Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06-07 / 5. szám
2. oldal Zi:\k 1996. január 6., szombat Ot év ajándék - Virág László otthonai Virág László, a nógrádi zenei élet egyik meghatározó személyisége, a tavaly fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Salgótarjáni Állami Zeneiskola alapító tagja, címzetes igazgatója, kétszeres (magyar és finn) nyugdíjas, aki most is teljes óraszámban tanít a bátonyterenyei zeneiskolában, 1988-tól 1993-ig Finnországban oktatott. Kapcsolata a finn zenei élettel azóta is eleven, sokat tesz a salgótarjáni és a finnországi zenei élet kapcsolatának folyamatos ápolásáért. Ez a kapcsolat hosszú időre nyúlik vissza, még akkor kezdődött, amikor a salgótarjáni zeneiskola igazgatójaként megtörténtek az első találkozások a finn testvérváros, Vantaa és a nógrádi megyeszékhely muzsikusai, illetve zeneiskolái között. Virág László azóta mindkét helyen, s még több finn városban is otthon van, ahol barátai muzsikustársai várják a rendszeresen ismétlődő találkozásokat. Újév tájékán különösen gyakran csönget a postás a Meredek utcában, Virág László otthonába. Finnországból érkeznek a szebbnél szebb üdvözlőlapok az ottani barátoktól, tanártársaktól, növendékektől. Szól a telefon is. A tanár úr föl is írt néhány finn mondatot feleségének, aki nem beszéli a nyelvet, mit kell mondania, ha ő éppen nincs otthon, s finn szót hall a telefonban. Márpedig ez gyakran megtörténik. Szól a kantele Miként az is, hogy különösen ünnepek tájékán, az emlékezés idején Virág László kézbe veszi az ősi finn hangszert, a kantelét, s játszik rajta. Ilyenkor fölcsendül a Kalevala dallama is.- Ezt a hangszert 1993-ban Li- eksában, az évadzáró hangverseny utáni banketten kaptam ajándékba barátaimtól - jegyzi meg. - Ezért is olyan kedves számomra. Fél évtizedes finnországi életemre emlékeztet. Milyen volt ez az élet, s hogyan kezdődött?-Vantaa és Salgótarján zeneiskolái között régóta kialakult a testvérkapcsolat. Jómagam 1959- től 1987-ig voltam a salgótarjáni zeneiskola igazgatója, s gyakran találkoztam finn kollégámmal is. Amikor fölvetettem, hogy esetleg tanítanék náluk, ő szívesen fogadott. így 1988 augusztusától már meg is kezdtem ottani zenei munkálkodásomat. A 160 ezer lakosú városban két helyen tanítottam hegedűt, brácsát, kamarazenét, Tikkurilában és Myrmaki- ben. Közben létrehoztunk egy ifjúsági zenekart, s játszottam a Vantaai Szimfonikus Zenekarban, amely Salgótarjánban is járt. Abban a szerencsében is részesültem, hogy Helsinkiben, a Fin- landia-házban, az ország legelőkelőbb hangversenytermében is adtunk hangversenyt. A'művészbejáróhoz közel egyszer csak fölfigyeltem egy autóbuszra, rajta a felirattal: Nógrád Volán, Salgótarján. Kiderült, éppen akkor, 1988 decemberében üvegipari kiállítást rendeztek Helsinkiben, azért jártak ott a tarjániak. Tovább Titksába A következő tanévtől, 1989 augusztusától Lieksába került Virág László. Az ottani zeneiskolában tanszékvezetői beosztásban dolgozott, itt is hegedűt, brácsát, kamarazenét tanított és ifjúsági kamarazenekart alapított. Módja nyílt arra, hogy hasonlóan a Nógrád megyében kibontakozott, Elő zenét a falusi iskoláknak címmel ismertté vált mozgalomhoz, amelynek létrehozása szintén az ő nevéhez fűződik, Lieksában is megvalósítsa ezt a sikeres mozgalmat.- Ennek az a lényege, hogy az énekórák keretében az iskolában oktatott zenetörténeti anyagot élő zenével illusztráljuk - mondja. - Kamarazenekarunk magas színvonalú volt, így nagyszerű hangversenysorozatot indítottunk Lieksában és környékén, mintegy száz kilométeres körben. Délelőtt a gyerekeknek, este a felnőtteknek adtunk hangversenyt. Világfesztivál- Lieksa a rézfúvós hangszerek világfesztiváljának városa. A zeneiskola igazgatójának szervezésében nyaranként, júliusban zajló fesztiválra a világ minden részéből, Amerikától Japánon át Európáig a legkiválóbb rézfúvóse- gyüttesek és tanárok gyűlnek össze. A tanárok tíz napon át kurzusokat tartanak, az együttesek pedig koncerteket adnak. így érthető, hogy a városban igen magas fokú rézfúvós élet zajlik, viszont szimfonikus zenekar nem volt. A Lieksai Szimfonikus Zenekart én. hoztam létre 1991 -ben. Velük ugyancsak sikeres hangversenyeket adtunk, a későbbiekben pedig vezetését átvettem. Szintén kiváló eredményekkel büszkélkedhet az itt működő kórus, a Pielisen Laulu is, valamint a már említett kamarazenekar, illetve az ifjúsági kamarazenekar is. Utóbbiakkal sikeres koncertsorozatot adtunk 1992-ben Magyarországon, Siófokon, Pécsett, Budapesten, Salgótarjánban is. A Pielisen Lauluval pedig 1993- ban jártunk Magyarországon és Szlovákiában, Salgótarjánban, Füleken, Siófokon, Budapesten léptünk föl. Trombitással a jégen- Az énekkar egyébként a Pieli- nen-tóról kapta a nevét. Lieksa a száz kilométer hosszúságú, negyven méter mélységű tó egyik partján fekszik, a másikon Juuka város, ahol szintén tanítottam. A zeneiskola autójával jártunk át oda tanítani. Lieksa Európa legnagyobb területű városa, mert a tó is, amely tele van szigetekkel, közigazgatási területéhez tartozik. Telenként a jégen keresztül jártunk át Juukába egy trombitás kollégával, akinek volt egy saját szigete is a tóban. Megtanultam jégen vezetni. Virág László most Finnországból is kap nyugdíjat.- Ezen kívül van-e más kapcsolata is az országgal?-A kollégákkal, kórustagokkal állandóan levelezünk, hanglemezeket cserélünk. A Salgótarjáni Pedagóguskórussal 1994- ben voltam kint, a Hajdúszoboszlói Pedagóguskórussal pedig tavaly nyáron. Finnországban egyébként sok magyar zenetanár működik. Velem egy időben hat- vanan-nyolcvanan voltunk. Úgy érzem, az öt év ajándék volt számomra. Szegényebb lettem volna, ha ez az öt év kimarad az életemből. (bte) A Pielisen Laulu. A kiváló lieksai kórus 1993-ban Salgótarjánban is sikert aratott 1996. január 6., szombat Emlékkonferencia 7. oldal Meggyújtotta magát, mint egy gyertyát Hegedűs Morgan-emlékkonferenciát rendeztek múlt év decemberében Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban, Földi Péter festőművész, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ és a gimnázium kezdeményezésére. A rendezvényt Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Központ, Nógrád Megye Önkormányzata, a Dunaholding Salgótarján Kft., Juhász József vállalkozó, öveges-képkeretező, a Palócföld Szerkesztősége támogatta, amely megjelenteti a konferencia anyagát. A házigazdái teendőket Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatója látta el. ; repvállalás prob* témái Hegedűs Morgan művészetében címmel tartotta meg előadását, fölvázolva a ’ festő helyét a kortárs hazai művészetben. Bevezetőként hangoztatta, hogy e szá- I zad a merítések * művészete, a különböző neo- és poszt-irányzatok nagy száma is arra utal, hogy a kortárs művészek a századelőig, a klasszikus avantgárdig nyúlnak vissza, illetve ahhoz viszonyítva igyekeznek meghatározni önmagukat. Az olyan festők, akik nem érzékenyek az éppen divatos stílusokra, egyéni utakat, magánmitológiákat alakítanak ki. Közéjük tartozott Hegedűs Morgan is. Ezután arról szólott, hogy milyen közegben dolgozott a festő a hetvenes évektől, amikor személyesen is megismerte. Milyen Szobabelső székkel Az emlékkonferencia megnyitásaként versek, népdalok hangoztak el a gimnázium tanulóinak előadásában, majd az iskola igazgatója, dr. Szabó Istvánné köszöntötte a résztvevőket, hangoztatva, minden ünnep emlékezés is, hiszen semmi más nem marad, mint az, amit emlékeinkben megőrzünk. Ezután levetítették Kovács Bodor Sándor Befejezetlen kép - In memóriám Hegedűs Morgan című filmjét, ami a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum tulajdona. „Meggyújtottam magamat, mint egy gyertyát" - mondta a filmben a művész, akinek munkásságát a Bolyai János Gimnázium tanulói, a miskolci Magyar Bölcsészeti Egyesület Egyeteme művészettörténeti karának és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz tanszékének hallgatói méltatták képelemző dolgozataikban. Festői szerepvállalás Dr. Hann Ferenc művészettörténész, akadémikus A festői szeSárkányölő volt akkor Salgótarján művészeti közege? Iványi Ödön személyiségét, illetve szerepét emelte ki, aki Hegedűs Morgan tehetségére is fölfigyelt, s támogatta őt, ami - autodidakta fiatal festőről lévén szó - akkor nagy fontossággal bírt, hiszen a város akkori szellemi közege nem volt éppen érzékeny az eredeti tehetségek iránt. Kapcsolódások Ami a festői hatásokat illeti, Hegedűs Morgan munkásságában is kétségkívül léteztek olyan kapcsolódási pontok, amelyek egy- egy korszakában például Szabó Tamás, Földi Péter, Kokas Ignác, Lóránt János, Hibó Tamás művészi gondolataira utalnak, sőt kimutatható az Európai Iskola hatása is. Mindez azonban Hegedűs Morgan munkásságának valamennyi korszakában hatalmas integráló erővel párosult, végső soron tehát nagyon is öntörvényű, eredeti életmű jött létre, amelyben dráma és idill, féktelen festői energia, az élet utáni pillanatok iránti meditativ érzékenység egyaránt jelen van és hat. Hegedűs Morgan ott volt - és műveivel ma is ott van - azon a rémes, századvégi világszínpadon, amelyen rendezőként és szereplőként mozgott. Dr. Hann Ferenc hangoztatta, mindent elkövet annak érdekében, hogy a készülő új művészeti lexikonban is méltó módon szerepeljen. Hasonlóan magas színvonalú elemzésekkel szólott Hegedűs Morgan művészetéről Halászné Szilasi Ágota és Kelemenné Peák Ildikó művészettörténész. A művész barátai, pályatársai pedig személyes emlékeiket is fölelevenítették. Teljes élet Sándor Zoltán előadóművész Füst Milán Halottak éneke című művéből mondott részleteket. A több mint öt éve elhunyt művész kórházi életére dr. Halmos Péter főorvos emlékezett. Hangfelvételét hallgatva a festő heroikus életereje ragadta meg a jelenlévőket. Földi Péter Munkácsy-dí- jas festőművész, Szabó Tamás szobrászművész. Erdei Sándor iparművész személyes hangvételben méltatta Hegedűs Morgan életművét. Földi Péter a többi között kiemelte, nem volt intellektuális művész, de mélyen érzett. nemcsak látta, de mélyen át is érezte a világot. Tudta, hogy doboltak neki, s akkor jöttek a madárfejek. Szabó Tamás azt hangsúlyozta, hogy Hegedűs Morgan teljes életet élt s teljes életművet hagyott hátra. Erdei Sándor is arról szólott, hogy a festő mindent tudott a világról.-mér Szarvasének Virág László Lieksában a kantelével
