket, amelyeket továbbítanak a frankfurti központi bankhoz. Itt döntenek majd a jövő évezredben Európa sorsáról. (bozsó) kozódik, hogy a cége profiljába melyik magyar egyetem, főiskola tanrendje vág. A vidéki felsőoktatási intézmények ebben sincsenek lemaradva.- Miért csak a friss diplomások kelendőek?- A nyugati cégek nemcsak a gépeiket, hanem a már jól bevált munkakultúrájukat is hozzák magukkal. Ebbe pedig - az ő véleményük szerint - egy még „érintetlen” fiatal köny- nyebben beilleszkedik, mint egy idősebb kolléga. Sokat számít a nyelvtudás, amellyel szintén inkább a fiatal generációk rendelkeznek. Ám ma már a külföldi cégek is belátják, hogy a nyelvtudás önmagában nem minden, s a fiatalság is eltart 40 éves korig. Szalóky Mégsem kell egészségügyi hozzájárulást Fizetni a szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók után, ha azok nem vesznek részt a szövetkezet tevékenységében. Az erre vonatkozó rendelkezés még a törvény életbe lépése előtt megjelenik - tudtuk meg a Pénzügyminisztérium illetékesétől. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt hét végén levélben fordult a pénzügyi tárca vezetőjéhez, amelyben sérelmezte, hogy az 1997. évi adótörvény szerint a szövetkezeteknek egészség- ügyi hozzájárulást kell fizetniük valamennyi tagsági viszonyban álló személy után, tekintet nélkül arra, hogy azok részt vesznek-e a szövetkezet tevékenységében vagy sem. Az érintett gazdálkodó szervezetek számára - érvelt az érdekképviselet - elfogadhatatlan a törvénynek ez a rendelkezése. A szaktárcától szerzett információink szerint szó sincs fizetési kötelezettségről: nem kell a szövetkezeteknek egészségügyi hozzájárulást fizetni azon tagjaik után, akik nem vesznek részt a gazdálkodásban. Feltehetően „hiba csúszott a gépezetbe”, amelyet most igyekszik korrigálni a minisztérium. Ü. G. U^LBUS GRAFIKAI Nem csak a húszéveseké a világ A nyugati cégek magyarországi letelepedése más munkaerőpiaci értékrendszer meggyökeresedését is jelentette. A külföldi cégek friss diplomásokat keresnek vezető állásokba. De mi lesz azokkal, akik már túl vannak a harmadik X-en? Erről kérdeztük Lévai Zoltánt, az Országos Szervezési és Vezetési Társaság elnökét, az Országos Személyügyi Kollégium titkárát. Mérlegen az „Együtt a régió fejlesztéséért” konferencia Lejárt az ingyen pénzek ideje ! Mennyiben segítette a Heves-Nógrád alkotta régió fejlesztésének ügyét az elmúlt hét végén zajlott kétnapos konferencia? Á kérdés joggal vetődik fel mindazokban, akik nem lehettek jelen a Salgótarjánban, majd Egerben lezajlott tanácskozáson. A választ a szervezőtől, Duda Lajostól, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatójától kérdeztük.- Voltak, akik egyenesen nekem szegezték a kérdést: protokoll, vagy szakmai konferencia zajlott. Ma már egyértelműen mondhatom, hogy szakmai előadások hangzottak el, nagy horderejű bejelentésekkel, ám ebben az esetben a protokollnak is volt jelentősége, hiszen legalább hat éve nem volt ilyen szintű eszmecsere e témakörben, miközben a hátteret jelentő intézményrendszer is átalakult. Sikeres volt a két nap, s ezt azzal is bizonyíthatom, hogy 169-en voltak kíváncsiak a privatizáció és a területfejlesztés aktuális tennivalóira, s az sem lebecsülendő, hogy valamennyi felkért előadónk eljött.-Milyen tanulságot vonna le a tanácskozás kapcsán?- Elsősorban azt, hogy vége az ingyenes állami pénzek korszakának, de legalábbis lényegesen szűkül a keret. Ez érinti a vállalkozókat éppúgy, mint az önkormányzatokat. Gyakorlatilag a területfejlesztési alapon és a Phare-pénzeken kívül nem nagyon lesz más, kedvezményes forrás. Preferenciák lesznek, ám kőkemény feltételek mellett, melyek kidolgozásában mi is feladatokat vállalunk. Mindez azt is jelenti, hogy vége az ügyeket kijáró magatartásnak, ahhoz, hogy valamely fejlesztési projekt támogatásban részesüljön, rendkívül szigorú szakmai követelményeknek megfelelő tanulmányokra lesz szükség, nem nélkülözve a stratégiai fontosságot sem. A politikusoknak is szakmai kihívássá alakul a térDuda Lajos: nem protokoll volt ségfejlesztés ügye.- Sokak által ismert, hogy mind Hevesben, mind Nóg- rádban meglehetősen elválik a megyeszékhelyek és a megyei önkormányzatok fejlesztési elképzelése . . .- Voltak, akik félreértetté^ a helyzetet, hiszen egyik helyszínen sem vállalt szerepet a megyei fejlesztési tanács elnöke. Salgótarján és Lőrinci polgármestere mint kistérségi társulás vezetője kapott lehetőséget előadás megtartására, de ez nem zárja ki, hogy egy későbbi konferencián megismerjük a megyeiek véleményét is. Én úgy ítéltem meg, hogy a két város elképzelése kiforrottabb a jelenlegi stádiumában, de azt sem zárom ki, hogy a fejlesztési társaságunk rálátása mélyebb ezekben a projektekben.- Vannak-e már konkrét feladataik, esetleg konkrét megoldások?-Vállaltuk a bátonytere- nyei és a salgótarjáni ipari parkok pályázatának elkészítését, amely már december elején ismert lehet. Különösen önkormányzatok érdeklődését keltette fel néhány speciális szolgáltatásunk, mint a kockázati tőkebefektetés lehetősége, a lízing, vagy a követelés megvásárlása. S bár ez nem hangzott el a konferencián, de már tárgyalunk egy multinacionális céggel, megyei gyártó és összeszerelő bázis létesítéséről, zöldmezős beruházásként kb. 1 hektáros csarnokban. Jeleztem viszont, hogy még idén elkészül egy szlovák-magyar trade center terve Salgótarjánban, ha úgy tetszik, regionális gondolkodásunk, tevékenységünk kiterjesztéseként. (németh) Fényes és árnyékos út vezet az Európai Unió-tagsághoz Mire készüljenek a földek szerelmesei? Manapság sok szó esik - ezernyi változatban és ellentmondásosan - az Európai Unióhoz való csatlakozásról, az ezzel kapcsolatos követelményekről, a felkészülés fontosságáról. Nehéz eligazodni a különböző magyarázatokban, ugyanakkor ritkán látnak napvilágot olyan közlemények, amelyek az ígért fények mellett az árnyékokat is megmutatnák megyénk mezőgazdasági termelőinek. Nyugat-Európában 2,4 %-kal kisebb területen vetettek cukorrépát, mint az elmúlt esztendőben az EU-hoz tartozó országokban. Tekintettel a hozamnövelésre, a csökkenés nem érinti az elérhető mennyiséget, mely 15,65 millió tonnát tesz ki, ami csaknem azonos a tavalyival. A csökkenő állami támogatás miatt feltehetően Olaszországban mérséklődik leginkább a vetésterület. Kevesebb lesz a visszaesés Svéd- és Spanyolországban. * A bekövetkezett nagyobb megrázkódtatás nem tükröződik az osztrák mezőgazdaságban. A mennyiségi kibocsátás 4 %-kal, az értéktermelés 5 %- kai csökkent, a mezőgazdasági árak viszont 27 %-kal mérséklődtek, amit jelentős kifizetésekkel (állami támogatás) ellensúlyoztak. Ennek összege az 1994. évi 15 milliárd schil- lingről 1995-ben 24,7 milli- árdra emelkedett. * A tizenöt EU-tagállam 222 belső piaci jogszabályának 93,4 %-át az érdekeltek átvették nemzeti jogrendjükbe. Ezek közé tartozik Dánia, Luxemburg, Svédország. Ezzel szemben a közösségi szabályokat megsértette Görögország, Németország és Ausztria. Az ezzel foglalkozó bizottság a mulasztókkal szemben súlyos szankciókat kíván életbe léptetni. * A 165 700 fő- és mellékfoglalkozású osztrák agrártermelőt nem nyugtatja meg az eddig kapott jelentős támogatás, mert úgy vélik, hogy a közvet-| len kifizetések csökkenőek és időben behatároltak. Ráadásul az osztrák mezőgazdaság jelentősen függ az állami és ÉU szintű politikai döntésektől. Azért is nyugtalanok, mert az agrártermelés 1996-ban várhatóan stagnál, a változatlan EU- agrárárak mellett további csökkenés várható, az állami kifizetések pedig 22,7 milliárd schillingre csökkennek. * Az EU az elkövetkezendő másfél évben elsősorban belső problémáival foglalkozik. A társult országokkal a csatlakozási tárgyalások érdemben csak 1997 végén várhatóak. * Az Európai Unió agrárköltségvetésében 1995-ben 9,2 milliárd ECU megtakarítás szerepel. Ez abból adódik, hogy visszafogták a mezőgazdasági termékek előállításánál a termelők közösségi szintjeinél adható segélyeket. A megtakarítást visszajuttatják a tagállamoknak. Á legtöbbet ebből Németország kapja. * Összeomlik a marhahúspiac. Az EU-ban a fogyasztás átlagban 11 %-kal, egyes tagországokban csaknem 30 %-kal csökkent. Az egyensúlyi helyzetet a termelés visszafogásával kívánják visszaállítani. * 302-ről 297-re csökkent Németországban a termelők önsegélyezését szolgáló gépkörök száma. Az előbbiek az ország mezőgazdasági célokra használt földterületeinek 40 százalékát foglalják magukba, s így mintegy 6,83 millió hektárt művelnek. * Az Európai Unió kérdőíveire adott magyar válaszok egészüket tekintve nem nyilvánosak, bizonyos részeik pedig szigorúan titkosak. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy a magyai' agrárgazdaság kedvező adottságai és nemzetközi versenyképessége alapján az EU átlagánál jelentősebb szerepet tölt be a gazdaságban. * Előzetes számítások szerint, ha a tíz társult ország egyszerre csatlakozna a közös agrárpolitika (AP) jelenlegi formában való működéséhez, akkor 2202-ben 12 milliárd ECU-töblettel zárnának. * A Veszprémben tartott országos agrárfórumon dr. Med- gyessy Péter pénzügyminiszter az Európai Unióhoz való csatlakozás témájával kapcsolatban a többi között kijelentette: most folyik annak kidolgozása, hogy melyik területen, milyen formában és hogyan képviseljük érdekeinket. V. K. e
