Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03-04 / 29. szám

2. oldal Évforduló 1996. február 3., szombat Almok a harmincéves házban Irreális valóságunk Irreális valóságunk része egy alapvető ellentmondás. Egész programunk arról szól, úgy pró­bálunk pozitív képet kialakítani és kulturális kínálatunkban köz­vetíteni, hogy közben napi túl­élési praktikák sikere vagy siker­telensége határozza meg létün­ket, cselekvési köreinket. Para­doxnak tűnik föl tehát az, hogy mindezek ellenére gazdag cse­lekvési programot készítünk az irrealitás talaján. Tavasz és dixieland ramunk a júniusban, augusztus­ban megrendezendő szabadtéri szoborkiállítás lesz. Úgy hallani, föltámad egy ko­rábban már hagyományossá vált rendezvény is, a popzenei tábor. Igazak a híresztelések?-Igen. A salgóbányai popze­nei tábor 1980-1989 között mű­ködött. Idén, augusztus 10-étől 18-áig ismét szeretnénk megren­dezni azokkal a szakmai veze­tőkkel, akik e műfajban meghatá­rozóak, s cégeik társrendezőink is lesznek. így itt lesz Victor Máté, a Magyar Rádió könnyű­zenei osztályának vezetője, Berki Tamás, a Duna Televízió leti döntőjét rendeztük, ismét itt lesz október végén, november elején. S miután a tavalyi területi döntők között mi voltunk a legsi­keresebbek, erre az évre megkap­tuk az országos területi döntő rendezési jogát. Tartalmilag legkiemelkedőbb programjaink közé tartozik a színházi évad. Már tavaly ősszel elkezdődött egy koncepcionális változás a felnőtt évadnál. Az idei ősztől az általános iskolá­soknál is differenciáltabb kínálat­tal szeretnénk kirukkolni. Febru­ártól pedig visszatérünk a közép- iskolás diák korosztály színházi programjához.- Ilyen körülmények közepette mit hoz a tavasz a közönségnek?- Reményeink szerint a város legnagyobb kulturális eseménye idén is a Tarjáni Tavasz és a nemzetközi dixieland-fesztivál lesz. A fesztivál megrendezésére tizenkettedik alkalommal keiül sor. Ez - minden túlzás nélkül ál­lítható - nemzetközi rangú ese­mény. A Tarjáni Tavasz, amely hagyományosan a fesztivál beve­zető programja, markáns kon­cepció mentén szerveződik, töb­bek között Salgótarján város- és kulturális diplomáciájának fej­lesztését is szolgálja. Évente egy- egy nemzet a házigazdája, idén például Finnország lesz a partne­rünk, illetve Vantaa, Salgótarján testvérvárosa. Finnország ma­gyarországi nagykövete vállalja a védnökséget a rendezvény fölött. Tóth Csaba, a József Attila Művelődési Központ igazgatója 1994. október 23-án vette át a Pro Urbe-díjat, amelyet az intézmény, a Karancs Szálló és a Molnár Dixieland Band kapott a dixie­land-fesztiválok megrendezéséért. A központ üvegcsarnokának mozaikfalát Blaski János készí­tette (jobbra fent). Az intézmény Liszt Ferenc Kamarakórusa (jobbra lent) szereplésével és hangkazettájával rég belopta magát a komolyzene-kedvelők szívébe. részesei a hivatalos testvérvárosi kapcsolattartásnak?- Feltétlenül, hiszen a progra­mok igen változatosnak ígérkez­nek. Ezen kívül a Tarjáni Tavasz, illetve a dixieland-fesztivál része a millecentenáriumi programso­rozatnak is, ami azt jelenti, hogy viselhetjük a millecentenáriumi rendezvények lógóját. S ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy másik millecentenáriumi prog­könnyűzenei szerkesztője, Laka­tos Gábor, a Warner Music Ki­adó producere. Ez a tábor is kap­csolódik a millecentenáriumhoz annyiban, hogy határon túli ma­gyar együtteseket is fogad. Jönnek a szépek A már hagyományos Nógrád Szépe-verseny, amellyel tavaly kapcsolódtunk a Miss Universe- rendezvényhez, annak egyik terü­- Lesz-e házi születésnapi ren­dezvény az év során?- Az egész év a születésnapról is szól, de önmagunkat nem ün­nepeljük. Azért lesz pár alkalom, amikor a harminc év fontosabb történéseire emlékezünk. Például szeretnénk egyszer meghívni mindenkit, akik valaha népműve­lőként, technikai vagy gazdasági alkalmazottként itt dolgoztak, 30 év alatt csaknem ezren. -mér Salgótarján központjában áll egy ház, amely idén harmincéves. Hogyan ünnepli ezt a szép kerek évfordulót a város közönségének örömére? Erről váltunk szót Tóth Csabával, a József Attila Műve­lődési Központ igazgatójával.- Miután évről évre rosszabb a helyzet, amiben élünk, nehéz ter­vekről beszélni - jegyzi meg az igazgató. - Ráadásul az önkor­mányzati költségvetési tervezés természetrajzából következően különösen nehéz naptári évre terveket készíteni, miután az ön- kormányzat csak nagyjából az első negyedév végén rendelkezik majd költségvetéssel.- A központ nagy költségvetési programjai viszont éppen az első fél évre esnek minden évben.- Igen. Ezek közé tartozik pél­dául a Tarjáni Tavasz és a nem­zetközi dixieland-fesztivál, ami egyébként az intézmény és a vá­ros évenkénti legnagyobb kultu­rális eseménye, amelynek előké­szítését már tavaly nyáron el­kezdtük. Ezért inkább csak ál­mokról és szándékokról, nem pe­dig konkrét tervekről szólhatok, a költségvetés ismeretének hányá­ban. Az érdeklődő közönség ez idő alatt ízelítőt kaphat a finn művé­szetekből, a képzőművészet, a zene, az irodalom stb. nagyszerű eredményeiről, s az életmódhoz kapcsolódó ismeretekkel gazda­godhat. Millecentenárium-Ez- remélhetően - azzal jár, hogy azok is közelebb kerülhet­nek a testvérnép kultúrájához, akik körülményeik folytán nem 1996. február 3., szombat Hagyaték 7. oldal Párizsból hívta vissza a régi Tarján Például az ő iskolájából került a Képzőművészeti Főiskolára Pa­taki József és Vasas Károly, s a több mint félszáz tanítványa közé tartozott Takács Géza üvegter­vező, Duba László, és a többiek. Ez hivatalosan '49-től működött. Megtartó erő Fehér Miklós, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatója nemcsak az életmű fontosságára hivatkozik, amikor Bóna Kovács Károly ha­gyatékának fogadásáról ejtünk szót.- Legalább ilyen fontos szá­munkra az a magatartás, amelyet ő reprezentált - mondja. - Hiszen sikeres művészként Párizst cse­rélte föl Salgótarjánnal, amelyért tenni akart, és tett is. Napjainkban ismét különösen fontos lenne, hogy működjön a város megtartó ereje, amely bizony most gyengü­lőben van. Akkor vissza is hívta fiait, ma inkább elengedi. Hagya­Kicsiny Miklós kezdeményezésére a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár belső kiállítóhelye 1995. május 30-án felvette a Bóna Kovács Károly Galéria nevet. Ezen az ünnepélyes avatón fogal­mazódott meg az a szándék, hogy a művész hagyatéka Nógrád megyébe, illetve a Balassi Bálint Könyvtárba kerüljön. Azóta megtörtént a hagyaték számbavétele. A művész Budapesten élő fe­lesége, Bóna Kovács Károlyné, és gyermekei, Kovács Balázs és Biczó Gézáné Ildikó a könyvtárnak adja Bóna Kovács Károly 300 művét. Ebből február 15-én nyitnak kiállítást a galériában. tett műveken - kívül számos egyházi megbízásnak tett eleget: ferences plébániatemplom Szt. Antal oltára (1937), római kato­likus templom szószéke és a köz­temetőben álló Krisztus-szobor (1938), baglyasaljai katolikus templom freskói és fafaragásai (1934-1938), salgótarjáni római katolikus templom Mária-oltára (1940), és így tovább. Portrék, bányászok Ugyanakkor számos portrét is ké­szített, például dr. Förster Kálmán polgármester szobrát 1938-ban. S már 1930-ban dolgozott salgótarjáni Kálvária tervén. Mindig kö­zel álltak hozzá a dolgozó em­berek, a bányá­szok, akiknek életét megörö­kítette. Például bányász témájú képeiből külön kiállítást is rendeztek 1940-ben a Bányakaszinó­ban. Ennek olyan nagy si­kere volt, hogy a legtöbb képet a látogatók meg is vásárol­ták. Nem ke­vésbé jelentős Bóna Kovács Károly életé­nek 1946-1957 közötti szaka­sza, amely tel­jesen a város új életéhez kötő­dött. Az általa létrehozott baglyasaljai képzőművé­szeti szabadis­kolának kisu­gárzó ereje volt egész Nógrád megyére. Min­den tehetséget számon tartott. Bóna Kovács Károly Bóna Kovács Károly 1897-ben született Salgótarjánban és 1970- ben hunyt el Budapesten. A Mű­vészeti Lexikon nevét csak az idős Szabó Istvánról szóló szó­cikkben említi (idős Szabó István Bóna Kovács Károly tanítványa volt egy időben). A város olyan személyisége volt, aki nemcsak szobrászként, festőként, hanem - elsősorban baglyasaljai képző- művészeti szabadiskolája révén - a korabeli kulturális élet szerve­zőjeként is kiemelkedő munkát végzett, itt született életművével, pedagógiai tevékenységével a he­lyi szellemi kötődést segítő pél­dát mutatott. Szobrok, emlékművek Néhány köztéri alkotása a mai városképnek is része. Például a Képes Pesti Hírlap 1932. június 22-ei számában kö­zölt fényképet ezzel az aláírással: „Vasárnap leleplezték Salgótar­jánban a volt losonci 25. gya­logezred emlékművét, amelyet Bóna Kovács Károly alkotott. Az ünnepi beszédet József kir. her­ceg tartotta.” A dombormű a ró­mai katolikus templom támfalá­ról átkerült a régi köztemetőbe, most ott látható. Régi helyén áll még az 1933. november 5-én le­leplezett Báthori István-szohor. Ugyancsak ő készítette a volt Egészségház díszítését: Vass Jó­zsef-dombormű, főhomlokzati dombormű, kapukeretezés. Mindezeken - s az itt nem emlí­tékának idehozatalával a példára is utalunk.-Mit tartalmaz az ide kerülő anyag?- A háromszáz mű ceruzaraj­zokat, szénrajzokat, tájakat, em­bereket ábrázoló színes pasztell­képeket, portrékat, illetve né­hány, kőből és fából készült, a bányászéletet felmutató szobrot tartalmaz. Ezekből nyitjuk meg a kiállítást február 15-én. Emlékfal- Mi lesz a további sorsa?- Azt szeretnénk, hogy az anyag, és a további válogatás so­rán előkerülő művek itt maradja­nak, s egy állandó Bóna Kovács Károly-gyűjteményt képezzenek, amely kutatható és bemutatható. Tervünk, hogy az olvasóteremből nyíló, csigalépcsőn megközelít­hető tér külső tetőszigetelését megoldva egy állandó Bóna Ko­vács-kiállítást hozzunk létre.- Van rá re- I mény?- Ezt pályázati I pénzből szeret- I nénk megvalósí- ! tani, és a későbbi- I ekben számítunk I önkormányzati ,$ támogatásra is.-Mi a köze- I lebbi terv?- Szeretnénk, I ha az Erdei Sán- t dór által készített f Bóna Kovács Ká- ! roly-emlékfalat a I mostani kiállítás I megnyitásával I egy időben fel- § avathatnánk. Ez egy üveglapok |í előtt álló üveg- I posztamensen el- |. helyezett Bóna I Kovács Károly- I portré. Az üveg j§ jellegéből követ- H kezően olyan I semleges emlék- B helyet szervez H maga köré a tér- H ben, amely a galé- m ria bármely kiállí- ■ tásához illeszke- H dik. Ugyanakkor S emlékhely, sőt B szakrális tartalmat llf is hordoz, hiszen mind a könyvtár­nak, mind a galé­riának van egy­fajta templomi- sága, szellemi emelkedettsége is.-mér Erdei Sándor: Bóna Kovács Károly-emlékfal

Next

/
Oldalképek
Tartalom