Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05-06 / 233. szám
8. oldal Kaleidoszkóp 1996. október 5., szombat H. Csongrády Márta fotóművész tárlata Újvári Zoltán egyetemi tanár könyvében Fényképeken a bujáki viselet díszítőművészetet, kivált a nép- hez való tartozását fejezi ki. A viseletét. „Már a múlt század- viselettel a másság kinyiIvánít- végi fotográfia felismerte a té- ható és meghatározható anélkül, A többsoros fehér gyöngyfüzér egyike a sajátosságoknak Mi sem természetesebb, hogy a megyében kiadott, megjelent publikációk témájuk szerint is „hazaiak”, azaz Nógrád megye valamilyen jellegzetes jelenségét, eseményét örökítik meg. Annál nagyobb meglepetés és öröm, ha önmagunkról az ország más tájain megjelent kiadványokban, írásokban olvashatunk. Ez történt ezúttal is, amikor belelapoztunk Ujváry Zoltán egyetemi tanárnak, a Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszéke vezetőjének Miscellanea (Gyűjtemény) című kötetébe. A jeles debreceni kutató e helyütt különböző témakörű és műfajú írásait, beszédeit gyűjtötte egybe. Ezek között kapott helyet H. Csongrády Márta fotóművész két kiállításának méltatása is. Az egyik tárlaton a bujáki népviseletről készült képek voltak láthatók. Ujváry annak a ténynek a rögzítéséből indul ki, hogy a fotósok előszeretettel fényképezik a népéleti jelenségeket, a népi mában rejlő művészi lehetőségeket ... À viselet több, mint az öltözet. A viselettel az ember részint önmagát, részint közösséghogy az elkülönítő jegyeket mar gyarázni kellene” -írja. A színes technika alkalmazásának lehetősége újabb ösztönzést és egyúttal kihívást jelentett az alkotók számára. H. Csongrády Márta azt a Bu- jákot választotta szemlélődése tárgyául, amely -mint Ujváry Zoltán is említi - Glatz Oszkár révén a képzőművészetbe, Szabó Zoltán Cifra nyomorúság című könyve alapján a szociográfiai irodalomba is bekerült. A helyi öltözet a kort, a családi és társadalmi helyzetet is kifejezi. „Más a leány viselete, más az eljegyzett leányé, ismét más a menyecskéé és változik, ha már gyermeke született.” A fotókon - Ujváry Zoltán megállapítása szerint- jól tükröződnek a bujáki népviselet jellemző jegyei. A fotós nagy hangsúlyt helyez a részletek tudatos kiemelésére. E látványos - és nekünk, nógrádiaknak különösen kedves - fényképészeti kollekciót finn közönség láthatta H. Csongrády Márta helsinki kiállításán s talán -mint Ujváry remélte- a két nép közti lelki rokonságot is felfedezte. Cs. B. Olajos György grafikái Könyvbemutató Gyarmaton Adóm Tamás Megmászom az éj falát című új verseskötetének bemutatóját rendezték meg tegnap Balassagyarmaton, a Madách Imre Városi Könyvtárban. A könyvet- a balassagyarmati Békétász Kkt. jelentette meg, példamutató társadalmi összefogással. Az utóbbi időben különösen imponáló az a helyi törekvés, hogy anyagiakkal is hozzásegítse a városban élő vagy a hozzá kötődő szerzőket könyveik megjelentetéséhez, abban a tudatban, hogy az alkotók mellőzése, kirekesztése a helyi társadalomból e társadalmak kulturális és általános erkölcsi színvonalának süllyedésével is jár. Az Onagy Zoltán által szerkesztett kötet a költő több mint hetven legújabb versét tartalmazza, hét ciklusba foglalva. Koszorúzás Csesztvén Egy megkapó kép. Esővárók a címe. Gyökerek, kapcsolatok nélküli szétszórt formákat látni rajta. Talán arcok, talán testek. Mert még nincs nappal, föld és eső. Csak mi vagyunk: szélben utazó magok. A többi képen fadúcszerű, látszólag egyhangú sorminták. Közelről, s így intimebb viszonyba kerülve velük varázslatos világok tárulnak fel. Ezek a labirintus-rajzok éppúgy magukban rejtik a szépséget, mint a mitológia labirintusa a bikafejű minotau- roszt. A meglepetés olyan, mint régi ír kódexek nézegetése közben, amikor a miniatúrák bonyolult indahálójában egy-egy szerzetes A balassagyarmati Palóc Múzeum nagytermében Ember és táj címmel október 11-én nyílik meg az a kiállítás, amely a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum Mihályfi-gyűjteményéből mutat be válogatást, a két intézmény közös rendezésében. A kiállítást dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galévagy állat válik felismerhetővé. Nem véletlen a kapcsolat primitív korok és népek formavilágával. A művészet ősi nyelvén mesél Olajos is. Ahol nem a részletek másolása, hanem a dolgok egysége, összefüggése jelenik meg. Leonardo da Vinci azt ajánlotta a festőknek, hogy fantáziájuk fejlesztéséhez tanulmányozzák felhők s leomlott vakolatok formáit. Hámozzanak ki belőlük tárgyakat, élőlényeket, kompozíciókat. így teremt munkaértekezletek firkáiból, levelek és szújáratok rajzából Olajos György, s a mi fantáziánk is ritka élményt a balassagyarmati Horváth Endre Galériában novemberig. (cha) ria művészettörténésze nyitja meg. Közreműködik Tóth Tibor hegedűművész. A gyűjtemény a magyar művészettörténet legkiemelkedőbb alkotóinak változatos anyagát őrzi. Az a válogatás, amely Balassagyarmaton kerül a közönség elé, jövő év május 1- jéig várja a város érdeklődő közönségét. A Madách Irodalmi Nap ko- szorúzási ünnepségét ma délelőtt 11 órakor rendezi meg Csesztvén a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nógrádi tagozata. Emlékbeszédet mond Hubay Miklós író, a PEN Club és a Nemzetközi Madách Társaság elnöke. Közreműködik Havas Judit előadóművész. Az irodalmi nap megszervezését a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatta. A Nemzetközi Madách Társaság idei összejövetelét október 20-án és 21-én tartja Budapesten. 20-án az érdeklődőket Király Nyina várja a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol Az ember tragédiája színházi pályafutásáról lesz szó. Másnap a Petőfi Irodalmi múzeumban zajlik a tanácskozás Fourier után - Orwell előtt - Egy magyar falanszter 1861-ből címmel. Szerkesztette: Bódi Tóth Elemér Mihályfi-gyűjtemény: Ember és táj r. Czinke Ferenc: Lucifer Ipartörténet Céhes emlékek Besztercebányáról 2. oldal I Képzőművészet Czinke Ferenc hetvenéves 3. oldal Irodalom Tevékenység lázában égve 4. oldal :o:o:o:o:o:o:o:o:o:o:o:o:o:o:< >:o:ö:o:o:o:o:o:í>:<>:í>:o:o:o:o:< Hagyomány Palócföldi népi iparművészet 6. oldal Kiállítás Színes tornyok, vizmosta kavicsok 7. oldal