Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03-04 / 29. szám

8. oldal Kaleidoszkóp 1996. február 3., szombat Új hangok, új színek Új hangok, új színek címmel izgalmasnak ígérkező klub­programot rendez a TIT Nóg- rád Megyei Egyesülete, az egyesület Martin Luther King Klubja, valamint Salgótarján Megyei Jogú Város Cigány Ki­sebbségi Önkormányzata feb­ruár 6-án este hat órakor. A program keretében nyitja meg Botos Zoltán és Oláh Lajos kiállítását Erdős István ügyve­zető igazgató. A két alkotó műve­ivel viszonylag ritkán találkoz­hatnak az érdeklődők, így ez a tárlat alkalom lehet arra, hogy mélyebben megismerjék azt a gondolati és vizuális világot, amelynek jegyében alkotnak. A klub vendége Szepesi József költő lesz. Az irodalmi est házi­gazdái teendőit Pál József, a Pa­lócföld főszerkesztője látja el. Közreműködik Szabó István (gi­tár), Csépc Renáta, Elek Zsu­zsanna és Szabó Péter vers­mondó. Pályázni muszáj Cingár Herkules Utcaképek - Ezzel a címmel tegnap nyűt meg Balassagyarmaton, a Szerbtemplomban Majoros Valéria kiállítása. A Nógrád megyében, Szandán született művész, aki jelenleg a Magyar Tudo­mányos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének művészettörténésze most a falfestmé­nyek mellett a festett autók és redőnyök, illetve az aszfaltrajzok és a graffiti sorozatából mutat be néhányat. A kiállítás március 20-áig tekinthető meg. A Magyar Alapítványi Köz­pont Pályázatírás - Adomány- szervezés címmel szemináriu- mol szervez Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtárban február 28-án és 29-én. A kétnapos tréningre első­sorban a közművelődési, közok­tatási és civil szférában tevé­kenykedő munkatársak jelent­kezésére számítanak. A szemi­nárium részvételi díja 6 000 fo­rint. Jelentkezni lehet február 15-éig Lebovits Ágnesnél, a Magyar Alapítványi Központ címén és telefonszámán (1054 Budapest, Báthori u. 20. Tel.: 118-1313), vagy a Balassi Bá­lint Könyvtárban (3100 Salgótar­ján, Kassai sor 2.). Rejtvényjáték Pásztón a Fő téren, Salgó­tarjánban pedig a Pécskő üzletházban és a mögötte lévő pavilonsorban található könyvesboltok szinte a nap minden órájában a legújabb kiadványokkal állnak vásár­lóik rendelkezésére; meg­rendelés szerint is kielégítik a könyvbarátok igényeit. Kérdéseink az itt fellel­hető kiadványokkal kapcso­latosak és a három szeren­csés nyertes értékes könyv­csomaggal lesz gazdagabb. * 1. Egy palóc falu lélekrajza az alcíme Tömöri Viola köny­vének. Melyik ez a nógrádi falu? a/ Hollókő b/ Karancsalja cl Bánta 2. Korábban „Útonjáró” címmel jelent meg kötete, most Palócföldi kalauzzal jelentkezik a szerző. Ki ő? a/ T. Pataki László b/ Molnár Zsolt c/ Szokács László 3. A Szent Ágoston vallomá­sai új kiadásban, de régi fordí­tásban jelent meg. Az 1917-es fordítási munka a kor kultusz- miniszterét dicséri, aki - papi munkája mellett is - sokat tett Salgótarján urbanizációjáért, így lett városunk díszpolgára a húszas években. Ki volt a kalo­csai nagyprépost, a tarjáni díszpolgár? a/ Klebelsberg Kunó b/ dr. Vass József c/ Mécs László * Beküldési határidő: 1996. február I2-e. Címünk: Nógrád Megyei Hír­lap Szerkesztősége, Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. A nyertesek névsorát február 14-ei lapszámunkban közöljük. Fábián Zoltán íróra, irodalom- szervezőre emlékeztek január 30- án Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban születésének 70. év­fordulója alkalmából. A megem­lékezésen részt vettek a salgótar­jáni Balassi Bálint Könyvtár kép­viselői is, hiszen az író a nógrádi irodalmi élet szervezésében szin­tén szerepet játszott. Bemutatták az évforduló alkalmából a Fá­bián Zoltán Társaság, a Fábián Zoltán Alapítvány által a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kiadott Cingár Herkules című könyvet is, amely emlékezéseket, tanulmányokat tartalmaz a korán elhunyt József Attila-díjas író munkásságáról, s az író néhány emlékezetes írását közli. À könyvet Fodor András és Mátis Lívia szerkesztette, Horvát Tibor tervezte. Az évforduló alkalmá­ból további megemlékezésekre, irodalmi estekre is sor kerül. Fá­bián Zoltán prózamondóverseny lesz február 3-án Dunabogdány- ban, és hasonló versenyeket ren­deznek a későbbiekben Hatvan­ban, Leányfalun, Nyíregyházán. Helyi gazdaság és kultúra A településfejlesztésben, a vidék gazdasági életében szerepet vál­laló szakemberek, illetve a Falu­fejlesztési Társaság, a Bogyós- gyümölcs-termesztők Országos Szövetsége, a Nógrád Megyei Agrárkamara levélben fordultak a bogyósgyümölcs-termesztő nógrádi régió települési polgár- mestereihez, amelyben hangoz­tatják, a helyi társadalomnak, a térség gazdaságának éppúgy ér­deke, mint az iskoláknak, hogy a helyi tantervekben kiemelt hang­súlyt élvezzenek a helyi gazda­ság, a helyi kultúra elemei. Ér­demes erre ügyelni, hiszen a kormányhatározattal hatályba lé­pett Nemzeti Alaptanterv alapján készült, azzal harmonizáló, azt megvalósító úgynevezett helyi tantervek alapján zajlik a tanítás a kötelező iskolázást megvalósító intézményekben, a folyamatos bevezetés értelmében legkoráb­ban 1988. szeptember 1-jétől. A helyi kultúra elemeinek szerves egyesítése a nemzeti programmal nem hagyomány nélküli a régió­ban. Például Diósjenő, Borsosbe- rény, Nézsa, Magyarnándor, a Pest megyei Bernecebaráti pe­dagógusai a nyolcvanas évek vé­gén már megpróbálkoztak ha­sonló programmal. Ez a fejlesz­tési feladat most is vállalható. Akik hajlandók az együttműkö­désre, február 15-éig jelezhetik szándékukat a Nógrád Megyei Agrárkamarának (3100 Salgótar­jánul Bartók Béla út 10.). Szerkesztette: Bódi Tóth Elemér >2< >Y­x< i Évforduló Álmok a harmincéves házban 2. oldal Képzőművészét Profan ikon az emberért 3. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom