Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

1995. szeptember 13., szerda Hazai Körkép 9. oldal A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania Horn és Kuncze a rendőrségen Az utóbbi időben romlott a rendőrség anyagi-pénzügyi helyzete, s ezt a kedvezőtlen fo­lyamatot meg kell állítani - nyi­latkozta Horn Gyula miniszter- elnök az Országos Rendőr-fő­kapitányságon Kuncze Gábor belügyminiszterrel közösen tett keddi látogatása után. Jövőre már 20 százalékos bérfejlesztést terveznek a fegy­veres testületek, így a rendőr­ség munkatársai számára is. A közbiztonságról szólva ki­fejtette a miniszterelnök, hogy a hazai helyzet nemzetközi ösz- szehasonlításban sem rossz. A színtévesztést sokan egyszerű látászavarnak tartják. Pedig a közlekedésben, a munkában je­lentős hátrányt, gondot jelent. Egész sor foglalkozás, például a buszvezetés, kizáró oka, ha va­laki színtévesztő. A Budapesti Műszaki Egye­tem optikai tanszékének kutatói, dr. Venczel Klára és dr. Abra- hám György most olyan szem­üvegcsaládot fejlesztettek ki, Az ORFK-n tett látogatáson megállapodtak Pintér Sándor­ral, hogy a főkapitány október 31-éig javaslatot készít a kor­mány számára a rendőrség ha­tékonyabb működtetésével kapcsolatban. A feketegazdaságról szólva Hóm Gyula kifejtette: az elbírá­lásban nincsenek kivételek, a jogszabályokat mindenkinek egyformán be kell tartania. A belügyminiszter hozzá­fűzte: a feketegazdaság elleni küzdelem a rendőrség, az APEH, a vámszervek és a tör­vényhozók közös felelőssége. amely korrigálni képes a színté­vesztők színlátását. A normál szemüveglencsére tíz-tizenöt le­heletnyi rétegben fémeket gőzö- lögtetnek, így érik el a kívánt ha­tást. Újfajta műszert készítettek a színtévesztés mértékének megál­lapítására is, ilyen a világon ed­dig nem létezett. Segítségével „testre szabottan” határozhatják meg a színtévesztő korrekciós szemüvegének paramétereit. Világszabadalom színtévesztőknek Dr. Venczel Klára és Dr. Ábrahám György fotó- feb/tóth Béla Új támogatási rendszer Szeptember 1-jétől változott - illetve 15-étől ismét változik - a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási ártá­mogatási rendszere. A tb ezentúl fix összegű hozzájáru­lást ad a biztosítottaknak. (Tudósítónktól) Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár elkészíti a gyógyá­szati segédeszközök alaplistá­ját, rögzített árakat szab meg, s a támogatás összege az árak 50, 85, illetve 100 százaléka lehet. Ugyanennyivel járni hozzá az OEP az alaplistán nem sze­replő, különleges, drágább kül­földi segédeszközökhöz is - függetlenül azok árától. A legsúlyosabb fogyatékossá­gok, betegségek ellátását szol­gáló gyógyászati segédeszközök továbbra is teljesen ingyenesek. Ebbe a körbe tartoznak például a végtagprotézisek. A sokak által használt orto­péd cipők részben 85, részben 50 százalékos támogatást kap­nak, az elváltozás súlyossági fokától függően. Az 50 százalékos támogatási körbe kerülnek a többi között a vércukorszintmérők, továbbá az egyes segédeszközöket - például a hallókészülékeket - működtető energiaforrások. Az új támogatási rendszer el­sődlegesen azt a célt szolgálja, hogy az örvendetesen bővülő kínálatból az orvosok a drágább, különlegesebb termékeket is fel­írhassák vényre, de nem árará­nyos, hanem fix összegű hozzá­járulással támogatva a legjobban rászorulókat. Parlamenti munkanap: közérdekű témák a honatyák előtt Rendelet a fűtőolaj-támogatásról (Parlamenti tudósítónktól) Számos közérdekű témával foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés. A képviselői interpellációk és kérdések tár­gyalásakor szóba került például, hogy kik és hogyan igényel­hetnek fűtőolaj-támogatást. Szabó György népjóléti mi­niszter elmondta: a most meg­jelent rendelet szerint azok jo­gosultak a támogatásra, akik tüzelőolajjal fűtenek - függet­lenül attól, hogy milyen kály­hát használnak. Ártámogatás mértékét a tele­pülési önkormányzatok hatá­rozzák meg, a rászorultsági elv alapján. A költségvetés a la­kosság száma és a szociális szempontok alapján utalja át az önkormányzatoknak ezt a pót­lólagos összeget. Azoknak, amelyeknek 2 millió forintnál kevesebb jár, szeptember 20- áig teljes egészében kiutalják a pénzt, a többiekhez két részlet­ben, szeptember 20-áig, illetve október 20-áig juttatják el. Az ülésen folytatták a felső- oktatás fejlesztésének vitáját. Az előterjesztést a legéleseb­ben Fekete György (MDF) kri­tizálta. Szerinte a közoktatás és a felsőoktatás szétzilálási folyamata zajlik, amelynek koncepciója életveszélyes a magyar kultúrára. A tűzoltók demonstráció­jára és más, tervezett tünteté­sekre utalva Torgyán József (FKP) szóvá tette: megelőzhe­tők lennének a demonstrációk, ha a kormány érdemben intéz­kedne és kielégítené a jogos igényeket. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter hangsúlyozta: támogatja a tűzoltók törekvé­seit, a költségvetés tárgyalása­kor a parlament kezében lesz a lehetőség, hogy helyzetükön változtasson. A torgyáni meg­oldással azonban nem élhet a kormány - folytatta -, ugyanis Torgyán úr mindenkinek fűt- fát ígér, de egyik ígéretét sem lenne képes teljesíteni, legfel­jebb a társadalombiztosítási járulék és az adók jelentős emeléséből. Akkor pedig akár el se induljon a következő vá­lasztásokon. Kétszer „buktak meg” az ipari kémek Nyugaton virágzik, nálunk még nem dívik a spionkodás Az ipari kémkedés világszerte föllendülőben levő „iparág”. A konkurens cégek titkainak kifürkészése, a holnap terveiről és termékeiről szóló információk adásvétele egyike a legjö­vedelmezőbb üzletágaknak. Bármilyen meglepő, a bűnö­zésnek ez a vállfája nálunk nem létezik. Legalább is papí­ron nem - mondja dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának ta­nácsvezető bírája. A hazai tör­vények tárában ugyanis nincs paragrafus, amely konkrétan rögzítené az ipari kémkedés fogalmát és szankcióit. A valóságban persze nálunk sem teljesen ismeretlen a gaz­dasági jellegű spionkodás. A magyar cégek, kutatóintéze­tek, laboratóriumok is védik titkaikat: büntetőjogi felelős­ségükre való utalással kötele­zik munkatársaikat a gyártási, eljárási titkok legszigorúbb megőrzésére. Titkaink dzsungelében mindenekelőtt az idén nyáron elfogadott 65. törvény ad út­mutatást. Kimondja például, hogy államtitok minden olyan adat, amelynek nyilvános­ságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, felhasználása sérti hazánk központi pénz­ügyi, devizapolitikai, nemzet­közi kapcsolataival össze­függő és igazságszolgáltatási érdekeit. A BTK részletesen rögzíti a szolgálati, az üzleti, a bankti­tok, a számítógépes csalás, a magán-, és a levéltitok meg­sértésének definícióját. Az ipari kémkedés elsősorban a magánkézben lévő vállalkozá­sok ellen irányul. Az ügyészségi statisztika szerint hazánkban ma még meglehetősen ritka az ilyen bűncselekmény. Tavaly pél­dául mindössze egy-egy üz­leti, illetve banktitok megsér­tésének ügyében nyitottak ak­tát. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy hamarosan ezen a téren is fölzárkózunk a fejlett nyugathoz. (kulcsár) Tanító- és tanárképzösöknek: diákszállási elhelyezésre csekély esély Kollégiumi körkép áremelés után Az idei tanévben - a közelmúltban született kormányrende­let alapján - az egyetemistáknak, főiskolásoknak az eddigi havi 600 forint helyett már 3000 forint térítési díjat kell fi­zetniük. A magasabb „lakbér”, a tandíjtól eltérően, nem a költségvetési bevételeket növeli, hanem az intézményekben marad. A többlet azonban csak kis mértékben enyhíti a gon­dokat, mert egy-egy kollégiumi hely önköltsége - a színvo­naltól függően - 4500 és 15 000 forint között mozog. A felsőoktatási intézmények 38 ezer hallgatót tudnak saját kollégiumaikban elhelyezni, az igény azonban ennél jóval nagyobb. A mintegy 110 ezer nappali tagozatos hallgatónak több mint a fele lakóhelyétől távoli egyetemen, főiskolán tanul; így 15-17 ezerre tehető azok száma, akiknek kollégi­umi kérelmét kénytelenek el­utasítani. Az agrár felsőoktatásban tanulóknak ugyan több mint 60 százaléka kerülhet be diák­otthonba, 100 tanító- és tanár­képzős kérelmező közül vi­szont átlag csak 27-30 kaphat csak kedvező választ. A gon­dok - a 3 éves képzés 4 évre emelése miatt - különösen a tanítóképzősök körében sú­lyosbodtak. Ami a közeljövő kilátásait illeti: bizonyos, hogy a hallga­tói létszám tervezett növelésé­vel arányosan nem tudják bő­víteni a kollégiumi helyek számát. A minisztérium úgy véli: új formákat, módokat kell keresni a hallgatók elhe­lyezésére, s ezen a téren sokat tehetnek maguk az intézmé­nyek, illetve a hallgatói ön- kormányzatok. Számos egyetemen próbál­koznak olcsóbb szállodai szárnyak önköltséges igény- bevételével, nyugdíjasoknál szobát bérelni. Érdemes mér­legelni azt is, hogy a költség- vetés ne csak kedvezményes kollégiumi díjjal, hanem más formában is nyújthasson lak­hatási támogatást. - der ­Az. Alkotmánybíróság teg­napi teljes ülésén befejezte a gazdasági stabilizációs tör­vénycsomaggal kapcsolatos in­dítványok alkotmányossági vizsgálatát. A határozatokat ma nyilvános ülésen hirdetik ki. Horn Gyula miniszterelnök széles körű gazdasági és tudo­mányos együttműködési megál­lapodást ír alá szerdán Peter Wallenberggel, a svéd Wallen­berg csoport (SAAB) tulajdo­nosával. A szerződés a Ma­gyarországról Svédországba irányuló kivitel bővítését és a fejlett svéd technológia behoza­talát kívánja elősegíteni. Várha­tóan bővülnek a magyar diákok svédországi oktatásának lehe­tőségei is. Egyetértenek a koalíciós pár­tok önkormányzati munkacso­portjai abban, hogy a tervezett 415 milliárd forint helyett 430 milliárdhoz jussanak jövőre az önkormányzatok. Szorgalmaz­zák, hogy erre vonatkozóan szeptember végéig készüljön olyan előterjesztés, amely be­építhető lesz a jövő évi költ­ségvetési törvényjavaslatba. 50 milUárd forintos korsze­rűsítés, több évre szóló fejlesz­tés terveiről tárgyal ma az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizott­sága a tárca előterjesztése alap­ján. Elsősorban a légvédelem rádiólokációs, felderítő és in­formációs, valamint vezetési rendszere szorul korszerűsí­tésre. Az eszközök beszerzésé­hez nemzetközi versenytárgya­lást szándékoznak kiírni. Százéves fennállását ünnepli az Eötvös Kollégium. Itt tanult, tanított többek között Kodály Zoltán, Horváth János, Gom- bocz Zoltán, Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Kovács Imre,Bay Zoltán, A hajdani kollégisták mai utódai - az ELTE szakkol­légiumának lakói - az évfor­duló alkalmából dokumentum­kötetben dolgozzák fel a pati­nás intézmény történetét. Az idei Természetvédelmi év részeként Takarítási világ­nap lesz szeptember 23-a. Or­szágszerte önkormányzatokat, szövetségeket, civil szerveze­teket hívnak-vámak a termé­szeti környezet megtisztításáfa a rendezők. Pályázatokkal, természetvédelmi akciókkal, filmvetítésekkel is szeretnék tettekre mozgósítani a szűkebb és tágabb környezetért felelős­séget érző lakosokat. Cigány Hírlap címmel ad ki havilapot az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A lap egyebek között a munka- nélküliség problémáit, %a roma gyerekek beiskolázásának kér­déseit és a cigánycsaládok la­káshoz jutásának lehetőségeit kíséri majd figyelemmel. Botrány után kongresszus A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége egyetért Andics László elnök június 26-ai dön­tésével, amellyel a korábbi fő­titkárt, Szilárd Istvánt felmen­tette. Egyebek mellett erről ha­tározott hétfői zárt ülésén a tes­tület, s ezzel gyakorlatilag pon­tot tett a szervezet tekintélyét csorbító botrányos vita végére. Andics László elmondta, a vizsgálat súlyos hiányosságo­kat tárt fel. Sor került a szerve­zethez nem méltó üzleti tranz­akciókra is, külföldi utazá­sokra, sőt a Vöröskereszt eddig példátlanul, 30 millió forint hi­telt is felvett likviditási gondja­inak enyhítésére. A Magyar Vöröskereszt 1996 decemberére tervezett kongresszusát az említett okok miatt korábban rendezik meg. Három hónapos ünnepségsorozat 70 éves a rádió Szól a rádió. Szól már hetven éve. 1925. december 1-jén szó­lalt meg először, a „barna ma­hagónidoboz”, ahogy Kosztolá­nyi Dezső nevezte a készüléket. Ma a zsebrádiók, minikészü­lékek korában aligha akad olyan otthon, ahol ne hangzanának fel az ismert szignálok, a Kossuth rádió, a Petőfi rádió, a Bartók rádió jelzései. A hetvenesztendős múlt ün­neplésére három hónapot átölelő program készült. A rádiózás szerelmesei készítik elő az ün­nepségeket, akik minden ren­delkezésre álló dokumentum felhasználásával szeretnék be­mutatni az elmúlt 70 év értékeit, megismertetni a nagyközönség­gel a mai rádiózás újdonságait. Szeptember 16-án A hang­záskultúra napjának szentelik a műsort. A zene világnapján, ok­tóber 1-jén, külföldi és magyar kortárs zeneszerzők alkotásai hangzanak fel. Egyébként ezen a napon ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Magyar Rá­dió és Televízió Gyermekkó­rusa. December elsejét a Petőfi adó a rádiózás napjának szen­teli, a 24 órás programban mű­holdas rádióadások is összekap­csolódnak majd. Ezen a napon gazdag választékot kínálnak az irodalmi műsorok is. Említést érdemel a Nyitott rádió napja, amikor a közönség a műsorok ideje alatt szabad be­járást kap a Magyar Rádió épü­letébe. Terveznek kabaréfelvé­telt, nyilvános Tudós klubot is a jubileum jegyében. A Postamúzeumban megférnek egymással az „ősök FOTÓ: FEB/HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom