Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03-04 / 29. szám
2. oldal Évforduló 1996. február 3., szombat Almok a harmincéves házban Irreális valóságunk Irreális valóságunk része egy alapvető ellentmondás. Egész programunk arról szól, úgy próbálunk pozitív képet kialakítani és kulturális kínálatunkban közvetíteni, hogy közben napi túlélési praktikák sikere vagy sikertelensége határozza meg létünket, cselekvési köreinket. Paradoxnak tűnik föl tehát az, hogy mindezek ellenére gazdag cselekvési programot készítünk az irrealitás talaján. Tavasz és dixieland ramunk a júniusban, augusztusban megrendezendő szabadtéri szoborkiállítás lesz. Úgy hallani, föltámad egy korábban már hagyományossá vált rendezvény is, a popzenei tábor. Igazak a híresztelések?-Igen. A salgóbányai popzenei tábor 1980-1989 között működött. Idén, augusztus 10-étől 18-áig ismét szeretnénk megrendezni azokkal a szakmai vezetőkkel, akik e műfajban meghatározóak, s cégeik társrendezőink is lesznek. így itt lesz Victor Máté, a Magyar Rádió könnyűzenei osztályának vezetője, Berki Tamás, a Duna Televízió leti döntőjét rendeztük, ismét itt lesz október végén, november elején. S miután a tavalyi területi döntők között mi voltunk a legsikeresebbek, erre az évre megkaptuk az országos területi döntő rendezési jogát. Tartalmilag legkiemelkedőbb programjaink közé tartozik a színházi évad. Már tavaly ősszel elkezdődött egy koncepcionális változás a felnőtt évadnál. Az idei ősztől az általános iskolásoknál is differenciáltabb kínálattal szeretnénk kirukkolni. Februártól pedig visszatérünk a közép- iskolás diák korosztály színházi programjához.- Ilyen körülmények közepette mit hoz a tavasz a közönségnek?- Reményeink szerint a város legnagyobb kulturális eseménye idén is a Tarjáni Tavasz és a nemzetközi dixieland-fesztivál lesz. A fesztivál megrendezésére tizenkettedik alkalommal keiül sor. Ez - minden túlzás nélkül állítható - nemzetközi rangú esemény. A Tarjáni Tavasz, amely hagyományosan a fesztivál bevezető programja, markáns koncepció mentén szerveződik, többek között Salgótarján város- és kulturális diplomáciájának fejlesztését is szolgálja. Évente egy- egy nemzet a házigazdája, idén például Finnország lesz a partnerünk, illetve Vantaa, Salgótarján testvérvárosa. Finnország magyarországi nagykövete vállalja a védnökséget a rendezvény fölött. Tóth Csaba, a József Attila Művelődési Központ igazgatója 1994. október 23-án vette át a Pro Urbe-díjat, amelyet az intézmény, a Karancs Szálló és a Molnár Dixieland Band kapott a dixieland-fesztiválok megrendezéséért. A központ üvegcsarnokának mozaikfalát Blaski János készítette (jobbra fent). Az intézmény Liszt Ferenc Kamarakórusa (jobbra lent) szereplésével és hangkazettájával rég belopta magát a komolyzene-kedvelők szívébe. részesei a hivatalos testvérvárosi kapcsolattartásnak?- Feltétlenül, hiszen a programok igen változatosnak ígérkeznek. Ezen kívül a Tarjáni Tavasz, illetve a dixieland-fesztivál része a millecentenáriumi programsorozatnak is, ami azt jelenti, hogy viselhetjük a millecentenáriumi rendezvények lógóját. S ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy másik millecentenáriumi progkönnyűzenei szerkesztője, Lakatos Gábor, a Warner Music Kiadó producere. Ez a tábor is kapcsolódik a millecentenáriumhoz annyiban, hogy határon túli magyar együtteseket is fogad. Jönnek a szépek A már hagyományos Nógrád Szépe-verseny, amellyel tavaly kapcsolódtunk a Miss Universe- rendezvényhez, annak egyik terü- Lesz-e házi születésnapi rendezvény az év során?- Az egész év a születésnapról is szól, de önmagunkat nem ünnepeljük. Azért lesz pár alkalom, amikor a harminc év fontosabb történéseire emlékezünk. Például szeretnénk egyszer meghívni mindenkit, akik valaha népművelőként, technikai vagy gazdasági alkalmazottként itt dolgoztak, 30 év alatt csaknem ezren. -mér Salgótarján központjában áll egy ház, amely idén harmincéves. Hogyan ünnepli ezt a szép kerek évfordulót a város közönségének örömére? Erről váltunk szót Tóth Csabával, a József Attila Művelődési Központ igazgatójával.- Miután évről évre rosszabb a helyzet, amiben élünk, nehéz tervekről beszélni - jegyzi meg az igazgató. - Ráadásul az önkormányzati költségvetési tervezés természetrajzából következően különösen nehéz naptári évre terveket készíteni, miután az ön- kormányzat csak nagyjából az első negyedév végén rendelkezik majd költségvetéssel.- A központ nagy költségvetési programjai viszont éppen az első fél évre esnek minden évben.- Igen. Ezek közé tartozik például a Tarjáni Tavasz és a nemzetközi dixieland-fesztivál, ami egyébként az intézmény és a város évenkénti legnagyobb kulturális eseménye, amelynek előkészítését már tavaly nyáron elkezdtük. Ezért inkább csak álmokról és szándékokról, nem pedig konkrét tervekről szólhatok, a költségvetés ismeretének hányában. Az érdeklődő közönség ez idő alatt ízelítőt kaphat a finn művészetekből, a képzőművészet, a zene, az irodalom stb. nagyszerű eredményeiről, s az életmódhoz kapcsolódó ismeretekkel gazdagodhat. Millecentenárium-Ez- remélhetően - azzal jár, hogy azok is közelebb kerülhetnek a testvérnép kultúrájához, akik körülményeik folytán nem 1996. február 3., szombat Hagyaték 7. oldal Párizsból hívta vissza a régi Tarján Például az ő iskolájából került a Képzőművészeti Főiskolára Pataki József és Vasas Károly, s a több mint félszáz tanítványa közé tartozott Takács Géza üvegtervező, Duba László, és a többiek. Ez hivatalosan '49-től működött. Megtartó erő Fehér Miklós, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatója nemcsak az életmű fontosságára hivatkozik, amikor Bóna Kovács Károly hagyatékának fogadásáról ejtünk szót.- Legalább ilyen fontos számunkra az a magatartás, amelyet ő reprezentált - mondja. - Hiszen sikeres művészként Párizst cserélte föl Salgótarjánnal, amelyért tenni akart, és tett is. Napjainkban ismét különösen fontos lenne, hogy működjön a város megtartó ereje, amely bizony most gyengülőben van. Akkor vissza is hívta fiait, ma inkább elengedi. HagyaKicsiny Miklós kezdeményezésére a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár belső kiállítóhelye 1995. május 30-án felvette a Bóna Kovács Károly Galéria nevet. Ezen az ünnepélyes avatón fogalmazódott meg az a szándék, hogy a művész hagyatéka Nógrád megyébe, illetve a Balassi Bálint Könyvtárba kerüljön. Azóta megtörtént a hagyaték számbavétele. A művész Budapesten élő felesége, Bóna Kovács Károlyné, és gyermekei, Kovács Balázs és Biczó Gézáné Ildikó a könyvtárnak adja Bóna Kovács Károly 300 művét. Ebből február 15-én nyitnak kiállítást a galériában. tett műveken - kívül számos egyházi megbízásnak tett eleget: ferences plébániatemplom Szt. Antal oltára (1937), római katolikus templom szószéke és a köztemetőben álló Krisztus-szobor (1938), baglyasaljai katolikus templom freskói és fafaragásai (1934-1938), salgótarjáni római katolikus templom Mária-oltára (1940), és így tovább. Portrék, bányászok Ugyanakkor számos portrét is készített, például dr. Förster Kálmán polgármester szobrát 1938-ban. S már 1930-ban dolgozott salgótarjáni Kálvária tervén. Mindig közel álltak hozzá a dolgozó emberek, a bányászok, akiknek életét megörökítette. Például bányász témájú képeiből külön kiállítást is rendeztek 1940-ben a Bányakaszinóban. Ennek olyan nagy sikere volt, hogy a legtöbb képet a látogatók meg is vásárolták. Nem kevésbé jelentős Bóna Kovács Károly életének 1946-1957 közötti szakasza, amely teljesen a város új életéhez kötődött. Az általa létrehozott baglyasaljai képzőművészeti szabadiskolának kisugárzó ereje volt egész Nógrád megyére. Minden tehetséget számon tartott. Bóna Kovács Károly Bóna Kovács Károly 1897-ben született Salgótarjánban és 1970- ben hunyt el Budapesten. A Művészeti Lexikon nevét csak az idős Szabó Istvánról szóló szócikkben említi (idős Szabó István Bóna Kovács Károly tanítványa volt egy időben). A város olyan személyisége volt, aki nemcsak szobrászként, festőként, hanem - elsősorban baglyasaljai képző- művészeti szabadiskolája révén - a korabeli kulturális élet szervezőjeként is kiemelkedő munkát végzett, itt született életművével, pedagógiai tevékenységével a helyi szellemi kötődést segítő példát mutatott. Szobrok, emlékművek Néhány köztéri alkotása a mai városképnek is része. Például a Képes Pesti Hírlap 1932. június 22-ei számában közölt fényképet ezzel az aláírással: „Vasárnap leleplezték Salgótarjánban a volt losonci 25. gyalogezred emlékművét, amelyet Bóna Kovács Károly alkotott. Az ünnepi beszédet József kir. herceg tartotta.” A dombormű a római katolikus templom támfaláról átkerült a régi köztemetőbe, most ott látható. Régi helyén áll még az 1933. november 5-én leleplezett Báthori István-szohor. Ugyancsak ő készítette a volt Egészségház díszítését: Vass József-dombormű, főhomlokzati dombormű, kapukeretezés. Mindezeken - s az itt nem említékának idehozatalával a példára is utalunk.-Mit tartalmaz az ide kerülő anyag?- A háromszáz mű ceruzarajzokat, szénrajzokat, tájakat, embereket ábrázoló színes pasztellképeket, portrékat, illetve néhány, kőből és fából készült, a bányászéletet felmutató szobrot tartalmaz. Ezekből nyitjuk meg a kiállítást február 15-én. Emlékfal- Mi lesz a további sorsa?- Azt szeretnénk, hogy az anyag, és a további válogatás során előkerülő művek itt maradjanak, s egy állandó Bóna Kovács Károly-gyűjteményt képezzenek, amely kutatható és bemutatható. Tervünk, hogy az olvasóteremből nyíló, csigalépcsőn megközelíthető tér külső tetőszigetelését megoldva egy állandó Bóna Kovács-kiállítást hozzunk létre.- Van rá re- I mény?- Ezt pályázati I pénzből szeret- I nénk megvalósí- ! tani, és a későbbi- I ekben számítunk I önkormányzati ,$ támogatásra is.-Mi a köze- I lebbi terv?- Szeretnénk, I ha az Erdei Sán- t dór által készített f Bóna Kovács Ká- ! roly-emlékfalat a I mostani kiállítás I megnyitásával I egy időben fel- § avathatnánk. Ez egy üveglapok |í előtt álló üveg- I posztamensen el- |. helyezett Bóna I Kovács Károly- I portré. Az üveg j§ jellegéből követ- H kezően olyan I semleges emlék- B helyet szervez H maga köré a tér- H ben, amely a galé- m ria bármely kiállí- ■ tásához illeszke- H dik. Ugyanakkor S emlékhely, sőt B szakrális tartalmat llf is hordoz, hiszen mind a könyvtárnak, mind a galériának van egyfajta templomi- sága, szellemi emelkedettsége is.-mér Erdei Sándor: Bóna Kovács Károly-emlékfal
