Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-23-24-25-26 / 301. szám

Szeretetmorzsák / ó lenne, ha titokban minél hamarabb meglátogatna minket a Jézuska, mert apával és anyával azt hiszem, baj van. Apa azt mondta a múltkor, lehet, hogy karácsonyra ketten maradunk. El akarja küldeni az anyut, mert iszik. Azt is mondta, higgyem el, mindnyájunknak így lesz jobb. Én azt szeretném, ha velünk ma­radna . . .Tudom is, miért iszik az anyukám, neked elmondom, de kérlek, segíts rajta Jézuska! Minden nap nagyon várlak. Tizenegy éves kislány teljes szeretetével levelében fohászkodott így jótevőjéhez - a szerétéiért. Nyurga betűi kiskamaszkora min­den szorongását, az ismeretlen jövő sötét zugaitól való félelmét el­árulják. A koravének bölcsességével gondolja azt, hogy nem elég az apjának könyörögni, hízelegni, a pityergés is hiábavaló. Sejti, hogy nagy a baj, ám hisz abban: ragaszkodása mindörökre egybe­kötheti hármukat. Hogy is történhetne másként, mikor jön a szép ünnep, gyertyafényes vacsorára hív majd a csengő . . . Ugye így lesz? (Kicsi lányka, bárcsak teljesülne szíved vágya!) Az apukámnak gerincbaja van, nem végezhet nehéz munkát, anyukámnak pedig már régóta nincs állása és egy kicsit éhezünk - meséli a nyolcéves gyerkőc, aki nagy családban nevelkedik. Tudja, hogy nem számíthat ajándékra, de a szíve mélyén mégis a csodára vágyik: arra, hogy tesz számára valaki valamit a fa alá. Buzgón imádkozik, hogy karácsonyra megkaphassa a szeretetnek legalább aprónyi morzsáját... ß ütykös férfikezek lavórban mossák a szennyest. Ügyetlenek az emlékekből ellesett, eltanult mozdulatok, de már enged a ma­gány abroncsszorítása. Mióta elment a kedves, napjában ki-kite- kint a temetőkertnek arra a pontjára, ahol így messziről a kereszt­jét sejti. Gondolatban már a sírra állította a kicsiny fenyőfát, ami bár egy helyen, de kettőjüké lesz. Szeretetének minden morzsáját neki adná, a síron innen és azon túl is. (mj.) József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts, édes Istenem. Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkai, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, Jóéjszakát kívánok! TARTALOMJEGYZÉK Betlehemezők Vanyarcon 9. oldal Istennel a történelem útján 10. oldal Hogyan töltik az ünnepeket? 11. oldal Muzikális család Pásztóról 12. oldal Szeret ön ajándékozni? 13. oldal Sportolók küldik egymásnak 14. oldal Focibombát robbantó ... 15. oldal Karácsonyi csillagtitok A békés karácsony nyolc aranyszabálya A z ünnepre való ké­szülődés sok gondot okoz, ilyenkor ide­gesek, ingerlékenyek és tü­relmetlenek vagyunk. Sok családban szenteste előtt többet veszekednek, mint máskor, mert nem tudják levezetni a feszültséget. Hogy a karácsony valóban a szeretet ünnepe legyen, eh­hez fogadjuk meg a pszicho­lógus jó tanácsait. 1. A tervezés és a jó időbe­osztás a nyugodt ünneplés al­fája és ómegája. Beszélje meg a család közösen, hogy mikor fo­gyasztják el az ünnepi vacsorát, mikor legyen a gyertyagyújtás, mikor kell elhozni a nagyma­mát. A programokat nem árt előre egyeztetni a tévéműsorral. 2. Osszák el a teendőket. Az élelmiszerek bevásárlása le­gyen a szülők feladata, míg a fát megveheti az apuka. A na­gyobb gyerekek segíthetnek a terítésnél és a fa díszítésénél, az ajándékok előkészítésénél. 3. Erre az estére rejtse el mindenki a kritikai érzékét. Az ilyen megjegyzéseknek, mint „én sokkal szebben tudtam volna földíszíteni a fát” csak sértődés és duzzogás lehet a következménye, de megfelelő kiinduló alap egy kiadós vesze­kedéshez is. 4. Az ajándékozás pillanata­ira mindenki vegye fel a mo­solygós arcát és ne fanyalogjon akkor sem, ha a 15. nyakkendőt vagy zsebkendőt kapta. Gon­doljon inkább arra, milyen sze­retettel választotta ki a másik. 5. Ugyanez vonatkozik a va­csorára is. Ha véletlenül nem a legjobban sikerült az étel, akkor is dicsérni kell a szakácsot. Kü­lönösen akkor, ha a gyerekek is besegítettek! 6. Aki egyedül van, az se si­ránkozzon és sajnáltassa magát, hanem menjen társaságba, vagy hívjon meg hasonló, magányos embereket vendégségbe. 7. Karácsonykor szigorúan tilos régi családi és személyes ellentétekről vitatkozni vagy akárcsak megemlíteni is. 8. Mindannyiunk közös fele­lőssége, hogy egymás számára megteremtsük a felhőtlen ün­neplés lehetőségét. Ehhez azonban nemcsak az ajándé­kokról és az ünnepi vacsoráról, hanem a megfelelő hangulatról is gondoskodni kell. A kisded születését különös éjszakai fény jelezte a napke­leti bölcseknek, ez vezérelte őket a jászolhoz. A csillagá­szok azóta is kutatják a kará­csonyi csillag titkát. Üstökösről, meteoritről, szu­pernóváról, vagy különleges csil­lagkonstellációról lehetett szó. A kínai csillagászok Kr.e. 5-ben észleltek egy hatalmas üstököst, mely 70 napig világított az égen. A meteorit-elmélet ellen szól, hogy az ilyen hullócsillagokat csak rövid ideig lehet észlelni. Az új csillag születése valóban drá­mai esemény, amilyet 1054-ben észleltek csillagászok, de Krisz­tus születési idejéből nincsenek ilyen feljegyzések. A három elmélet egyike sem ad azonban magyarázatot a kettős jelenségre, amely jelezte Jézus születését és a távoli Babilonból Betlehembe vezérelte a napkeleti bölcseket. Erre a bolygók kons­tellációja adhat magyarázatot, amit 400 éve már Kepler is meg­sejtett. Az ékírásos babiloni fel­jegyzések beszámolnak arról, hogy Kr.e. 7-ben bekövetkezett a Jupiter és a Satumus „tánca”. A Jupiter május és december között háromszor keresztezte a Satumus pályáját a halak csillag­képének jegyében, amely az ókorban Júdea jelképe volt. A babiloniak tanulmányozták és előre ki tudták számítani a csilla­gok mozgását. Az elméletben csak az sántít, hogy ellentétben a bibliával, két csillagról van szó. * Agai rejtették el Jézust Népmonda így magya­rázza a karácsonyfa ere­detét: „Mikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldö­zői elől egy sűrű lombú fa alatt húzta meg ma­gát, az azonban odaszólt neki: állj odébb, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel uta­sították el félelmükben a többi fák is. Az Úrnak ellenségei már nyomá­ban voltak, amikor a fe­nyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtet­ték el Jézust. Az Úr megáldotta a fenyőt: soha ne hullasd el a leve­ledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a töb­biek levéltelenül sorva- doznak. Te légy a leg­délcegebb és legszívó­sabb minden társad kö­zött, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme és rajtad gyújtsanak ka­rácsonyi gyertyát.” 1. / Ki volt Jézus? Názáreti Jézus Krisz­tus időszámításunk kezdetén Palesztinában élt zsidó férfi, a keresz­ténység megalapítója. 2. / Mikor és hol szü­letett? Herodes király uralma idején látta meg a napvilágot, vagyis időszámítás előtt 7-ben. Mária, a názáreti József jegyese a Szentiélektől foganta a gyermeket, akit Betlehemben ho­zott a világra. 3. / Hogyan metélték körül? József tartotta a gyermeket, jobbról és balról két pap térdelt, Jézus lábát fogva. A kés kőből volt, a vágást a kés horgas hegyével Királyok imádása (készült 1460 táján) végezték. Utána meg­Tíz kérdés, tíz felelet Jézusról, az emberről mosták és bekenték fájdalo­menyhítő kenőccsel. A levá­gott bőrdarabkát két kislemez közé helyezve átnyújtották Máriának. 4./ Tudott-e olvasni? A szent szövegeket az azo­kat tudó tanítóktól sajátította el, vagy a tekercsekben ol­vasta. Ezek voltak az ókori „könyvek”. A tekercseket templomokban vagy könyvtá­rakban őrizték, és néhány ilyen, Jézus korabeli tekercset a második világháború után a Holt-tenger melletti Kumran barlangjaiban találtak meg. 5 J Jézus zseni volt? Rendkívüli értelmi képessé­gekről tett bizonyságot, már 12 éves korában betéve tudta „a szent írásokat”. Amikor szüle­ivel Jeruzsálembe zarándokolt, eltűnt, s csak három nap múlva került elő: „Templomban, a doktorok közt ülve, amint őket hallgatta, és kérdezgette őket... Jézus pedig gyarapodék böl­csességben és testének állapo­tában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.” (Lu­kács evangélium) 6J Hol tanított? Harmincévesen kezdte meg működését. Kezdetben Palesz­tina északi részében, Galileá- ban tanított. Itt csatlakoztak hozzá tanítványai, akik közül 12 apostolt választott ki. 1J Volt-e valaha beteg? Az evangélisták erről nem tesznek említést. A bibliakuta­tók szerint emberi érzelmei voltak: örült, dühös volt, fáj­dalmakat érzett, elfáradt és alighanem meg is fázott. 8J Mi volt az első csodája? Két éves volt, amikor a me­nekülő család megérkezett Egyiptomba. Amikor áthalad­tak egy letarolt mezőn, a kis Jézus felszedett néhány ottha­gyott kalászt és elrágta a ma­gokat. Az evangélium szerint a rákövetkező évben annyival több véka gabona termett, mint ahány szemet Jézus megevett. 9J Szolgálták-e öt a nők? Igen, s ő is szolgálta őket. Ahol hosszabb időt töltött a ta­nítványaival, ott köréje sereg­lettek a nők, akiket meggyó­gyított. Máté szerint még a ke- resztrefeszítéskor is ott voltak: „Sok asszony vala pedig ott, akik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki.” 10./ Mit jelentettek bizo­nyos számok Jézus idején? Akkoriban sok számnak misztikus jelentőséget tulaj­donítottak: 1. Csak egy Iste­ned legyen. 2. Két lény egy­mással egyesülve új életet te­remt - a férfi és a nő. 3. A mindenség jelképe, mert a mindenség az égből, a földből és az alatta levőből tevődik össze. 4. A teljesség száma, mert a Földnek is négy sarka van - ezek az ég- tájak. 7. Az üdv és a balsors mágikus száma. 10. A tökély - akár­csak a tízparancsolat. 12. Je­lentheti Izrael tizenkét törzsét, a 12 tanítványt, az év hónap­jait, a nap kétszer 12 óráját. Tél a Mátrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom