Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

1996. november 27., szerda Hazai Körkép 5. oldal Első szavazás a költségvetésről Egyetértés a patkóban Az Országgyűlés tegnapi munkanapjának legjelentő­sebb eseménye volt, hogy a képviselők este szavaztak a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének sarok­számairól. Az eredeti tervezetben a kor­mány 2255 milliárd forint bevé­tellel számolt, ezen belül pél­dául 627 milliárd áfabevétellel, és 531 milliárd személyi jöve­delemadóval. A kiadásokat a bevételeknél 302 milliárddal többre tervezték, a hiteltörlesz­tési és államkötvény-visszavá­sárlási kiadások nélkül. Folytatódott a nemzeti hír­ügynökségről előterjesztett tör­vényjavaslat vitája. A „patkó” mindkét oldalán egyetértettek azokkal az alapelvekkel, misze­rint az MTI-nek a politikától és az állam valamennyi hivatalától függetlenül kell ellátnia köz- szolgálati funkcióját, gyors, pontos és hiteles híreket, tudó­sításokat, háttéranyagokat kell készítenie. Az ellenzéki pártok azonban úgy találták, hogy a mostani törvénytervezet elfogadása ese­tén nem születik jogi garancia minderre, ezért a Fidesz, az MDF és a KDNP hétpárti meg­beszélést kezdeményezett. Az SZDSZ és az ellenzék üdvözölte, hogy a miniszter- elnök visszavonta a vélemé­nyük szerint MSZP-kötődésű Meruk József jelölését az MTI élére. Az új törvény alapján ki­nevezendő MTI-elnök hiva­talba lépéséig hétpárti egyezte­tés figyelembevételével gon­doskodnak a hírügynökség ve­zetéséről. S. Á. Tárgyalások a határterületek árvízvédelméről Legényeket várnak a gátra Az átlagosnál csapadékosabb tél veszélyeiré is igyekeznek felkészülni országszerte az árvíz- és belvízvédelemért fe­lelős szervezetek. A károk elhárításához szüksé­ges beruházásokra az eddiginél egymilliárddal többet, összesen 3,8 milliárd forintot tervez a költségvetés - mondták az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság és a közlekedési tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakemberek szeretnék el­érni, hogy a költségvetésben körülbelül egymilliárd forintos vízügyi tartalékot is különítse­nek el, amelyhez sürgős ese­tekben azonnal hozzáférhetné­nek. Az idén ugyanis néhány esetben csak késedelmesen tud­tak fizetni az árvizek elhárítá­sában tevékenykedőknek. Nem feltétlenül pénz, hanem nemzetközi összefogás szüksé­ges a határterületek árvíz- védelmének elősegítésére. En­nek érdekében hamarosan tár­gyalások kezdődnek, egyebek között a román féllel. Évente átlagban 5-6 milliárd forint közötti kár keletkezik a belvizek nyomán. Belvíz- védelmi művekre és kis víz­folyásokra a vízügyi szerveze­tek az idén 810 millió forintot fordítottak, míg 1997-re a ter­vezett összeg meghaladja az 1 milliárd forintot. A védeke­zésben egyébként számítanak a tavaly már bevált közmunká­sokra. Erre 2 milliárd forintot szánnak a vízügyi szervezetek. Húszmilliárdon múlott Elköszönt a népjóléti tárca vezetője Válsághelyzetben van az egészségügy és talpra állítá­sához a jövő évi költségvetés­ben a tervezettnél 20-25 mil­liárd forinttal több kellene. A népjóléti tárca éléről távozó Szabó György tegnap sajtótájé­koztatón elmondta: e hiányzó összegért nem a kormányt, ha­nem kizárólag magát hibáztatja, mert posztjáról nem tudott kel­lően érvelni. A saját kérésére november végétől felmentett miniszter egyebek mellett hangsúlyozta: a kormányzati munka csapat­játék, éppen ezért ha valaki a vállalt cél érdekében már nem érzi tartósan a saját hasznossá­gát, véleménye szerint távoznia kell. Ezért döntött úgy, hogy - a miniszterelnök kérése ellenére - kitart elhatározása mellett. Szabó cáfolta, hogy orvos- lobby buktatta volna meg. Személyes kudarcként nyug­tázta azonban, hogy például a jövő évi tb-költségvetés indok­lásakor, továbbá a kórházak adósságának rendezésében a Pénzügyminisztérium előter­jesztésével szemben alulma­radt. Ez - jelentette ki - egy­szersmind a válsághelyzet fennmaradását is előrevetíti. Lapunk érdeklődésére hozzá­tette: országgyűlési képviselő­ként a jövőben is szeretné az ágazatban szerzett tapasztala­tait az egészségügy számára (is) hasznosítani. (cs. b. j.) Tarifabizottság alakult a szolgáltatók és a fogyasztók képviselőiből ✓ Aramárterv három változatban A nappali és éjszakai áram díjtételei eltérő módon nőnek ja­nuár elsejétől, így az átlag 24,9 százalékos villamosenergia- áremelés nem egyforma mértékben érinti a fogyasztókat. Jövő nyáron pedig a szolgáltatók bevezetik a 100 forintos alapdíjat és a szabad választáson alapuló új tarifarendszert. Békés György, a Magyar Energia Hivatal igazgatóhe­lyettese elmondta: még nem tudni, hogy a kidolgozott vál­tozatok közül melyiket hagyja jóvá az ipari tárca. Másképp érzik majd meg az áremelést a kis- és a nagyfogyasztók, és azok, akik a csúcsidőkhöz iga­zítják életüket. Az új tarifarendszer részle­teinek kidolgozására az áram- szolgáltatók és a fogyasztói érdekképviseletek képviselői­ből álló tarifabizottság kapott megbízást. Vezetője, Sza- niszló Mihály elmondta mun­katársunknak, hogy a számlá­kon megjelenő havi 100 forin­tos alapdíj a villanyóra-leolva­sás és a számlakészítés költsé­geit fedezi, ezért várható e té­tel időnkénti kismértékű „ki­igazítása”. A 100 forint egyébként benne foglaltatik majd a megemelt áramdíjban. Újdonság, hogy háromféle áramtarifa között választha­tunk majd - a variánsokon most dolgoznak a szakembe­rek. A villamos erőművek túl­terheltsége miatt úgy állapít­ják meg az egyes tarifaválto­zatokat, hogy ki-ki fogyasztá­sának „időzítésével” is takaré­koskodhasson. A lakossági csúcsidőt egyébként az eddigi esti 4,5 órás időtartamról egy dél­előtti-esti, összességében 7 órás időtartamra húzzák szét. A tarifaváltozatokról szóló ismertetőt januárban kézhez kapják a fogyasztók. Ennek alapján nyárig nyilatkozniuk kell, hogy melyik változat mellett döntenek. Takács Mariann Munkás gyűlés a gyár előtt. A kollektív szerződés két éve követelt megkötéséért és az egyik szakszervezeti vezető gyárból való kitiltása ellen tüntettek tegnap Budapesten a svájci tulajdonba került Ganz Műszer Rt. dolgozói. fotó: feb/hatlaczki Balázs A jogrendszert is át kell alakítani Az expénzügyminiszter szerint a gazdaság kilábal a bajokból Optimistán ítélte meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét Békési László volt pénzügyminiszter, szocialista párti or­szággyűlési képviselő a Gazdálkodás Tudományi Társaság tegnap Budapesten megtartott éves közgyűlésén.- A magyar gazdaság túljutott a gyökeres átalakulás legfáj­dalmasabb szakaszán és kifelé lábal a bajokból - mondta a neves pénzügyi szakember. Kijelentésének alátámasztá­sára rámutatott: az egyensúlyi helyzet javult, biztonsággal fi­nanszírozható a gazdaság. En­nek feltételét teremti meg az évente beáramló kétmilliárd dollárnyi működőtőke. A magyar gazdaság telje­sítményének túlnyomó hánya­dát jelenleg már a gazdasági­lag autonóm szereplők adják. Ezek általában függetleníteni tudják magukat az esetleges rossz gazdaságpolitikai dönté­sektől is. Kedvezőnek ítélte Békési azt is, hogy a fejlődő- képes cégek már többségben vannak a gazdaságban. A szakember nem hallgatta el a gondokat sem. Ezek sze­rinte az elhúzódó államháztar­tási reformból, a magas inflá­cióból, valamint a magyar gazdasági jogrend hiányos harmonizációjából adódnak. Szerinte az államháztartási reform halad ugyan, de a kí­vánt lépések cs^k gazdasági kényszerek hatására történnek meg. Az áremelési nyomás is nagy a gazdaságban, amely­nek okaként a gazdasági fo­lyamatokba beépült inflációs várakozást, valamint az egyensúlyi pozíciókat nem mindig figyelembe vevő dön­téseket sorolta. A jogrendszert szerinte ugyancsak alkalmassá kell tenni arra, hogy illeszked­jen az európai uniós gazdasági joghoz. Nemtetszésének adott han­got Békési László a legutóbbi, még nem jogerős bírósági döntés miatt, amely az Ml-es autópálya koncessziós szaka­szának autópálya-díját kérdő­jelezi meg. Légi megfigyelés. A ma­gyar-román „Nyitott égbolt” szerződés alapján tegnaptól egy román AN-30-as típusú kato­nai repülőgép négynapos meg­figyelő-repülést végez hazánk légterében. Ennek során a ma­gyar és a román szakértők meghatározott repülési útvona­lon és magasságon légi felvéte­leket készítenek. Vagyonröntgen. A Fidesz- frakció tagjai nyilvánosságra hozzák vagyonnyilatkozataikat. Mint a képviselőcsoport keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, a párt képviselői korosztályuk­nak megfelelő anyagi helyzettel rendelkeznek. Az iratok tanú­sága szerint annak, aki 1990 óta tagja a Fidesz frakciójának, némileg javult az anyagi hely­zete. „Vesztesége” csak Kosa Lajosnak volt, akinek 1990-ben még volt egy értékes antik órája, de idei vagyonnyilatko­zatából hiányzik ez a tétel. Szakiskolák gyarapodása. A Munkaerő-piaci Alap szak­képzési részéből az idén 755 iskola 1,1 milliárd forint értékű pályázati támogatást nyert el. Benedek András, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára teg­nap arról is beszámolt, hogy a testület által kezdeményezett egyik programnak köszönhe­tően ma már minden szakiskola rendelkezik CD-ROM-mal. Pénz a médiumoknak. A kormányzat még a költségve­tési vita idején indítványt nyújt be, hogy halasszák el a köz- szolgálati médiumokra vonat­kozó reklámkorlátozás január elsejei bevezetését. Ez 5-4) mil­liárd forint többletbevételhez juttathatja 1997-ben a közszol­gálati médiumokat, s így rende­ződhet a MTV, az MR és a Duna Tv jövő évi finanszírozá­sának problémája. (Hlentő)kötélhúzás. A Be­tegszállítók Országos Érdekvé­delmi Egyesülete bejelentette: december 1-jétől felfüggeszti a betegszállítást, ha az Országos Mentőszolgálat nem köt velük megállapodást. A népjóléti tárca ezt zsarolásnak ítélte, s le­szögezte: a mentőszolgálatnak csak azokkal az alternatív be­tegszállítókkal kell megálla­podnia, akik megfelelnek a jog­szabályi követelményeknek. Gyula Tibor, az egyesület el­nöke szerint az OMSZ-nek nin­csen ilyen mérlegelési joga. Bérvita. A MÁV jövő évre 18 százalék átlagos keresetnöve­kedést javasolt kedden a Vasu­tas Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ülésén. A vasutas-szak­szervezetek azonban elfogadha­tatlannak tartják az ajánlatot, mert nem tartalmaz megoldást arra az esetre, ha az infláció az előrejelzett 18 százaléknál na­gyobb mértékben nő. Beszélgetőpartnerünk: a Magyar Lajos-díjas riporter A vizsolyi biblia nyelvét beszéli Napjaink krónikásai számára az egyik legrangosabb szakmai elismerés a Péchy Blanka alapította Magyar Lajos-díj. Azok az újságírók részesülhetnek benne, akik - az alapítványtevő aka­rata szerint - „elérik azt a magasra helyezett mércét, amit a fo­lyamatos szellemi és erkölcsi felelősséggel járó újságíró-hivatás méltán megkövetel”. Az idei kitüntettek között volt a rádióhallgatók régi ismerőse, sok emlékezetes riport készí­tője, Szél Júlia. Munkatársunk vele beszélgetett.- Sokan joggal féltik írott és beszélt nyelvünket a nyelvi „ környezetszennyeződéstől”, az élsekélyesedéstől. Ön is az aggódók közé tartozik?- Igen, sajnos van ok az ag­godalomra. De optimista va­gyok, mert úgy látom: sokaso­dik azok tábora, aki őrzik, vé­dik a magyar nyelv tisztaságát.- Minek tulajdonítja a kitün­tetést?- Annak, hogy nekem sze­rencsés örökség jutott. A szülői házban az a tiszántúli tájnyelv lett sajátom, amely a honi iro­dalmi nyelv egyik fő forrása volt, s ahonnan a vizsolyi biblia nyelvezete is eredeztethető. Sőt, a nyelvújítás idején e táj­nyelv volt a kiindulópontja a helyesírási rendszer megalkotá­sának is. Talán ezért tanácsol­hatta már az általános iskolában nyelv- és irodalomtanárom, hogy „Te csak úgy írj, ahogy beszélsz”.-A nyelv napjainkban is gyarapszik, de szókincsünk új „darabjai" között elég sok a kétes értékű újdonság.- Ez természetes, de rádiós munkám során is tapasztalom, hogy az ötletes, találó nyelvi le­lemények megmaradnak, a rosszak, a szellemtelenek pedig előbb-utóbb kipotyognak a mindennapos szóhasználatból. Nem jósolok nagy jövőt az afféle kitételeknek, hogy „béna” vagy „nem semmi”, de nem lennék meglepve, ha az „ostoba” egyik változataként megmaradna nyelvünkben az az újkeletű kiszólás, hogy „hát­tal ül a moziban”. (szalóky) Szépek szépei. Sajtótájékoztatót tartott tegnap Budapesten Kecán Ildikó, az idei Miss Universe Hungary (képünkön jobbra) a tavalyi győztes Deák Andrea társaságában és beje­lentette, hogy decemberben országos jótékonysági körútra indul. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom