Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01-02 / 152. szám
6. oldal Mozaik 1995. július 1., szombat „Emeld fel szívedet, közel van itt az ég...” Egy kellemes nyári szombaton, 1991. július 13-án dr. Seregély István egri érsek szentelte fel az újraépített Margit- kápolnát. Ekkor adták át rendeltetésének a helyreállított, közel 26 méteres kilátót is. A Karancs-hegyi kápolna azóta is kedvelt kegyhelye a környék katolikus hívőinek. A kápolna legeslegújabb kori történetében fontos szerepet játszik Szőllős Géza, az Émász karancskeszi kirendeltségének vezetője, aki 1987 tavaszán kezdte meg szervező munkáját a kegy hely megmentéséért. Nemcsak hivatalok, intézmények és vállalkozók adtak pénzt, anyagot, munkát az építéshez, hanem magán- személyek is, köztük nem kevés szegény ember. Képes dokumentum-összeállításunk a kápolna történetét és újjászületését idézi fel. Templom a Karancs-hegyen Legenda (részletek) Dicső Szent Margit, a Béla király lánya, Magyar hazánknak a tündöklő csillaga; Egyik szikla csúcsán a Karancs hegyének Zárdát és templomot építtetni kezdett. Midőn lerakták a templom alapfalát, Az este beállván, elhagyták a munkát. És midőn másnap az építő mesterek A munkát folytatni ismét visszatértek. Egyik bámulatuk a másikat érte, Oly nagy meglepetés várt ott mindenkire, Mert amit néhány nap alatt építettek, Ott az alapfalból egy követ sem leltek. Újból kezdték hát az alapfalat rakni, De másnap reggel nem volt már ott semmi. Több éjjel így ment ez, hogy falat s köveket Elhordták onnan a láthatatlan kezek. Végre egyik munkás keresztül a völgyön Amint végig néz a gyöngyharmatos fiivön, Több gyalogösvényt lát, mely egy másik bércre Vezet a Karancs hegy másik tetejére. Csodálkozva nézték a gyalog utakat, Mert azon a helyen járni sohsem szoktak. Elindultak tehát, merre az út vezet És azon elérték ezen Karancs hegyet. Nagy csodát láttak ott, mert ottan szemlélték A más helyen épült templomnak a részét. Ott vala minden kő egymásra felrakva És felépülve a templom alapfala. Sok hívő ember adománya és sokak keze munkája dicséri a rendbetételt Az eredeti kápolna Árpád-kori, román stílusú épület. À hagyomány szerint hajdan Szent Margit tiszteletére volt felszentelve. Bél Mátyás úgy tudja, hogy Pálffy Katalin, Forgách Zsigmond gróf, Magyarország nádorának özvegye építtette, aki ide mezítelen lábakkal járt fel imádkozni a göröngyös dombokon keresztül. Egy másik irodalmi adat szerint Forgách Borbála rakatta a falakat; mások viszont állítják, FOTÓ: RIGÓ TIBOR hogy a Mocsáry-nemzetség. Az egész hegykúpot főleg nyugatról és keletről övező sáncmaradványok azonban még régebbi, sőt ősi időkből, a bronz- vagy vaskorszakból származhatnak. Teremtő bizalom Ez a nap emlékezetes lesz sokunk számára... Kétéves zsörtölődés és vitatkozás után, pontosan egy éve, hogy a munkálatokat itt elkezdtük, és most önök is láthatják, hogy újjáépült ez a XIV. századi Margit-ká- polna. Akik ide kijártak, azok tudják igazán, hogy milyen sirálmas állapotban volt ez a nemzeti értékünk, de a környék lakosságának és üzemeinek összefogása meghozta az eredményt. A kápolna felújításának értéke szakemberek felmérése szerint 1 500 000 forint. Mikor a munkát elkezdtük, 20 000 Ft állt rendelkezésünkre, és mégis hozzá mertünk fogni, mert bíztunk önökben... (Részlet Szőllős Gézának abból az 1991. július 13-ai beszédéből, amelyben a kápolnaépítők nevében beszámol az építkezésről) A kápolna újjáépítésének néhány stációja 1987. május 20.: „A Karancs- hegy tetején van egy düledező kápolna. ...még megmenthető. A meglévő oltárrészt ma is gyakran kiránduló, becsületes emberek takarítják és díszítik.” (Részlet Szőllős Gézának, az MTV Ablak Szerkesztőségéhez írott leveléből) 1989. február 28.: Frics Gyula, a Nógrád Megyei Tanács műemlékvédelmi felügyelője nagyon jó helyi kezdeményezésnek tartja a kápolna helyreállítását; egyházi, műemÖsszefogásunk eredménye lékvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt összhangot kell teremteni... (Emlékeztető a Karancslapuj- töi Nagyközségi Közös Tanácson megtartott koordináló értekezletről) Levél az Új Nógrád Szerkesztőséghez : „A Karancs-kápolna adományainak felkutatása céljára írt cikküket örömmel olvastuk. Tudomásukra hozzuk, hogy 1990. június 20-án megalakult a Karancs Kápolna Helyreállítási Bizottsága. A munkák szervezését megkezdtük...” (A Karancs Kápolna Helyreállítási Bizottsága nevében: Szőllős Géza, Karancsalja; Tóth István, Karancslapujtő; Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő) 1991. július 13 .: Az újjáépített kápolnát dr. Seregély István egri érsek, a katolikus püspöki kar elnöke szentelte fel. Szerették a Mikszáth-diákokat Belgiumban Szívesen emlékeznek a belga útra. Balról Éva, mellette Karina. Álom marad a rendezett óváros Évtizedes vágy Gyarmaton, hogy rendezett legyen az Óváros tér és környéke. Több mint tízmillió forintjába kerülne a városnak, hogy ott az alapvető feladatokat elvégezzék. Ha össze is gyűlne a szükséges összeg, arra nincs garancia, hogy a környék lakóinak is lesz pénzük kicsinosítani házaikat. Már a nyolcvanas évek közepén megszületett a rendezési terv, mely szerint Gyarmat egyik legszebb része lenne az Óváros. Régmúltat idéznének a kockakövek, a levegős utcák, az épületek előterében megbúvó boltok, a járda melletti fasorok és az egyszintes formás kis házacskák. Vásárokat, ünnepségeket és kulturális rendezvényeket képzeltek az impozáns környezetbe. A korzóról a mindenkori vezetők már egy évtizede álmodoznak. Ugyanis az első feladat - a felszín megbontása előtt - a csatornázás és a csapadék megfelelő elvezetése lenne, ami milliókat emésztene fel. Nem beszélve a kockaköves útburkolásról és járdaépítésről. Csak az előbb említett munkák meghaladnák a tízmillió forintot. Ráadásul nem csupán az Óváros teret kellene közművesíteni, hanem a környező utcákat is. Szépen bele- illene a képbe a nemrégiben felfedezett várrom parkosítása is, ám ez végképpen a jövő zenéje. Született egy olyan elképzelés is, mely szerint a mélyparkoló értékesítéséből befolyt összeget használnák e célra. Ám ha sikerül is jó áron túladni a telken, csupán a csatornázást és a vízelvezetést lehetne finanszírozni a pénzből, esetleg az útburkolás egy részét, de erre vajmi kevés esély van. Ha a tervek éveken belül valóra is válnak, számolniuk kell a városkép kialakítóinak egy komoly gonddal: az ott lakóknak nincs pénzük arra, hogy felújítsák házaikat. Az elképzelések szerint a szegény polgárok értékesíthetnék az ingatlanokat. S az új, gazdag tulajdonos majd építene szép házat. Ám a leendő otthonok terveit a rendezési koncepció igencsak behatárolja.-demusNégyszáz éves a Rómeó és Júlia Szegény Shakespeare Vilmos: mennyien meggyanúsították már plágiummal, azzal, hogy valójában nem is ő, hanem egészen mások írták a „neki tulajdonított” remekműveket. E vádaskodásokat azonban senki sem tudta bizonyítani. Az viszont tény, hogy sztorijait nem minden esetben ő találta ki. Mint például az örök szerelmeseket, Rómeót és Júliát sem. Pásztó - A Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola francia tagozatos elsős diákjai nemrég Belgiumban jártak, ahol azok a francia nyelvet beszélő belga családok fogadták őket, akiknek a gyerekei az ottani gimnáziumba járnak és viszont látogatásra készülnek majd Pásztora. Áz osztály tagjai közül Mészáros Karinával és Obreczány Évával beszélgettünk élményeikről, benyomásaikról. Mindketten nagybárkányiak és a Tit- tel Pál Kollégium tagjai. Szép a francia nyelv- Miért választották a francia nyelv tanulását?- Nem annyira közismert és elcsépelt, mint az angol. Engem a nyelv zeneisége fogott meg - állítja Karina.- Egy idő után keresettebb lesz a francia, mint az angol. Ma már a vízcsapból is ez a nyelv folyik - folytatja Éva.-Jól választottak?- Igen, feltétlenül - hangsúlyozzák egyszerre, majd egyetértésben a következőket mondják: - Nagyon jó a hangulat az iskolában, a kollégiumban.-- Elég közel van hozzánk - érvel Karina.- Miként került szóba a belga út?- Patricia Brabant francia tanárnő mondta, hogy meg tudna szervezni egy olcsóbb, egy hetes csereutazást. Mi örömmel fogadtuk a lehetőséget - közli Éva.- És mit szóltak hozzá a szülők?- Ők is örültek.- Mibe került az út?- Tizenkétezer forintba, mert privát helyen, családoknál laktunk. Az osztály busszal érkezett meg Namurba, amely Brüsszeltől 100 km _ fekszik. Azoknál a családoknál kaptak bebocsátást, akiknek a gyerekei 12-13 évesek és a helybeli gimnáziumba járnak. Furcsa és kellemes- Hallhatnánk néhány epizódot, mi történt kint?- Nagyon furcsának találtuk, hogy senki sem beszéli a mi nyelvünket - kér szót Karina.- Feszélyezve éreztük magunkat, mert nem ismertették velünk, hová megyünk. Szerencsére kellemesen csalódtunk- egészíti ki Éva.- A legkedvesebb élményük?- Nehéz erre válaszolni, mert oly sok újjal találkoztunk a 10 nap alatt - mondja Karina.- Sűrített programunk volt, ennek ellenére kellemesen éreztük magunkat - vélekedik Éva, majd hozzáfűzi: -, a tanórán is részt vettünk.- Furcsa dolgokat is kérdeztek - folytatja Karina. - Van-e tévétek és toalett nálatok?-Felkészültek a lehetséges és adandó válaszokra?-Francia nyelven összeállítottuk a hazánk jellegzetességeit bemutató írásunkat - mondja Éva. - Nemcsak tetszett, hanem érdekelte is őket, ami benne van.- Az egyetlen, ami nem tetszett, az az esős, hideg idő volt, - vélekedik Karina.- Hazai szemmel milyenek az ottani fiatalok?- Könnyebben teremtenek kapcsolatot, mint nálunk, mind a fiúk, mind a lányok barátko- zóbb természetűek. Könnyebb az életük- El tudnák képzelni, hogy életüket odakint éljék le?- Nekünk könnyebb lenne megszokni, mint nekik nálunk, mert könnyebb az életük. Talán ezért kedélyesebbek, ugyanakkor sokkal több idejük van egymásra — adja közre eme megfigyelését Karina.- Olyannyira megszerettek bennünket, hogy dicsekedtek velünk, mondván: -Van nekünk petit hongroise, azaz kicsi magyarunk. V. K. A rossz csillagzat alatt született szerelmesek történetét Shakespeare előtt két kollégája, Arthur Brooke és William Painter is megírta: az egyik prózában, a másik versben. S mindkettő azonos francia forrásból merítette az ötletet és a cselekményt. De ez nem minden: akik a világirodalmat egy kicsit is ismerik, tisztában vannak azzal, hogy (főként a reneszánsz korában) az irodalmi kerülő utak gyakran az ókori latin és görög szerzőkig kanyarognak vissza. Ovidius Rómeóját és Júliáját Pyramusnak és Thisbének hívták, s Babilonban éltek, míg meg nem haltak. Ott is a haragban volt szülők okozták csemetéik tragédiáját: nem lehettek egymáséi, hát az önként választott halálban egyesültek. A 15. században Masucchio di Salerno szerelmesei: Mari- otto és Gianozza szenvedtek egymásért. Ők egy bölcs patikus szerzetestől kapták az altató italt. Csakhogy a fiúnak, a kötekedő-verekedő kedvű Mariottónak, akinek kezéhez vér tapad, pusztulnia kell: a lány kriptájában találnak rá üldözői, s az ítélet lefejezés. Luigi da Poro módosít a kész történeten, és 1535-ben megjelent műve már Veronában játszódik. Giulietta és Rómeó mellett megjelenik a Capelletti (később Capulet) család, az erkély, végül a kettős halál. A történetet feldolgozó egyik legszebb reneszánsz novella szerzője Matteo Bandello; erkély, kötéllétra, szerelmes éj, beteljesületlen boldogság, halál: Júlia Rómeó tőrét döfi a saját szívébe. Ettől kezdve már ismerős a sztori útja, egészen Shakespe- are-ig, aki valamikor 1591-96 között alkotta meg a Rómeó és Júliát. Gyűri K. László
