Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-18 / 167. szám
8. oldal Tarjáni Magazin 1996. július 18., csütörtök Általános rendezési terv készül Salgótarján önkormányzata új rendezési tervet készít. Ez a kijelentés a városlakók számára igazából nem sokat mond, hiszen igen sokan nem tudják, hogy ez mit jelent a város életében. Az általános rendezési terv egy település fejlődése, fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű. A terv, megjelenésében, egy önkormányzati rendelet, aminek rajzi mellékletei vannak. Alapvető, kötelező szabályzatokat állapít meg. A műszaki jelleg nélkülözhetetlen, hiszen beépítési vonalak, szabályozási szélességeket, a műszaki infra- -struktúra (víz, gáz, elektromos vezetékek stb.) vonalait, a beépítés lehetőségeit állapítja meg. A rendezési tervből dolgozik az építési hatóság és csak arra adhat építési engedélyt, amit a terv (rendelet) előír. A rendezési tervből dolgozik az önkormányzat, az éves költség- vetésében azokra a feladatokra tervez pénzt, amiket a terv előír. A rendezési tervből dolgozik az önkormányzat, az éves költségvetésében azokra a feladatokra tervez pénzt, amiket a terv előír. A műszaki megjelenés nem jelenti azt, hogy „csak” műszaki dolgokat foglal össze. Igen sok, más tényezőt, igényt is figyelembe vesz. A terv készítése során át kell tekinteni mindazokat a működő rendszereket, amelyek egy város életében meghatározó jelentőségűek. így például: a közlekedési rendszert, utakat, parkolókat, garázsokat, az oktatási rendszert, mi az, amit tenni kell (bezárunk? építünk? átszervezünk?) a kulturális, a sportélet működési mechanizmusát, a szükséges változtatási irányokat, a lakáshelyzetet, az ön- kormányzati bérlakások állapotát, számát, a városi lakosság szociális körülményeit, az egészségügy működésének irányait, a zöldterületek, erdők, a mezőgazdasági területek helyzetét, használati lehetőségeit, a hulladékelhelyezés és feldolgozás kérdéseit, a lerakó helyét. A sor még folytatható lenne. Salgótarjánban a rendezési tervnek jó hagyománya van, hiszen például a városközponti rekonstrukció egy hatvanas években elfogadott koncepció megvalósításával nyerte el a Hild János Emlékérmet. A tervezés bevált, korábbi módszere teljes egészében nem használható. A privatizáció a tulajdonosi szerkezet alapvetően megváltoztatta (gyárak, földek, erdők) és sok esetben még nem ismerjük a tulajdonost. Az üzemek, vállalkozások fejlesztési elképzelései is nehezen alakulnak ki, a tőkehiány pedig a fejlesztés komoly gátja, pedig ez a munkahelyek megőrzése vagy növelése miatt és környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés. Az önkormányzatnak a beruházásokban, fejlesztésekben kisebb szerepe van, mint a rendszerváltozás előtt. Kisebb, de jelentősen befolyásolja a város fejlesztését. Elsősorban az infrastruktúra és a város intézményhálózat tekintetében - mint működtető tulajdonos - van meghatározó feladata. A közgyűlés áprilisi ülésén tárgyalta első olvasatban az általános rendezési terv programjavaslatát. A program fogalmazza meg mindazon alapelveket, amelyek alapján az elfogadásra kerülő terv és rendelet készül. A program - melyet végleges formájában augusztusban tárgyal meg a közgyűlés - a következő alapvető javaslatokat tartalmazza:-A városközpont területét és forgalmát szét kell húzni. Ez kapcsolatos a buszpályaudvarok esetleges cseréjével. Miután erről már volt részletes tájékoztatás, ezt most itt nem részletezem. A városközpont területe meglehetősen kicsi, elsősorban a kereskedelem számára elfoglalt. Itt nagy a forgalom, igen sok embernek ez a célja, ide érkezik, innen indul. A város szerkezetéből adódóan jelentős átmenő forgalommal is terhelt, aminek enyhítése csak a 21. sz. út tehermentesítő szakaszának megépítése után várható. Azonban nem lehetnek illúzióink, az autók száma - és a tartós tendencia - egyre növekedni fog és a rendezési terv sem egy-két éves távlatot ölel át. De a növekvő számú autó a mai városközpontban már nem helyezhető el. Szükséges találni olyan területet, ahol a kereskedelem, szolgáltatás létesítményeit az autó forgalmával (parkolók) együtt el lehet helyezni. Erre a déli területeken van lehetőség. Igaz, ma még nem egy szemet gyönyörködtető környék, de jó lehetőségei vannak.-A déli városrészen a Gorkij- lakótelepen alközpontot kell kialakítani. A Gorkij-városrészen az intézményközpont már részben kialakult. Kereskedelmi létesítmény azonban ide feltétlenül szükséges, erre az üres „felüljáró alatti terület” alkalmas. A lakótelep forgalmát megnyugtatóan rendezheti a körút teljessé tétele, hogy valóban kőrútként legyen használható.- A 21. sz. út nyomvonalát, szabályozási vonalait városrendezési vonatkozásait érvényesíteni kell. Általános elvként kimondja, hogy a város belterületének növelése helyett a belső lakóterületeket kell fejleszteni, rehabilitálni. Számos olyan terület van a városban, ami erősen elhasználódott, leromlott lakásokat, út és közmű nélküli állapotokat konzervált. Dyenek elsősorban a kolóniák. Ezek helyett új lakásokat kell építeni, hiszen a területük alkalmas lakóterületi fel- használásra. Természetesen ezt közművesítésnek kell megelőznie. A program önkormányzati védelme kimondását javasolja jellegzetes városszerkezeti elemekre, pld. a Kassai-sor, Losonci út, Kossuth út és Mártírok útja utcák közötti tömbre, Salgóbánya régi, ikerházas beépítésű területeire. A koncepció új ipari területek kijelölését tartalmazza, ennek helyét a Sámsonházi út nyugati oldala mentén javasolja. A városnak néhány éven belül új hulladéklerakó telepet kell építeni. Az előzetes vizsgálatok erre három területet találtak alkalmasnak, így ez a három terület szerepel a programban. Mindhárom terület az előírt 1000 m-es védőtávolságon kívül, a Szécsényi útról megközelíthető. Pontos helyét - ezeken belül - a további, részletes vizsgálatok fogják eldönteni. E hely nem alkalmas arra, hogy részletes fejtegetéseket ismertessen. Nagy vonalakban a fenti elvek adják a rendezési terv programjának gerincét. A részletes tervezés, a szabályozás pontos meghatározása a program elfogadása után következik. Ennek alakulásáról, dilemmáiról, eldöntendő kérdéseiről lakossági fórumokon fogunk véleményt cserélni. Kenyeres István főépítész július NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1. oldal Szent István Salgótarjánban A Szent István-emlékmű makettje „Legyünk józanok az ünneplésben is” Nagyon fontosnak érzem, hogy az „1100 éves Magyarország” helyi ünneplésében sem a díszes külsőségek talmi csillogása a meghatározó, hanem a felelős gondolkodás nemzeti múltunkról és helyünkről az európai kultúrában. Hogy az „Ezeréves Magyarország” nemzedékének öntudatában mennyi volt az illúzió, a hamis nemzeti romantika és gőg, ma már világosan áll előttünk. Az akkori ünneplés csillogó felszíne alatt rejlő kiáltó ellentmondások és az ismert következmények arra intenek: legyünk józanok az ünneplésben is! A millennium büszke ősmagyar harcosából - Ady után szabadon - rövid idő múltán „eltévedt lovas” lett. Ami felelősségünk és kötelességünk, hogy ezen a századvégen ne ismétlődjék meg a hiba: a hatalmi ábránd, a múltba néző történelmi romantika és a nemzeti illúzió úttévesztő hibája. Ezért tartom fontosnak, hogy a Múzeum Baráti Kör ünnepi rendezvénye tudományos emlékülés és nem zászlós felvonulás. ,A nemzeti önismeretnek megvan a maga belső folytonossága: legfőbb eleme a tények az élmények és a célok korszerű változásaiban is megnyilatkozó történelmi azonosság tudata.” Szegfű Gyula híres kötetében „Mi a magyarban írta ezeket a gondolatokat Ke- resztúry Dezső. Biztos vagyok abban, hogy a történelmi célok, élmények és tények korszerű megfogalmazását így a történelmi azonosságtudat alakítását jól szolgálja ez a rendezvény is. Salgótarjánt az idén 750 éve jegyzik településként és jövőre ünnepeljük várossá nyilvánításának 75. évfordulóját. Erre a két évfordulóra is érvényesek a fentiek: a helyi tények, élmények és célok pontos, korszerű megfogalmazásának követelménye, és ezáltal a városi azonosságtudat építése. Még egy gondolat az 1100 éves évforduló kapcsán. A millennium óta eltelt száz év egészében és elkülöníthető szakaszaiban egyaránt igazolta, hogy a politika csak ideig- óráig sajátíthatja ki napi céljainak a történelmet és a kisajátítás előbbutóbb mindig bumerángként üt vissza. Ezért is fontos, hogy Salgótarjánban is szakmai, történelmi ünneplés folyik a millecentenárium jegyében és őszintén remélem, hogy nem csak ezen ünnepi évforduló kapcsán. (Puszta Béla polgármester gondolatai) Javaslat Szent Istvánemlékmű felállítására A honfoglalás 1100 éves évfordulója tiszteletére javaslom, hogy Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata első magyar királyunk, Szent István emlékére állítson emlékművet. 1996 évben a millecentenárium jegyében Salgótaiján több intézményében, önkormányzatunk támogatásával, különböző rendezvényekre kerül sor, melyekkel történelmünk e nevezetes évfordulójáról megemlékezések történnek. Áz eseményeken túlmenően azonban fontosnak tartom, hogy önkormányzatunk államalapító királyunk történelmi jelentőségű életművének és személyiségének maradandó módon, egy műalkotás felállításával állítson emléket. A mű elkészítésével Bobály Attila szobrászművészt bíztuk meg. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a művész által bemutatott tervek alapján az alkotást elfogadásra ajánlja, s a mű elhelyezését a nyugati városrészben, a Balassi Bálint Könyvtár főbejáratától jobbra eső zöldterületen (a lakóházak és a könyvtár által határolt füves domboldalon tartja legmegfelelőbb helyszínnek. A mű harmonizál a Kálvária-domb, mint háttér eszmei mondanivalójával és esztétikai megjelenésével is.) A műalkotás maga mészkő talapzaton helyezkedik el (méretei 3 x 1,5 x 0,35 m-es.) A kompozíció anyaga vörösréz és bronz. (Méretei: 2,20 m x 5 m.) A műalkotás leírása: egy un. bél- letes (stilizált román) kapuban helyezkedik el Szent István reliefje, kiegészítve angyalok figurájával. A mű kifejezi a pogány István keresztény királlyá történő átváltozását, hangsúlyozva a vívódó, de cselekedeteiben határozott személyiség államalapításban játszott kiemelkedő szerepét. A magazint szerkesztette: Korül Ferenc és Faragó Zoltán ' |Í$ §é j : *. „ 2ä< . , , &i}<% J*
