Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-10 / 238. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Kollégium, laktanya, börtön: az összezártság fokozatai - a három Nyúl Balambér Patkányok és emberek, avagy ki változik faikassá? Tudós elmék kiderítették, hogy az ember viselkedése néha hasonlít a patkányéhoz. Ha sokukat zsúfolják össze szűk helyen, ahonnan nem tudnak elmenekülni, vagy legalább valahol megbújni, agresszívvé válnak. Egymás fülét kicakkozzák, farkát leharapják, sőt, akár el is pusztítják a másikat. Kényszerlakhely. Rosszul hangzik - gondoljunk csak az ’50-es évekre -, pedig a börtönök különböző fokozataiban büntetésüket töltőkön kívül a kollégisták és a katonák is többé-kevésbé ugyanebben a cipőben járnak. A különbség: a kollégiumot bármikor, belátás szerint ott lehet hagyni, a katonaságot meg csak büntetés ellenében. Első fokozat: kegyetlenség a körletben A salgótarjáni Oláh Tamás néhány évvel ezelőtt szerelt le a határőrség kötelékéből. A balassagyarmati kiképzés után az akkor még létező zalaegerszegi kerülethez vezényelték.- A kiképzésen nem volt nagyobb baj, arra vigyáztak a hivatásos tisztek - mondja.- Persze ki lehetett szúrni az emberekkel úgy is, hogy állandóan takaríttatták őket, azért nem szólt a kutya sem.- Mesélték, hogy régen olyannal is szórakoztak, hogy az embernek a térdére meg a könyökére rohamsisakot szí- jaztak, úgy kellett csúszkálnia az ágyak alatt. Közben vasútállomások nevét soroltatták vele, ahogy mondták: éppen utazik haza. A bajok akkor kezdődtek, amikor őrsre kerültünk. A parancsnok munkaideje négy órakor lejárt, akkor hazament. A szolgálati lakása valamivel távolabb volt az őrstől, és olyankor bármit meg lehetett csinálni. A beavatási szertartás a „sípolással” kezdődött, amit kanalazásnak is hívtak. A leszerelő öreg katonának egy kanállal annyit ütöttek a kopaszok mellére, ahány napjuk hátra volt a határőrségnél. Azután tollal összefirkálták a bőrüket, és ezt nem volt szabad lemosni.- Soha nem derült ki?- Egyik gyerek kaszálás közben félmeztelenre vetkőzött, a tiszt pedig meglátta a melle közepén a kék-zöld foltot. Sejthette, hogy mi az, de a gyerek azt hazudta, hogy megcsípte a darázs...-Mi lett volna akkor, ha igazat mond? ■ - Az volt az öregek íratlan törvénye, hogy akkor megismétlik a kanalazást...-Ennyiből állt a beavatási szertartás?- A kopaszoknak igen. Amikor az idősebb bakák megkezdték a centi vágását, akkor is rendeztek „ünnepséget”. Az új centivágók pizsamába öltöztek, rohamsisakot tettek a fejükre, fegyver helyett seprűnyelet fogtak, és vi- gyázzmenetben vonultak a folyosón. A leszerelők közben a centijükkel ütötték-verték őket, ahol érték. Ez is hagyott szép nagy kék foltokat. A végén azért pálinkáért abbahagyták az ütlegelést...-Milyen más „szadizás” fordult még elő?- Inkább csak meséltek ilyenekről. Ha a szakács főztje nem ízlett, megfürdették a mosogatóban. Mondták, hogy régen volt egy kopasz, aki bejelentést tett a parancsnoknak arról, amit vele csináltak. Azt a gyereket levetkőztették, és a fenekét cipőboksszal kifényesítették ... Második fokozat: éjjel indái útjára a szadi Néhány hete hírt adtunk arról, hogy a salgótarjáni fiúkollégiumban is előfordultak hasonló események. Három salgótarjáni kisdiákkal -hogy ne ismerjék fel őket, legyen mind- annyiuk neve Nyúl Balambér - beszélgettünk a megye kollégiumaiban szokásos „szadizá- sokról”.- Mi történik éjszakánként?-Az változatos - mondja egyes számú Nyúl Balambér. - Velem például eljátszották azt, hogy vizet kellett innom — jó sokat, vagy két litert -, utána meg nem engedtek ki a vécére.- Mi lett így veled?-Amikor elkezdtem öklendezni, mégis kiengedtek ...- Akinek van katona ismerőse, attól származik az a sok baromság - veszi át a szót 2. Nyúl Balambér.- A hülyeség ragadós, a kollégiumi „öregek” pedig - akik pedig legfeljebb három-négy évvel idősebbek a „kicsiknél” - ragaszkodnak a hagyományokhoz. Valaki kitalál vagy bevezet valami szadit, és mindig akad olyan, aki visszaadja a kisebbeknek.-Mit tesz ilyen esetekben az ügyeletes pedagógus?-Nem tudja meg. Aki elszenvedi a kínzást, nem szól. Egyrészt fél a nagyobbak haragjától, másrészt meg az árulkodót kiközösítenék. Olyan a kollégium, mint a börtön. Ösz- sze vagyunk zárva, és ebben a helyzetben sok lehetőség adódik a bosszúra ...-Például?- Például éjjel nem hagyják aludni az embert. Egy idő után az is igazi kínzás.- Előfordulnak Szécsény- ben másféle megaláztatások is - mondja hármas számú Nyúl Balambér. -Ha kisebbeknek el akarják venni a pénzét, akkor arra kényszerítik őket, hogy kártyázzanak. Nem lopják, csak elnyerik Nem rabolják ki, nem lopják el, hanem elnyerik a pénzüket, ami mégiscsak más dolog. Persze az igazi kártyások ügyesen csalnak ... Tilos ugyan a szerencsejáték, de a pedagógus ezt sem látja ... * * * Hogy is van ez? A pedagógus éjjel alszik - ha egyáltalán a kollégiumban van -, a gyerekek pedig „szórakozhatnak” kedvükre. Vajon miért? Aki látta a Farkas című filmet, tudhatja, hogy farkassá változik az, akit egyszer a farkas megharap. Azaz, mindig van olyan, akit bántanak, és ezek között csak egyetlen akadjon, aki másokon törleszti az elszenvedett sérelmeket. Ezzel a farkas - és vele együtt az ordas eszme - mindig fennmarad ... Faragó Zoltán- Porciók az étkeztetésről Korgó gyomra iskolások? Oly korban élünk, mikor egy kiló alma ára már-már veri a banánét, s egy liter üdítő kétszer annyiba kerül, mint ugyanennyi termelői bor. Amikor még kevesebb pénz, idő jut a főzésre, s a melós be kell érje zsíros kenyérrel. Na, de a gyerek, az egészen más! Körülötte azért még mindig forog a fakanál. Örökös kérdés, hol és mit egyen? S bár nem kötik az orrára, a kispénzű családoknál az is, hogy miből? Az iskoláknak és az önkormányzatoknak szintén laposabb a pénztárcájuk, s így lényegesen nehezebb kifőzni, milyen áron és mi kerüljön a diák tányérjára, tízórais csomagjába. A következmény: kevesebben veszik igénybe a napi háromszori étkezést. Litkén például annak ellenére, hogy 50 százalékos a kedvezmény a napi háromszori étkezést igénylő három- vagy többgyerekeseknél, csak 22 tanuló kapja ezt. Akik csak ebédelnek, azoknál 35-35 forintot vállal át az árból az önkormányzat -tudtuk meg Szőllős Gábor igazgatótól. - A helyi plusz: tízórai-vásárlás az iskolában, a boltinál olcsóbb áron, a falusi pékség jóvoltából. S a diákok rájöttek, hogy üresen is jó a kifli. Bátonyterenyén a Kossuth iskola alsó tagozatában naponta viszonylag sok, 114 napközis indul, hogy egy másik épületben nekiüljön a tízóraijának. Ekkor a többiek megterítenek, hogy elfogyasszák a magukkal hozott harapnivalót. S bizony van, aki előtt rendszeresen üresen marad a pad ... A felsősök között 140 a napközis, 26-an beérik az ebéddel. A tanulói összlétszám 537.. Az eddigi legjobb arányt a salgótarjáni Kodály iskola mutathatja fel: 507 tanulója közül 430-an étkeznek házon belül. 128 gyerek csak ebédet fogyaszt. A pedagógusok azt tapasztalják: kevés gyerek visz tízórait. Ez részben a fentiekkel, illetve azzal magyarázható, hogy van büfé az épületben. Kazáron sem rossz a helyzet: nem csökkent az étkeztetést igénylők száma. Hogy ezt a pozíciót megtarthassák, jelentkeztek egy olyan országos pályázatra, amely a gyermekek iskolai élelmezését támogatja. A nagycsaládosok megyei egyesülete figyelemmel kíséri a gyerekétkeztetést, s az az általános véleményük, hogy az alsósoknak elegendőek az adagok, de a felsősöknek nem. S ez legérzékenyebben a három vagy többgyerekeseket érinti. A salgótarjáni Hámor család négy általános és egy főiskolásról gondoskodik úgy, hogy a családfő állástalan. A trió a suliban ebédel, s azt visz tízóraira, ami van. Aztán van itt még néhány furcsaság: ezek a komisz kölykök juszt sem otthon eszik meg a banánt, meg a narancsot, hadd csurogjon a nyála a másiknak. Néhány erőszakos hangadó pedig elvárja: ha neki nem ízlik a kaja, más is hagyja ott. M. J. PÁSZTÓ 1995. október 10., kedd "Ä Hírlap postájából ] A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A két Bolyai... A magyar tudományos élet két büszkesége Bolyai Farkas és Bolyai János. Az apa 220 éve született, a fia 135 éve halt meg. Mindketten kitörölhetetlenül beírták nevüket a matematika nagyjai közé. Bolyai János Marosvásárhelyen tanult, majd a bécsi hadmérnöki akadémiára került. Már ott tanulmányozta az Euk- lidés XI. axiómáját a párhuzamosokról. Hazatérése után Temesváron és Aradon műszaki A marosvásárhelyi Bolyai-szobor Bolyai Farkas 1775-ben a Szeben megyei Bolya községben született. Tanulmányait Nagyenyeden és Kolozsváron végezte. Egyetemi éveit a göt- tingeni egyetem matematikai fakultásán töltötte, ahol barátságba került Gaussai, az egyetem matematikus-fizikus és csillagász professzorával. Érdeklődése e barátság révén a matematika irányába fordult. Visszatérve külföldről, Kolozsváron 1802-ben megszületett fia, és 1804-től a család végleges lakóhelye Marosvásárhely lett. Nevét a tudomány történetébe az 1832-ben megjelent „Tentamen” című matematikai munkája véste be. Irodalmi tevékenységet is folytatott. tisztként teljesített szolgálatot. Tudományos tevékenységének központjában a geometria állt. Elméletét latinul, külön kiadásban az „Appendixében fejezte ki 1831-ben, ami 1832- ben apja említett művében függelékként is megjelent. Munkájával megalapozta a nem eukli- dési geometriát, amellyel olyan kérdést oldott meg, ami 2 ezer éven át foglalkoztatta a tudósokat. Az apa 1856-tól, a fia 1860 óta alussza örök álmát a marosvásárhelyi temetőben. Álljunk meg egy percre, hajtsunk fejet a két világhírű magyar tudósnak, miként én is tettem a közelmúltban Maros- vásárhelyen. Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján Csak a fele termett a tavalyi szőlőnek A fátyolfelhők eltakarják az ígéretes őszi napfényt, amikor Pásztón, a Mátra alján húzódó muzslai szőlőtáblák felé haladva a nagyároki dűlőben szőlőszedés közben találkozunk a Kanyó családdal.- Három sor a miénk - mutat körbe a nagy táblában —, második éve dolgozunk vele. Azért három sor, mert három gyermeken van - mutatja be dióhéjban önmagát és családját Kanyó Lőrincné.- AmikoT elkezdtük szedni a saszlát, másnap reggel már Salgótarjánban árultuk, ahol állandó standunk van a piacon. Az idei szőlőtermés sajnos fele a tavalyinak.- Megtérül a ráfordított költség az eladásból? Kanyó Lőrincné Muzslán- Ha marad a mostani napi ár - ami nyolcvan forint körül van -, akkor szinten leszünk, •. . .'A. K . * u amennyiben kisebb lesz, akkor valószínű kénytelenek leszünk veszteséggel számolni.- Ez utóbbi esetben abbahagyják vagy folytatják a szőlőtermesztést?-Azért vettük, hogy megműveljük. Ezen kívül pénzünk fekszik benne. Ha abbahagynánk, az is odaveszne. Egyébként az unokák is nagyon szeretik a szőlőt. Megtudom még, hogy a szőlőn kívül családi alapon zöldségtermesztéssel is foglalkozik a Kanyó família. Erről győződtünk meg, amikor a kis teherkocsi nyitott platóján szemügyre vettük a különböző mezőgazdasági termékeket. Kanyoné férjével és Lőrinc nevű fiával együtt szedte az idei termést. Nem csak itt, hanem a kerekkötői dűlőben és a botnál — ahol 400-400 kvadráton hoztak termést a szőlőtőkék — van mit leszedni. Az idei gyengébbnek mondott hozamhoz felhasználtak nyolcezer forint értékű gyomirtó szert, hatszor permeteztek és kétszer kapáltak. — Nem mondaná senki, hogy ennyi munka van mögötte - avatkozik a beszélgetésbe az eddig hallgató férj. Szavait fia, Lőrinc is megerősíti.- Mire megtelik egy láda addigra eltelik másfél óra - tájékoztat Kanyoné. Estbe hajlik az idő, amikor a teherkocsi édes terhével a város irányába halad. V. K. A Nógrád Megyei Hírlap receptversenye: így főzünk, sütünk mi ! Olvasóink számára receptversenyt indítottunk. A receptet beküldők között ajándéksorsolást rendezünk, szakácskönyvet, vásárlási utalványokat kapnak a szerencsések. Várjuk továbbra is az Önök receptjeit, névvel, címmel, az „így főzünk mi!” jeligével ellátva. Címünk: -Nógrád Megyei Hírlap, 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. * Gesztenyés sült tészta Hozzávalók: 10 dkg nagy kocka száraztészta, 25 dkg gesztenyemassza, 1/2 dl tej, 2 tojás, 1/2 dl befőttlé vagy ivóié, 5 dkg vaj vagy margarin, kevés cukor, só a tésztához, a tetejére 1 dl tejföl és 1 tojás. Elkészítés módja: A tésztát megfőzzük, leszűrjük és ráöntjük a vajat. Hagyjuk kihűlni, majd a gesztenyemasszát a tejjel, a befőttlével és a tojásokkal jól ösz- szekeverjük. Kevés cukorral édesítjük. A tésztát beleforgatjuk az ízes-tojásos-geszte- nyés krémbe. Egy tepsit kikenünk margarinnal, zsemle- morzsával megszórjuk és a gesztenyés tésztát egyenletesen elsimítjuk benne. À tejfölt és a tojást kevés cukorral ízesítjük, majd rákenjük a tetejére. A sütőt 10 perccel előtte bemelegítjük és a tésztát 25 percig sütjük a középmeleg sütőben. Még forrón nagy kockákra vágjuk a tepsiben. Nemes Sándorné, S.-tarján
