Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

6. oldal Pásztói Magazin 1996. augusztus 1., csütörtök Mit tegyünk, hogy ne szaladjon el a gyarapodást hozó pásztói vonat ? V Szellemi gyarapodás idegenforgalomból A szakemberek szerint Pásztó a Mátra kapuja, olyan idegenfor­galmi adottságokkal struktúrával rendelkezik, amit vétek volna okosan ki nem használni, a gazdag város, gazdag polgárai felfogás jegyében, annak megvalósításáért. Csakhogy ehhez, a vágyakon kívül, a tettek sokaságára van szükség, megváltozott felfogású, az eddigiektől eltérő magatartású, a jövő lehetőségeit felismerő em­berekkel, akik nemcsak az iparból, mezőgazdaságból, kereskede­lemből, hanem az idegenforgalomból is meg tudnak élni, nem is akárhogyan, de nem azonnal, és csak akkor, ha... Mit kéne tenni a pásztóiaknak, nehogy elmenjen a hosszabb tá­von jólétet hozó, jelképesen szólva: talán az utolsó vonat. Ennek jegyében beszélgettem a tennivalókról Tari Ottóval, aki a Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetsége pásztói koordinátora. Érdeklődés szint) én- Mi jellemzi Pásztói?- Néhány hónapja a Falusi Ta­nyai Vendégfogadók Szövetsége elnökének, Csáki Csabának a ké­résére vállaltam el a koordinátori tisztet, mivel a falusi turizmus, idegenforgalom lehetőségeiről többen érdeklődnek a városban, kíváncsiak arra, hogy a szövetség mit tud biztosítani, mennyire jár­ható ez az út számukra. Annak el­lenére mondtam igent, hogy elég sok a közéleti elfoglaltságom. Meggyőződésem, egyre nagyobb jelentősége lesz a városban az idegenforgalomnak.- Vannak-e már jó és biztató példák?-A városból még nem tudok ilyet említeni, egyenlőre az ér­deklődés szintjén állnak az el­képzelések.- Mely csoportok, rétegek kö­rében?- Elsősorban a vállalkozók, a hasznosi és a mátrakeresztesi vá­rosrészben, ahol a lakosság még mindig jobban őrzi falusi szerke­zetének jellemzőit. A két városi településrész szinte beékelődik a Mátrába.- Van-e írásos összeállításuk, amiből az ide kívánkozó, magát jól érezni akaró turista megtud­hatja: mikor, hol, mely időben és milyen szolgáltatásokat vehet igénybe és főleg milyen áron?-Folyamatban van egy kata­lógus összeállítása, amely egy­két hónapon belül elkészül. Je­lentős részét én állítom össze az­zal, hogy a város egészét az ösz- szes érdekes látnivalóval együtt mutassam be.-A sokrétű, írásos, megbíz­ható, pontos, változásokat is gyorsan átvezető katalóguson kí­vül másfajta gondolkodású, fel­fogású, figyelmes, intelligensebb embereket is kíván ez a feladat. Ezt erősítik meg a vonzáskörzet­ben található jó példák, valamint az országrész különböző helyein szerzett idegenforgalmi tapaszta­latok? Kezdenek ráébredni- Ez igen lassú folyamat, de egyre többen kezdenek ráébredni a másfajta gondolkodás szüksé­gességére, előnyére. Akik vállal­koztak, azok a hagyományós vendéglátásban már tudnak dol­gozni, rendelkeznek az ehhez szükséges feltételekkel, s maguk bizonyítják, hogy ez a szolgálta­tásfajta igen sok lehetőséget rejt magába.-Bizonyára találkozott olyan felfogással, mely az úttörőket ez­zel próbálja riogatni: azért adod ki a lakásod, fogadod az idege­neket, hogy tönkretegyék azt?- Az emberek egy része való­ban még mindig régi módon gondolkodik. Anyagi helyzeté­nek alakulása, majd rákényszeríti arra, hogy a saját tulajdonában lévő kihasználatlan lehetőséget megragadja. Ebben nem elha­nyagolható szempont, hogy az ál­lam adókedvezménnyel prefe­rálja az idegenforgalomra vállal­kozókat.- Ön szerint Pásztón hány csa­ládot lehet majd bekapcsolni?- Nehéz ezt megmondani, ed­dig nem volt aki képviselje, ko­ordinálja azokat, akik az idegen­forgalomba való bekapcsolódás­sal kacérkodtak. Szeretném, ha állami képzés keretében felső fo­kon Egerben lenne egy tanfo­lyam, ahol a többi között bebizo­nyítják a résztvevőknek, hogy vállalkozni nemcsak külföldi munkavállalással lehet.- Egyesek szerint gyorsan meg lehet az idegenforgalomból gaz­dagodni. Igaz ez?- Aki igényesen, hosszabb tá­von gondolkodik, az valóban tud magának egzisztenciát teremteni, de nem gyorsan, hanem lépésről lépésre, folyamatos beruházá­sokkal.- Lehet-e olyan kategóriát fel­állítani, hogy előbb a külföldiek, és csak aztán a belföldiek? Nincs aki felvállalja- Nem. Elsőnek a helyi minő­ségi vendégfogadást alakítanám ki, utána kerülhet sor jelentősebb létszámú külföldiek fogadására, mert nem mindegy, hogy milyen szájízzel távoznak a vendégek fogadójuktól. A városi hálózat­ban néhány évig csak magyaro­kat fogadnánk, s a szerzett elis­merő szavak nemcsak visszaté­résre kényszerítenék az itt járta­kat, hanem jó szervezőké is vál­nának. Ezt bizonyítják a vonzás- körzetben lévő tapasztalatok. Há­rom év után jelentkeztek az ango­lok, oly annyira megnőtt az érdeklődésük, hogy csak onnan tudják fogadni a turistákat, bel­földről sajnos, nem.- Magasfokú kulturáltságot kíván a szakma?-Igen. Két évvel ezelőtt, a megyei munkaügyi központ tá­mogatta az észak-magyarországi regionális munkaerőprogramot, melyben húszán vettek részt. Többségük az idegenforgalom­ban és a vendéglátásban talált munkahelyet. Érdeklődés most is van, csak nincs, aki felvállalja a ^szervezést, a lebonyolítást.- Olcsóbb lenne az itthoni ide­genforgalmi szolgáltatás, mint a külföldi?- Meggyőződésem, hogy igen. Vallom, hogy a minőségi idegen- forgalom, . turizmus, jelentős anyagi gyarapodást ígér a pásztóiaknak is. Venesz Károly „Beállós” A Heves megyei bajnokság utolsó mérkőzésén a Pásztói Kézilabdaklub - Kál kézilab­damérkőzésen egy kopa­szodó, szakállas férfiú maga­biztosan irányította a hazaiak védelmét, majd a támadások­ban is vezető szerepet ját­szott. A mérkőzést követően beszélgettünk Darancó Gyu­lával, aki az együttes beállósa és egyben az elnöke.- Miért a kézilabdát válasz­totta?-A Gárdonyi Géza Általá­Darancó Gyula, az elnök-já­tékos nos Iskola elődjében nagy ha­gyományai voltak ennek a sportágnak és többünknek jól ment a kézilabdázás. Bogácsi István a Pásztói Sportegyesület kézilabda-szakosztályának ve­klubelnök zetője beszervezett bennünket a csapatukba. Olyan játékosokkal játszottunk együtt, mint például a Veszprémi Fotex csapatában játszó Sándor István és az NB­I- et is megjárt, Balassagyarma­ton kézilabdázó Bán Tibor. Pásztón játszottam, míg befe­jeztem az általános iskolát. Székesfehérváron jártam főis­kolára, ahol teljesen a kézilabda nélkül teltek az évek.- A főiskola után ?- Visszakerültem Pásztora, a régi csapatomhoz. Előbb a Dó­zsa DSE színeiben versenyez­tünk több szakosztállyal együtt. Az elmúlt évben elhatároztuk, hogy jó lenne egy önálló kézi­labdaklubot megalakítani, és így kiváltunk a Dózsa DSE szervezetéből. Ez azért is indo­kolt volt, mert edzőnk, Szabó Zsolt tevékenysége is össze­egyeztethetetlen volt, mivel ő a DSE elnöke testnevelőtanári minőségben. A fiúk engem tisz­teltek meg azzal, hogy elnö­kükké választottak, hiszen bármikor elérhető vagyok és a gazdasági kérdésekhez is értek valamit.- Meddig akar játszani?- 30 éves vagyok, szeretnék még néhány évig játszani. A já­ték mellett azonban az elnöki feladatokat is végezni kell, szponzorokat keresni, hogy az ősszel is elindulhassunk a két- frontos megyei bajnokságban, és megalapozzuk a majdan NB II- es szereplés lehetőségét. s. s. 1996. augusztus 1., csütörtök Pásztói Magazin 3. oldal Telt ház a Tittelben A kiváló címmel kitüntetett Tittel Pál Kollégiumban nyáron se nincs csend. Az ország különböző részeiből jönnek ide pihenés, a kör­nyék megismerése és turis- táskodás céljából. Az idei évadot a gádorosi általános iskolás festőmű­vész-palánták nyitották meg. Negyvennégyen egy hétig él­vezték a kollégium vendég­szeretetét. Utánuk a tárogatós verseny 20-25 fős csapata tartott egy kis pihenőt. Egy hétre kért bebocsátást csalá­dos üdülés keretében az Élő Ige Budapestről. Egy hétig kapott pihenési lehetőséget a Derecskéről érkezett 20-25 fős gyermekcsapat. Augusztusban csaknem telt ház lesz. A millecentenárium rendezvényére a pásztói ön- kormányzat három napra 210 főre kért szálláshelyet. Fran­ciaországból 70 fős társaság néptáncosok, kempingezők, kerékpár-terepjárók érkeztek a kollégiumba július 31-én. Kecskemétről 40 általános iskolás jelezte, hogy átmene­tileg itt kíván pihenni. A Lá­zár Vilmos Zeneiskola zárja a sort 90 fővel. Ezt követően sem csende­sedik el az oktatási intéz­mény. Augusztus 20-átóI a szokásos évi nagytakarításra kerül sor. A meszeléshez megvannak a feltételek, a fes­téshez csak a szakemberek. Ez utóbbi elvégzéséhez 100 ezer forintra volna szüksége az intézménynek. A figyelmes vendéglátást érzékelteti, hogy a kollégi­umban működő konyha, amennyiben a csoportok ké­rik, előzetes bejelentés alap­ján étkezést is biztosít a ven­dégeknek. A megye egyik leghúzósabb agrárüzeme Talpon maradt az Agroprodukt Kft. A mezőgazdasági üzemek többsége a rendszerváltást kö­vetően vagy tönkrement vagy átszervezésre került. Manap­ság biztos talpon állni nem könnyű dolog, vannak, akik felszámolják tevékenységüket. A Mátraaljai Állami Gazdaság alapjain létrehozott Agropro­dukt Kft.-nek sikerült életben maradnia a küzdelemben. Te­vékenységükről beszélgettünk Tóth Lászlóval, a kft. igazgató­jával.-Milyen tevékenységi körben működik a gazdasági egység?- Az Agroprodukt Kft.-nek három jól elkülöníthető, de mégis egymásra épülő termelő-tevé­kenysége van, így a növényter­mesztés, a sertéshizlalda és a vá­góhíd. Minden egységnek önálló ve­zetője van, és a jó koordináció biztosítja a zökkenőmentes mun­kavégzést. Maximális odafigye­léssel, csúcsra járással a megye egyik leghúzósabb agrárüzeme lettünk. Eddig három növényt termesztettünk: búzát, árpát és napraforgót. Az idén, hogy a talaj ne unja el ezeket a növényeket, repcét is vetettünk. A repce, melynek aratását befejeztük, jó eredményt hozott, megszárítjuk és külföldre értékesítjük. A sörárpa német sörgyárakba kerül. A búza, amely évek óta extra minőségű - idén gyengébb termés várható - magyar mal­mokba kerül lisztjavítónak, vagy külföldi vevőnek értékesítjük. A napraforgótermés jónak ígérke­zik, az olajiparnak szállítjuk. A gazdaságnak megvan a gép­parkja, bár kicsit elöregedett, de a munkákat el tudjuk végezni ve­lük. Kölcsönös segítséggel más gazdaságokkal együttműködünk. A gabonatárolási kapacitás növe­lésére egy 365 vagonos magtárat építünk, amely a napraforgó-be­takarításra készül el, A sertéstelepen nevelt állatok tartásához a takarmány kétszere­sére emelkedett, az értékesítés­ben pedig 15-20 %-os visszaesés van. Ezért lehet úgy fogalmazni, hogy „túltermelési válság” van, de reméljük, hogy az intézkedé­sek hatására be fog állni az egyensúly. A vágóhídon naponta 60-70 sertés kerül feldolgozásra, melynek során igen széles ter­mékskálával - felvágottakkal, tőkehúsokkal tudjuk ellátni a fo­gyasztót, ezekből a termékekből biztosítjuk a természetbeni ellá­tást dolgozóinknak.- kerekes ­Párbeszéd járőrözés közben Az idei rendőrnap alkalmából kiemelkedő munkája elismeré­seként törzszászlóssá léptették elő Kupecz Józsefet, a pásztói rendőrkapitányság URH gép­kocsizó járőrvezetőjét. A 46 éves belügyi dolgozóval két járőrözés közben beszélget­tünk.- Hogyan került a rendőri pá­lyára?- Nem készültem rendőrnek, a sors hozta így. Fiatal koromban a pásztói MTH-ban tanultam meg a mezőgazdasági gépszerelő szakmát, majd járművezetői jo­gosítványt szereztem. Első mun­kahelyem a pásztói Élgép volt, majd 1965-től 1982 márciusáig a szurdokpüspöki Béke Termelő- szövetkezetben dolgoztam a szakmámban. Közben sorkatonai szolgálatot teljesítettem Rétsá- gon, onnan őrmesterként szerel­tem le. A termelőszövetkezetben kevés volt a fizetés, építkeztem, kellett a több pénz, ezért más munkahelyet kerestem. Jelent­keztem a rendőrségen, ahol őr­mesteri rendfokozattal állo­mányba vettek. Elvégeztem egy hathetes alapkiképzést, majd 1985-ben Miskolcon a rendőr- tiszthelyettesképző iskolában ki­váló eredménnyel vizsgáztam, amiért soron kívül főtörzsőrmes­terré léptettek elő. Öt év eltelté­vel a jó munkám eredményeként zászlós lettem, miniszteri dicsé­retben és jutalomban részesül­tem. Elöljáróim több kitüntetés­sel is elismerték tevékenysége­met. Az idei rendőrnap alkalmá­val ismét soron kívül léptem elő törzszászlóssá.-Milyen emlékezetes intézke­dése volt?-Ez év májusában egy éjsza­kai szolgálatban kaptuk a beje­lentést, hogy a Mátrakeresztesen parkoló Mátra Volán autóbuszá­ból elloptak két darab akkumulá­tort és a tettesek Pásztó felé tar­tanak. Hasznos közepén találkoz­tunk velük, de a felszólításra nem álltak meg, hanem Tar irányába elmenekültek, majd a 21-es úton üldöztük őket. A szentkúti elága­zásnál látták, hogy reménytelen a helyzet és megálltak, az egyik menekülni akart, de a felszólí­tásra megállt, és így elfogtuk őket. Természetesen az akkumu­látor is előkerült.- Magánéletéről is néhány gondolatot.- Szurdokpüspökiben élek családi házban. Velünk él az unokám, s a lányom, akinek a férje szintén rendőr. -káel­Kupecz József, az újdonsült törzszászlós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom