Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-27 / 149. szám

4. oldal Pásztói Magazin 1996. június 27., csütörtök A pásztói kórház megmaradásáért és a rekonstrukció megvalósí­tásáért rendezett demonstráció, melyet nemrég tartottak a műve­lődés ház előtti téren, a tavalyinál nagyobb érdeklődést váltott ki, nem beszélve a parázs hangulatról. Azóta sem nyugodtak meg a kedélyek a város és vonzáskörzetében lakó állampolgárok sorai­ban annak ellenére, hogy a napi megélhetési gondok tolakodnak előtérbe az emberek jó részének eléggé kilátástalan életében. A hamu alatt továbbra is szuny- nyad a parázs, hangsúlyozták többen. Nem hagyjuk elvenni kórházunkat, mély gyökereket eresztett gondolat hatja át az igen érzékenyen érintett város és von­záskörzetének csaknem negy­venezer állampolgárát. Ez derül ki a most átnyújtott színes, ál­lampolgári vélemény, kritika és követelést egybefogó csokorból. Szégyen és gyalázat- Ezt a kórházat nem az állam építette, hanem a pásztói szegény nép és az Almási gróf. Felesége nevéről kapta a Szent Margit ne­vet. Amíg el nem államosították, addig a pásztói nép tartotta fenn. Most viszont a fenntartására, a rekonstrukcióra nem akar pénzt adni. Pedig kórházunkra olyan szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Szégyen és gyalázat, hogy erre nincs pénz. Ide most el­jöhetett volna az, aki el akarja venni tőlünk, de nem volt kíván­csi véleményünkre. Horn Gyula miniszterelnök is előbb ide jöhe­tett volna, utána Salgótarjánba. Talán mi nem vagyunk ugyan­olyan állampolgárok, mint má­sok. Miért utazzunk Salgótar­jánba, Balassagyarmatra, amikor van egy jó kis egészségügyi in­tézményünk. Mire máshova érünk, meg is halhatunk - mondja nekikeseredetten Csonka Ferencné pásztói kisnyugdíjas, a körülötte állók egyhangú egyet­értése mellett, mondván: kórhá­zunkat nem hagyjuk elvenni, be­zárni.- Szükség van rá, nem vehetik el tőlünk - folytatja SzSllösi Mi- hályné ugyancsak pásztói lakos, majd hozzáfűzi: harminc kilomé­terre akarnak bennünket lök- dösni, ezt nem engedhetjük meg. Sz. Gy-né ugyancsak pásztói nyugdíjas így érvel a kórház mel­lett:- Harmincöt évi munka után tizennégyezer forint nyugdíjat kapok. Ebből alig lehet megélni, nem pedig beteget látogatni Sal­gótarjánban vagy Balassagyar­maton.- Bokor községből jöttem, ahol elég sok az idős, beteg, mert elöregedett a falu. Ezen kívül sok a munkanélküli, az aktív férfiak közül alig dolgozik valaki. A pásztói kórház van hozzám a legközelebb. Jómagam nagyon sokat feküdtem bent, tudom mit jelent a gyors orvosi segítség. Ha netán a kormány meg meri szün­tetni a kórhá­zat, akkor öt­ször meghal­hatok, mire a kijelölt kór­házba érek. Én és a férjem rokkant nyug­díjasok va­gyunk. Ket­tőnk havi nyugdíja har­mincezer fo­rint. Nagyon el vagyok kese­redve. Mi lesz velünk? - vé­lekedik Nagy Gáborné. A vele lévő négyéves Gá­bor pedig anyukája se­gítségével tolmácsolja, hogy ő a pász­tói kórházban született, jók az orvos bá­csik, azért jött ide, hogy megmaradjon a létesítmény. Szükség van rá, nem vehetik el tőlünk, törvényileg jár ­„Kórházunkat nem- Inkább növekedjen, mint be­zárjon - mondja Alapi Ilona. - Fel kellene újítani - teszi hozzá Bíró Barbara. Mindketten a Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gimnázium tanulói. Barbara gyöngyöspatai. Hogy életben maradjon- Nekem két gyermekem van, mindkettőt itt szültem. A na­gyobbik hároméves, főhörgő csaknem mindenki beteges. Nem elvenni kell, hanem jobb feltéte­leket teremteni az egészségügy számára. Ne csak az autópá­lyákra adjanak pénzt, hanem arra, hogy ki tudjuk váltani a szükséges gyógyszereket. A csa­ládban csak a férjem dolgozik, én gyes-en vagyok a kisebbikkel, aki március 21-én született. Az­zal foglalkozzon a kormány, hogy megfékezze az óriási nagy szűkülete van, állandó gyógysze- rezésre van szüksége. Ahhoz hogy életben maradjon, mindig gyors orvosi beavatkozásra van szükség. Ha netán elvennék a kórházat és Tarjánba kellene menni, nem biztos, hogy életben marad. Ki vállalja a felelősséget? Az, aki elvette tőlünk, a gyerme­keinktől a gyors orvosi beavat­kozás lehetőségét? Egyébként a mostani nagy szegénységben és rendszeres áremelkedéseket. Ha így folytatódik tovább, jövőre lehet valami, mert nagyon el vannak keseredve az emberek. Akárhová megyek csak azt hal­lom, milyen szegények vagyunk - adja közre indulatoktól sem mentes gondolatait Lakatosné Miklós Tímea pásztói fiatalasz- szony, majd hozzáfűzi: az embe­reknek nincs miben reményked­niük, a politikusok, a kormány­Dobrovoczky István kérdez - Horn Gyula válaszol Nemrég Salgótarjánban járt Horn Gyula miniszterelnök és találkozott a polgármesterek­kel, köztük dr. Dobrovoczky István pásztói polgármesterrel, aki az alábbi kérdést intézte Horn Gyulához:- Feltételezem, hogy az első szabadon választott parlament és a jelenlegi között van konti­nuitás. Ebből következően kér­dezem, hogy az előző parlament döntése, illetve a döntés végre­hajtása kötelező-e a jelenlegi kormányra?-Lehetséges-e, hogy az Or­szággyűlés elé, olyan kormány­előterjesztés készüljön, amely a már odaítélt támogatást utólago­san megváltoztatja a népjóléti tárca új elképzelései szerint? * Válasz:-A folytonosságot vállalom, és vállalni kell. Igaz, az előző kormány nagy tehertételt ha­gyott hátra. Konkrétan a pásztói kórház sorsát nem ismerem, nem tudom miért kell bezárni. Ha jelentős adósság halmozó­dott föl, úgy lehet, ez a lépés el­kerülhetetlen. Mindenesetre megnézzük, mi az oka a kórház körüli problémáknak - fejezte be válaszát a miniszterelnök. 1996. június 27., csütörtök Pásztói Magazin 5. oldal- az Országgyűlés egyszer már megszavazta engedjük bezárni!” férfiak pedig csak beszélnek, be­szélnek, beszélnek, ahelyett, hogy cselekednének.-Beteg nagyszüleimnek bár­mikor szükségük lehet a kór­házra. Nagyanyám például ágy­hoz van kötve. Sokszor be kellett hozni, hogy gyors orvosi segít­séggel meg lehessen menteni. Ha Tarjánba kell vinni, akármi tör­ténhet vele. Tehát nem bezárni, hanem működtetni kell ezt az egészségügyi intézményt - hang­súlyozza Hirka Krisztián garábi fiatalember. Megbocsáthatatlan bún- Megbocsáthatatlan bűn lenne a kórház bezárása. Jómagam be­teges vagyok, ezért gyakran meg­fordulok a belgyógyászaton. Az orvosok betegszeretők, jó az ellá­tás, figyelmesen törődnek velünk. Tudomásom szerint, ha szűkösen is, de eddig még eleget tett a fel­adatának. Ha leállítják, akkor az épület is tönkre megy. A nagy emberek közül eddig még senkitől sem hallottam, mibe kerül egy be­tegnek a kórházba való bejárás. Én Csécsén lakom. Pásztora és vissza a busz száz forintba kerül. Ha Salgótarjánba kell majd men­nem, akkor legalább ötszázba. Egy családnak pedig ezerötszáz- kétezer forintot kellene áldozni egy salgótarjáni látogatásra. A megszüntetésre áhítozóknak így is kellene tudni számolniuk - véle­kedik Fekete János.- Okvetlen meg kell, hogy ma­radjon. A férjemet éjfélkor hoz­tuk be beutaló nélkül. Szívesen fogadták, s mindent megtettek életben maradásáért - érvel Szál­kái Lászlóné pásztói állampolgár.-Két kislányom itt született, nagyon szeretném, ha nemcsak megmaradna, hanem tovább épülne a kórház, nekünk arra nincs pénzünk, hogy a nagyon drága gyógyszereket kiváltsuk, nemhogy Tarjánba menjünk lá­togatni. Kérdem én az illetéke­sektől, ki garantálja a sürgősségi ellátást? Mi lesz az édesanyám­mal, ha erre lesz szüksége. Mun­kanélküli vagyok havi tizenegye­zer forintot kapok. Azt mondták közgyógyellátásra nincs lehető­ség, a nevelési segélyt, havi öt­ezer forintot is elvonták - méltat­lankodik Baranyi Lászlóné, két­gyermekes édesanya.- A kívánságom egyértelmű - kezdi gondolatainak közreadását Illés István hasznosi állampolgár. - Azért vagyok itt, hogy ne zár­ják be a kórházat, a rekonstrukci­óhoz szükséges pénzt pedig meg kell kapnunk, mert ez jár nekünk, ezt megszavazta az előző ország- gyűlés. Kérdem én a mai fizeté­sek mellett kinek van pénze Tar­jánba, Gyarmatra, Hatvanba utazni beteget látogatni. Aztán egy lábtöréssel, vagy kézsérülés­sel menjünk az előbbi egészség- ügyi intézményekbe? Ráadásul ma már ezer forinttal nem szabad bemenni a gyógyszertárba sem. A kisemberek részére megfizet­hetetlen az orvosság. Nem sza­bad hagynunk, hogy elvegyék kórházunkat. Temetőbe irányítanak- Ki akarnak vinni a temetőbe, ezért akarják bezárni a kórházat? Nemcsak drágább az orvosi ellá­tás, hanem lassúbb is, ha más­hová kényszerítenek bennünket. A környező falvakból 80-100 ki­lométert kell utaztatni a beteget a népjóléti miniszter szerint, hogy orvosi kezekbe jusson - véleke­dik K. I.-né.-venesz­Petídó a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez Mi, Pásztó város és környéké­nek lakói mintegy 40 ezer ember nevében az alábbi petíciót ter­jesztjük a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez:-Kérjük, követeljük, hogy a Népjóléti Minisztérium a pásztói kórház sorsáról kialakított véle­ményében vegye figyelembe az Építéstudományi Egyesület Szakértői Irodája által készített tanulmányt melyben a kórház re­konstrukcióját az eredeti orvos- szakmai programmal teljes mér­tékben összhangban találta.-Kérjük, követeljük, hogy a pásztói kórház ápolási intéz­ménnyé történő leépítésével ne csökkentsék tovább Nógrád me­gye kórházi ágyszámát, mert az már így is jócskán alatta van az egészségügyi kormányzat által szorgalmazott mértéknek.- Követeljük a jogállamiság­ból fakadó törvényességet a te­kintetben, hogy a pásztói kórház­rekonstrukcióra az Országgyűlés által is jóváhagyottan megítélt 1 milliárd 48 millió Ft-ot (20 millió Ft már 1994-ben felhasználást nyert) az egészségügyi tárca ne tartsa vissza, a Kincstár a felfüg­gesztett összeg folyósítását hala­déktalanul kezdje meg.- Követeljük a pásztói kórház rekonstrukciójának azonnali foly­tatását.- Kérjük, követeljük a kiskor- házakat megnyomorító gazdasági intézkedések azonnali megszün­tetését.-Kérjük, követeljük a lakos­ság szociális biztonságát veszé­lyeztető, egészségügyet érintő in­tézkedések azonnali megszünte­tését. E petíciót megerősítette és kéz­jegyével külön ellátta dr. Payer Imre közgazdász, a műszaki tu­dományok kandidátus, az Egye­temi Táncsics Ellenállási Zász­lóalj vezetője, dr. Pusztai Er­zsébet, dr. Farkas Gabriella és Csépe Béla országgyűlési kép­viselők, Kovács Gábor a Nóg­rád Megyei Közgyűlés alel- nöke, dr. Dobrovoczky István Pásztó polgármestere, dr. Eles János a kórház igazgató-főor­vosa, dr. Kövesi Lászlóné az EDDSZ pásztói alapszerveze­tének elnöke, Ottó Berger úr az EGLO UNGARN Bt. ügyveze­tője, Peter Wolff úr az AKO és PSZG Kft. ügyvezetője, Juhász Gábor pásztói lakos, a helyi Munkáspárt képviselője, Ká- dárkuti József a helyi Nemzeti Kör Szervező Bizottságának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom