Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-18 / 167. szám
4. oldal Tarjáéi Magazin 1996. július 18., csütörtök Fiatalok válságövezetben - Mit határoz a közgyűlés? - Ifjúsági tanácsnok a problémák kezeléséről Szorítóban Tarján jövő nemzedéke Legalább egy tucat érv szól amellett, hogy Salgótarján Megyei Jogú Városnak új alapokra kell helyeznie gyermek- és ifjúsági munkáját. Néhány ezek közül: hiányzik a gyermekek jogairól szóló törvény. A munkanélküliek között jelentős arányt képviselnek a pályakezdők. Olajozottabbá szükséges tenni a legsürgetőbb gondokat közvetítő csatornák működtetését, a problémák további hatványozódásának megállítása érdekében ellensúlyozni kell a családok hátrányait. Kemény István már régen megmondta Nem kell tanulatlan munkaerő A munkanélküliség valódi problémája a tartós munka- nélküliség, ennek fő oka a tanulatlan munkaerő újratermelése. Kemény István hatvanas években végzett kutatásaiban írta: „Nálunk már húsz évvel ezelőtt előre lehetett látni, hogy folyamatosan újratermeljük a tanulatlan munkaerőt, melyre a munkaadó azt mondja: én ezzel semmit sem tudok csinálni.” Az Oktatáskutató Intézet Salgótarján társadalmi életét, valamint kiemelten az ifjúságot célzó elemzése egyebek között a következőket állapította meg: A képzetlen réteg átörökítő szerepe nagy, tehát nő a fiatal munkanélküliek aránya, míg a képzettebb réteg elvándorlása egyre erősödik. A városban egy nagyon szűk, politikai csoport vette kézbe az ifjúság intézményrendszerét, megyei szinten egy más, de szintén szűk érdek- csoport kezében van az ifjúsági tanács. A fiatalok nem jelennek meg a helyi társadalom szintjén, mert nem férnek bele a kialakult szervezeti rendszerbe. Ez növeli a nemzedékek közötti szakadékot, s így az ifjúság minden kérdése rejtve marad. A közgyűlés ősszel tesz eleget a kihívásszerű feladatának. Az alapozás erőteljes, s részben már megtörtént. - Beszélgetőpartnerünk Domonkos Tamás, a salgótarjáni önkormányzat ifjúsági tanácsnoka, aki vázlatosan szólt az általános helyzetről, s az ezen a fronton kifejtett eddigi önkormányzati, illetve szervezeti szinten tett lépésekről.- Sajnos, nem született még meg a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény, hiányoznak az általános keretek, kivéve a módosított önkormányzati törvény azon cikkelyét, mely szerint az ifjúsággal foglalkozni kell. A folyamatot jól érzékelteti, hogy az előző kormányzati időszakban nagyságrendekkel kevesebbet költöttek ifjúságpolitikai feladatokra, mint korábban. A helyzet ’95-től változott: emelkedtek a pénzek. 1994-hez képest 1996-ra nyolcszorosára nőtt az ilyen feladatokra fordítható összeg. A helyzet, illetve a tendencia hasonló a városban is, az összegek nyilván kisebbek. S ami ennél nem kevésbé fontos: a közös felelősségen alapuló gondolkodás vált jellemzővé, s ennek jegyében indult meg a civil szférával való együttműködés.- A majdani közgyűlési döntést készítette elő a már befejeződött ifjúságkutatás. Milyen mélységeket érintett ez, s ténylegesen mely célok érdekében történt?- Meghatározó az ifjúságnak a helyi társadalomban betöltött szerepe, más szóval a civil társadalom és az önkormányzat kapcsolata. Ezért fontos, hogy problémaérzékeny és megoldást felmutató munkaterv készüljön. Szeretnénk, ha biztatóbb lenne a fiatalok jövőképe, stabilizálódna a korosztály értékrendje. Ennek érdekében végzett szociológiai vizsgálatot az ifjúságnak a helyi társadalomban betöltött szerepéről Salgótarjánban az Oktatáskutató Intézet.-Mit mutatnak a felmérés részletei? Hogyan összegezhető az elemzés?- Kétszázötven középiskolás, illetve 13-14 éves fiatal életstratégiáit, értékeit és az érdekérvényesítés lehetőségeit térképezte fel a felmérés, mely a szülői, családi háttértől, az iskolai elvárásokig, a szabadidős tevékenységekig számos körülményre kitért. Eredményei rámutatnak például arra, hogy húszéves kor körül már előtérbe kerül a pénzszerzés. Ugyanakkor a bizonytalansági tényezők, az állástalansággal járó gondok miatt a családalapítás időpontja kitolódik. A hátrányos helyzetű fiatal gyakran elszigetelődik, s ez csak fokozza a bizonytalanságérzetét. Összességében azt mondanám, hogy az elmúlt időszak társadalmi változásainak nagyban érintettje a korosztály, érdekében nekünk azokkal kell szövetkezni, akik igazán tenni akarnak érte valamit.-A lecke alapos, kérdés, milyen módon akarja kezelni a problémákat az önkormányzat?- Bármilyen lépéseket is teszünk, a gondok árnyalt közelítéséhez szükséges, hogy minél szélesebb réteggel legyünk kapcsolatban. Ezt segítendő a Salgótarjáni Ifjúsági Tanács, mint civil szerveződés (SÍT), információs csatornát képez a fiatalok és az önkormányzat között. A Salgótarjáni Ifjúsági Információs Iroda (SITI) hasznos szolgáltatásain kívül szintén részt vesz, illetve vett kutatásokban, felmérésekben. Külön figyelmet érdemel a szenvedélybetegek gyógyulását szolgáló programja. A meglévő feltételrendszert úgy az oktatásban, mint a szociális területen teljes mértékig ki kell használni. Ezeket a célokat szolgálják a pályázataink, az iskolai felzárkóztatás, a tehetséggondozás. A szociálpolitikában nagy hangsúlyt kap a kisjövedelmű családok támogatása a tanulók kedvezményes étkeztetésével.-Az egyik legégetőbb probléma a lakáshoz jutás. Mit lehet tenni ezen a fronton?- Az áldatlan állapotokat enyhítené a lakásmobilitás feltételeinek megteremtése. Nevezetesen: az egy-két személyre szűkült család kívánsága szerint lakáscsere révén kevesebb négyzet- méteren lakhasson, és fordítva: a három-négy gyerekeseknek kényelmesebb otthona lehessen. Az életkezdés, pályakezdés rásegítéséhez támogatásokat szeretnénk továbbra is nyerni.- Az önkormányzat, ifjúsági munkájában, külön hangsúlyt helyez az érdekegyeztetésre, érdekérvényesítésre. Elegendő-e ehhez az eddig kiépült csatornák működése?-Továbbiak kiépítését tartjuk kívánatosnak, de mindenképpen említést érdemel, hogy a közvetítésre, véleménycserére: a gyermek- és ifjúságvédelmi érdekegyeztető tanács, a múlt év tavaszán megalakult Salgótarjáni Ifjúsági Tanács is lehetőséget teremt. Az ifjúsági tanács feladata olyan koordináló szerep betöltése, ami egyaránt előmozdítja a már meglévő ifjúsági közösségek tevékenységét, újak létrejöttét, a közös érdeklődés, érdekérvényesítését. Nyitott minden helyi szervezet előtt és pártoló tagként is befogad minden olyan, tevékenységében a korosztály életéhez kapcsolódó gazdálkodó szervezetet, intézményt, mely elősegíti törekvéseit.-Mit tervez a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a városvezetés?- Ezen a területen is végig kell gondolnia az önkormányzatnak, hogyan tud nehéz működési körülményei ellenére olyan klímát teremteni, amely megfelel a városban élő fiatalok igényeinek., Ahol ez a korosztály is alakítójává tud válni az önkormányzat helyi politikájának, valamennyi döntésében megjelenik ennek a rétegnek a véleménye. Az ifjúsági érdekegyeztető tanács például tovább fejlesztheti az ifjúsági szervezeteknek, egyesületeknek nyújtott központi és helyi támogatásokhoz jutást.-Stabil háttér- intézmények kellenek az ifjúsági munkához. Ezért szeretnénk bővíteni az önkormányzati intézményként működő SITI tevékenységét. Elképzelésünk szerint a jövőben ifjúsági centrumként látná el eddigi és az ezekre épülő új szolgáltatásait, szabadidős és kulturális, illetve a bűnmegelőzést célzó programok szervezését. Hasznosnak tartanánk a munkaügyi központ álláskereső klubjával való együttműködését, (mj.) Domonkos Tamás 1996. július 18., csütörtök Tarjáni Magazin 5. oldal Mjért kábítja magát a gyerek? - Drogpróba a részegségig Eleteket nyomorító tévedések Ma a szülők számára az egyik legszorongatóbb kérdés az: vajon megbeszélné-e velük a gyerek, ha kábítószerrel kínálnák? Pszichológusok szerint az igazi gond a szorongás, vagyis az, hogy rés tátong a pajzson, a gyerek-szülő kapcsolat felszínes. A kérdést mégis napirenden kell tartani: a kamaszoknál észlelt gyanús jel - tág pupilla, szokatlan alu- székonyság, zárkózottság, egyéb váratlan viselkedésváltozás - a piros lámpa. Nagyon fontos a gyerek, a tizenéves fiatal közeledésének felismerése, s az hogy a felnőtt nyitott, fogadókész legyen a mondó- kájára. Vigyázat! A számára valami fontosról beszélni akaró tinédzser előbb puhatolózik: látszólag érdektelen dolgot hoz szóba. Ha az „elfoglalt” szülő ekkor elhessegeti, egyre ritkábban próbálkozik, majd teljesen el is hagyja ezt. Más személyek, dolgok felé nyit, ezért veszélyes talajra sodródhat. Mindezt igazolja azoknak a 11-13 éves, dohányzó, nem ritkán italozó taijáni fiataloknak az esete, akik - önkéntes alapon - részt vettek egy a drogfogyasztást is vizsgáló felmérésben. Szokásaikról a kérdőíveken az alábbi kérdések, illetve válaszok olvashatóak:- Fogyasztottál már alkoholt?- Igen, nem is egyszer.- Leginkább mit, sört, bort vagy töményét?- Boros kólát.- Voltál már részeg?-Nem, de tudom, milyen az. Az apám gyakran iszik.- Szerinted miért kezd el egy gyerek kábítózni?- Nem tudom.- Mit gondolsz, miért kezdenek el dohányozni az emberek?-Azt mondják, segít, ha ideges valaki, de van olyan is, akit a barátja beszél rá az elsőre.- Te fogsz cigizni?- Azt hiszem, igen. Salgótarjánban az általános iskolások négy, a középiskolások huszonkét százaléka rendszeresen dohányzik. A fiatalok alkoholfogyasztásában megyénk az elsők között van, s a tizennégy éven aluliak egy-két, az efölöttiek három százaléka már átesett a kábítószer tűzkeresztségen. A megyei tisztiorvosi intézet múlt évi, tizennégy-tizenkilenc éves korosztályt érintő szondájának is riasztóak az eredményei: A fiatalok kilencvennyolc százaléka tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, ennek ellenére jelentős hányad hódol ennek a szenvedélynek. A drogokat a fiatalok tíz százaléka kipróbálta már, rendszeres kábítószerező a gimnazisták 0,6, a szakmunkások több, mint egy százaléka. A megkérdezettek közül a szakmunkástanulók kétszer annyian élnek szexuális életet mindenfajta védekezés nélkül, mint a gimnazisták. A nemi betegségekről alig tudnak valamit. Az AIDS-ről a szakmunkástanulók 72, a gimnazisták 12 százaléka rossz választ adott. Az ANTSZ egészségvédői pályázati nyeremény felhasználásával külön iskolai programot indítottak Salgótarjánban a káros szenvedélyek visszaszorítására, s ahol még nem késő, a megelőzésre. Tapasztalatok szerint a tanulók, sőt a szülők is együttműködésre készek ebben, ezért a programot továbbfejlesztik, s kiterjesztik. (M.J.) Az átalakulás legnagyobb vesztese a kulturális élet Válság minden fronton Dr. Gábor Kálmán szociológus vezetésével Salgótarján ifjúságát szociológiai felmérésnek vetette alá a közelmúltban az Oktatáskutató Intézet. A vizsgálat egyik fontos következtetése, hogy ahol az állami szocialista nagyipar kiépült, ott mélyebben és szemmel láthatóbban jelennek meg az egész országot érintő válságok. Ezeken a területeken az ifjúságot érintő intézmények válsága is áthatóbb. A szülők munkanélkülisége miatt a a család válsága is erőteljes, s összekapcsolódik az iskola válságával, mely a jobb helyzetű fiatalokat kevésbé, a hátrányos helyzetben lévőket fokozottan érinti. Mindez kifejezésre jut a kulturális szféra, azonban - miután a piacon kinőtt burzsoá ré-i teg itt lassabban bontakozik ki -. a kultúra válságát nem lehet, megoldani piaci alapokon. S erre irányuló törekvést nem is láttunk Salgótarjánban. A válságok a polgárosodottabb településeken kevésbé élesen jelentkeznek a piac enyhítő szerepe miatt. Ez a különbség többek között abban is megmutatkozik, hogy a válságövezetben a fiatalság aktivitása gyengébb. Mindezeket tetézi, hogy a nyilvánosság fejletlensége miatt a városban kevésbé kap hangot a helyi társadalom szintjén az ifjúság. Az érdekérvényesítési lehetősége szűkebb, inkább csak egy Fiatalok a főtéren - Nyáron mindenki ráér kulturális intézményrendszer összeomlásában. Az iskola nem képes ellensúlyozni a családi válságot, sőt, erősíti a különbségeket. Az átalakulás legnagyobb vesztese a szervezetre orientált. A meglévő < ifjúsági szervezet monopolhely-« zetbe kerülhet, ami azt eredményezheti, hogy más érdekcsoportok, háttérbe szorulhatnak. (A téma folytatása a 6. oldalon) „ Koldulás lesz a kenyéradójuk? Tizenhat év körüli, sebhelyes arcú fiú jár-kel a tarjáni Centrum Áruház előtt. Ki-ki- szemel egy idősebb vagy középkorú nőt, férfit, megnyújtja lépteit, hogy mintegy mellé sodródhasson, aztán fojtott hangon kéregét: tessék adni egy kis aprót, hogy valami élelmet vehessek. A megszólítottak egy része bambán néz, majd némán tovább megy, mások elnézően vagy zavartan megnyitják pénztárcájukat. A fiatalkorúak koldulása új jelenség a megyeszékhelyen. Egy-két végtagját elvesztett, tolókocsis idős férfin kívül a múlt év tavaszáig nem lehetett látni kéregetőt Tarjánban. Ekkor bukkant fel a „furulyás fiatalember” az Erzsébet tér melletti vasúti aluljáróban. Külseje, öltözéke alapján senki nem nevezte volna koldusnak, s a járókelők inkább megcsodálták, mint megsajnálták, ahogyan lesütött szemmel, elmélyülten zenélt. Tízesek, húszasok csör- rentek a lábánál kiterített zsebkendőn.- Zenét szeretnék tanulni egy pesti iskolában, s az édesanyám pénze kevés ehhez. Munkát nem találok, így azt gondoltam, megpróbálom ezt. Néhány nap alatt pár száz forint azért összejön, s az is valami - mondta a fiú, aki kitart e bizonytalan pénzszerzés mellett, s a nevét eltitkolta. A városnak ezen a pontján bukkant fel egy hónapja két tizenkét év körüli ifjú. Ők is egy kis apróért folyamodtak a nénikhez, bácsikhoz, s még a kíváncsi kérdésekre is felelgettek ilyenformán:- Apu, anyu otthon van. Munkanélküli. Nincs pénzünk.- Nem is lesz, ha otthon várja a sült galambot! - vetette oda a fiúknak egy tömött kosarat cipelő falusi asszony. Megoszlik a vélemény a modem koldulásról: a furulyás fiú közvetett módszerét jobban elnézik, elfogadják, mint a „molesztáló szólítgatókat.” — Megint a szemlélettel van baj, mert sokan elmehetnének itt kéregetni.... A kispénzűek a rövid távra szóló, kényelmes megoldást választják ahelyett, hogy valóban munka, állás után néznének. Erre szoktatja őket a segélyező rendszer. De inkább a kunyerálás, mint a betörés - fogalmazott egy pedagógusnő. (mj.)
