Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

4. oldal Mozaik 1996. május 20., hétfő Tábort bontottak a Nemzetközi Fiatal Sasok - Nem tudnak barátok nélkül élni Úszómedence a puszta közepén Meglepő kép tárul azok elé, akik a Szécsénke melletti Mia- csapusztára tévednek. A domboldalon lovak, szamarak legelnek. Az alacsonyabb ré­szen jókora épület, hatalmas sátor, úszómedence. Gyerek­zsivajtól hangos a környék. A pólókon felirat: „Tégy a gyűlö­let ellen!” Kérdezem a Szécsénkén élő Sebestyén Tamást, hogy miféle társaság múlatja a napokat a pusztán. -Hát, a Nemzetközi Fiatal Sasok táboroznak - vála­szolja a középkorú úr, s hozzá­teszi: -Jó kis csapatot alkot­nak. A főnökük is jó fej. Ha szól, hogy segíteni kell valamit, azonnal megmozdul a falu. Legutóbb betonoztak a helyszí­nen. De kik is ezek a sasok? A gyermek- és ifjúsági szervezet 1931-ben alakult Brüsszelben. Jelenleg 53 ország tagja a moz­galomnak. Alapkövetelmény, hogy csak demokratikus beren­dezkedésű országban működhet a szervezet. Nem csoda, hogy a szocializmusban nálunk nem szárnyalhattak a sasok. Vezetőjük, a 65. éves Bo- lyóczki János roppant dinami­kus ember. Hazánkban ő alapí­totta meg a szervezetet.- Mikor találkozott először a szervezettel?- Hét éve találkoztam a Svéd Szociáldemokrata Párt keresz­tény elnökével, Ula Johanson- nal, akitől először hallottam a szervezetről. Megragadott a társaság egyszerűsége, nagy- szerűsége.- Aztán nálunk is meghonosí­totta a mozgalmat.- Hosszú és nehéz munka vezetett odáig. Találtam bará­tokat, és 1991. március 19-én száznyolc gyerekkel megala­kítottam a szervezetet.- Mi a hitvallásuk?- Legjobban fedi hitvallá­sunkat egy viking dal négy sora: „Én tudok vitorlázni szél nélkül, tudok evezni evező nél­kül, de barátomtól nem tudok megválni könnyeim nélkül." Ezt szeretnénk beépíteni a hétköz­napokba. Együttműködésünk a barátságra és a szolidaritásra épül.- Képviselnek valamilyen politikai irányvonalat vagy val­lást?- Hát nem óriási politika, amit az előbb említettem?! Kell ennél több? !- Mennyien vannak?- Jelenleg háromezren va­gyunk. Az alapszervezetek tel­jesen autonómok.- De mit csinálnak önök a budapesti központban?- Például szervezzük a nem­zetközi kapcsolatokat. Nagyon fontos, hogy precízen menjenek a dolgok. Csak azt vállaljuk, amit teljesíteni is tudunk. A hozzánk érkező finn vagy nor­vég barátunk nem csalatkozhat, jól kell hogy érezze magát.- Miből tartják el magukat?- Az elmúlt évben egymillió kilencszázötvenezer forint ál­lami támogatást kaptunk.-Ez aligha elég ilyen gyö­nyörű táborok kialakításához, mint a miacsapusztai.-Szerencsére akad jó né­hány olyan vállalkozó, aki fel­ismerte ennek a szervezetnek a jelentőségét. A brüsszeli köz­pontunk tagja az Európa Ta­nácsnak és az Európa Parla­mentnek. Rendszeresen kül­dünk gyerekeket a strasbourgi oktatási központba. A csopor­tokba beválogatjuk az adakozó vállalkozók gyermekeit is. Ez­zel honoráljuk a nagylelkűsé­get. De ennél is nagyobb vonz­erő, hogy a vállalkozók végül is jótékonyságra, a civil társada­lom támogatására költik a. pén­züket.- Hány éves korig lehet tagja valaki a szervezetnek?- Ötéves kortól lehet belépni a sasok közé. És, miután a bará­tomtól nem tudok megválni könnyeim nélkül, a sírig tart.- Mennyit fizetnek a gyere­kek a táborozásért?-Ez a tábor Magyarország legolcsóbb tábora. Egy napra minden szolgáltatásával, főzési lehetőségekkel, edényekkel, vezetékes vízzel, napi kétezer forintért bocsátjuk a csoportok rendelkezésére. Ha jön ötven gyerek, negyven forintot fizet­nek naponta. Ez az elgondolá­sunk abból fakad, hogy ma már egyre több gyerek szorul ki ab­ból a táborozási lehetőségből, amit az előző generációk szinte magától értetődőnek tartottak.- Külföldről is jönnek cso­portok?- Várjuk az európai orszá­gokból a vendégeket. A talál­kozások örökre emlékezetesek.- Nógrádban is működnek alapszervezetek?-Egyelőre csak Szécsénkén alakult csoport.- Terveik?-Itt, Miacsapusztán be kell hoznunk a villanyt. Nem azért, hogy a gyerekek videót nézze­nek, hanem az úszómedence vízforgató berendezéséhez elektromos energiára van szük­ség. Hiszen a százötven forin­tos benzinárral ezt nem lehet működtetni. (ádám) Margaret Holt: Neked szól a dal (30.) f) « öW’Thr' mm v.. L tékwJ tjy Estére szellő támadt. A hőség elviselhetővé enyhült. A szín­házban kör alakban vették kö­rül a színpadot a zsöllyék, a karzatok. A nézőtér zsúfolá­sig megtelt. Rose nem is cso­dálkozott, hiszen erről az elő­adásról országszerte beszél­tek. A lány jól ismerte a dara­bot, és kíváncsian nézegette a díszleteket.-Vajon valósághű lesz a hajótörés? - suttogta. Olyan izgatottan várta az élményt, mint egy gyerek, akit életében először visznek színházba. Az előadás lendületesen kezdődött: óriási hangzavar­ral, viharos szél és zuhogó eső zajával. A kerek épületet vil­lámok cikázása, mennydörgés töltötte be. Aztán felbukkant a merész kormányos, aki furcsa módon nagyon ismerősnek tűnt Rose-nak. Kezében vas­tag hajókötelet tartott, hosszú létráját az első emeleti kar­zathoz támasztotta. A sötétből csillogó, nedves ruhájú tenge­részek kerültek elő. Valaki kétségbeesetten segítségért kiáltott. Shakespeare Vihara, a szerző egyik utolsó szín­műve elkezdődött. Az orvosnő megfeledkezett minden gondjáról, bajáról. Elbűvölte a játék, a nagy va­rázsló szavai, Ariel, a légi szellem, aki a levegőben szállt el fölöttük, és valószí- nűtlenül magas hangon furcsa dallamokat énekelt.- Úgy érzem, mintha én is a mesében élnék - hajolt Warrenhez a lány. Érezte ar­cán a férfi meleg leheletét. Észre sem vette, hogy történt: egyszerre csak Prospéra pa­rancsának engedelmeskedve egymás kezét fogták. Rose megremegett, amikor Warren magához ölelte és megcsó­kolta az arcát éppen akkor, amikor a színpadon a szerel­mesek, Miranda és Ferdinánd egymásra találtak. Mintha csak ők ketten len­nének a világon, úgy viszo­nozta Rose a férfi újabb, szenvedélyes csókját. Átadta magát a pillanat varázsának, az érzékek örömének. A színpadi játék véget ért. A közönség hosszan, kitar­tóan ünnepelt. Rose is vörösre tapsolta a tenyerét. Szeme tágra nyílt, tekintete a mesz- szeségbe révedt.-Minden rendben, Rosie? - Warren hangja most újra olyan volt, mint McDowie doktoré szokott lenni.- Bár soha ne kellene visz- szatémi a valóságba! - sóhaj­totta a lány.- Ugye, csodálatos volt? Gyere, Rose, tartogatok ne­ked még egy meglepetést! - A férfi vigyorogva fordult a kijárat felé. - Hé, kormányos, te hogy kerülsz ide? Rose csodálkozva látta az első és utolsó jelenetben sze­replő tengerészt, aki még mindig viaszos vászon köpe­nyét viselte.-Szia, öregfiú! Hogy tet­szettünk? - kérdezte amaz, és kezet rázott Warrennel. - A mindenit! - kiáltotta, amikor megpillantotta Rose-t. - Ki ez a szépség? Warren nevetett.- Rose, bemutatom az öcsémet, Andrew-t. Ez az első komolyabb szerepe.- Nahát - ámult a lány. Nem is szóltál. Most már ér­tem, miért volt kezdettől fogva olyan ismerős! Nagyon hasonlítanak egymásra. - Rose lelkesen dicsérte az elő­adást. - Tökéletes volt min­den! Nemcsak a színészek já­téka, de a műszaki megoldá­sok is. Például, ahogy Ariel a levegőben lebegett. Egy ideig a darabról be­szélgettek, aztán Andrew a bátyjához fordult.- A papa meg a mama nem értik, miért akarod felcserélni általános orvosi gyakorlatra a klinikai munkát. - Andrew újra elismerő pillantást vetett Rose-ra. - ő az a híres kollé­ganőd, aki azon az osztályon dolgozik, ahová a gólyák vi­szik a gyerekeket? Csak nem miatta akarsz önálló lenni? - kérdezte ártatlan képpel.-Te csak ne találgass, öcsi! Megmondhatod a szülé­inknek: nem rostokolok éve­kig a klinikán, és nem vára­kozom arra, hogy öregsé­gemre megkapjam a hőn áhí­tott főorvosi rangot. Gyakorló orvos leszek, amolyan igazi vidéki doktor bácsi. - Warren az órájára nézett. - Nekünk is jelenésünk van. Vissza kell mennünk a mi kis klinikai színpadunkra. Remélem, nemsokára látjuk egymást. Hívj fel, ha van egy kis időd! Máskülönben csak a karácso­nyi családi összejövetelen ta­lálkozunk.- Igyekszem, Warren. Sze­retném még az ünnepek előtt viszontlátni Rose-t.- Azt elhiszem! - nevetett az orvos. - Sok szerencsét, művészkém!-Hadd adjak egy puszit a szép párnak! - Andrew meg­csókolta Rose és Warren arcát és már el is tűnt. (Folytatjuk)--------->-----------------. : > > j egyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/V. ■ .... Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havon­ta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzá­férhető legyen. Miért kedveli nagyon sok em­ber ezt a befektetési formát? £5* Mert az egyéves futami­dejű értékpapír évi 24%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. E5r Mert a Kamatozó Kincs­tárjegy biztonságát az állam garantálja. O" Mert tőzsdei forgalma­zásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. £3"" Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye­lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befek­tetőknek.) C3’ Mert - mint az alábbi lis­tából kiderül -, sok forgal­mazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/V.) 1996. május 20 - 31-ig je­gyezhető. Kibocsátási árfo­lyam: 1996. május 20-24. között 99,5%, 1996. május 28 - 31. között 100%. A kamatozás kezdő idő­pontja: 1996. június 5. Évi kamata 24%. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. VALAMINT: MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom