Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
1996. augusztus 28., szerda Ország - Világ 5. oldal Rendőrségi szakértő lesz a miniszter mellett Javul a tűzoltóság helyzete A belügyminiszter alaptalannak nevezte azokat a jóslatokat, amelyek szerint 1997-ben csökken a tűzoltóság dologi kiadásaira felhasználható költségvetési juttatás. Az sem állja meg a helyét - mondta -, hogy kevesebbet fordíthatnak bérezésre és fejlesztésre. A tárca ennek éppen az ellenkezőjét tervezi, visszalépésről szó sem lehet. Kuncze Gábor véleménye szerint az önkormányzati tűzoltóságok megalakulásával és a törvényi szabályozás megszületésével előrelépés történt a tűzoltóság életében, s ennek pozitív hatásai bizonyos területeken már most megmutatkoznak. A parlament önkormányzati bizottsága által megfogalmazott ajánlások többsége is megvalósult: 19,5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, a technikai eszközök korszerűsítéséhez pedig mintegy 5 milliárd forintos hitel felvételéről készül előterjesztés. A tűzvédelmi és a szolgálati törvénnyel annak feltételeit is megteremtették, hogy a tűzoltóságot veszélyes munkahellyé minősítsék. A miniszter egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy ki lesz Kacziba Antal utódja az ORFK bűnügyi főigazgatói posztján, s ki kerül a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetői székébe. A Belügyminisztérium eddigi rendészeti helyettes államtitkárának felmentését azzal indokolta, hogy a rendőrséget irányító munkájában jobban tud támaszkodni olyan szakértőre, akinek sokéves rendőrségi tapasztalata van. Nemzetközi balettgála a gyermekekért Világsztárok az Operában Az önzetlen segítő szándék jegyében kerül sor a Magyar Állami Operaház augusztus 31-ei nemzetközi jótékonysági balettgálájára, amelyen a táncművészet nemzetközi hírű csillagait láthatja a közönség. Az est és kísérő rendezvényeinek kedvezményezettje a Kézenfogva Alapítvány. A tombolából származó bevétel a légzésbénultak „Húszán még vagyunk” Alapítványát kívánja támogatni. A rendezvény fővédnöke Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A gálán fellép többek között a Kirov Balett, valamint a tengeren túli Alvin Ailey Társulat több szólistája is. Az érdeklődők szólókat és kettősöket, klasszikus és modem koreográfiát tekinthetnek meg például Petipa, Balanchine, Ballard, Mojszejev, Ailey, Bejárt, Vaionen és Wilson műveiből. Eddig egyébként három hasonló balettgálát rendeztek: három földrész 25 együttesének 50 reprezentánsa lépett színpadra. A befolyt összegekből alapítványok részére 8 millió forint értékű műszert és gépet vásároltak. A rendezők bíznak abban, hogy a mostani előadás sem színvonalban, sem bevételben nem marad el az előzők mögött. (koós) Veszélybe sodorhatja Európát a fajgyűlölet A nacionalizmus veszélye A nacionalizmus, a fajgyűlölet és a populizmus veszélybe sodorhatja a politikai stabilitást és a demokráciát - jelentette ki Franz Vranitzky. Az osztrák kancellár az Európai Szociáldemokrata Párt bécsi Nyári Akadémiáján mondott beszédében kifejtette: a jelenlegi európai egyensúlyt folytonos veszélyek közepette kell fenntartani. A volt Jugoszlávia területén elkövetett etnikai tisztogatásról és a nacionalista, fajgyűlölő szólamokkal a bizonytalanság légkörét szító populista politikusokról szólva Vranitzky emlékeztetett arra, hogy Hitler a bizonytalanság táplálását és az intézmények bomlasztását ajánlotta híveinek eszköz gyanánt a hatalomátvétel előkészítéséhez. A kancellár bírálta azokat a konzervatívokat, akik szerint a piac önműködően elvezet munkahelyek létrejöttéhez. „Ilyen módon csak nyomorúságosán fizetett munkaalkalmak keletkezésére lehet számítani. A szociáldemokraták olyan tevőleges foglalkoztatáspolitikát folytatnak, amely egyaránt fontos az európai gazdasági és pénzügyi egység, valamint a demokrácia szempontjából.” Az Európai Unió polgárai hatékony foglalkoztatáspolitika nélkül nem fogadják majd el a pénzügyi egységet. Az EU úgynevezett maast- richti szerződésébe bele kell foglalni a földrészen kivívott szociálpolitikai és foglalkoztatási normák megőrzésének követelményét - húzta alá előadásában Franz Vranitzky. Az MSZP támogatja a szerződést Horn egyeztette Petővel Suchman jelölését az ipari tárca élére Az ipari tárca élére immár hivatalosan is Suchman Tamás jelenlegi tárca nélküli minisztert jelöli a miniszterelnök. Bejelentésével - amelyet a szocialista párt elnökségének tegnapi, kibővített ülésén tett - az összes MSZP-s miniszter, a párt elnöksége, illetve frakciójának ügyvezetése is egyetért. Mint azt az ülést követő sajtó- tájékoztatón Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök elmondta, a pártelnök-miniszterelnök újból megerősítette, hogy Dunai Imre ipari miniszter egészségügyi okok, nem pedig az energiaár emelésének elhalasztása miatt mondott le. Suchman - akinek jelölését Horn Gyula már tegnap délután egyeztette Pető Ivánnal - továbbviszi a privatizációs ügyeket, bár a privatizációs miniszter posztja megszűnik. Az elnökségi ülésen elfogadták az alkotmányozás megtorpanása utáni napokban (júliusban) megalakult öttagú bizottság jelentését, amely egyebek közt megfogalmazza, hogy az MSZP-nek alapvető érdeke az új alkotmány megszületése. Vastagh Pál igazságügyminiszter hangoztatta: pártja továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az állam szociális jellegére, a munka világára, valamint az érdekegyeztetés folyamatára vonatkozó részek benne legyenek a tervezetben. A szocialista párt vezető testületéi egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a jövőben az alkotmánybírák jelölését az eddiginél több csatornán kellene végigvinni. így a jelölésbe a politikai pártokon kívül más - például tudományos - szervezetek is bekapcsolódhatnának. A külföldön élő magyarok esetleges választójogának kérdésében azonban nem alakult ki egyöntetű álláspont. A párt országos elnöksége a parlament magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos rendkívüli ülésén támogatni fogja a kormány álláspontját - jelentette ki Kósáné -, mert a dokumentum a ma lehetséges maximumig jutott el a Romániában élő magyarság érdekeinek védelmében. Takács Mariann IGAZSAGOSSAG SZOLIDARITÁS ****** A párt alapvető érdeke az új alkotmány megszületése FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Egyetlen pont a kisebbségekről Elvileg lehetséges a Bolyai Egyetem újranyitása is A magyar-román alapszerződés aláírásának helyéről és időpontjáról még nincs döntés, erről a felek diplomáciai úton egyeztetnek - mondta Szentiványi Gábor. A közvélemény a kisebbségi kérdésre figyel, ám az alap- szerződés tágabban közelíti meg a kapcsolatok rendszerét - hangsúlyozta a külügyi szóvivő. A 25 pontból csupán egy, a 15. paragrafus foglalkozik a kisebbségek jogaival, de az alapszerződésbe beépülnek az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok is. Öt pont eljárási kérdéseket szabályoz, a többi az élet fontos területeire határoz meg elveket, irányoz elő lépéseket. A szerződés ösztönzi a kölcsönös tőkebefektetéseket, a gazdasági kapcsolatokat, a tudományos, a környezetvédelmi együttműködés szélesítését, az oktatási, kulturális cserék gyakoribbá tételét. A felek vállalják, hogy biztosítják a kölcsönös nyelvoktatást, a történelmi emlékhelyek ugyancsak kölcsönös védelmét. A nemzetközi gyakorlat az etnikai, vallási, nemzeti kisebbségek jogait az egyéni jogok oldaláról közelíti meg, biztosítva, hogy az állampolgárok nyelvüket, vallásukat, meggyőződésüket egyénileg, illetve másokkal közösségben gyakorolhassák. A magyar-román megállapodás sem csorbítja a nemzeti kisebbségeknek, mint közösségeknek e jogait. Ellenkezőleg: a jogok széles körét határozza meg, amelyek számos vonatkozásban tovább gazdagodhatnak - mondta Szentiványi. A Külügyminisztérium szóvivője nyomatékkai hangsúlyozta: az alapszerződés széles körben lehetőséget biztosít, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek saját anyanyelvükön működő oktatási intézményeket hozzanak ' létre. „Elvileg lehetséges a Bolyai Egyetem újranyitása is” - húzta alá sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor. Több pénzt kapnak. Az illetékes tárcák arra tesznek javaslatot az 1996. évi költségvetési törvény módosításakor, hogy tetézzék meg 950 millió forinttal a történelmi egyházak közoktatási intézményeinek támogatását szolgáló 900 millió forintos eredeti előirányzatot. A normatíván felüli finanszírozásról kedden állapodtak meg a kormány és a történelmi egyházak képviselői. Szót adnának. A Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt véleménye szerint a magyar-román alap- szerződés témáját megvitató rendkívüli parlamenti ülésen felszólalási lehetőséget kell adni az RMDSZ elnökének. Az erről szóló javaslatot az Országgyűlés Házbizottságának mai ülésén terjesztik elő. A Magyar Demokrata Néppárt, amelynek elnöksége és frakciója augusztus 28-29-én ülést tart, máris közölter egyetért a kezdeményezéssel. Útkereső tárgyalás. A hét végén újra összeül az érdek- * egyeztetés továbbfejlesztésének lehetőségeit és tennivalóit elemző háromoldalú ad hoc bizottság. A többi között arra keres választ, hogy milyen jogosítványokat kapjon az országos érdekegyeztetés; milyen témakörökben rendelkezzen konzultációs, s melyekben egyetértési, döntési jogokkal. Elégedetlen diákok. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége sem a jelenlegi, sem pedig a kormány által támogatott új formájában nem tartja elfogadhatónak a tandíjrendszert. Ezért szeptember végén megtartja a már korábban bejelentett tüntetését a Parlament előtt. Azt is kifogásolják, hogy a jövő évi költségvetésben a kormányzat a tanulók utazási kedvezményeinek lefaragását tervezi. Az adós joga. Túlkapás, ha az érintettek beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozzák azoknak a társasházi és lakásszövetkezeti tagoknak nevét, akik nem fizetik be időre a közös költségeket. Erre figyelmeztetett tegnap az adatvédelmi biztos hivatalának közleménye. Nincs viszont akadálya annak, hogy a tulajdonostársak például a könyvelésbe betekintve, vagy zárt közgyűlésen megismerjék a hátralékosok nevét. ► Béke honol. Indulatoktól mentesen, nyugodt körülmények között kezdődhet az új tanév a sok vihart megélt Da- bas-Sári önkormányzati és a vele egy épületben lévő Szent János Általános Iskolában. Az önkormányzati intézményben 19, az egyháziban 17 elsőosztályos gyerek kezdheti majd meg a tanulmányait. Horn Gábor cáfolja Szöllősinét és elmarasztalja a szakszervezetet Szópárbaj az új tanév jegyében Két helyszínen, de azonos kérdésekről fejtette ki véleményét tegnap Szöliősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára és Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa. Álláspontjuk azonban gyökeresen eltért egymástól, közben pedig olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek a későbbiekben alighanem sok vitára adnak okot. Az érdekvédelmi szervezet vezetője bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosítása óta az iskolák fenntartói dönthetik el: mikortól emelik a pedagógusok kötelező óraszámát. A sürgősségi kérelemmel beadott indítvány szerint jelentős állampolgári érdekeket sért az, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bérezés alkotmányos elvének érvényesülését is befolyásoló intézkedés végrehajtását alacsonyabb rendű szabályozás hatáskörébe utalták. Aggodalommal szólt arról, hogy júniusban és júliusban 53 százalékkal bővült a pedagógus munkanélküliek köre. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig csaknem megkétszereződött az állástalan oktatók-nevelők száma. Horn Gábor viszont kijelentette: megítélése szerint a Pedagógusok Szakszervezete vezetőinek tevékenysége nem segít a tanárok helyzetén, káros és rontja az iskolák helyzetét. Azzal is vitába szállt, hogy a megnövekedett óraszám tömeges elbocsátásokhoz vezet. A tapasztalatok szerint ugyanis az oktatási intézményekben átlagban már eddig is több mint 21 órát tanítottak. Afr SZDSZ-es politikus a tennivalókról szólva aláhúzta: ősztől egy iskola sem kerülheti el, hogy újragondolja saját helyzetét, és mindenütt komoly szakmai, pedagógiai munkára van szükség. Új feladatot jelent, hogy kötelezővé vált a Nemzeti alaptanterv alkalmazása. Úgy vélte: ehhez elegendő állami pénzügyi forrás áll az oktatási intézmények rendelkezésére. Nálunk járt a gyermekrabló Magyarországon is megfordult a belgiumi gyermekrablások és többrendbeli gyilkosságok fővádlottja, Mark Dutroux - közük a belga lapok. A férfi video pomófelvételekhez keresett „szereplőket”, de nem kizárt, hogy egyúttal az általa megkaparintott lányok kereskedelmével is foglalkozott. Elhalasztott választások Elhalasztják a szeptember tizennegyedikére kiírt helyhatósági választásokat Boszniában a névjegyzékek összeállítása során tapasztalt rendellenességek miatt. Az önkormányzatok tagjainak megválasztására valószínűleg már csak jövő tavasszal kerül sor. Gyermekvédelmi konferencia Világkonferencia vitatja meg Stockholmban a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem teendőit. A tanácskozáson 126 ország és mintegy ötven, nemzetközi és kormányoktól független szervezet képviseletében ezernél több szakértő és gyermekvédő aktivista vesz részt. A Hamasz nem adja fel Felszólította a palesztinokat az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamasz), hogy határozottan harcoljanak az izraeli megszállás ellen. A szélsőséges szervezet elítéli az izraeli kormány és a palesztin hatóság közötti közeledést, amelynek eredményeként hamarosan sor kerül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető találkozójára. Átalakult a pozsonyi kormány Átalakította kormányát a szlovák miniszterelnök. Vladimir Meciar menesztette Juraj Schenk külügy-, Ján Ducky gazdasági és Ludovít Hu- dek belügyminisztert. Utóbbi leváltása azzal áll összefüggésben, hogy befolyásolta az államfő fiának tavalyi elrablása ügyében folytatott nyomozást. Robbantások Korzikán » Újabb két pokolgép robbant a Franciaországhoz tartozó korzikai szigeten. A robbanások senkit nem sebesítettek meg. Tizenhárom év alatt 17 bombamerényletet hajtottak végre Korzikán.