Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996. augusztus 28., szerda SZECSENY Nógrád Megyei Hírlap Zöldi László jegyzete Pislákoló fáklyaláng J Jetek óta megy a tévében I~L egy sorozat. Lehetetlen időpontban sugározzák, dél­után. Amikor a mezőgazda­ságból élő emberek még a földeken dolgoznak. Pedig mi­lyen jó volna, ha szembesül­hetnének önmagukkal. Ha el­gondolkoznának azon, hogy mi történik velük. Mert ez az a valóságtudósí­tás, ami ha nem volna, akkor ki kellene találni. A rendező huszonnégy(l) évvel ezelőtt talált egy tanyát a Tiszántú­lon, benne egy sokgyerekes családot.. Petróleumlámpa, udvaron kapirgáló csirke-, paprikáskrumpli. Leírhatat­lan szegénység. Idestova ne­gyedszázada hát, hogy egy megszállott filmes elesettek sorsát kíséri figyelemmel. Hajdanában, filmkritikusként, láttam már egy tizennégy órás változatot. Aztán egy har- mincvalahány perceset, amely díjat nyert egy fesztivá­lon. Csak éppen hiányzott be­lőle a részletek gazdagsága. Valahol a két terjedelem kö­zött van az igazság, ezt köl­csönzi most a tévésorozat. Csak egy példa, korántsem a teljesség igényével. A terme­lőszövetkezeti elnök ösztönzi a családfőt: hagyja ott a ta­nyát, költözzön a faluba, hogy a gyerekei emberibb életet él­hessenek. Nagy áldozatok árán fel is épül az új ház, csakhogy kör­zetesítés okán a helybéli álta­lánost áttelepítik a szomszé­dos településre . . . Nemrégiben fél füllel hal­lottam, hogy több éves szám­űzetés után a gyerekek ismét visszakerültek a saját iskolá­jukba. Egy tekintélyes polgár addig szervezkedett, mígnem faluja visszakapta az elemit. Előbb-utóbb az elköltözött ta­nár és orvos is visszatér majd. Egyszóval, olyan ez a „Me- zőbéki fáklyaláng” című so­rozat, mint az a bizonyos ál­latorvosi ló az egyetemen. Bemutatja mindazt, ami a pa­rasztemberedet foglalkoztatja mostanában. Ha kritikát ír­nék, lehetne sorolni a hibáit. Mégis fontosabb ide jegyezni: végre akadt valaki a művé­szek között, akinek az a máni­ája, hogy az egyszerű embe­rek élete is lehet érdekes. Çzerencsére a Magyar Tele­lj vízió partner Paulus La­jos, már-már korszerűtlen fel­fogásához. Ha csak délután is, amikor a földből élők még kapálnak és reparálják az el­vásott kertajtót. Varázsszó: fejlesztés- Salgótarján költségvetési koncepciója és fejlesztése vál­tozáson ment át az elmúlt időszakban - tudtuk meg Sarló Béla alpolgármestertől tegnapi sajtótájékoztatóján.- Egyelőre nem szűntek meg a pénzügyi nehézségek, de már válsághelyzet sincs - mondta. - A legutóbbi közgyűlési ülésen döntés született öt pályázat be­nyújtásáról a területfejlesztési tanácshoz; ezek természetesen nem ötletszerűen születtek. Tar­talmazzák a szakmai vélemé­nyeket, és hosszú távra veszik figyelembe a város érdekeit. A salgói vár állagmegóvása és felújítása is ide tartozik. El­mondta, hogy a jövő évben még ennél is nagyobb feladatok vár­nak az önkormányzatra. Fontos kérdés a megyeszékhelyen az ivóvíz minőségének a javítása, de ehhez szükség van a vas- mangátlanító, illetve a pécskő- dombi víztároló megépítésére. Beszélt az önkormányzati va­gyon felhasználásának lehető­ségeiről és arról, hogy a va­gyongazdálkodásra semmiféle terv nem készült az előző ön- kormányzati ciklus alatt. Domonkos Tamás közgyűlési képviselő, ifjúsági tanácsnok a pályázati lehetőségekről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az önkormányzati bérlakások kialakításában figyelembe kell venni a jövedelem-kategóriákat is. A Hősök úti óvoda kapcsán beszélt az intézmény-áthelye­zés fontosságáról: komoly meg­takarításokhoz jut a város. Fegyveres őr - öngyújtós rabló Pásztó - A városi ügyészség elkészítette a július 12-ei ecsegi takarékszövetkezet fegyveres rablójával, K. Z. palotási lakos­sal kapcsolatos vádiratát. Az elkövető fegyveres biztonsági őr volt a Ferihegyi repülőtéren. Hívatlan látogatásakor a bevé­telt követelte. Nem sokáig volt nála az elrabolt 250 ezer forint, mert a rendőrjárőr Szarvasgede határában elfogta a Trabantjá­val Palotás felé száguldó rablót. Kiderült, hogy a rémisztő fegy­ver egy öngyújtó volt. K. Z. be­ismerő vallomást tett. Megyei Körkép m flSP BÁTONYTERENYE A Nemzeti Alaptantervet nem bevezetni kell, hanem érvényesíteni a helyi dokumentumokban Megkezdődött a visszaszámlálás Nagy érdeklődés kísérte az előadást fotó: rigó tibor A közoktatási törvény értel­mében 1998. szeptember else­jétől lépnek életbe az okta­tásban a Nemzeti Alaptanterv szellemében kidolgozott pe­dagógiai programok és helyi tantervek. E dokumentumok kimunkálása a most induló tanév feladata lesz, hiszen jövő októberben már ezek alapján kell tervezni az in­tézményekben a ’98-as költ­ségvetést. Ezért nem véletlen az a rendkívüli érdeklődés, amely a pedagógusok részéről a Nem­zeti Alaptanterv (NAT) köve­telményrendszere iránt meg­nyilvánult a megyei pedagógia intézet által szervezett tegnapi továbbképzésen. Egyszerre volt öröm és bosz- szúság, hogy dr. Szebenyi Pé­ternek, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatójának előadá­sára az előre jelzett létszám duplájánál is többen érkeztek Salgótarjánba, s így be sem fér­tek a Népjóléti Képzési Köz­pont legnagyobb termébe. Az előadó részletesen tag­lalta, hogy milyen dokumentu­mokkal kell rendelkezniük az iskoláknak az 1996/97-es tanév végére s milyen főbb tényező­ket kell figyelembe venni elké­szítésük során. Kiemelte, hogy a magyar közoktatás mintegy kétszáz éves hagyománnyal szakít ak­kor, amikor a hangsúlyt a peda­gógiai programokra és a helyi tantervekre helyezi, és nem a központi előírásokra. így tehát nem a NAT-ot kell bevezetni az iskolákban, hanem az annak alapján elkészített „önmeghatá­rozó” 15-20 oldalas átfogó pe­dagógiai programokat és az év­folyamokra, tantárgyakra bon­tott helyi tanterveket, különös tekintettel az első és a hetedik évfolyamra, valamint a szülők­nek, klienseknek szánt tájékoz­tatók. Ezek nem lehetnek füg­getlenek a helyi igényektől és lehetőségektől. A Nemzeti Alaptanterv lehe­tővé teszi egy olyan átlagos kö­vetelményrendszer érvényesü­lését, amely növeli a munkaerő értékét és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot az itt élők hazájuknak is tekintsék. Cs. B. Homályban a harisnyaálarcos Pár órára felboly dúlt a falu amúgy békés élete (Folytatás az 1. oldalról) fogott rá, s egyetlen szóval pénzt követelt. Az átadott nem egészen százezer forintot egy csíkos műanyag szatyorba he­lyezte, majd a másik irodában lévő páncélszekrényhez paran­csolta őt az idegen. Mivel ott nem volt több pénz, a támadó a mellékhelyiségbe zárta be a rémült alkalmazottat, majd ku­tatásba kezdett, s a hölgy több ezer forintnyi személyes pénzét is elvette. Ekkor lépett a takarékba egy idősebb férfi, akihez a rabló odalépett s követelte, feküdjön a földre. A férfi azonban nem engedelmeskedett, hanem kilé­pett az ajtón és távozott. Nem messzire, csupán olyan távol­ságra, ahonnan szemmel tart­hatta a bejáratot. Innen szólt másoknak, hogy értesítsék a rendőrséget. Noha a nyomozó rendőrök eddig több mint fél­száz tanút hallgattak meg, egyelőre nem jutottak közelebb a tetteshez. Az alez­redes azt is el­mondta, hogy a rendőrség számos verziót állított fel a történtekkel kapcso­latban. Ezeket az el­képzeléseket egyenként vizsgál­ják végig, ami idő­igényes. Végül kérte a polgárok segítségét. A rendőrség keres egy 30 év körüli 160-165 cm magas, szürkés harisnya- fotó: R. T. szerű ingpulóveres, közepes testalkatú, mozgékony személyt, akinek katonásan pattogós hanghordo­zása van. Egyben kérik a rend­őrökkel egy időben a helyszí­nen tartózkodókat, ha fénykép­vagy videofelvételt készítettek az esemény óráiban, felvételei­ket juttassák el a rendőrségre. A főkapitány, valamint a Cserhát Vidéke Takarékszö­vetkezet 100-100 ezer forint ju­talmat tűzött ki a nyomraveze­tőnek. Pádár András RÉTSÁG 3-0,dal Hírek Erdei iskola Salgótarján/Balassagyar­mat - A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola és a megyei rendőr-főkapitány­ság bűnmegelőzési szolgá­lata erdei iskolát szervezett szeptember 2-6-a között Balassagyarmatra a Nyírjesi Ifjúsági Centrumba. A tá­borban a három zenei tago­zatos osztály tanulói nem­csak zenei tudásukat bőví­tik, hanem elsajátítják a rendőrség biztonságra ne­velő iskolai programjának ismereteit és részesei lesz­nek a D. A. D. A. (dohány­zás, alkohol, drog, AIDS el­leni) program oktatásának is. Ingyen tankönyvek Diósjenő - Immár hatodik esztendeje, hogy a kétszáz­hetven helyi általános isko­lai tanulónak egyetlen fillért sem kell fizetni a tanköny­vekért. A mintegy 1,2 millió forintnyi összeg egyharma- dát az önkormányzat fedezi, ugyanennyi rész származik központi támogatásból, il­letve a könyvek visszagyűj­tése eredményeként képző­dik. Angol vendégek Salgótarján - Hampshire megye Nógrádban tartóz­kodó delegációja tegnap - többek között - megláto­gatta a megyei vállalkozás- fejlesztési alapítvány köz­pontját, ahol Géczy Gyula ügyvezető igazgató tájékoz­tatta a vendégeket a vállal­kozók támogatásának for­máiról, továbbá szóba kerül­tek a már korábban körvo­nalazódott angliai együtt­működés tpvábbi lehetősé­gei is. Elmarad a fogadónap Salgótarján - Dr. Bánfi Fe­renc rendőr alezredes, me­gyei főkapitány szeptemberi fogadónapja elmarad. Leg­közelebb október 7-én tartja fogadónapját. Új bölcsődei vezetők Salgótarján - A Fészek bölcsőde vezetőjévé So- modi Györgynét, a Kuckó bölcsőde vezetőjévé Illés Józsefnét nevezte ki hétfőn Salgótarján közgyűlése, nem pedig Kovács Bélánét, illetőleg Bobák Lászlónét, miként azt lapunk tegnapi számában közöltük. Nagyon nehéz a táska - és milyen könnyű a pénztárca! Papír, ami megvehető (Folytatás az 1. oldalról) Káposzta Csaba tájékoztatása szerint az első osztályosok ré­szére összeállított csomag 510 forintba kerül. Az 5-6-7. osz­tályosoké 617 forintot kóstál. Az írószerekből is bőséges a választék, ugyanez a helyzet a iskolatáskáknál: 1600 és 2900 forint között választhatják ki a szülők a pénztárcájuknak megfelelőt. Az előbb felsorolt cikkek mindegyikéből 10 szá­zalékos kedvezményt adnak. A Nyúlcipő- és Divatárú üz­letben Molnár István el­mondta, hogy csak iskolatás­kákat árulnak 1290 forinttól 4400-4500 forintig. A Sirály papírboltban is minden szükséges holmi meg­található. A 10 százalékos vá­sárlási kedvezmény szeptem­ber elejéig tart. Balassagyarmat - A füzet­csomagokat folyamatosan vá­sárolják a szülők, ám a tan­könyvek csak most érkeztek meg a legtöbb iskolába. Az árak a várakozásokkal ellen­tétben nem szöktek az égig. A Dózsa György úti Viging pa­pírüzletben bőséges a válasz­ték. Az első osztályosok fü­zetcsomagja 316 forintba ke­rül, legdrágább a nyolcadiko­soké. Ok 456 forintért juthat­nak a csomagokhoz. A Rákóczi úton lévő papír­boltban már július elejétől be­vásárolhattak az iskolások. Nem mindennapi akciót hir­dettek az üzlet tulajdonosai: húsz százalékkal olcsóbban adják a füzetcsomagokat. A kisebbeknek még kézimunka- és egyéb tárgyakat is elhelyez­tek az egységcsomagban. Az átlagár: 360 forint. Iskolatáska is akad bőséggel. A legol­csóbb 1100 forintba kerül, míg az igényesebbeket 3 ezer fo­rint körül lehet megvásárolni. A legtöbb helyre csak a na­pokban érkeztek meg a tan­könyvek. Lakatos Tamás, a Szent-Györgyi gimnázium igazgatója elmondta, hogy emelkedtek ugyan az árak, de nem tragikus a helyzet. Átlag­ban egy gyermek tankönyvei ötezer forintba kerülnek. Még az is előfordult az idén, ami korábban talán soha, hogy a földrajzatlasz száz forinttal ol­csóbb, mint tavaly. Függöny helyett szünet: a megyei főügyészségen az Almási-ügy Miért halt meg egy ember ? (Folytatás az 1. oldalról) K. Gyula szemlét tart a helyszí­nen, fél nyolckor pedig egy má­sik bűnügyi ügyeletes, Sz. György és egy közrendvédelmi járőr, D. Tibor, házkutatást a pásztói L. József lakásán. Kilenc óra körül a négy rendőr a kocsmatulajdonos A. Józseffel és egy másik közrend- védelmi járőrrel, S. Gyulával együtt megérkezik Almási házá­hoz. Bemennek, körülnéznek, de alakszerű házkutatást vagy más nyomozati cselekményt nem vé­geznek. Végeznek helyette mást: a vizsgálatok szerint a férfit több­ször és többen megütik, megrúg­ják. (A pontos tényállást majd a bíróság állapítja meg.) Negyedóra múlva a látogatók távoznak a lakásból, példájukat később követi Almási is, ő két­szer megy el otthonról. Délután három óra körül hazajön, össze­esik az udvaron, ismerősei bese­gítik a lakásba, ahol három és öt óra között meghal. Véralkohol­szintje 2,94 ezrelék - a halál idő­pontjában súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt áll. Újabb szemle, majd boncolás következik - Almási számos külső és belső sérülése közül a legkényesebb a lépvénavérzés. Többen állítják: ha valóban a rendőrök verték meg a férfit, ilyen sérüléssel nem élhetett még hat-hét órán keresztül. Munkához látnak az orvos- szakértők, majd az egymásnak ellentmondó vélemények miatt az ügy az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Igazságügyi Bi­zottsága elé kerül. Az újabb vé­lemény: a lépvénasérülésnél nem zárható ki a kétszakaszos vérzési mechanizmus, ezért az elszenve­dett sérülések és a halált okozó tömeges hasűri vérzés között ok­okozati kapcsolat feltételezhető. A Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal ezt követően le­zárja a K. Gyula rendőr törzs- őrmester és társai ellen halált okozó testi sértés és más bűn- cselekmények miatt indított nyomozást, s a hét elején vala­mennyi gyanúsítottat érintő vádemelési javaslatot küld a Nógrád Megyei Főügyészség­nek. Ám ez csak az első lépés ahhoz, hogy egyszer kiderül­jön: miért és hogyan halt meg tavaly júliusban Almási László? S. J. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom