Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-05 / 156. szám

1996. július 5., péntek Ország - Világ 5. oldal Hírháttér Jön a harmadik forduló? Bevált a papírforma: az orosz elnökválasztás első fordulójában szerény előnyre szert tevő Borisz Jelcin a szerdai második forduló­ban meggyőző fölénnyel utasította maga mögé Gennagyij Zjuga- novot. Am kérdéses, hogy e mögött valóban az orosz demokrácia meggyökerezése húzódik-e, vagy csupán az, hogy a lakosság nagy többségének a jelenlegi államfő testesítette meg a (viszonylagos) stabilitást, ha úgy vesszük, a „kisebbik rosszat". Jelcin 53 százalék körüli eredményével biztosan vette ugyan a választási akadályt, ám egészségi állapota miatt bel- és külhonban egyaránt megindult a találgatás, miként alakul majd az utódlása körüli harc, mekkora előnyt szerzett a rendszer új „erős embere”, Lebegy tábornok. Akadt elemző, aki szerint a küszöbön álló kor­mányalakítással, például a Csernomirgyin miniszterelnök és Le­begy közti viszony elkerülhetetlen tisztázásával voltaképp „harma­dikforduló” indul. Mindez persze nem csökkenti a konkrét tény jelentőségét: azzal, hogy Jelcin megőrizte posztját, esély nyílhat az elmúlt években kezdett, felemás, s persze nagy döccenőkkel, félfordulatokkal vég­rehajtott társadalmi-gazdasági reformok folytatására. Sokan úgy vélik, ezzel a voksolással elhárult a hatalmi visszarendeződés esé­lye, hisz - érvelnek - a kommunista szavazótábor generációs okok­ból sem lehet a maihoz hasonló súlyú a következő választáson. E kombinációk csak akkor érvényesek, ha Jelcin teljes, négyéves cik­lust tölt ki a Kremlben - ám épp ez az a tényező, amelynek megjós­lására nem igen vállalkozik egyetlen szakértő sem. Szondy Gábor Magyar érdek is a reformok folytatása A magyar Külügyminisztérium fontos, történelmi jelentőségű eseménynek tartja, hogy Oroszország - történetében először - demokratikus úton választotta meg államfőjét. Az ország további fejlődése szem­pontjából is kedvező fejle­ménynek tartjuk ezt - mondta Szentiványi Gábor a Ferenczy Europress érdeklődésére. A külügyi szóvivő kifejtette: Magyarországnak az az érdeke, hogy sikeresen folytatódjanak az oroszországi reformok. „A Jelcin-kurzust ismerjük, ezért bízunk abban, hogy valóra vá­lik a piacgazdaság kiépítésé­nek, a demokrácia elmélyítésé­nek deklarált szándéka” - vála­szolta Szentiványi arra a kér­désre, hogy a Külügyminiszté­rium megkönnyebbülten fo­gadta-e az elnökválasztás vég­eredményét. A szóvivő hozzá­tette: Borisz Jelcin új csapata még nem állt föl, ezért az ítélet- alkotással várni kell. Ugyanak­kor reményét fejezte ki, hogy az államfő egészségi állapota lehetővé teszi a megkezdett re­formok végigvitelét. A Külügyminisztérium bízik abban, hogy folytatódik a pár­beszéd Oroszország és az euró­pai szervezetek, intézmények között. „Budapest reméli, hogy a NATO keleti kibővítését me­reven ellenző moszkvai állás­pont - a realitásokat figye­lembe véve - megváltozik. Oroszország, mint fontos euró­pai nagyhatalom, a kontinens biztonsági építményének meg­határozó tényezője lesz” - mondta Szentiványi Gábor. Művészeti világintézet Az Opera és a Költészet Világintézetének megteremtéséről kétna­pos nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön Veronában. Az UNESCO által szervezett tanácskozáson előadást tartott Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. Ukrán állásfoglalás Vereckéről A magyarok őslakosok Kárpátalján, és az ukrán nemzet részét képezik - szögezi le hivatalos állásfoglalásában a kárpátaljai megyei adminisztráció nemzetiségi főosztálya a millecentenári- ummal kapcsolatban. A hivatal elhatárolódik a vereckei em­lékmű tervét kísérő ukrán nacionalista támadásoktól, ugyanak­kor emlékeztet arra, hogy a magyar kisebbség nem kért enge­délyt az építéshez. Kész a lengyel EU-válasz Lengyelország a tervek szerint határidőre eljuttatja Brüsszelbe az európai uniós csatlakozást előkészítő, 23 témakört felölelő kérdőívet. A varsói kormány európai ügyekért felelős külön- megbízottjának tájékoztatása szerint már elkezdődött a válaszok fordítása. A kérdőívek megválaszolása Lengyelországban nem váltott ki vitát. Döntés lakástakarék-pénztárakról, központi bűnüldözési hivatalról Kormány - szemben a (kenyérárral A kormány elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja a kenyérárak elmúlt napokban bejelentett emelését. A föld­művelésügyi és az ipari tárca vezetője ez ügyben tárgyaláso­kat kezd a gyártókkal és a forgalmazókkal, a pénzügyi tárca irányításával pedig fokozott adóellenőrzésekre kerül sor az érintett sütőipari cégeknél. A kabinet tegnapi üléséről tá­jékoztatva Kiss Elemér állam­titkár-szóvivő arról is beszá­molt, hogy a kormány elfo­gadta a lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvénytervezetet. Eszerint havonta kell bizonyos összeget befizetni a takarék- pénztárba, ami után három- százalékos kamat jár. A leg­alább négyéves takarékosko­dással összegyűlt pénzt az állam az éves megtakarítás 30 százalékával, maximum évi 36 000 forinttal kiegészíti. A lakáskölcsön kamata nem ha­ladhatja meg a 10 százalékot. A gyermekek után járó, építkezésre fordítható állami támogatással való visszaélé­sek megelőzése érdekében úgy módosítják a jogszabá­lyokat, hogy vissza kell fizet­nie a támogatást annak, aki a felhúzott épületet 5 éven belül lebontja, eladja, vagy tartási szerződéssel elidegeníti. A panelházak energiataka­rékos felújításának finanszíro­zására rendelkezésre álló ked­vezményes kamatú hitel fo­lyósításának az a feltétele, hogy az adott épületben leg­alább tíz lakás legyen, s a rendbehozatalhoz szükséges pénz 25 százaléka saját for­rásból álljon az érintettek ren­delkezésére. A hitel lakáson­ként 800 ezer forint lehet. A kabinet döntött központi bűnüldözési igazgatóság léte­sítéséről. A korábban tervezett központi nyomozó hivatalt he­lyettesítő igazgatóság az ORFK-n belül, a főkapitány helyettesének vezetésével szeptemberben kezdi meg működését. Takács Mariann Most már bizonyos: tízezer ágyat jövőre leszerelnek Megyénként eltérő leépítés Legalább másfél évtizede, hogy először kapott hangot az egészségügyi rendszer korszerűsítésének igénye. Az ország­gyűlés tegnapelőtti döntése az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és a területi ellátási normatívákról ennek az im­már elodázhatatlan folyamatnak az első nagyobb lépése. Méltatva a törvény elfogadá­sát, Szabó György népjóléti miniszter tegnapi tájékoztató­ján rámutatott: a képviselők arról is határoztak, hogy az év végéig országosan több mint tízezerrel kell csökkenteni a kórházi ágyak számát. Ez azt jelenti, hogy az egészségbizto­sítási pénztár a jelenlegi mint­egy 93 ezer helyett a jövő esz­tendőtől már csak körülbelül 83 ezer kórházi ágy működte­tését finanszírozza. Az intézkedés leginkább Budapestet és Pest megyét érinti, itt ötezernél is nagyobb lesz a csökkentés. Jelentős le­építés várható még Borsod­ban, Veszprém és Somogy megyében, míg az intézkedés egyáltalán nem vonatkozik Fe­jér, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére, ahol ma a szükségesnél kevesebb ágy áll a gyógyítás rendelke­zésére. A hiányt 2000. decem­ber 31-ig kell pótolni. A törvény melléklete me­gyénként és szakmánként ha­tározza meg a szükséges ágy­számot, de hogy melyik in­tézményt milyen mértékben érinti a leépítés, azt a megyei egyeztető fórumok döntik el. A jövőben a fekvőbeteg-el­látásnak a valós igényekhez történő további igazításához nélkülözhetetlen lesz az alap- és járóbeteg-ellátás megerősí­tése, új formák kialakítása. (cs) Új bértáblát dolgoznak ki - kizárólag a pedagógusoknak Általános lesz a középfokú oktatás Nagy léptékű változások feltételeit teremtette meg az Or­szággyűlés a közoktatási törvény módosításával. A nyári szünet előtti utolsó ülés finisében született döntés közelről érinti a családokat és a pedagógusokat. Erről kérdeztük Báthory Zoltánt, a művelődési tárca helyettes államtitkárát, a tartalmi újdonságok egyik fő kimunkálóját. Az 1993. évi törvény megala­pozta az iskola demokratikus fejlődését, de meglehetősen konzervatív álláspontot foglalt el az iskolaszerkezet, a tanter­vek, a vizsgák vagy a tanesz­közök dolgában. A mostani módosítások éppen a korsze­rűsítést, a modernizációt szol­gálják egyebek között a két­szintű érettségivel, vagy a ma­túra kötelező tárgyait érintő változásokkal, s azzal is, hogy a történelem a helyén marad. Régi terv válik valóra azzal, hogy a 18. életév betöltéséig emelkedik a tankötelezettség korhatára, s ezzel általánossá válik a középfokú oktatás. Ez először az 1998. szeptember 1-jén iskolába lépőket érinti. A változtatások másik nagy köre az oktatás finanszírozását befolyásolja. Komoly ered­mény az a törvényi passzus, hogy egy-egy esztendő közok­tatási költségvetése nem lehet kevesebb a két évvel korábbi összes költség 80 százaléká­nál. Ez számításaink szerint országos átlagban a kiadások 63 százalékát fedezi majd, míg a többit az önkormányzatok­nak kell hozzátenniük. A 80 százalék törvényi rögzítése egyfajta biztonságot ad az in­tézményeknek. Újdonság a törvényben, hogy központi előirányzatokat határoz meg több fontos feladat megoldása érdekében. A jövőben az állami támo­gatás 3 százalékát a pedagó­gusok tovább- és átképzésére kell fordítani. Ez 1997-ben várhatóan mintegy 5 milliárd forint lesz. Pedagógiai fejlesz­tésre, illetve megyei közala­pítványokra 2-2 százalék jut. A pedagógusok bérezésé­nek javítása ugyan kívül esik e törvény határain, de ezen a te­rületen is változások érlelőd­nek. Ugyanis a munkaügyi tárcával közösen - várhatóan még az idén - a közalkalma­zottitól több ponton eltérő bér­táblát dolgozunk ki a pedagó­gusok számára - mondta a he­lyettes államtitkár. Deregán Gábor Pénzmegvonás. Töröljék az Egészségbiztosítási Ónkor­mányzat kockázatkezelő kura­tóriumainak működésére szánt előirányzatokat - javasolta az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat és az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár gazdál­kodását vizsgáló parlamenti bi­zottság. Kellő körültekintés nélkül osztottak szét ugyanis évi csaknem kétmilliárd forin­tot, s az odaítélt támogatások 60 százalékának felhasználását egyáltalán nem ellenőrizték. Villavizsgáló bizottság. Összegyűlt a megfelelő számú képviselői aláírás annak a vizs­gálóbizottságnak felállításához, amit a Kisgazdapárt kezdemé­nyezett a Hom-villa ügyében - jelentették be az FKGP tegnapi tájékoztatóján. Az aláírásokat már meg is küldték Gál Zoltán házelnöknek. Sérelmes sorrend. Az Or­szágos Képzési Tanács csütör­töki ülésén a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői egységesen kifogásolták, hogy csak akkor kapták meg a szak­képzési hozzájárulásról szóló törvény tervezetét, amikor a kormány azt már elfogadta. A munkaügyi tárca képviselője viszont azzal érvelt, hogy a ka­binet csupán a munkaanyagot fogadta el, amely az érdek- egyeztetést követően kerül majd a parlament elé. Hiányérzet. Az MDF sajnálat­tal vette tudomásul, hogy a kormány harminchárom tör­vényjavaslattal adós maradt az Országgyűlés szerdán zárult ta­vaszi-nyári ülésszakán - adták hírül tegnap. Azt várják a kor­mánypártoktól, hogy ősztől komolyabban veszik feladatai­kat, és hatékonyabban végzik munkájukat. Bántó hallgatás. A nyilvá­nosság előtt emelt szót az adat­védelmi biztos hivatala az el­len, hogy a Pénzügyminiszté­rium - törvényes tájékoztatási kötelezettségét megsértve - majdnem háromnegyed éve nem válaszol Majtényi László ajánlására. Az ombudsman az annak idején nagy vihart kavart ötöslottó-ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy felül kell vizsgálni a Szerencsejáték Rt.-vei kapcsolatos tulajdonosi és felügyeleti szabályokat. Forráshiány. Még nincs meg a teljes pénzügyi fedezete an­nak a 19,5 százalékos béreme­lésnek, amelyet a kormány és a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának ja­nuárban kötött megállapodása irányzott elő. Eddig - erős szó­rással - csak 11,5 százalékos il­letményemelés valósult meg. Ezt Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára ismerte el tegnap. Kevesebb savas eső Az Egyesült Államok keleti ré­szén tavaly jelentősen csökkent a savas esők mennyisége, hála a még 1990-ben megszavazott „tiszta levegő törvénynek”. Viszonylag hamar bebizo­nyosodott, hogy volt értelme a szigornak: az energiatermelők­nek legkésőbb 1995. január el­sejéig vissza kellett fogniuk üzemeik kén-dioxid-kibocsátá- sát. Ez a vegyület ugyanis maró hatású kénsavvá változtatja a felhők páratartalmát. Több tucat helyen észleltek a vártnál nagyobb mértékű javu­lást. A felmérések szerint a ta­valyi esőkben 13,8 százalékkal kevesebb ként, s 8 százalékkal kevesebb hidrogéniont találtak. Egyszer talán elérkezik az az idő is - remélik a környezetvé­dők, - amikor az ártalmas anyagok mennyisége a minimá­lisra csökken. Túlélők a kórházban. A szerdai dnyiprodzerzsinyszki villamosbaleset 62 sebesültjét a helyi kórházban ápolják. A tragédiának 32 halálos áldozata volt. fotó: feb/reuter Gyorsabb átkelés Már akár 300 ezer forintot is ki lehet vinni Csökkent a hazánkon átutazó vendégmunkás-áradat, s új határátkelők nyíltak. Ennek köszönhetően a tavalyinál kedvezőbb a helyzet a határ- állomásokon - közölték teg­nap a belügyi tárca illetéke­sei, akik az idegenforgalom­mal kapcsolatos rendészeti kérdésekről adtak tájékozta­tást. Krizsán Attila, a Határőrség szóvivője felhívta a figyelmet: a nagy átkelőhelyek zsúfoltsága esetén célszerű a kisebb határ- állomásokat igénybe venni. így például az Ausztriába utazók Hegyeshalom helyett Szentpé- terfánál is kiléphetnek. A keleti határon, főleg a román szárma­zású német állampolgárok be­és kiutazása miatt, elsősorban Gyulánál lehet hosszabb a vá­rakozási idő. Szlovákia felé rendszerint a komáromi átkelő­helyen alakul ki zsúfoltság, aminek az oka a nagy kamion- forgalom. Laczó László, a vám- és pénzügyőrség szóvivője kö­zölte: liberálisabbá váltak a jogszabályok. A legújabb ren­delkezések szerint például már 300 ezer forintot lehet az or­szágból engedély nélkül ki­vinni. A kereskedelmi áru- mennyiség meghatározása az európai normák szerint alakul: az értékhatár a mintegy 190 ezer forintnak megfelelő 1025 ECU. Ennek 10 százalékáig le­het vámmentesen vagy vám- kedvezménnyel árut behozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom