Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01-02 / 152. szám

1995. július 1., szombat Hazai Körkép 5. oldal Parlamenti mérleg az elnöktől Az Országgyűlés pénteken tartotta 101. ülésnapját, amely egyben az új ciklus első esz­tendejének zárónapja is volt. Megkezdődött tehát a törvény­hozók számára a nyári szünet, amely augusztus végéig tart. A „vakáció” kezdete előtt arra kértük dr. Gál Zoltánt, az or­szággyűlés elnökét, vonja meg a parlament eddigi tevékenysé­gének gyorsmérlegét.- A 101 ülésnap alatt 54 tör­vényt, 68 törvénymódosítást és 129 országgyűlési határozatot hozott a testület. Ez szinte tör­vénykezési rekordnak számít, de nem ez a legfontosabb, ha­nem hogy kiszorultak az ideo­lógiai viták. Nagyon éles, sok­szor a parlamentarizmus kere­teit feszegető polémiák zajlot­tak, főként gazdasági kérdések­ről, amelyek nagyban befolyá­solják az ország jelenének és jövőjének alakulását.- Mit vár az ősszel kezdődő új ülésszaktól?- Az ősz is elsősorban gazda­sági jellegű, hosszú távra kiható, a gazdasági stratégia, az állam- háztartás reformja szempontjá­ból nagy jelentőségű törvényal­kotói feladatokat tartogat. S va­lószínűleg kemény vitákat, hi­szen a további gazdasági intéz­kedések nem egyformán érintik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, s az ezzel kapcsolatos konfliktusok megjelennek majd a parlamentben is.- Az elnök hogyan tudja kere­tek között tartani a sokszor túl éles, sőt durva hangú vitákat?- Úgy gondolom, a képvise­lőknek maguknak kell belát­niuk, hogy a társadalom „nem vevő” a modortalanságra, a szélsőséges hangnemre. Az or­szág számára is fontos, hogy a parlament ne zaklatott, hektikus légkört sugározzon, hanem an­nak épp az ellenkezőjét. Megrövidülhet a képviselők vakációja Döntéssorozat a T. Házban Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén letette a miniszteri esküt Dunai Imre, aki július 16-án váltja fel Pál Lászlót az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium élén. A képviselők megválasz­tották az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának Gön- czöl Katalint, helyettesének Polt Pétert, adatvédelmi biz­tosnak Majtényi Lászlót, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának Kaltenbach Jenőt. Napirend előtt Szabó Iván (MDF) az energiaszolgáltatók többségi külföldi magántulaj­donba kerülését kifogásolta. Suchman Tamás privatizációs miniszter rámutatott, hogy a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a villamos távvezetékek állami tulajdon­ban maradnak. Ez, valamint a villamos energia termelésé­ben, szállításában és szolgálta­tásában részt vevő gazdálkodó szervezetek törvényben rögzí­tett korlátái biztonságot nyúj­tanak az érintett területeken. Az Országgyűlés megsza­vazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 százalékos emelését szeptem­bertől mindazoknak, akiknek az ellátást 1995. január 1 -je előtt állapították meg. Az öregségi és rokkantsági nyug­díjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év ele­jétől visszamenőleg emelik. Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és közép­távú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tárgyal­ták, csak nyilatkozatokból tudható, hogy négy év alatt 36 százalékos létszámcsökken­tést irányoz elő a döntés. A honvédség ütőképessége nem fog csökkenni, mert a kor­szerű technika pótolja majd a létszámot - ígérte a honvé­delmi miniszter. Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A korrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szem­pontjából - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata szerint az energiaszolgáltatók eladása során csupán a gáz- közművek értékének 10 száza­léka jutott volna nekik. Az el­fogadott módosítás szerint a villamosközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tu­lajdonú vagyonrészének 25, gázközműveknél pedig 40 százaléka (részvény formájá­ban) a szolgáltatásba bekap­csolt települési önkormányza­tokat illeti meg. A vagyon­részt az 1995. január 1-jei la­kosságszám arányában kell kiadni. Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint semmissé nyilvánította Botos Gábor és Eigner József bírók­nak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történt meg­választását. A képviselők ezzel két hóna­pos szünetre indultak. Az Al­kotmánybíróság tegnapi dön­tése azonban módosíthatja programjukat. Ezt jelzi, hogy Gál Zoltán házelnök a legköze­lebbi ülésig kívánt jó pihenést mindőjüknek. • • Összement a Bokros-csomag Marad a gyes, a gyed és a családi pótlék Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett Bokros-csoma­got. Azokat a javaslatokat, amelyek azt kérték, hogy a törvényt teljes egészében vessék el, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság a tör­vénynek csak azokat a kifogá­solt rendelkezéseit vizsgálta, amelyek széles rétegeket érin­tenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részle­tes tartalmi alkotmányossági fe­lülvizsgálatát ősszel folytatják. A testület megállapította: a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a vi­szonylag rövid és meghatáro­zott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. jú­nius 15-től számított három­száz napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtle­nebb feltételekkel és időtar­tamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalko­tónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására ho­zott rendeletek 1995. július 1- jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben al­kotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rend­szere, valamint a családi pót­lék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rá­szorultság szerint járó juttatá­sokká alakítsák át, ha megfe­lelő átmeneti időt biztosítanak. Az államnak a társadalom je­lentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor- az ország pénzügyi, gazda­sági helyzetére vonatkozó szempontok mellett - figye­lembe kell vennie az Alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatálybaléptetése is, amely szerint a munkavállaló- betegsége esetén - csak a ke­resőképtelenség huszadik nap­ját követően jogosult táp­pénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett be­tegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen dí­jazást nem kap. A rendelke­zést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. Megsemmisítette az Al­kotmánybíróság azt a rendel­kezést is, amely 44 százalékos tb-járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának ki­fizetése után. A járulék befize­tése nem alapoz meg semmi­féle társadalombiztosítási ellá­tást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát arány­talanul korlátozza, ezért al­kotmányellenes. Hátrányos megkülönbözte­tésnek számít az is, hogy a tör­vény a kiegészítő tevékenysé­get végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint há­romszorosára, a más vállalko­zók társadalombiztosítási járu­lékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lenné­nek jogosultak. Alkotmányellenesnek mi­nősítette és megsemmisítette továbbá a testület azt a rendel­kezést, amely az 1995. de­cember 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meg­hosszabbítja, s a törvénycso­mag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti; lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egy­mással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság el­utasította azokat az indítvá­nyokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészíté­sének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. Az ugyanis, hogy a stabilizációs törvény „törvénymódosítások laza halmazából áll”, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. A Karintliy-gyűrű ez évi kitüntetettje a sokoldalú színész-rendező, Kern András. A nagy humorista emlékét őrző, és szellemi örökségét ápoló díjat a Rádió elnöke, Szirányi Já­nos nyújtotta át. fotó: feb/bodó Gábor Földhivatali hátralékok A földhivatalok hólabda­ként görgetik maguk előtt az elmúlt évek során felhalmo­zódott elintézetlen ingatlan- és telekkönyvi nyilvántar­tási ügyeket. Ezek száma 1992-ben 23 ezer, 1993-ban és 1994-ben 74-74 ezer volt, az idén már „csak” 11 ezer. Fenyő György, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunk­nak elmondta: vannak me­gyék, ahol nagyon jó ütem­ben halad az adatok feldol­gozása. Ilyen például Fejér és Nógrád megye, ahol a földtulajdon kimérése és be­jegyzése nyolcvan száza­lékban megtörtént. Pest me­gyében, Szabolcsban és Bács-Kiskunban viszont mindössze 10-20 százalé­kos a feldolgozottság. Az idén februártól lehető­ség van arra, hogy az állam­polgárok a lakhely szerinti illetékes földhivatalnál megrendeljék az ország bármely területén lévő föld­hivataltól a tulajdoni lap másolatát. A telefaxon to­vábbított okmányért 1200 forintot kell fizetni. A földhivatalok számító- gépesítése egyébként a Phare-program keretében zajlik, az elmúlt három esz­tendőben kapott 4,2 millió ECU mellé további 3,2 mil­lióra számíthatnak. Szövetkezeti világnap Éppen negyven éve, hogy az ENSZ július első szombatját szövetkezeti világnappá nyilvánította. A szövetke­zeti mozgalom e napon má­sik eseményre is emlékezik: száz évvel ezelőtt, 1895-ben alakult meg Londonban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amely 760 mil­lió embert tömörít. A centenárium apropóján a hazai agrárszövetkezésről mondta Nagy Tamás, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács soros elnöke:- Hazánkban komoly tra- j díciói vannak a szövetke­zésnek, de az agrárszövet­kezésről beszélni fájdalmas. Volt 40 évünk, amelyet a termelő típusú szövetkeze­tek működése jellemzett, és egy másik négy, amely ugyanezeknek a szövetkeze­teknek a halódásával, átala­kulásával, napjainkban is zajló folyamatos változásá­val jellemezhető. Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója Magda Marínko furcsa ékszerüzlete Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróság. A tanúk egyike, B. István, sze­gedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóberendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ezzel a munkával, a család nyaralni in­dult, biztonságban szerették volna tudni a házukat. Őt ismer­ték, megbíztak benne. A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üze­melt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak váratlan beindulá­sával nem zavarta mindennapi életüket. A rablógyilkosság éj­szakáját ez a riasztó természe­tesen nem védhette meg a csa­ládot a behatoló rablóktól. A bí­róság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző feleségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifj. Z. Nagy Bálinttal együtt Svéd­országban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti to­vább elhunyt édesapja nyom­dokán. M. Márta szavaiból ki­derült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975- ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán ismét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémáját megbe­szélte vele. A gyilkosság esté­jén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fá­radtnak és gondterheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általában mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több arany ékszert is fel­ismert - mint Z. Nagyék tulaj­donát - azok közül a tárgyak közül, amelyeket Magda Ma- rinko lakásán foglalt le a rend­őrség. Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ék­szerről, hogy azokat az ő tulaj­donában lévő szegedi ékszerüz­letben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvek­kel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait ko­rábban „meghamisították”. Ma: ár-premier a patikákban A második félév első napjától, azaz mától 850 gyógyszer ára megváltozik; összességében a medicinák 9 százalékkal drá­gulnak, de mint minden átlag-számításnál, itt is igen nagy a szóródás, sőt vannak orvosságok - főként antibiotikumok -, amelyekhez az eddiginél olcsóbban juthatunk hozzá. A következőkben az új ár­jegyzék alapján olyan gyógy­szerek új (s zárójelben régi) árát közöljük, amelyek a so­kak által keresett készítmé­nyek közé tartoznak. A korábbinál olcsóbb a Pyassan kapszula 169 forint (219), a Dalacin C kapszula 182 (450), a Dalacin T oldat 378 (486), Rocephin injekció, 1 ampulla 659 (889), Mexalen 250 grammos végbélkúp 145 (160), Legalon májgyógyszer 734 (864) forint. Az eddiginél magasabb az ára egyebek közt a következő szív- és érrendszeri panaszok elleni gyógyszereknek: Erpo- zid 182 (158), Halidor 93 (65), Isolanid tabletta 96 (81), Nit- ropenton tabletta 42 (27), Pul- sotyl csepp 327 (284), Stuge- ron tabletta 72 (49); * továbbá a Polybé injek­ció 5x2 ml. 210 (180), a Vita­min B1 5 amp. 267 (235), a B12 inj. 3 amp. 105 (90); * a gyulladáscsökkentők közül a Naprosyn tabletta 185 (165), a Prednisolon kenőcs 5 gr. 51 (29), a Rheosolon 69 (54); * a nyugtatok, altatók kö­zül a Noxyron 90 (75), a Pipolphen 98 (74), a Tiserci- netta 43 (28), a Sevenaletta 120(113); * a reumatikus betegsé­gek elleni szerek közül az In­dometacinum 115 (57); a kö­högéscsillapítók közül a Radi- pon tabletta 108 (98), a Libe- xin tabletta 120 (98), az Eri- gon szirup 111 (96), a Fagifor szirup 195 (162); * továbbá a gyermek lázát csillapító Germicid C kúp 64 (50) az aranyér panaszokat enyhítő Reparon kenőcs 132 (83), végbélkúp 149 (114), a fájdalomcsillapító Ridol 83 (68), a fertőtlenítő Neomagnol tabletta 51 (36). A leggyakrabban keresett Kalmopyrint ezentúl 52 forint helyett 62 forintért árulják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom