Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-23-24-25-26 / 301. szám
1995. december 23., szombat 9. oldal Karácsonyi Történetek Karácsony, a csodás születés ünnepe M ár a 2. században megünnepelték karácsonyt. Igaz, nem a mostani időpontban, hanem január 6-án. A karácsonyfa azonban csak a 18. század elejétől válik az ünnep ékességévé. Az ajándékozás szokása pedig a múlt század első felében alakult ki. A hagyományok időbeni változásáról Czövek Judittal, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársával beszélgettünk.- Az Istenség emberi alakban való megnyilatkozásának ünnepét a 3. század elején vette át Róma. A ni- ceai zsinat azonban a csodás születés ünnepére december 25.-ét jelölte ki.- Nem telt el száz esztendő, és a hagyomány az egész keresztény világban elterjedt. Az 5. század közepén pedig Jeruzsálem is áldását adta.- Az ünnep hangulata kezdetben teljesen dogmatikus volt. Az embereket azonban a Jézus születésének története izgatta nagyon. így alakult ki lassan a Krisztus világra jövetelének eseményeihez kapcsolódó ünnepkör.- A meghittség, az áhítat, az érzelmek hangsúlyozása északról került a keresztény liturgiába. Assisi Szent Ferenc 1223-ban a grecciói erdőben újfajta karácsonyi ünneplést vezetett be: eljátszotta a betlehemi eseményeket.- A karácsony világi jelle1Bronzino: Pásztorok hódolása (festmény) gének kialakulásában fontos szerepe volt a médiáknak. Angliában először V. György mondott ünnepi beszédet a rádióban. Ezt a szokást államfők, királyok és polgármesterek is átvették. A családok társadalmi szerepének erősödését jelzi az ajándékozás szokásának meghonosodása. Eleinte ugyanis csak az apák lepték meg gyermekeiket. Ezzel is jelezvén családfői rangjukat.-Az ünnep szerkezetében is jelentős változások figyelhetők meg. A hagyományos falusi karácsony a disznóvágással, borfejtéssel vette kezdetét. A lelki készülődést a szállás- keresés, a betlehemezés, a kántálás szertartása jelentette. Az ünnep középpontjában az éjféli mise. a karácsonyi isten- tisztelet állt. A lakomára, a disznótorosra, az italozásra, a bálra csupán az ünneplés végén került sor.- Napjainkban a falusi és a városi szokások összemosódása figyelhető meg. Ádám Éva napján egyre kevesebben böjtölnek, esznek aszalt gyümölcsöt levest, fokhagymát, szentelt ostyát, sóban- v ízben főtt bablevest. A '60-as évektől városi hatásra az ünnepi asztalon megjelenik a rántott hús, a fasíro- zott, a majonézes burgonya és a bejgli. A ’80-as évek budapesti szokásai szerint 24-én este lakomáznak a családok.- A karácsonyi üdvözletek is együtt változnak a történelemmel. Hol angyalkák köszönnek nekünk a képeslapokról, hol mosolygós úttörők, hol pedig Donald kacsa télapónak öltözve. Egy azonban mindenképpen öröknek látszik: ezen az ünnepen mindenki szeretettel köszönti embertársait. (B. B.) YQMSá tá.có<ynijL ünnepi ivón. Betlehemezők Vanyarcon Az egyik legszebb népszokás a betlehemezés, amely számos keresztény nemzet hagyománykincsének lett a kitörölhetetlen része. Persze ápolni kell, hogy továbbéljen. A karácsony előtti napokban a főleg szlovák nemzetiségűek lakta Vanyarc községben a Veres Pálné Általános Iskola hagyományőrző csoportja vállalkozott a betlehemezésre. A alkalomhoz illő viseletbe öltözött lányok és fiúk a településen élő szlovák családokat keresték fel. Énekszóval és zenével köszöntötték az embereket az ünnepek előtt és bemutatták a szlovák betlehemes játákot. FOTÓ: RIGÓ TIBOR A bibliai történetek hitelességéről beszél a kutató Bizonyított Jadin, a jeruzsálemi V alóban megállította-e Józsué a Napot? Járt-e a vizen Krisztus? Volt-e Noénak bárkája? Pál apostol írta-e a leveleket a korinthusbéliekhez vagy más? A ma embere szereti a hiteles magyarázatokat. Horváth Pállal, az ELTE filozófia tanszékének tanárával a történetek történetéről beszélgettünk.-Élt Jeruzsálemben egy Jadin nevű régész professzor, aki munkatársaival a Szentírás alapján végzett ásatásokat. Bámulatos eredményekre jutott: a leletek egy része egyértelműen alátámasztotta a feltételezéseket. Pilátus, Júdea helytartója például valóságos személy volt, s a többi között a háborúk leírása is hitelesnek mondható. Noé története és Krisztus gyógyításai kapcsán pedig fölösleges feltenni a kérdést: így történt-e valóban? A vízözön motívum más teremtéstörténetekben, mitológiában is fellelhető. A 17-18. században nagy divat volt természeti magyarázatokkal bizonyítani Krisztus tetteit. Kiszámították például, hogy mekkora sótartalom, felhajtóerő és mekkora faléc kellett ahhoz, hogy Jézus a vizen járhasson. Csakhogy: Isten fiának cselekedeteit a Szentírás is csodaként emlegeti. A kutatók sokasága vizsgálta, hogy valóban egy Pál nevű férfi írta-e a leveleket. Az Ószövetség történeteit az élő szó alapján jegyezték le, s a tanítványok hozzá is tettek, el is vettek belőle. A szövegekben azonban tetten érhető a kor, amelyben lejegyezték. A reneszánsz és a kora barokk festmények között is szép számmal találni olyat, amelyeken a három királyt mogul korabeli ruhákba öltöztette a festő. Dániel könyve az új babilóniai időszakról szól, bizonyítható azonban, hogy a hellenizmus korában született az írás. A szerzők szándékosan a régmúltba helyezték a történeteiket, mintegy távlatot adva az örök emberinek, az értékeknek, amelyeket hirdetnek. Pálnak nevezzük azt a férfit, aki a levelet írt a szeretetről, s elfogadjuk a portrét, amely írásaiból kirajzolódik. Nem a személye a fontos, hanem a mű, amely ránk maradt. (bozsó) Hol van a három királyok mutatóujja? A napkeleti bölcsek, más néven a három királyok csontjai jelenleg a kölni dómban, az oltár mögött nyugszanak, pompás, aranyból, ezüstből készült, drágakövekkel díszített ereklyetartóban. Az ereklyetartó 210 cm hosszú, 110 cm széles és 170 cm magas. Harminc év alatt (1181-1220) készítette a ver- duni Miklós mester. Köln várősa 1164-ben Barbarossa Frigyes császár révén jutott a csontok birtokába. A császár ugyanis Milánóban szerezte meg őket, amikor két évvel korábban elfoglalta, kifosztotta és a földdel egyenlővé tette a várost. A hadjáratban részt vett Rainald von Dassel kölni érsek, Frigyes gyóntatója, kancellárja és bizalmasa. A császár neki ajándékozta a három királyok nagy tiszteletnek örvendő csontjait. Az ereklyetartóban ma is látható a koponyájuk hátsó része, a koronával. Hiányzik azonban mind a három napkeleti bölcsnek a mutatóujja, az az ujj, amellyel a betlehemi csillagra mutattak. A mutatóujjak a hildesheimi dóm-múzeum egyik ereklyetartójában láthatók, kifakult vörös selyemzacskóban. Rainald érsek ugyanis Hildesheimből származott és meg akarta ajándékozni szülővárosát.
