Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

4. oldal Mozaik - Hirdetés 1996. augusztus 28., szerda Mit mond a törvény, ha egy magyar állampolgár külföldibe szeret bele ? Ahány ház, annyi szokás a házasodásban is A külfölddel való kapcsolataink szélesedése magyarázza, hogy mind gyakoribb az az eset, amikor magyar állampolgár külföldi illetőségű személlyel kíván házasságot kötni. Milyen feltételekkel tehetik meg ezt? Az alábbiakban ezekre a kérdé­sekre adunk feleletet. A házasságot Magyarorszá­gon a házasuló felek bárme­lyik anyakönyvvezető előtt megköthetik. Ha nem ma­gyar állampolgár kíván Ma­gyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek a szemé­lyes joga szerint (személyes jog = annak az államnak a joga, amelynek az illető sze­mély az állampolgára) nincs törvényi akadálya. Ma­gyarországon kötött házasság esetén a külföldi házasulót terheli az a kötelezettség, hogy a hazai hatóságától ta­núsítványt hozzon. A tanú­sítvány bemutatása alól kivé­teles esetben külföldi felmen­tést kaphat. A felmentés iránti kérelmet egy külön e célból indított eljárásban személyesen lehet benyúj­tani. Előírt feltételek Felmentést tehát csak olyan külföldi kérhet, aki Ma­gyarországon tartózkodik. A felmentést a megyei/fővárosi közigazgatási hivatal veze­tője adhatja meg, de csak ki­vételesen indokolt esetben kerülhet erre sor (például há­borús helyzet miatt a külföldi államból tanúsítvány nem szerezhető be). Mivel az idegen állam nyi­latkozata nem áll rendelke­zésre, ilyenkor a közigazga­tási hivatalnak kell - a kül­földi törvények ismeretében - elbírálnia azt, hogy a há­zasságkötés nem ütközik-e a másik állam törvényeibe. A magyar fél házasságképessé­gét (például szabad családi állapot, cselekvőképesség, az előírt életkor elérése) a ma­gyar anyakönyvvezető vizs­gálja. A házasságot az anya­könyvvezető csak akkor köt­heti meg, ha az mind a ma­gyar, mind a külföldi állam jogszabályaiban előírt felté­teleknek megfelel. Az argentin jog szerint például a férfiak 21 éves kor alatt nem házasodhatnak. E korhatárt el nem ért férfi há­zasságát az anyakönyvvezető nem kötheti meg, holott a magyar jog szerint a férfiak és nők már 18 éves kortól (gyámhatósági engedéllyel 16. életévük betöltésétől) há­zasságot köthetnek. Bolíviá­ban a nők 14 éves kortól köt­hetnek házasságot. Egy 14 éves nő házassága azonban Magyarországon nem köthető meg, mert az a magyar jogrendbe ütközne. Eltérő jogszabályok A házasulok állampolgársága nem lényeges a házasságkö­tési szertartás szempontjából, Magyarországon történő há­zasságkötésre a magyar jog előírásai irányadók. A házas­ságot az anyakönyvvezető az ismert módon és alakszerű­ségek között celebrálja. Egy külföldi és egy ma­gyar állampolgár házasság- kötésére néhány kérdésben eltérőek a jogszabályi ren­delkezések. Kedvezmény, hogy a külföldi a házassági szándékát írásban is beje­lentheti az anyakönyvveze­tőnek, e célból nem szüksé­ges Magyarországra beutaz­nia. Ha felmerül a valószínű­sége annak, hogy a külföldi házasuló egyben magyar ál­lampolgársággal is rendelke­zik (kettős állampolgár), az anyakönyvvezető köteles az iratokat állampolgárság­vizsgálat céljából a Belügy­minisztériumba felterjesz­teni. Kettős állampolgárság Amennyiben ott azt állapít­ják meg, hogy a külföldi fél rendelkezik magyar állam- polgársággal, a házassággal és a házasságkötéssel össze­függő minden kérdésben a magyar jogot kell alkal­mazni, az anyakönyvvezető a másik állam jogát nem veheti figyelembe. Ilyen esetben a külföldi állampolgár külföl­dön élő magyar állampol­gárrá változik át, ^ nem kell tanúsítványt hoznia a másik állam hatóságától. Nem is meleg a Nap! Félmillió kilométerre a Nap felszíne fölött amerikai kuta­tók olyan apró oxigénmoleku­lákat mértek be, melyek százmillió^!) Celsius-fok hő­mérsékletűek, ezzel szemben a Nap belsejében „csak” 15 millió fokig tudna felkúszni a higany szála. A legmodernebb berendezé­sekkel ma már meg lehet mérni, milyen hőmérsékletűek a Nap felszínéről kilépő, elektromos töltésű gázmolekulák: ezt hív­ják napszélnek. Ahogy a ré­szecskék távolodnak a csillag­tól, úgy forrósodnak fel egyre jobban. Szinte biztosra vehető tehát, hogy a most mért száz­millió fok még nem a legutolsó csúcs. A legújabb felfedezés azért jelentős, mert kiderült: a napszél befolyásolja a földi ég­hajlat alakulását. A napszélvi­harok éreztetik hatásukat boly­gónk légkörében is, egy-egy hevesebb vihar hatására akár meg is szakadhat a rádiókap­csolat repülőgépek és irányító- tornyok között, „elnémulhat­nak” egy időre a műsorszóró műholdak is. Nukleáris szuperegerek Megváltoztatta a csernobili atomkatasztrófa a környék élővilágának egyensúlyát. A robbanás óta eltelt évtizedben bizonyos élőlényeknél több év­ezrednek megfelelő, gyors fej­lődéstani változás zajlott le. Az elmúlt tíz év viszontagsá­gait legjobban a csernobili ege­rek bírják: látszólag fel sem ve­szik a közvetlen környék nagy­fokú rádióaktív sugárzását. A rágcsálók még az atomerőmű 10 kilométeres sugarán belül is vidáman futkároznak, noha ott akkora a sugárszennyezettség, hogy ők is rendkívül radioaktí­vak. A tudósok ezért csak rövid ideig tudják őket vizsgálgatni, különben maguk is veszélybe kerülnének. Miért érzik ilyen jól magukat a rágcsálók a veszélyövezet­ben? Erre a kérdésre is tudjuk a választ. Az egereknek és "cso­dabogár" rokonságuknak a ge­netikai mutációs készsége a ha­gyományosnál legalább száz­szor, ha nem ezerszer haladja meg az állatvilágban szokáso­sat. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egerek mindent kibír­nak - állítják a tudósok. Az ő génállományuk is károsodott: megnagyobbodott a lépük. S noha az ember nem lakta terüle­teken ugrásszerűen elszaporod­tak, a lépnagyobbodás követ­keztében a következő időszak­ban tömeges rákosodási folya­mat indulhat meg náluk. A tudósok több fontos kér­désre jelenleg még nem kap­hatnak választ. így például nagyban előrevinné a kutatást, ha tudnák, vajon mennyire mó­dosult a rágcsálók életvitele, át­lagéletkora, s milyen újfajta változások zajlanak le a vem­hes egerekben? Londonban, hej, van számos lakó és sok szemét Túl nagyok a Föld városai 1900 körül London és New York volt a világ két olyan városa, amelyek lélekszáma felülmúlta a nyolcmilliót. Azóta London már nem is szerepel a világ 25 legsűrűb­ben lakott városa között. Az első helyen napjainkban To­kió áll, 26,8 millió lakossal. S e folyamat rohamosan tovább gyorsul. A városlakók száma a következő 30 évben kétszeresére nő majd, és a szakértők bizonyosra veszik, hogy a század- és ezredfordu­lóra - az emberiség történeté­ben először - a többség váro­sokban lakik majd. 3 milliárd városlakó lesz, annyi, ameny- nyi bolygónk lakossága 1960- ban összesen volt. Ez pedig egyáltalán nem örvendetes. A városok ugyanis már napjainkban - jóllehet a Föld területének csak két százalékán fekszenek - a világ nyersanyagainak 75 százalékát emésztik fel és ugyanekkora arányban terhe­lik hulladékukkal a Földet. Londont véve példaként: ma 125-ször akkora területre van szüksége, hogy lakóit el­láthassa élelmiszerrel és más szükségessel, mint a század- fordulón. A napjainkban hét­milliós lakosságú brit főváros hetenként elhasznál két óriás- tankhajót megtöltő olajat, 1,2 millió tonna fát és fémet, kétmillió tonna élelmiszert, papírt és műanyagot. Ugyan­akkor évente 15 millió tonna szemét, 7,5 millió tonna szennyvíz kerül ki a brit fővá­rosból, amelynek járművei és üzemei évente 60 millió tonna széndioxidot bocsátanak a le­vegőbe. A jövő nemzedékek életének minősége attól függ, meg tudják-e fékezni a kor­mányok a városok rohamos fejlődését - mondják a szakértők. Lesz-e újabb jégkorszak? Még júliusban is esett a hó és hat éven keresztül a napi hőmérséklet jóval a megszokott alatt maradt - jegyezték föl 1816-ban New York­ban. Ez akár új jégkorszakot okoz­hatott volna, mert bármilyen hihe­tetlen, ha néhány éven keresztül 2-3 fokkal hidegebb van, s a sarko­kon megnövekszenek a gleccserek, akkor ajég és a hó visszaveri az él­tető napsugarak 90 százalékát. Legutóbb 70 ezer évvel ezelőtt ját­szódott le egy ilyen folyamat, ami­kor őseink a megszokottnál mint­egy 10 fokkal hidegebb átlaghő­mérsékleten mintegy 60 ezer éven keresztül fagyoskodtak. Csillagá­szok és meteorológusok együtt számították ki, lesz-e újabb jégkor­szak? A tudósok szerint két okból alakulhat ki Földünkön jégkor­szakhoz hasonló állapot. Az egyik az időjárás tartós lehűlése, a másik több vulkán egyidejű kitörése. Ha nem vagyok sárgában, kutyába se vesznek! \9> »«7 A Yellow Pages szakmai címjegyzék teljes körű. pontos és aktuális adatokat tartalmaz a gazdasági élet szereplőiről - a legkisebbektől a legnagyobbakíg. Ha Ön a Yellow Pages-ben hirdet, eg)' dologra jó, ha felkészül: sikerei láttán riválisai sárgulni fognak az irigységtől! Készüljön fel még valamire: hamarosan a „nagykutyák” életéi élheti! 3300 Eger, Kossuth L. u. 11. Tel./Fax: 06-36-412-155 I SB Yellow Pages - Keresni fog, mert keresni fogják!

Next

/
Oldalképek
Tartalom