Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08-09 / 158. szám

1995. július 8., szombat Hazai Körkép 5. oldal Dél-Koreába gurulnak az obsitos forintok Autó még lehet belőlük Több mint 10 000 kilométert utaznak a kereskedelmi for­galomból július elsejével ki­vont forintosok és egyéb pénzérmék. A távol-keleti mamutcég, a Daewoo ugyanis megvette az obsitos fizetőesz­közöket. A Nemzeti Bank épületének földszintjén egy elmés szerke­zet darabolja az alumínium, rézötvözet és kupronikkel pén­zeket, amelyeket azután zsá­kokba, hordókba csomagolva Dél-Koreába szállítanak. Anyagukat nyersfémként hasz­nosítják - lehetséges tehát, hogy a forintosok színes tévé vagy luxusautó fémalkatrésze­ként térnek vissza hazánkba. Az éremcsere premierje a bank megítélése szerint jól sikerült. „Elfogadni - nem elfogadni” vi­ták viszonylag kis számban for­dultak elő, többek között azért, mert régi pénzből túl sok nem fo­rog közkézen: több mint 230 mil­lió darab már visszakerült a bankba. A még kint levőket az év végéig a postahivatalok, valamint a Magyar Hitel Bank, a Kereske­delmi Bank Rt., az OTP, a Buda­pest Bank és a Mezőbank fiókjai váltják be. Ha jelenlegi tulajdonosaik nem kívánják numizmatikai emlékként megőrizni, érmék további százmilliói kerülnek a darabológép fogai alá. A fémáron történő értékesí­tésből befolyó valuta és az új fémpénzek úgynevezett kibo­csátási nyeresége együttesen fedezi az érmecsere költsé­geit. -der­Félpénzek útrakészen. A földarabolt érmék zsákokban vár­ják az indulást Dél-Koreába. fotó: feb/diósi imre A félvezető jó vezető Főnökök - fülig a papírmunkában Ki dolgozik eredményesebben? Akit sűrűn felkeres és tájékoz­tat a főnöke, vagy aki hetekig sem látja felettesét? Egy felmé­rés elemzői összehasonlították az eredményesen, illetve a si­kertelenül működő vállalatok vezetőinek tevékenységét. Kiderült, hogy a jó eredmények­kel büszkélkedő főnökök munka­idejüknek legalább felét beosztot­taik körében töltik. A sikertelen vezetők csak kényszerből vannak munkatársaikkal, problémás ese­tekben szívesebben döntenek egyedül, a megvalósítás nehéz­ségeit viszont előszeretettel hárít­ják beosztottaikra. Az ilyenek csupán napi 20 percet hajlandók alacsonyabb beosztású kollégá­ikkal tölteni. A jó vezetőknek törődniük kell embereik szakmai fejlődé­sével, képzésével is. A sikert felmutató munkahelyi főnökök naponta akár 120 percet is szánnak erre a feladatra. A problémákkal küszködök csu­pán 15 percet „áldoznak” ilyes­fajta kommunikációra. Ők in­kább adminisztrációs munkák elvégzésére fordítják az idejü­ket, napi 250-300 percet töltve papírmunkával. Hibaforrás, ha a vezetők fu­karkodnak a jogos dicsérettel vagy akár a mértékkel adagolt kritikával. A kutatási eredmé­nyek azt mutatták, hogy ilyen irányítási stílus nyomán egyér­telműen romlik a munkamorál, csökken a teljesítmény: a ve­szekedéseknek, elmarasztalá­soknak, egymásra mutogatá­soknak se vége, se hossza. A személyes kapcsolatok el­vesznek, illetve ki sem ala­kulnak a vezetők és munkatár­saik között. (Bánhegyi) Beszédes kisgazdák, kíváncsi fideszesek, szűkszavú koalíció Egy évnyi Parlament - számokban Több mint 100 tárgyalási nap, 123 törvény, 205 interpelláció, 181 „azonnali kérdés” - dióhéjban ez az Országgyűlés első esz­tendejének statisztikai mérlege. A most összegezett adatsorok érdekes képet rajzolnak a törvényhozás egészéről, de a parla­menti frakciók és az egyes képviselők tevékenységéről is. (Parlamenti tudósítónktól) 1994. június 28. és 1995. június 30. között 44-szer ült össze az Országgyűlés és 101 napon át tanácskozott. A 123 új törvé­nyen, illetve törvénymódosítá­son kívül 132 országgyűlési ha­tározatról is döntöttek a hon­atyák. A tárgyalási idő összesen 682 óra volt; ebből az általános vi­tára valamivel több mint 350, a részletes vitára 104 óra jutott. Időigényeseknek bizonyultak a napirend előtti felszólalások; csaknem 60 órával rövidítet­ték meg a tárgysorozatra tű­zött témák megvitatását. Az ülésekről készült szó szerinti jegyzőkönyvek 4682 felszólalást rögzítettek. Az el­múlt év parlamenti vitáiban egy-egy képviselő - frakciók szerinti megoszlásban - átla­gosan a következő időtartam­ban vett részt: MSZP: 59 óra, SZDSZ: 80 óra, MDF: 188 óra, FKgP: 238 óra, KDNP: 174 óra, Fidesz: 183 óra és függetlenek: 40 óra. Az Országgyűlés kialakult munkarendje szerint keddi na­pokon, az ebédszünet után nyílt lehetőség a kormányfő, illetve a kormánytagok meginterpellálá- sára. Az alkalommal természe­tesen elsősorban a négy ellen­zéki párt, illetve a függetlenek törvényhozói éltek: összesen 201 interpellációt nyújtottak be. A legtöbb interpellációs kér­dést - 94-et - a kisgazdák tették föl, utánuk - 50-nel - az MDF- esek következtek. A koalíció padsoraiból 4 interpellációt in­téztek a kabinethez. A benyújtó képviselők mindössze 62 mi­niszterelnöki, illetve miniszteri választ vettek tudomásul, a többit elutasították. A nemleges minősítések közül 71 kisgazda, 37 pedig MDF-es képviselőtől származott. Az Országgyűlés plénuma egyébként minden in­terpellációs választ elfogadott. A parlamenti élet újdonsága volt a szintén keddi napokra ütemezett úgynevezett azonnali kérdések órája, amely egy csa­pásra népszerűvé vált a honatyák körében. (Már csak azért is, mert minden különösebb előzetes adminisztráció, írásos bejelentés nélkül fordulhattak a kormány tagjaihoz aktuális kérdéseikkel.) A kormánypártiak közül 47-en (42 MSZP-s és 5 SZDSZ-es képviselő) tettek föl „villámkér­dést”, az ellenzék soraiból 66 kisgazda, 63 Fideszes, 61 MDF- es és 48 KDNP-s honatya élt az azonnali kérdés jogával. Viszonylag sok dolga akadt a Mentelmi Bizottságnak is. Kép­viselők ellen összesen 26 beje­lentés érkezett: 22 magánvádas (rágalmazás, becsületsértés) és 4 közvádas ügyben. Az Ország- gyűlés 14 esetben fenntartotta, a többiben felfüggesztette a képvi­selők mentelmi jogát. A miniszterelnök aláírta a kormány rendeletét Tandíjak: a kocka el van vetve Lezárult az egyetemi tandíjak bevezetése körül kialakult vita: a Magyar Közlönyben megjelent a kormány 83/1995. (VII. 6.) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak nyújtható támogatásokról és az álta­luk fizetendő díjakról és térítésekről. A most nyilvánosságra hozott rendelkezés megerősíti: ősztől a hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói ha­vonta kétezer forint alaptandíjat fizetnek, amelyet az egyes in­tézmények legfeljebb nyolcezer forint kiegészítő tandíjjal told­hatnak meg. Várhatóan mekkora lesz a kiegészítő tandíj az egyes egyetemeken, főiskolákon? - kérdeztük Papp Lajost, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkárát.- A kormányrendelet csak az összeg felső határát határozta meg, az egyes intézményekre bízta a részletek kidolgozását. A minisztériumnak ebben a kér­désben nincs áttekintése.- Irányelveket, sarokszá­mokat sem dolgoztak ki?- Legkésőbb jövő év február 1-ig kell kidolgozni a belső sza­bályzatokat, ebben születik ren­delkezés a kiegészítő tandíj mér­tékéről is. Október 1-ig azonban el kell készíteni az őszi félévre vonatkozó szabályokat.- Mikor esedékes először a tandíjfizetés?- Szeptemberben még nincs, a szeptemberi-októberi tandíjat - egy összegben - októberben ké­rik a hallgatóktól. De addigra a tandíjmentességekről, a kedvez­mények köréről is értesítik őket. Előfordulhat, hogy a szülőknek októberben akár 20 ezer forint tandíjat is kell fizetniük elsőéves gyermekük után. Somfai Péter Profi bűnöző lőtte le a családot Nagynevű orvos szakértők a szegedi gyilkosságokról Az orvosszakértői szakma neves képviselőinek meghallga­tásával folytatódott pénteken a Fővárosi Bíróságon a fini­séhez közeledő Magda Marinko-per. A két ismert szakember a Sze­geden történt rablógyilkosság után részese volt a helyszíni vizsgálatoknak, s ők végezték a négy áldozat boncolását is. Megállapították, hogy Z. Nagy Bálintot álmában, a bal szemé­nél a koponyába hatoló egyetlen lövés ölte meg. Feleségét és 10 esztendős gyereküket, Balázst szintén szemén át érte a gyilkos golyó; mindhárman azonnal meghaltak. A tizenhét éves Dá­nielre három lövést adtak le, az utolsó őt is a fején találta el. Mindebből a szakértők arra kö­vetkeztettek, hogy a gyilkossá­got speciálisan kiképzett lövész vagy lövészek követték el. Ugyanis a „profik” szemzugon keresztül behatoló golyója biztos halállal jár. Magda Marinko védője meg­kérdezte a szakértőket, hogy mi­lyen körre gondolnak a gyilkos „képzettsége” szempontjából: rendőrökre, kommandósokra, légiósokra, netán titkos ügynö­kökre? Magda Marinkéról köz­tudott, hogy képzett légiós volt. A szakértők szerint az egyetlen golyóval ölő módszer nem első­sorban a légiósokra jellemző. N.Zs. Európai párbeszéd A harmadik évezred küszöbén Magyarországnak ismét reális esélye van arra, hogy a sikeres gazdasági-társadalmi moderni­záció eredményeként felzár­kózzon a fejlett világhoz, ezen belül elsősorban a fejlett Euró­pához. E cél érdekében mielőbb kezdeményezni kell egy olyan társadalmi párbeszédet, amely nemcsak a csatlakozás útjában álló akadályok elhárítását segíti elő, hanem megalapozza a ma­gyar társadalom és gazdaság sokirányú és sikeres felkészülé­sét is a teljes jogú tagságra. A dialógus hozzájárulhat a ma­gyar érdekeket megfelelően tükröző csatlakozási feltételek kimunkálásához. A fentiek érdekében neves magyar közéleti személyiségek mindenkit tettekre serkentő fel­hívásban kezdeményezik az „Európai Párbeszéd Egyesület” létrehozását hazánkban. Ferenczy Europress Mintegy kétmillió ECIJ-t kap hazánk illetve tíz más közép- és kelet-európai ország a követ­kező két évben a Phare-prog- ram keretében a fogyasztók vé­delmére - jelentették be az Eu­rópai Bizottság és a magyar kormány pénteken megnyitott konferenciáján. Már csaknem 32 milliárd dollárra emelkedett április vé­gére az ország bruttó adósságál­lománya. A folyó fizetési mér­leg négy hónapos hiánya 1 mil­liárd 778 millió dollárt, a jegy­bank tartaléka 6,5 milliárd dol­lárt tett ki. Parlamenti szinten Is válja­nak rendszeressé a magyar és a szlovák környezetvédelmi kap­csolatok, javasolta Baráth Etele, az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottságának elnöke a Szlovák Nemzeti Ta­nács Környezetvédelmi Bizott­sága hazánkban tartózkodó küldöttségének pénteken. Katasztrofális a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány helyzete - állapította meg a márciusban kinevezett öttagú válságkezelő kuratórium. Az alapítványnak jelenleg csak­nem 300 millió forintos kinnle­vősége van, aminek nagy része valószínűleg behajthatatlan. Együttesen erősebb az MDF, a KDNP és a Fidesz a legutóbbi közvélemény-kutatások alap­ján, mint az MSZP vagy a Kis­gazdapárt - jelentette ki Szabó Iván ügyvezető elnök az MDF képviselőcsoportjának pénteki tájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a társadalom jelentős ré­sze a józan, mérsékelt politizá­lás híve, és ennek van jövője, állítja a politikus. A Különleges Szolgálat főhadiszállásán jártunk (2.) Nem lőnek a magyar Rambók? A terrorizmus, az emberrablás és más különlegesen súlyos bűn­cselekmények megjelenése nyomán szükségessé vált, hogy nálunk is legyen a nyugati országok kommandóihoz hasonló csoport. Ténykedése, feladata - szem­ben a karhatalmi jellegűszol- gáltatásokat nyújtó Rendőri Ezreddel - valóban kom- mandó-jellegű. Tagjai bevethe- tőek terrorcselekmények meg­akadályozására, emberrablók felderítésére és elfogására, sőt túszok kiszabadítására, jármű­vek, esetleg repülőgép vissza­szerzésére. Be is vetik őket minden olyan esetben, amikor szüksé­ges, legutóbb például az ózdi gyermekrablók ellen. A Rendőrség Különleges Szolgálatának (így hívják a ma­gyar kommandósokat) főhadi­szállása Budapest szívében, for­galmas közlekedési csomópont közelében van. Tüskehajú, ke­ménykötésű fiatalemberek edzést tartanak. Boda József parancs­nokhelyettes nem szereti a „kommandós” titulust. A Külön­leges Szolgálat 1991-ben vált ki a Rendőri Ezredből, Komondor Kommandó névre hallgattak, ké­sőbb Komondor Terrorelhán'tó Szolgálat lett a nevük. A hazai kommandósok rendőrnek tartják magukat és erre büszkék is. Úgy érvelnek: a klasszikus értelemben vett kommandó elsősorban katonai feladatokat lát el külföldön, módszereik között nem szere­pel az élet kímélése. Ha a kommandó behatol egy épü­letbe, először bedobja a kézi­gránátot, majd behatol a romo­kon keresztül. A Különleges Szolgálat elő­ször is felszólít. S úgy igyekszik ártalmatlanná tenni a bűnözőt, hogy a lehető legkevesebb sérü­lést okozza. A parancsnokhelyettes meg is jegyzi: a szolgálat - mióta fennáll - még nem használt fegyvert! Az egyetlen kivétel a vágóhídról kitört bika volt, ame­lyet precíziós lövészeik lőttek ki.-Ők ugyanolyanok, mint a mesterlövészek, csak ponto­sabbak - mondja tréfás ko­molysággal Boda József. (Folytatás hétfőn) Gyakorolnak a precíziós lövészek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom