Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
8. oldal Gazdaság 1995. szeptember 13., szerda Ipari jövőkép Az állam nem vonulhat ki az ipar finanszírozásából - ez a lényege az Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács (KIÉT) tegnapi tárgyalásának. A tanács képviselői az ipari tárca Ipari jövőkép címmel megfogalmazott iparpolitikai koncepcióját vitatták meg. A munkavállalók szerint például a tervezet alig foglalkozik az egyes régiók - így a keleti országrész - felzárkóztatásával. Felhívták a tárca figyelmét arra, hogy az állam nem tekinthet el bizonyos iparágak finanszírozásától. Itt elsőként a gépipart és a kohászatot említették. A munkaadók kifogásolták, hogy olyan fontos területek, mint a bányászat vagy a szerszámgépgyártás, kimaradtak az előterjesztésből. Az Eximbankot szerintük nem érdemes külön intézményként működtetni, mert ugyanolyan feltételekkel kínál hiteleket, mint a többi pénzintézet. Ezért javasolták, hogy csatolják hozzá valamelyik kereskedelmi bankhoz. Az önkormányzati oldal képviselői hiányolták a privatizációs cselekvési programot, s ezzel szoros összefüggésben az ország energiapolitikájának pontos megfogalmazását. Tökéhez jutni Nem könnyű manapság tőkéhez jutni. A bankok - ha egyáltalán hitelképesnek ítélnek egy-egy vállalkozást- igencsak drágán mérik a kölcsönt. Van azonban egy másik megoldás is: olyan tőkéstársat kerésni, akinél^ van pénze, de azt nem a bankban1 akarja 1 kamatoz^ tatni. Hosszú távra keres befektetési lehetőséget, s a nagyobb haszon reményében hajlandó kockázatot is vállalni. Erről rendezett tegnap- a fenti címmel - konferenciát vállalkozóknak a Magyar Innovációs Szövetség és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A kockázati tőke magyarországi elterjedése segítséget jelenthet a közép- és kisvállalkozások finanszírozásához. Ezzel megoldódhatna a vállalkozók legfőbb problémája, hogy olyan pénzforrást találjanak, amelyet kedvező feltételekkel vehetnek igénybe. A kockázati tőke tulajdonképpen saját tőkeként működik. A befektető ezáltal tulajdon- részt szerez a vállalkozásban, és bekapcsolódhat a cég irányításába is. Hosszú távon együttműködik a vállalkozással, érdekeik azonosak. így a banki szempontból hitelképesnek nem minősülő vállalkozások is többletforráshoz juthatnak. Az agrártámogatási rendszer átalakítása nem halogatható tovább Agrárkoncepció - új alapokon Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,92 Osztrák schilling 12,92 USA-dollár 134,13 ECU (Európai Unió) 169,94 Az agrártámogatások összegének jövőre el kell érnie legalább az 1994. évi támogatások reálértékét, azaz a 100 milliárd forintot - fogalmazta meg elnökségi ülésén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A termelők érdekképviseleti szervezete szerint a jövő évi támogatási rendszer kialakításánál a kormányzatnak figyelembe kellene vennie azokat a súlyponti problémákat, amelyek eddig kerékkötői voltak a mezőgazdaság fejlődésének. Nem halogatható például a nagyüzemeknél felhalmozódott adósságok központi segítséggel történő rendezése, mert annak elmulasztása a termelés újabb visszaesésével, a munkanélküliség duzzadásával fenyeget. Tekintettel az évek óta jellemző aszályra, a garantált hitelek beváltása miatt az állammal szemben a korábbi évekből származó és az idei szárazság miatt keletkezett újabb tartozásokat, kötelezettségeket célszerű volna eltörölni. A MOSZ állásfoglalása szerint jövőre a kedvezőtlen termőhelyi adottságú és az elmaradott térségekben gazdálkodókat alanyi jogon kiegészítő támogatásban kell részesíteni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elöregedett, leromlott eszközállomány már az elmúlt években, és az idén is - például aratáskor - komoly gondokat okozott a termelőknek. Ezért jövőre változtatni kell a jelenlegi elosztási rendszeren, s a fejlesztésre és beruházásra igénybe vehető támogatások nagyságát kívánatos reálértéken meghatározni. A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapot, valamint a többi mezőgazdasági jellegű - önjáró- alapot továbbra is fenn kell tartani - állítják az érdekképviseleti szervezet vezetői. Ha a parlament mégis a megszüntetésük,, összevonásuk mellett dönt, akkor az érdekképviseleteknek meg kell akadályozniuk, hogy az alapokba a termelők által eddig befizetett összegeket a kormányzat adójellegű befizetéssé változtassa át. Sajnálatosnak tartják a MOSZ képviselői, hogy a politikai indíttatású törvények sorsdöntő szerepet játszottak abban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányada reménytelen helyzetbe került. Az állam által okozott károkat, vagyoni sérelmeket orvosolni kell. Például a kárpótlás céljára kiadott földeken lévő ültetvények értékének megtérítése elkerülhetetlen, és jó lenne rendezni a kárpótlási jegyek késedelmes kiadása miatt keletkezett károkat. (újvári) A fekete gyémánt aranykora jön? Üj technika a hagyományos szénerőművek felújítására Az atomkorszak daliás hajnalán úgy tűnt, hogy az elavult szénerőmüvek kora leáldozott. Azután következett a kijózanodás, és ma már egyetlen ország sem mondhat le hagyományos erőműveiről. Az Egyesült Államokat például 280, egyre jobban korosodó hőerőművének korszerűsítési gondjai nyomasztják. Egy kicsiny, agytrösztszerű amerikai cégnek, a Hague International mérnökeinek sikerült kifejlesztenie egy új erő- Lművi technológiát. A szénerőművek forradalmasításának kulcsa a kerámiatechnológiának nevezett új eljárás, amelynek részleteiről természetesen keveset tudni. Egyes becslések szerint azonban egy 150 megawattos szénüzemű erőműnek az üzemeltetési költségét évi 5 millió dollárral, azaz jóval több mint fél- milliárd forinttal (!) csökkenti majd a kerámiatechnológia. Hosszú távon, a teljes fejlesztés elkészültével még kecsegtetőbbek a kilátások: 40 százalékkal lesz jobb a hatásfok, és ugyancsak 40 százalékkal csökken az üvegházhatás miatt perdöntő jelentőségű szén-dioxid-kibocsátás. A kis amerikai cégnek egyébként egy, az ipari kerámiák területén szinte megdönthetetlen japán ipari monstrum innovációs előnyét sikerült ledolgoznia. A meglepő sikert mindenesetre érthetőbbé teszi, hogy a kutatómunkát jelentős anyagiakkal támogatta az USA Energiaügyi Minisztériuma, és legalább húsz, energetikában érdekelt mamutvállalat. El lehet képzelni, hogy mekkora is az a „jelentős” összeg... FEB ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ F ellendülőben a kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt tőzsdehéten a BUX megszakította az augusztus 25-én kezdődött emelkedést, s néhány napi stagnálást követően 1584- ről 1570 pontig esett, végül 1580-on zárta a hetet. A heti forgalom az előző hetekhez hasonlóan meghaladta a másfél milliárd forintot, amiből 1 milliárd 290 millió forint a jegyzett kategória papírjaira jutott. A kárpótlási jegyek piacán némi élénkülés kezdődött, s közel 140 millió forintos forgalom mellett 205-ről 220-ra emelkedett az árfolyama. A jegyzett kategóriában csupán néhány papír árfolyama emelkedett. Ezek közé tartozott a Danubius, melynek árfolyama — a fokozatosan élénkülő forgalom következtében - 1200 forintról elérte az 1250 forintos heti záróárat. Ez több mint 4 százalékos emelkedés. A következő napokban az átlagárfolyam várhatóan szintén eléri illetve meghaladja majd ezt a szintet. Ázt követően, hogy a Zala- kerámia az utóbbi hetek legmagasabb, 3350 forintos ára 3300-ig csökkent, az elmúlt héten megfordult a trend, s a hét végén már 3330 forinton cserélt gazdát. A többi, máskor fényesen szereplő papír, így az Egis és a Richter jelentősebb változást nem tudott felmutatni. Az előbbi átlagárfolyama úgy tűnik, 3050 és 3070 forint között stabilizálódik, míg az utóbbi nem tud 2400 forint fölé emelkedni. Ennek ellenére továbbra is ez a két papír a tőzsde legjobban értékesíthető részvénye: heti forgalmuk elérte a 430 millió forintot. A forgalmazott kategóriában - ha ez egyáltalán lehetséges - még kevesebb változás történt. Az Agrimpex névre szóló részvényeinek az árfolyama 15 150-ről 15 800 forintra emelkedett. Hasonlóképpen javított a Pannonplast is, s árfolyama 1505 forintról indulva 1600- ig kapaszkodott. Két papír árfolyama lefelé módosult: a Domus 3 százalékot veszítve értékéből 550 forinton zárt, míg a Humán 7 százalékot zuhant. Az OTC-piacon is alig»tör- tént érdemi üzletkötés. A Ma- íáv-részvények továbbra is 18 000 forinton, a MÓL papírjai - árnyalatnyit gyengülve 11 800 forinton cseréltek gazdát. Nagy mozgások jellemezték a diszkont kincstárjegy- aukciókat. A piaci szereplők várakozásai nyomán a kialakuló hozamszint a jelenleg uralkodó alá fog süllyedni. A többség nem az egy hónapos, hanem a hosszabb lejáratú papírokat kereste. Az egy hónapos DK átlaghozama 29,04-ről 29,51 százalékra emelkedett, míg a 3 hónaposé 32,39-ről 32,14-re, a 6 hónaposé 34,46-ról 34-re s végül a 12 hónaposé 35,32-ről 34,42- re csökkent. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség CEFTA: „nem” a munkaerő szabad áramlására Szlovénia az ötödik tag Brünnben hétfőn a tagországok, köztük Magyarország, ellenállásába ütközött az a cseh javaslat, amely szerint terjesszék ki a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény hatályát a szolgáltatások piacára és a munkaerő szabad áramlására is. Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi miniszter szerint a plenáris tanácskozáson két javaslatról alakult ki vita. A magyar delegáció határozottan ellenezte a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásának megteremtésére vonatkozó cseh indítványt.- Mi úgy látjuk - indokolta a magyar álláspontot Dunai Imre -, hogy jelenleg a közép-európai országok átalakulóban lévő gazdaságai elég nagy munkaerő-fölösleggel küszködnek. Nem volna helyes megengedni, hogy a szabad munkaerő-áramlás még fokozza ezt a túlkínálatot. A másik vitát a miniszter szerint az váltotta ki, hogy a szlovák fél CEFTA-titkárság felállítását javasolta. Ez utóbbi ötlet a cseh és a magyar fél ellenállásába ütközött. A kormányfők felkérték a szlovákokat, hogy írásos javaslatban rögzítsék, mi volna a szerepe és feladata ennek az új apparátusnak. Kötelező lesz a mestervizsga Ötéves az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara A születésnapi ünnepségen Szűcs György elnök nemcsak az eredményeket értékelte, hanem az iparosok helyzetét nehezítő kormánydöntések ellen is érvelt. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Dunai Imre, ipari és kereskedelmi miniszter is. A tanácskozás alkalmát megragadva a mestervizsga bevezetéséről szóló új rendeletről kérdeztük Hefter Józsefet, a Budapesti Kézműves Kamara elnökét.-Furcsa helyzetet teremtett az, hogy minden szakmai előképzettség nélkül bárki kiválthatott iparűzésre jogosító vállalkozói igazolványt. Ezen változtat az új rendelkezés. Azokban az iparos szakmákban vezetik be a kötelező mestervizsgát, ahol a legtöbb a kontár. Ilyen többek között az autószerelés, a víz- és gázszerelés vagy akár a fodrászat is. A kétszázhuszonegy kézműves szakmából 50-80 esetében belátható időn belül szeretnénk bevezetni a mestervizsga rendszerét.- Hogyan fogadták a szakmák képviselői az újabb megszorítást?- Mint minden hasonlót, ezt is nehezményezték. Am belátható, hogy az évtizedek során elsekélyesedett az a nemzeti vagyon, ' amelyet a kézműves mesterek tudása jelentett. Kiveszőben van például a könyvkötő szakma. Ez a szakmai követelmény- rendszer egyébként feltétele az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is. Az, amit ma mestervizsgának nevezünk, nem felel meg az európai színvonalnak. A hazai mestereknek ugyanazt kell tudniuk, mint a németeknek, hogy versenyképessé válhassanak. Az árutermelő kisiparosok fontos szerepet töltenek be az új értékek létrehozásában, a régiek megóvásában. A fejlett piacgazdaságokban ez a réteg biztosítja a foglalkoztatottságot. Ez a középosztály derékhada, amely nem mindegy, milyen színvonalon dolgozik. Bozsó Bea Nem halogatható a szőlőültetvények felújítása, pótlása A szőlőtermő területek jelentősen csökkentek az utóbbi esztendőkben, az 1991. évi 138 ezer hektár helyett ma már csak mintegy 100 ezer hektáron folyik gazdálkodás. Már nem sokáig halogatható az elöregedett ültetvények felújítása, pótlása. A szakemberek szerint, ha a legszükségesebb frissítés - évente ötezer Hektár újraültetése — nem kezdődik meg fél éven belül, akkor a pusztulás folyamata megállítha- tatlanná válik. Csakhogy egy hektár szőlő telepítése megközelítőleg egymillió forintba kerül. A magángazdáknak, a mai jövedelmezőségi viszonyok közepette, aligha van pénzük ilyen tetemes beruházásra. A kormányzat a jövő évi agrártámogatási rendszer kidolgozása előtt fölmérte a szőlőtermesztők helyzetét. A szaktárca többek között szeretné elérni, hogy az idei negyvenszázalékos visszatérítendő hozzájárulást és a hatvanszázalékos kamattámogatást alacsonyabb mértékű kamattámogatás váltsa fel. A visszafizetendő szubvenció helyett viszont a befektetett költségek ötven százalékának megtérítésével támogatnák a termelőket, a beruházásra fordított összeg felét tehát nem kell majd visszafizetniük a gazdáknak. MANÖKEN- ÉS HOSTESSKÉPZÉS INDUL Szilágyi Leonóra vezetésével. Aki a Nógrád Megyei Hírlapból kivágott szelvényen jelentkezik 10 % kedvezményt kap! Információ, jelentkezés: TIT Nógrád Megyei Egyesülete 3100 Salgótarján, Mérleg u. 2. Tel: 32/314-082 vagy 314-282. NÓGRÁD J„ HÍRLAP Jelentkezési lap Név: Cím:. Jelentkezem a manöken - hostess (a választott képzést kérjük aláhúzni) tanfolyamra.
