Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-18 / 167. szám
6. oldal Tarjáni Magazin 1996. július 18., csütörtök Szakadék a nemzedékek között A szocialista iparstruktúra következménye azt jelentette, hogy az oktatási rendszer ki volt szolgáltatva az iparstruktúra követelményrendszerének. Ehhez kapcsolódott az egészségügyi és a szociális rendszer. A város iskolarendszere nagyon széles keresztmetszetű. Városi szinten is magas azoknak az aránya, akik 14 éves korukra nem fejezik be az általános iskolát és majdnem egyharma- duk nem rendelkezik középfokú végzettséggel. Ez összefügg azzal, hogy a nagyipar válságát a pesti nagy vállalatok kitelepítésével próbálták megoldani úgy, hogy felszívták a fennmaradó képzetlen munkaerőt. így az iskoláztatási igény alacsony volta tovább öröklődött. Az ipar nagy mennyiségű bejárót foglalkoztatott. Ez azt eredményezte, hogy nagyon hierarchizált volt az iskolarendszer, valamint, privilégiumot jelentett az isko- láztatottság. Egyrészt jól ellátott volt a város középfokú intézményekkel, másrészt viszont ezek az intézmények nagyon hierarchizáltak voltak. Ez ma is látszik, hiszen ugyanabban az iskolában kitermelődik egy vékony elit réteg, egy vékony középréteg és egy széles alacsony képzettségű réteg. Ezen az utóbbin az sem segít, ha az iskola felfelé és lefelé is terjeszkedik, ha nyolcosztályos elit- gimnáziummá válik, vagy éppen a post-secondary képzésben vesz részt. Ez a nagyiparra épülő oktatási rendszer a változásokat úgy élte meg, hogy vagy előre, vagy hátra menekült: felfelé vagy lefelé terjeszkedett. Ez éppen az acélgyári iskolában figyelhető meg: gyorsan megszerezték a munkásőrség épületét, átrendezték a szponzorálási struktúrát. Ehhez hasonlóan a gimnáziumok szakképzést vállalnak, az egészségügyi szakközépiskola felsőfokú képzést vállal, ehhez természetesen egyre több ember, pedagógus kell. Kérdés az, hogy ebben az iskolarendszerben hogyan jelenik meg az underclass. Iskolák támogatása 1990 előtt is létezett underclass, csak be sem jutott az oktatási rendszer középfokára. Ma a demográfiai viszonyok és a finanszírozási feltételek megváltozása után megjelenik ez a réteg az iskolarendszerben. Példa: az elit általános iskola magába olvasztja a fogyatékos és a cigánygyerekeket is, amivel a fejkvótarendszer miatt megnő a bevétele az iskolának, viszont éppen a speciális pedagógiai igényesség - amivel ezeket a gyerekeket szocializálni, felzárkóztatni lehetett volna - veszik el. Ide tartozik még a munkanélküliek képzése is, amit egyre inkább fel fognak vállalni az iskolák anyagi kényszer miatt. A szocialista iskolarendszer vertikális elkülönülése ha fennmarad, akkor létrejön az a paradox helyzet, hogy nem a munkaerőpiaci viszonyok érvényesülnek az oktatási rendszer alakításában, hanem ad hoc jellegű kirakatmegoldásokhoz folyamodnak az iskolák. Túl sok az intézmény Az a felfogás, hogy a demográfiai csökkenés miatt az intézmények száma túl sok, túl sok a pedagógus, le kell építeni a rendszerből, meggátolja az underclass további bejutását a középiskolákba. Azt is gátolja, hogy egységes egészként kezeljék akár városi szinten, de országos szinten is a szakképzés, a munkanélküliség, aszociális és etnikai problémák megoldását. Az előbbi felfogás konfliktusokat szül, az utóbbi viszont megoldásokat. Salgótarjánban is jól látható, hogy az iskolaösszevonás több szinten indított el új konfliktusokat: szakmai szinten, a szülők elégedetlenségét, komoly etnikai konfliktusokat, politikai csatározásokat stb. Mindezek megakadályozzák azt, hogy a fiatalok ütőképes piaci szereplőként kerüljenek ki a munka világába. Növekednek az etnikai konfliktusok. Mindezek mellett az etnikai különbségek is felszínre kerülnek, és szinte prognózist lehet adni arra, hogy egy ilyen intézményi, gazdasági háttérrel növekedik az etnikai konfliktusok száma, és a perifériára került ifjúság fokozza a feszültségeket a városban. E mellett a romák megjelenése a vállalkozói szférában a hagyományos előítéleteket növeli. A kisebbségi önkormányzatok és az ifjúság teljes hermetizá- lása egymástól, a meglévő konfliktusoktól és az azokra adott válaszoktól növeli az etnikai konfliktusok megjelenésének veszélyét. Nem működik a kisebbségi önkormányzat, és nem is érdeke senkinek, hogy működjön, hiszen az csak egy újabb konkurrens lenne a szűkös erőforrásokért, javakért vívott harcban. A válságövezetben erőteljesebb a hagyományos ifjúsági szerveződés szerepe, kisebb a nyilvánosság, homogénebb az elit. A városban nagyon kicsi a szerepe a nyilvánosságnak és a más médiáknak. Az ifjúság érdekei, vagy eltérő értékei nem jelennek meg a nyilvánosságban. A piac és a fogyasztói ipar megjelenése is gyengébb, mint az ország nyugati felében: kevesebb a divatos butik, szórakozóhely, alternatív klub nincs. A más médiák által közvetített mintákhoz kevésbé férhetnek hozzá a helyi fiatalok. A képzetlen réteg átörökítő szerepe nagy, tehát nő a fiatal munkanélküliek száma, míg a képzettebb réteg migrációja egyre erősödik. Az ifjúság helyi szinten mutatóként szolgálhat arra, hogy a helyi társadalom mennyire képes prosperálni. Fontossá válna, hogy artikuláljon az ifjúság. Salgótarjánban egy nagyon szűk politikai csoport vette kézbe az ifjúság intézményrendszerét. A demokráciában a szervezettségi szint alacsony, tehát nem lehet a szervezetekre építeni ifjúságpolitikát. Megyei szinten egy más, de szintén szűk érdekcsoport kezében van az Ifjúsági Tanács. A mostani tizenéves fiatalok, vagy a huszonévesek sem jelennek meg a helyi társadalom szintjén, mert nem fémek bele a kialakult szervezeti struktúrába. Ez növeli a nemzedékek közötti szakadékot. így az ifjúság minden kérdése rejtve marad, mert a problémák besorolódnak egyéb alrendszerekbe: a szociális probléma cigány kisebbségi probléma lesz, a szabadidő eltöltése iskolai, már kialakult szervezeti problémaként jelenik meg. Ahol a polgári hagyományok kevésbé játszanak szerepet nagyobb a nemzedéki elkülönülés. Polgárság az nincs A város életében nem jelenik meg az a szűk polgári réteg, mely tradíciókkal rendelkezik. Ez növeli a nemzedékek közötti szakadékot, nincs kontinuitás a társadalomban. A szervezettség alacsony rátája a vesztes oldalhoz kerülést jelenti, vagyis nincs önálló artikulációja a fiataloknak. Javakhoz, jogokhoz manapság csak akkor lehet jutni, ha a megfelelő szervezethez tartozik a fiatal. Önálló, polgári kezdeményezés nem jut infrastruktúrához, pénzhez stb. Ahol az átalakulás korlátozott, ott az ifjúság érdekképviselete is az. Ezt támasztja alá a helyi kulturális intézményrendszer összeomlása is, aminek helyébe nem lépett sem gazdasági vállalkozás, sem a civil szféra. (Részlet) Mi lesz veled emberke? Előbb-utóbb fel fogsz nőni ! 1996. július 18., csütörtök Tarjáni Magazin 3. oldal (Folytatás a 2.oldalról) viselkedést, szokásbéli sőt ideg- rendszeri stabilitást. Mindezért a gazda a felelős, hiszen a kutyája számára ő jelenti a falkavezért, a követendő modellt.” Nem tudom, hogy Marcsó véleményét mennyien osztják, s valójában hányán hibáztatják a gazdiknak kiszolgáltatott ebeket, amelyeket ha netán megunnak vagy kiderül, hogy a gondozása áldozatokkal jár, egyszerűen kiteszik a gépkocsiból. S ez a jobbik eset, mert embertelenebb megoldást is alkalmaznak. Egyebek között erről szól Ozs- várt Barnabás salgótarjáni kutyatenyésztő levele: „Nem szabad pánikot kelteni a kutyákkal kapcsolatban. Olyan barbár cselekedetekkel is kell foglalkozni, amelyek a közelmúltban történtek a Pécskő oldalban lévő telkeken. Három fiatal bement az egyik telekre, ahol láncra volt kötve egy hűséges őr-eb. Mivel nem tudott védekezni a lánc miatt, szétverték a fejét. Egy kertes ház tulajdonosa nemrégiben eltulajdonított az utcán egy barátságos szuka kutyát. Két hétig tartotta a telkén, s a kutya ezalatt megszerette. Számára azonban valami miatt feleslegessé vált a jószág, s ezért kivitte az erdő szélére ahol agyonütötte.” Hivatalos iszonyat ? Az idézett kutyatartók felfogása megegyezik a nevelés alapvető fontosságában. Azzal is egyetértenek, hogy a kutyatartás kellő szabályozására is szükség van. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az érintett hivatalnok iszonyodik a kutyától. Nemcsak Marcsó és Ozsvárt szerint, de sok, kutyával nem rendelkező személy véleménye szerint is elkerülhető lenne a kutyák miatti feszültség, harag, háború, ha az ebtartók maradéktalanul betartanák az erre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Ez ugyanis kielégítő szabályozást nyújt ahhoz, hogy a két tábor békében éljen, s a kutya se húzza a rövidebbet. A város állattartási rendelete egyetlen kutyatartótól sem követel lehetetlent, s nemcsak az emberek érdekét szolgálja, hanem a jószágét is.-Ha valaki betartja azt, hogy egy ingatlanon belül két darab eb és három hónapos korig azok szaporulata tartható, ha ebtenyészetet nem tart fenn engedély nélkül, s ha a tulajdonos úgy tartja az ebet, hogy a környezetének testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, a kutyának gondos gazdája, akkor nem lehet összeütközése a hatóságokkal - magyarázza Tulipán Miklós. Z. Gábor Salgótarján központjában lakik és nemrégiben felháborodva mondta el a szerkesztőségben, hogy nem egy, nem kettő, de sokkal több kutyatulajdonos póráz nélkül futtatja reggelente, vagy esténként kisebb és nagyobb, esetenként borjúnyi ebecskéjét a Fő téren, a parkban, vagy a játszótereken. Véleménye szerint egyesek státuszszimbólumnak tartják kutyájukat, vagy gyerek helyett tartják, s a gépkocsi hátsó ülését vele foglaltatják el. Nagyon hibáztatja az önkormányzatot és a közterület felügyeletet, amiért nem szereznek érvényt az állattartásra vonatkozó rendeletnek, s nem tiltják ki a kutyákat ezekről a közterületekről. Azt mondja, hogy vigyék ki a kutyákat az erre kijelölt területekre. Földesi László, az önkormányzat közterületi felügyeletének vezetője csóválja a fejét, amikor őt kérdezem. Párosán szép a - kutya - élet is- Nem könnyű a helyzet — mondja. - A kutyatartóknak nem tilthatjuk meg, hogy a közterületre vigyék a kutyákat. Azt viszont előírja az állattartási rendelet, hogy csak pórázon vezethetik a kutyát, sőt, ha az eb harapós, vagy támadó természetű akkor kötelesek szájkosarat is tenni rá. A munkatársaimmal rendszeresen ellenőrizzük az előírások betartását,s nem egy esetben találkozunk olyanokkal, akik nem így cselekszenek. Tekintettel arra, hogy az emberek nem ismerik még kellőképpen az állattartási rendelet előírásait egyelőre a felvilágosítást, a figyelmeztetést tartjuk feladatunknak. Ha azt tapasztaljuk, hogy az eset ismétlődik, kénytelenek vagyunk a szabálysértés ellen fellépni. Sokkal kisebb lenne az emberek közti feszültség, ha a kutyatartók nem kényszerülnének a közterületre, a parkokba, hanem kutyafuttatók, kutyaillemhelyek állnának rendelkezésükre. Az állattartási rendelet szerint a város polgármestere az ebtartók kérésére kijelölhet ilyen területet.- Igaz, ez a lehetőség fennáll - vélekedik Tulipán Miklós. - Salgótarjánban azonban nem egy, hanem legalább három-négy ilyen kijelölt területre lenne szükség a városrészek tagoltsága miatt. A döntésnek azonban jelentős az anyagi vonzata. Kutyafuttató kellene Egy ismerősöm - nem kutyatartó - felvetette, hogy legalább a városközponti kutyások számára jó lenne esetleg a Pécskő utca végén lévő még szabad területen kijelölni ilyen kutyafuttatót. S nem lenne szentségtörés, ha a megvalósításához hozzájárulnának maguk az ebtartók is. Ha másként nem, akkor a két kezük munkájával. Példa már van erre a városban, mégpedig a Salgó úton, a Kohász Művelődési Központ fölötti területen. Az egykori acélgyári szabadidő parkot alakították át a németjuhász kutyások, akik hetenként rendszeresen ide viszik jószágaikat iskolázni. Többször hallottam már azt is, hogy Salgótarjánban vannak személyek, akik előszeretettel nevelnek támadó természetű kutyákat és harcolni tanítják őket. Emlegetik a Damjanich utca végét, a Vásárteret, a Gorkijt, Besz- terce-lakótelepet, ahol előfordulnak ilyen kutyák. Ezek gazdái azonban nem szívesen fedik fel magukat. Ezen nem is csodálkozom, mert a hírek szerint a leggyakrabban nem a társadalom elitjéből kerülnek ki ezeknek a kutyáknak a tulajdonosai. Meglepődtem, amikor nemrégiben egy szimpatikus salgótarjáni fiatalember keresett fel. Kiss Attila stafforshire bulterrierek tulajdonosa, s ez azt jelenti, hogy olyan támadó természetű kutyák vannak a birtokában, amelyek a legnagyobb feszültségeket okozzák. Készséggel vállalta a beszélgetést.- Engem nagyon érdekelnek a kutyák. Ezért jártam a kutya-világkiállításon is. Jelenleg van egy másfél éves és egy hét hónapos stafforshire bulterrierem. Korábban is voltak kutyáim, de most azt szeretném tudni, hogy ez a fajta hogyan viselkedik, miként nevelhető. Fontosnak tartom, hogy a kutya származása nyomon követhető, egyenes származású legyen. Nem szeretem azokat a beképzelt embereket, akik a selejt kutyáikkal riogatják a gyerekeket és a felnőtteket. A megyei rendőr-főkapitányságon Benkőné dr. Kincses Csilla, igazgatásrendészeti osztályvezető elmondta, hogy a megyében nem történt még feljelentés harci kutya ügyben. Ok is csak hallanak kósza híreket, ámde ezzel kapcsolatos bűncselekményről a rendőrségnek nincs tudomása. Marcsó azt reméli, hogy a harci kutya kérdés múló divathullám. Szerinte elgondolkoztató, hogy milyen lehet az az ember a saját gyerekével, feleségével szemben, aki úgy gondoskodik egy kutya felneveléséről, hogy egy másik hasonló állatot megöljön. S ha gyengébb lesz a másiknál, akkor elpusztuljon, mert az ember tudja, hogy ez is megtörténhet. Az ilyen embernek ha nem lenne kutyája, akkor valami más eszközzel, de megtalálná annak a vágyának a kielégülését, amit most a kutyája jelent számára. A környezete számára ez sem lenne megnyugtatóbb. Ebek mint eszközök Sokan felvetik a sajtó, a tömegkommunikáció felelősségét is, a harci kutya és a támadó természetű kutya ügyek szenzációt keltő publikálása miatt. Ugyanis a kutya támadását mindig kiváltja valami. Nemcsak a gyerekek incselkedése lehet az, hanem a „vétlen” ember magatartása is, csak ő nem veszi észre. Lehet egy rossz mozdulat, az arcra írt utálat, félelem. Könnyen megtörténik a baj. Pedig valójában nincs probléma, hiszen a kutya csak eszköz a gazda kezében, csak leképezi, mutatja amit a körülötte élő emberek ráruháztak. Pádár András
