Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-20 / 117. szám
1996. május 20., hétfő 5. oldal Körkép A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A horgászokat „lelövik, ugye?” Tisztelt Dr. Szabó József! Tudomásom szerint Ön és az Energol Rt. minden levele megválaszolásra került. Amiért pedig a válaszadásra a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvédjét kértem fel, azért történt, mert a halakhoz és a horgászathoz értek ugyan egy keveset, de a Thermo Color Bt. (tudtommal ma már Kft.) az Energol Rt. és az Ön jogi helyzetének megítélése, valamint az Ön kérdéseinek szakszerű megválaszolása érdekében - egyesületünk vezetőségének teljes egyetértésével - ezt tartottam helyesnek. „Törvényes” fenyegetés A MOHOSZ ügyvédje dr. Gá- bos Kálmán úr tájékoztatta Önt egyesületünk jogállásáról és kérte, jelölje meg a helyet és időpontot az ügy megtárgyalására. Erre a levélre Ön az Energol Rt.-től szerzett vélt jogával élve felszólította horgászegyesületünket, hogy építményeinket lebontva, a területet megtisztítva 30 napon belül adjuk át Önöknek, és a területre ezentúl egyetlen horgász sem lépjen be. Szó szerint idézem a levélből: „Ellenkező esetben a jogos birtokvédelem okán kénytelenek leszünk minden törvényes eszközt igénybe venni jogaink érvényesítésére. Amennyiben viszont az Önök tagságának hibájából, testi sértésre, vagy ennél is súlyosabb testi sérülés bekövetkeztével fenyegető veszélyhelyzet kialakulására kerülne sor, úgy ennek összes jogi következményeit Önöknek kell vállalniuk. Tiltó táblák kihelyezéséről gondoskodunk!" Ki a tulajdonos ? Rossz rágondolni, hogy ha nem tulajdonosként így vélekednek az Energol Rt. tagjai, úgy a tényleges tulajdonjog esetleges megszerzése után a horgászokat „lelövik, ugye?” Gábos Kálmán úr a neki címzett fenyegető hangú levelet egyesületünknek csak a horgászversenyt követő napon küldte el, így sem a levélről, sem annak tartalmáról addig nem szereztem tudomást, ezért én választ nem adhattam. Dr. Szabó úr jogállamra való hivatkozása közben megfeledkezik arról, hogy tulajdonosnak azt kell tekinteni, aki jogát hitelt érdemlően igazolja. Ennek kizárólagos eszköze az ingatlan-nyilvántartás, amely adatai szerint nem Szabó úr megbízója a tulajdonos. Ezért, ameddig e tulajdonjog kérdésében változás nem következik be, nem látom értelmét az Önnel folytatott további levelezésnek. Az Energol Rt. vezérigazgatójához, dr. Csikós József úrhoz írt levelünkben jelzett tárgyalási készségünket továbbra is fenntartjuk. Nem árt, ha az Energol Rt. is tudja, hogy egyesületünk 1950-ben alakult Salgótarjáni Erőmű Horgászegyesület néven és jogszabályban meghatározott sportegyesületként már 46 éve féltve őrzi és gondozza mindhárom tó élővilágát. Kisemberek hobbija Salgótarján természetet és horgászást kedvelő lakosságának nagy része itt nőtt fel, én magam is gyermekfejjel ezen a tóparton fogtam az első horgászbotot a kezembe és az első hal, az első horgászverseny örökre rabjává tett. És, hogy kik az egyesület tagjai? A Salgótarjáni Erőmű volt munkásai, az öblösüveggyár, a tűzhelygyár dolgozói alkotják ma is a tagság nagy részét, de nyitottak vagyunk bárki előtt, aki a horgászatot szereti. Egyesületünk taglétszáma változó, nem egy évben meghaladta a 400 főt. Főbb halaink: a ponty, a dévérkeszeg és a süllő. De nem ritkák a kapitális méretű amurok és busák sem. Pontyállományunknak természetes szaporulata nincs, ezért ezt minden évben telepíteni kell. Kizárólag a horgászok adózott és tb-járulékkal csökkentett jövedelméből megtakarított pénzén veszünk halat. Idén eddig 624 ezer forintért vásároltunk pontyot és amurt. Sajnos Nógrád megye földrajzi adottságai nem teszik lehetővé halászati termelőszövetkezet működését, ezért kénytelenek vagyunk esetenként több száz km-ről szállítani a telepítendő halakat. És, hogy mit fizetünk azért, hogy horgászhassunk? Az államnak halászat-fejlesztési díjat és az állami horgászjegy árát. A MOHOSZ-nak tagdíjat, a volt erőműnek pedig a terület korlátlan használata fejében a környezetvédelmet, a partszakaszok, gátak gondozását és a víz kezelését (szükség esetén vegyszerezését). Egyesületünk horgásztanyáját, amelyet Önök jogtalanul lelakatoltak, a 80-as évek elején építettük az akkori Salgótarjáni Városi Tanács műszaki osztályának és a Salgótarjáni Erőműnek az engedélyével. Békés célú „halenergia” Tavainkban a horgászok pénzén vásárolt több millió forint értékű halvagyon van, amely az utolsó pikkelyig kizárólag egyesületünk tulajdona. E vagyon a terület tulajdonjogának megváltozása után is a horgászokat illeti meg. Tisztelt Dr. Szabó Úr! Örömmel olvastam nyílt levelében, hogy önként eltekint a tervezett (egyébként minden szakmai alapot nélkülöző) haltermelési vállalkozás beindításától. Ezzel máris megakadályozta egy újabb vállalkozás csődbe jutását. Ezek után horgásztársaim nevében kijelenthetem, hogy a magántőke beáramlását horgászbotjainkkal nem fogjuk elijeszteni, és vízbe lógó horgászzsinórjainkkal nem akadályozzuk meg az Energol Rt. több száz millió forint értékű erőművi és gázolaj-forgalmazási beruházásait. Bízom abban, hogy halaink energiája a továbbiakban is békés célokat szolgál. Tisztelettel: Petik Péter Salgótarjáni Erőmű Horgászegyesület ügyvezető elnöke Osztrák tapasztalatok egy környezetvédelmi konferencián Életveszély helyett... (Folytatás az 1. oldalról) Régi szennyeződések azok a régi lerakók és telephelyek, valamint az ezek által szennyezett talajok és talajvíz-testek, amelyek - a kockázatbecslés alapján - az ember egészségére, vagy a környezet számára veszélyt jelentenek.- Hogyan lehet mindezt felszámolni, az új struktúrát veszélytelenül üzemeltetni? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Wilhelm Prohaska, Bées város magisztrátusának osztályvezetője. Redl Walter környezetvédelmi szakértő lapunknak adott nyilatkozata szerint mindez a hulladékgazdálkodás komplex kezelésével érhető el. A befolyó lakossági pénzek, kiegészítve állami támogatással megindíthatják a folyamatot, de nagyon fontos, hogy ezzel párhuzamosan intézkedések történjenek a szemétlerakók terhelésének csökkentésére, a szelektív hulladékgyűjtés és az ipari újrahasznosítás megszervezésére, a lakosság szemléletének alakítására, s nem utolsósorban a jogi keretek kialakítására.- Magyarországon a kormányzási ciklus végére várható a környezetvédelmi törvények, jogszabályok, rendeletek megszületése -mondta el érdeklődésünkre Lippai Lajos ország- gyűlési képviselő, Bocs város polgármestere, a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. Mindez magában foglalja az európai szabványok meghonosítását, egyes normák adaptálását, ám ma a kormányzatnak elsődleges feladata a gazdaság talpra állítása, a gazdasági vérkeringés normalizálása, s a törvénykezéssel párhuzamosan azok betartatásának megszervezése, a közigazgatási reform keretében. Bécs városának szakemberei szerint elképzelhető, hogy magyar régiók összefogása eredményeképpen átadják a rekultiváció terén szerzett tapasztalataikat, ám ehhez fel kell számolni a kistelepülések sokszor ellenőrizetlen szeméthegyeit, korszerű depókat kell kialakítani, s elengedhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. A rekultiváció sem ér véget az erdőtelepítéssel, vagy más hasznosítással, a korábban veszélyes anyagokat tároló területet folyamatosan ellenőrizni kell, amelyre Bécsben egy központi számítógépes figyelő- rendszert alakítottak ki. T. N. L. Kisebbségi jogok - törvényi határokkal Találkoznak a hagyományok A többségi kultúra védelmének nem szabad a kisebbségi kultúra elsorvasztásával járnia. Az előítéletekkel szemben nincs megbízható módszer, önmagában az sem segít, ha a többség jobban megismeri a kisebbség múltját, kultúráját. Erről a kőszegi nemzetközi konferencián esett szó. Elhangzott, hogy a közép-európai régióban érzékelhető a törekvés, hogy az országok nemzetállami mezt öltsenek magukra. De valameny- nyi többnyelvű államban több kulturális hagyomány találkozik. PÁLYÁZATI I II KDETMË1YY A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója (3100 Salgótarján, Mérleg u. 2.) pályázatot hirdet 2 fő ellenőrző főorvosi állásra Az állások a pályázat elbírálásától tölthetők be. Pályázati feltételek:- általános orvosi diploma,- szakorvosi képesítés (társadalomorvos-tan vagy egészségügyi menedzseri képesítés előnyt jelent.) 2 fő ellenőrző főgyógyszerészi állásra Az első állás a pályázat elbírálásától, a második 1996. XII. 01-jétől tölthető be. Pályázati feltételek:- gyógyszerészi diploma,- gyógyszerügyi szervezés és gyógyszerhatástan szakgyógyszerész képesítés előnyt jelent. 2 fő informatikusi állásra A két állás 1996. VII. 01-jétől tölthető be. Pályázati feltételek:- szakirányú állami oklevél és/vagy szervezői diploma a műszaki vagy gazdasági felsőoktatás területéről, illetve programozó matematikusi végzettség,- számítástechnikai és/vagy államigazgatási gyakorlat előnyt jelent. 1 fő társadalombiztosítási végrehajtói állásra Az állás a pályázat elbírálásától tölthető be. Pályázati feltételek:- közép- vagy felsőfokú állami iskolai végzettség,- államigazgatási (végrehajtói) gyakorlat, valamint számítástechnikai kiegészítő végzettség előnyt jelent. 1 fő titkársági ügyintézői állásra Pályázati feltételek:- szakirányú állami közép- vagy felsőfokú végzettség,- számítástechnikai végzettség és alkalmazási (kiemelten szövegszerkesztői) ismeretek,- szervezői érdemi önálló ügyintézési tapasztalat. 1 fő ügyintézői állásra Pályázati feltételek:- közép- vagy felsőfokú munkavédelmi és állami iskolai végzettség,- számítástechnikai végzettség, államigazgatási gyakorlat előnyt jelent. A MEP balassagyarmati kirendeltsége 1 fő ügyintézői állásra Pályázati feltételek:- gazdasági vagy államigazgatási diploma,- számítástechnikai ismeretek,- államigazgatási gyakorlat előnyt jelent. Az ügyintézői állások a pályázat elbírálásától tölthetők be. Általános feltételek: „- magyar állampolgárság, 8- büntetlen előélet. a Pílyízatkoz csiloíindó:- eddigi szakmai tevékenységet is bemutató részletes önéletrajz, oklevelek, képesítési okiratok másolatai,- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány (utólag is csatolható). Bérezés, juttatások: a Ktv. keretein belül megállapodás szerint. A pályázat benyújtási határideje a megjelenéstől számított 15 nap. A pénztár fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására, értesítést írásban csak a sikeres pályázók kapnak. A beküldött pályázati anyagokat bizalmasan kezeljük, írásos kívánságra visszaküldjük. A pályázattal kapcsolatosan felvüágosítást adnak a 32/411-401 telefonszámon. Több idő jut vizsgálatra, a panaszok meghallgatására Újabb körzetek, kevesebb beteg Hamarosan újabb 150-160 körzetben fogadhatják majd a háziorvosok a betegeket, s növelik a gyermekorvosi körzetek számát is. Az ellátás anyagi fedezetét egy korábbi kormány- rendelet módosítása teszi lehetővé. Dr. Illyés Sarolta, a Népjóléti Minisztérium főtanácsosa lapunknak elmondta: az új praxisokra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a helyi önkormányzatok július elsejétől köthetnek szerződéseket. A rendeletmódosítás lényege, hogy a háziorvosi körzetbe tartozók számát mérséklik; 1200-1500 lakosban határozzák meg, s egy-egy gyermekkörzethez is csak átlagosan 600-an tartozhatnak. Ezáltal a nagy vihart kiváltó kórházi ágymegszüntetéssel, illetve átcsoportosítással egyidejűleg javulhat a járóbetegellátás színvonala - mondotta a főtanácsos. Remélhetőleg kevesebben szorulnak majd kórházi ápolásra. Az ambuláns gyógyítás lényegesen olcsóbb a fekvőbeteg-ellátásnál, s ha a terápia ily módon megoldható, az a betegnek is kedvezőbb, hiszen nem kell távol lennie otthonától. A törvénymódosítás céljának megfelelően a jelenlegi, mintegy 7 ezer háziorvosi körzetből minden bizonnyal sokan átigazolnak majd a számukra kedvezőbb, például a lakhelyükhöz közelebbi, vagy kevésbé zsúfolt rendelőbe, illetve rokonszenvesebb orvoshoz. Persze, nemcsak ők járnak jobban, hanem azok is, akik az eddigi körzetükben maradnak, mert több idő jut panaszaik meghallgatására, bajaik gyógyítására is. Jelenleg egy-egy háziorvos betegeinek a száma esetenként eléri az új normatíva többszörösét is. A helyi önkormányzatok joga és kötelessége, hogy a régi Szerződések megújításakor - az orvossal egyetértésben - kedvezőbb körzetek kialakítására törekedjenek. Cs. Benkö Judit Csaknem negyedmilliárdos örökség Lakás, telek, kárpótlási jegy és aranyrög az elhunytak után A tavalyi hagyatéki ügyek tekintélyes hányadának kedvezményezettje a magyar állam volt. Az érvényes jogszabályok szerint az olyan esetben kell örökösnek tekinteni az országot, amikor az elhunyt úgy rendelkezik, hogy bizonyos céllal az államra hagyja vagyonának egy részét vagy értéktárgyait, netán nincsenek jog szerinti örökösei. A múlt esztendőben ebből a forrásból csaknem negyedmil- liárddal gyarapodott a költségvetés, mert az állami tulajdonba került vagyontárgyaik értékesítéséből 240 millió forint folyt be a kasszába. Mint Técsi János, az ügyben illetékes Kincstári Vagyoni Igazgatóság osztályvezetője elmondta, az államra visszaszármaztatott hagyatékok rendkívül sokfélék. Az előző esztendőkhöz hasonlóan a leggyakoribb hagyatéki tétel az ingatlan volt, főként lakás, telek vagy éppen kisebb-na- gyobb termőföldparcella. Sok kárpótlási jegy jutott vissza az állam tulajdonába, de szerepelt a hagyatékok listáján valódi aranyrög éppúgy, mint üdülési jogot biztosító okmány, vagy csak az elhunyt számára értékes vagyontárgy. Az 1995-ös bevételekből 11 *s> millió forint volt az ingóságokból származó összeg, és mintegy 100 millió forint jutott a különféle értékpapírokra. A törvény szerint egyébként a hagyatékokat, hacsak az örökbe hagyó másként nem rendelkezik, minden esetben el kell adni. A tavalyi értékesítésekből több mint kétszer annyi pénzt vett be a kincstár, mint az előző évben. Nem azért, mert többen hagyták vagyonukat az államra, az illetékes hivatalnok úgy véli, a nagyobb bevétel a javak értékesítésével megbízott hivatalos szervek munkáját dicséri. * M á ( * j
