Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09-10 / 59. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. március 9., szombat Biobrikett érték nélkül - Egy nógrádi feltaláló kálváriája Senkinek nem kell az új fűtőanyag ? Mint a bűvös kocka! - kiálthatnánk fel, ha Orosz Ferenc tör­ténetét meghallgatjuk. Az úr ugyanis gyúrt, dagasztott, míg­nem kitalált egy új fűtőanyagot. Ami a vizsgálatok szerint jobb és gazdaságosabb, mint a hagyományos anyagok. A franciák érdeklődnek iránta, a magyarok, mit tagadjuk, a fúlúk botját sem mozdítják rá. Mint ahogy már megesett, például Rubik Ernő bűvös kockájával kapcsolatban. Gyártaná Orosz Ferenc a biobrikettet, csak az a pár milliója nincs meg hozzá. Mindig is tú'zimádó volt. Ne gondoljon senki rosszra, Orosz Ferenc a tűzről tudja, hogy az emberiség egyik legnagyobb ta­lálmánya, s ezért tiszteletben is tartja. Az viszont mindig fúrta az oldalát, hogy mennyibe ke­rül a tűz, aminek energiáját oly sok mindenre hasznosítjuk. Egy alkalom­mal azon mor­fondírozott, hogy miként fűthetne ő olcsóbban, s akkor eszébe ju­tott egy ősi fűtési mód, a tehéntrá­gya. Ezzel vette kezdetét a bio­brikett megszüle­tése. Orosz Ferenc szénport, egyéb adalékokat gyűj­tött össze és kez­detleges módon összegyúrta, majd sajtolta. Rövid száradást követően izgatot­tan várta az eredményt: vajon hogyan ég? A hatás a vártnál jobb lett. Örömmel újságolta el a dolgot néhány ismerősének, akik felkarolták az ötletet és arra buzdították, hogy kísérle­tezzen tovább. Amikor már kellő tapasztala­tai voltak, és a számok is bizo­nyították elképzelésének he­lyességét, 1992-ben találmány­ként jelentette be a biobrikettet. A további munka eredménye­ként három év múlva bejelen­tette a módosított változatot. Ekkor irányult Orosz Fe- rencre a Magyar Feltalálók Egyesületének figyelme. Belé­pett az egyesületbe, ahol kellő biztatásban és segítségben ré­szesítették. Az ő segítségükkel jutott ki 1994-ben két fontos nemzetközi kiállításra. A pári­zsi Concours Lépine Világkiál­lításra, ahol a biobrikett bronz­érmet nyert, s megkapta a fran­cia belügyminiszter különdíját, valamint Brüsszelbe az Eurêka '94 Találmányi Szalonra, ahol ugyancsak bronzérmet nyert a találmány. Mindenki dicséri a biobriket­tet, és jelentős szerepet tulajdo­nít ennek a környezetbarát tüze­lőanyagnak. Hazai gyártásához bőven áll rendelkezésre a szük­séges alapanyag. Bizonyára igény is lenne rá, mert az ener­giahordozók ára magas, és egyre csak emelkedik. Egy tonna biobrikett, amely 3600- 3700 kalóriás, maximum 6 ezer forint, szemben a nem sokkal magasabb fűtőértékű szén 7-14 ezer forintos árával. A számítá­sok azt mutatják, hogy a bio­brikett igen jó égési mutatókkal is rendelkezik. A díjak átvétele óta több mint egy év telt el, de a biobri­kettnek se híre, se hamva. Orosz Ferenc ugyanis hosszú ideig hiába kilincselt, hogy megrendelést, gyártási lehető­séget teremtsen, eddig sikerte­len volt a próbálkozása. Eddig ugyanis csak a vizsgálatokhoz szükséges mennyiséget gyár­totta le saját kezűleg a kistere- nyei téglagyár vezetőjének ba­ráti támogatásával. A téglagyár azonban tég­lát gyárt és nem biobri­kettet. Kel­lene tehát egy kis telep, ahol megkezdőd­hetne a gyár­tás. Ugyanak­kor a biobri­kett piacával sincs minden rendben. Orosz Ferenc örömmel mondta el, hogy sikerült beszélnie a tűzhelygyár vezérigazga­tójával, hogy talán lehetsé­ges a biobri­kett hasznosítása a hagyomá­nyos tűzhelyekben is. A rokkantnyugdíjas férfinak nincs 5 millió forintja a gyártás beindítására. Franciaországból nagyon érdeklődnek a találmá­nya iránt, és unszolják, hogy közölje velük a lényeget, de fél, hogy kisemmizik. Es nem is szeretné elvinni az országból. Most a Genius ’96 Találmá­nyok és Újdonságok Nemzet­közi Kiállítására és Vásárára készül, ami Budapesten lesz március 21-24-én. 24 ország ta­lálmányai között ott lesz a bio­brikett is. Mutatóba, hogy ilye­nünk is van ... Pádár András A milliók nélkül egyelőre csak mutatóba Dr. Tanner Miklós: „Bízom benne, hogy csökken a rendőri pályát elhagyók száma” Erőszakos elkövetők, javuló színvonal Az embereket a megélhetés mellett manapság a közbizton­ság, közvetlen lakóterületük biztonsága érdekli a legjobban. A rendőrkapitányságok értékelték a múlt évi közbiztonsági és bűnügyi helyzetet, amelyről általában elmondható, hogy Nógrádban nem rosszabb a helyzet, mint országos átlagban. Dr. Tanner Miklós salgótar­jáni rendőrkapitány és „csapa­tának” működési területe a legfertőzöttebb a megyében.- Hogyan alakult a bűnözés tavaly Salgótarjánban és von­záskörzetében?- Noha tavaly a korábbi évekhez viszonyítva valame­lyest növekedett a bűnözés a kapitányság területén, orszá­gos viszonylatban a kevésbé fertőzött területek közé tarto­zunk. Tavaly több mint 2600 bűncselekmény vált ismertté, ami 26.5 százalékkal több, mint 1994-ben. A megyében ismertté vált bűncselekmé­nyek 36.1 százalékát a kapi­tányság működési területén követték el. A tapasztalatok szerint, amit megerősítenek a statisztikai adatok is, a városi bűnözés a domináns. Itt 2224, míg a többi településen csupán 398 bűncselekmény vált is­mertté. Színesfém a sláger- Mi jellemző a bűnözés szerkezetére?- Továbbra is legtöbb a va­gyon elleni bűncselekmény. 67 százalék az arányuk, szá­muk pedig 38.4 százalékkal növekedett. Emelkedett a lo­pások, ezen belül a zsebtolvaj­lások, gépkocsilopások száma. A betöréses lopások csaknem 15 százalékkal emelkedtek. A gazdasági helyzetre jellem­zően növekedett a megélhetési bűnözés, jellemzővé vált a színesfémek, a légvezetékek lopása. A sikkasztások és rab­lások száma közel azonosan alakult, mint 1994-ben, míg a csalások száma háromszoro­sára nőtt. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár 76 millió forint, ami vi­szont lényegesen kevesebb, mint korábban. Emellett a leg­nagyobb arányt a közrend el­leni bűncselekmények képe­zik. Elsősorban az okirattal való visszaélés, az okirathami­sítás a sláger, ami összefügg a gépkocsilopások számának növekedésével. A bűncselek­mények elkövetésében nőtt a férfiak részvételi aránya, s ag­gasztó, hogy növekszik a fia­talkorú és a gyermekkorú el­követők száma. „Tervszerű” bűnözés- Durvultak-e az elkövetési módszerek?- Az egyes bűncselekmény­típusoknál az elkövetési mó­dok részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy az elkövetésben fokozódott az erőszak. Elő­térbe került a tervszerű, szer­vezett végrehajtási mód. Mind a személy elleni, mind a va­gyon elleni bűncselekmé­nyekben egyre gyakrabban je­len van az erőszak.- Vannak-e olyan okok, amelyek elősegítik a bűnelkö­vetést?- Számos ilyen ok van. Pél­dául nagyon sokszor szerepet játszik a sértetti közrehatás. Gyakori, hogy a sértett és az elkövető alkalmi ismeretséget kötve együtt italozik, s a tettes az alkoholos befolyásoltságot használja ki. Egyesek figyel­metlenül nagy értékeket hagy­nak gépkocsijukban, jól lát­ható helyen, ami valósággal vonzza a bűnelkövetőket. Nem szólva arról, hogy a tu­lajdonos gyakran nyitott álla­potban, őrizetlenül hagyja a gépkocsiját. S mit lehet mon­dani azokról, akik - noha meg­tehetnék - nem gondoskodnak üzletük, nagy értékeket rejtő lakásuk vagyonvédelmi riasz­tórendszerrel történő ellátásá­ról?- Milyen körülmények segí­tik vagy gátolják munkájukat?- Elsőként említem a rend­őrök alacsony fizetését, hiszen a jövedelmi és szociális viszo­nyok alapvetően meghatároz­zák a rendőri szakma presztí­zsét csakúgy, mint az utánpót­lás lehetőségeit. Bízom benne, hogy az idei bérrendezés javít az állomány helyzetén, s csökken a rendőri pályát elha­gyók száma. Létszámhiá­nyunk jelentősen növelte va­lamennyi szolgálati ág terheit, ami már erőn felüli feladatot jelent a rendőröknek. A szol­gálat ellátását nemcsak a tény­legesen hiányzók nehezítik, hanem a betegállományban, szabadságon lévők, a munka, vagy tanulmányok miatt vezé­nyeltek is. Létszámhiányt fo­kozó tényezőt jelentenek a rendőrségi törvény egyes ren­delkezései is. Ilyen például a nyugállományba vonulás és a rendőrré válás feltételrend­szere. Ugyanúgy, mint tavaly- Mit vár a kapitány az 1996. évtől?- Bízom benne, hogy az ál­lomány 1996-ban törvényes keretek között a várakozások­nak megfelelően látja el fel­adatát. Ez azt jelenti, hogy bűnügyi mutatóink megközelí­tőleg azonosak lesznek a tava­lyival. Az igazgatásrendészeti szolgálat továbbra is magas színvonalon intézi az állam­polgárok ügyeit, a közterüle­ten szolgálatot teljesítő rend­őrök pedig törvényesen, hatá­rozottan és udvariasan intéz­kednek. Bízom abban, hogy nemcsak a statisztikai muta­tók, hanem a polgárok bizton­ságérzete is javulni fog. P. A. Koldusséta Budapesten és Bátonyterenyén Segélyre bezzeg nem futja... Reggel hét órakor a két koldus már javában a Moszkva téri metróállomás felé tartott. Mielőtt beléptek volna az ajtón, vá­ratlan meglepetés érte őket. A bátonyterenyei koldus talált a földön egy fém ötvenest. Berakták a közös pénztárcájukba. Úgy érezték, hogy végre-valahára talán tényleg jól kezdődik a napjuk. A pénzzel a zsebükben vidá­mabban léptek rá a mozgólép­csőre. Elmentek a Keleti pálya­udvarra. Még a tegnapi hideg éjszakában megbeszélték, hogy ma reggel visszautaznak Bá- tonyterenyére. A koldus végte­lenül boldog volt. Felszálltak a vonatra, ami hamarosan el is indult. Bent az egyik fülkében telepedtek le. A pesti koldus elővette zsebrádió­ját és a parlamenti közvetítésre állította be. A felszólaló éppen Torgyán József volt. Nem hal­lották az elejét, de amint kivet­ték, valamiért ismét felelőssé tette Horn Gyulát, megrótta Gál Zoltán országgyűlési elnö­köt. Kiderült, hogy Gál akkor nem is elnökölt. Erre a bátonyi koldusból kitört a kacagás. A pesti értetlenül bámulta, majd ő is nagy hahotázásba csapott át. Az arra járó kalauz csodál­kozva nézett rá a két szeren­csétlen nevető emberre. A polgármesteri hivatal felől mentek be a városba, mert a vasútnak nagyon csúszós volt az út. A bátonyi koldus öröm­mel nézett szét az ismerős tá­jon. A polgármesteri hivatalra nézve kicsit elkomorodott. Kellemetlen élménye fűző­dik ehhez a hivatalhoz. Életé­ben egyszer ment be segélyt kérni, akkor is kiutasították az­zal, hogy nincs pénz. Az éjszakát kint a kiserdei ha­lastónál töltötték. Úgy gondol­ták, hogy ott nem fogja őket senki sem megzavarni. A báto­nyi koldus végre jót aludt. Hi­ába még Pest sem tudja feled­tetni az ember hazáját. Ezt kö­vetően naponta bejártak a vá­rosba. A bátonyi koldus elvitte a barátját egyik nap a Kastély­kertbe. Ott töltötték az egész napot. A téma megint Torgyán volt. A hazai koldus elmesélte a pes­tinek, hogy ide is eljött a múlt évben, még azelőtt, hogy ők ket­ten találkoztak volna. Kíváncsi­ságból ő is ellátogatott. Egysze­rűen érdekelte, hogy mivel tudja az embereket behálózni. A pesti koldus dühösen je­gyezte meg magában: az a leg- vérlázítóbb, amikor sok ember nevében beszél. A bátonyi koldus közben to­vább morfondírozott: lehet, hogy kimondja az igazságot, de neki is csak a zsíros fizetés kell, mint a többi politikusnak. A kihalt Kastélykert egy időre még kihaltabb lett. Hópelyhek kezdtek hullani, de most már nem volt benne örömük. Most mintha hidegebb és fagyasztóbb lett volna. Némán indultak haza­feléi?) Bogdán Péter Telefonkártya a szenvedély tárgya Rétság - Minden komák meg­van a maga különleges gyűjtő­szenvedélye: emlékezzünk csak a tíz esztendeje népszerű sörös­dobozokra, a két évtizeddel ez­előtt gyűjtött cigarettásdobo­zokra, vagy a még annál is ré­gebben egymásra simogatott gyufacímkékre. Vannak persze állandó szenvedélyek is, mint amilyen a bélyeg vagy a papír- szalvéta. Az egyik legújabb, alig egy­két esztendős divat a telefon- kártyák gyűjtése. A csereberék és újdonságok megszerzésének könnyítésére a legszenvedélye­sebb gyűjtők klubokba tömö­rülnek. A városi művelődési házban március 12-én, kedden 16 órától tartja első összejöve­telét a klub tagsága. A jövőben minden kedden találkoznak e hobbi követői. Bemutatjuk Nógrád megye településeit A Településfejlesztési Informá­ciós Rendszer (TIR) háromköte­tes kiadványa a Magyar Ön- kormányzatok Adattára - gyűj­tőnevet viseli, kiadóhivatalunk­ban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásárolható. Ennek alapján mutatjuk be Nógrád megye településeit. Az önkormányzat címe: 3176 Hollókő, Kossuth L. u. 74. Telefon: (32) 378-055 Polgármester: Nagy Ignác Az önkormányzat területe: 518 ha., népessége: 500 fő. A község a Belső-Cserhát egyik legszebb települése, bemutatható állapotban lévő középkori várral. Műemléki lakóegyüttese a templommal a világörökség része. Ezért idegenforgalma egész év­ben, de főként nyáron jelen­tős. Évente megrendezésre ke­rül a Palóc Szőttes Kulturá­lis Folklórtalálkozó. Nép- művészeti múzeuma közis­mert, van postamúzeuma, szövőháza, népi fafaragó­mestere. A foglalkoztatásban meg­határozó az idegenforgalom, öt év alatt közművei kiépül­nek, amely döntő lesz az ide­genforgalom fejlesztésében. Már az idén tervbe vették a gázhálózat megépítését, melynek anyagi erőforrásait céltámogatásból és lakossági önerőből kívánják megvalósí­tani. (A TIR tagja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom