Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29-30 / 176. szám
i^jOldal Mozaik 1995. július 29., szombat Muzsikában oldódik M a népek kavalkádja Gyarmaton Mintha egy hatalmas zenekar hangolna: a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola zeng a kusza dallamoktól. Nincs az intézményben egy üres sarok, egy kihalt helyiség sem, mindenütt fiatalok próbálnak tanáraikkal: zajlik az élét a kilencedik nemzetközi muzsikustáborban. Herencsár Viktoria cimbalmon, Hein Brüggen gitáron, Gregory Massat kongón játszik Ki családoknál tölti az éjszakát, ki a város két kollégiumában alszik, aki pedig megteheti, a kényelmes szállodát választja. Idén tizenhárom ország százötven hallgatóját és tanárát látja vendégül a város. Hagyományok, nyelvek, zenei műhelyek találkoznak e néhány napon. A sokszínű kaval- : kád egyvalamiben egységes: jól érzik magukat Gyarmaton a muzsikusok. Nem akart arról beszélni a két erdélyi lány, Varga Zsuzsa és Török Apollónia, hogy egyformán kezelték-e a magyar és a román gyerekeket zenetanáraik Romániában. Szavaikból azonban kitűnt, hogy a szakmai ! kibontakozásra Magyarországon nyílik lehetőségük. Zsuzsa egy óvodai felmérésen tűnt ki különleges hallásával. Néhány éve Marosvásárhelyül települtek át Magyaror- i szagra, -mivel a. család úgy Ivélte,--'a‘'Cseperedő tehetség itt jobban fejlődhet. Ma a tizenkilenc éves lány a győri zeneművészeti főiskola növendéke. Apollónia még a padot koptatja egy kolozsvári középiskolában. Sokáig kutatta a számára legkedvesebb hangszert, mígnem rálelt a fuvolára. Ő is szívesebben tanulna nálunk, úgy véli, keleti szomszédainknál a művészetek nem örvendenek közmegbecsülésnek. Eri Tanaka japán cimbalmos és szobrászművész szintén Magyarországon talált lehetőséget, de egészen más okból. A szigetországban nem terjedt el a hangszer, de még jelenlegi lakhelyén, Németországban sem. A cimbalom rokonán, a hackb- retten játszott sokáig, ám meghallotta, hogy a gyarmati táborban Herencsár Viktória tanárnő vezetésével újra kedvelt zeneszerszáma mögé ülhet. Tanaka nem csak azért unikum a táborban, mert Japánból származik, hanem mert szobrász. Nem tud választani a két művészeti ág között: mindkettőt űzi. Nevetve mesélte el, hogyan tudja e két távoli kifejezési módot összeegyeztetnie: a cimbalmot is, meg a követ is ütni kell. Szintén szakmai szempontok miatt jött el Kiskunhalasról Gál Szilvia, aki a fuvolát bűvöli, Móri Mariann szárnyai alatt. Az ő vonzalma azonban nem olyan prózai, mint Tanakának. Meglepve tapasztalta tizennégy évesen - az első táborozása alkalmával -, hogy itt rengeteg lehetőség nyílik a kamaramuzsikálásra, míg más tájain az országnak a szólistákat részesítik előnyben. A kis kamarai csoportok összmunkája azonban fegyelemre szoktatja a résztvevőt, s az sem elhanyagolható szempont, hogy megtanulnak a zenészek figyelni egymásra. Ez a kurzus szakmai színvonalán is tükröződik. Szilvia már négy esztendeje érzi úgy, hogy egy évre feltöltődik hangulatokkal és tapasztalatokkal a táborban. Először jár azonban Magyarországon Marloas Van Kemenade. Bár a brácsás kislány alig látott valamit az országból, elbűvölve mesélt róla. Budapestre érkezett meg, busz- szal jött Gyarmatra, s útja során le sem vette szemét a tájról. Főként a hatalmas napraforgóföldek és a Vác utáni hegyi kanyarulatok varázsolták el. Sajnos, kissé egyedül érzi magát, ugyanis kevesen beszélnek németül vagy angolul. Azt hiszi, a magyar társaság nem vált nyelvet, mikor ő is közéjük keveredik. Keveset tud a politikai és az oktatáspolitikai defek- tekről. Annál is inkább, mert úgy véli, lassú az élet az országban, nem oly rohanó, mint Hollandiában. Bár megjegyezte, lehet, hogy téved. Amúgy tetszik neki a tábor, brácsatanárát, Derzsi Albertet és a többi pedagógust röviden így jellemezte: OK. Kelemen Anna Újvidékről érkezett, s szintén negyedszer jár itt. Már akadémián tanulja a hegedű csínját-bínját, úgyhogy számára inkább pihenés az ittlét, mintsem tanulás. A hangulat szerinte kitűnő, amit elsősorban ő is a kamara- zenélésnek tulajdonít: összeszoknak a baráti körök, megismerik egymás gondját, baját, gondolatokat cserélnek. Felüdülés eljönni a táborba az otthoni háború borzalmai után. Mégis egyszerre él benne az a vágy, hogy elszabaduljon Jugoszláviából és, hogy visszatérjen oda. A szlogent - miszerint a zene nem ismer határokat - neki valóban sikerült áthidalnia: barátja születésnapjára a telefon mögé gyűltek a muzsikusok. Felvette a fiatalember Jugoszláviában a kagylót, s felcsendültek benne a hangszerek: „Happy birthsday to you!” (demus-hegedűs-szilágyi) Gyurián Tibor felvételei Sándor Olga furulyás és tanára, Csetényi Gyula Szaknévsor: aki számít, benne van - Ne utazzon, lapozzon! Kristóf Spehr és Anettina Prévost csellósok A szaknévsorokat kiadó HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft. 1989-ben alakult, amerikai-magyar vegyes vállalat.- El sem hiszem, hogy már hat év telt el azóta - mondja dr. iBalázsy Mária ügyvezető igaz- igató. - Ha jól számolom, szeptemberben már a 21. szaknévsor is megjelenik. j - Hat év alatt 21 kiadvány? I -Igen. Az első évben még csak országos szaknévsort jelentettünk meg, azóta évenként hat különböző könyvvel jövünk ki: országos, budapesti, három regionális (nyugat-, dél- és kelet-magyarországi, valamint az angol nyelvű kiadvánnyal, a Yellow Pages-szel.- Yellow Pages?-Igen. Angol nyelvterületeken yellow pages-nek hívják azokat a könyveket, amelyek több információt tartalmaznak, mint az egyszerű tankönyvek. Amerikában több mint száz éve adnak ki yellow pages-t, évente mintegy 6900 különböző kiadvány jelenik meg. Nélkülözhetetlen a használatuk, hiszen a telefonkönyvben az előfizetők abc-sorrendben való felsorolása nem sokat mond, nem tájékoztat a tevékenységükről. Első kiadványunkat szerencsésen neveztük el szaknévsornak. A nevében van a jelentése, azonnal átment a köztudatba. Hamarosan megkaptuk a védjegyoltalmat a lógónkra is, az úgynevezett sétáló ujjakra. Emblémánkban a könyv lapjain „sétáló” ujjak azt jelentik tulajdonképpen: Ne utazzon, lapozzon! Tehát kényelmesen vásárolhat vagy rendelhet meg szolgáltatást a szaknévsorok segítségével, telefonon.- Kellemes környezetben van a székházuk: Zuglóban, a Gyarmat utcában. Mióta vannak itt? ORMrÁGOS OXfAKNÉVSOR A „sétáló ujjak”- Itt kezdtük el a működésünket. Azóta párszor átalakítottuk. Költözésre nem gondolhatunk, hiszen a címünket, a telefonszámainkat már kívülről ismerik. Ha Budapesten beül egy taxiba és bemondja a Gyarmat u. 52. számot, azonnal rávágja a gépkocsivezető: A Szaknévsorba tetszik menni?- Hány fővel dolgoznak?- Ezt én pontosan nem tudom. A Gyarmat utcában van a szerkesztőség, ahol a kiadvány szerkesztése és nyomdai előkészítése folyik. A legnagyobb létszámmal az üzletkötői hálózat rendelkezik. Az ország minden pontján és Budapesten is nagyobb ügynökségekkel dolgoztatunk. Az ügynökségekkel állunk kapcsolatban, ők alkalmaznak üzletkötőket. így tehát nem tudom megmondani, hogy hányán dolgoznak a szaknévsornak, de az ezer főt biztosan eléri.- Ebben benne van már a nyomdai létszám is?- Nekünk nincs saját nyomdánk. Az egri nyomda készíti a kiadványokat már negyedik éve. Nagyon jó a kapcsolatunk velük, pontosan, határidőre dolgoznak. Nem sok nyomda tudja azt, amit az egriek.- Úgy tudom, a szaknévsorok ingyenesek. Hogyan lehetséges valamit ma Magyarországon ingyen adni?- Igen, a kiadvány ingyenes. Minden könyvünkre nagy betűkkel rányomtatjuk: INGYENES. Nem is lehet ez másképpen. Nekünk az a célunk, hogy a nálunk hirdető jól járjon. Vannak hasonló kiadványok, amelyeket pénzért adnak. Képzelje csak el! Kijön az új szaknévsor, három hét alatt elkapkodják. A könyvben hirdetőt azonnal felkeresik üzleti ajánlatokkal, azonnal vásárolnak tőle és ez így megy egész éven át, ameddig az új kiadvány megjelenik. Azok, akik pénzért adják, elkezdik árulni. Árulják, árulják, napi kettőt-hármat eladnak, és még az év végén is van a raktárukban könyv. Tehát becsapják a hirdetőket, amikor azt mondják, hogy ennyi meg eny- nyi példány számban jelennek meg. Abból nem profitál senki, ha a raktárban porosodik a könyv.- Azért kell tehát fizetni, hogy valaki bekerüljön a szaknévsorba?- Igen. Minél nagyobb terjedelemben kíván valaki hirdetni, annál többet kell fizetni érte, de annál többet is profitálhat belőle. „Napi pár forintért egész évben hirdethet” - szoktuk mondani. Ez így is van. A mi szaknévsoraink évente jelennek meg, így a hirdetés is egész évre szól. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy címszó alatt, egy telefonszámmal ingyen is be lehet kerülni. Ezt a lehetőséget minden kezdő vállalkozó igénybe vehetné, hiszen, mint tudjuk: hirdetni muszáj! Ha valami megtorpanás van a vállalkozásban, annál inkább. Előre kell menekülni. Ha valakit nem ismernek még, ez a legjobb módja annak, hogy megismerjék.-Akkor csak a vállalkozók hirdetnek?- Nálunk mindenki hirdethet, ha pontosan kitölti a megrendelési lapot. Lehet az a legnagyobb cég, vállalkozás vagy egyedül dolgozó magánszemély.- Honnan szerzik be az adatokat?-Elsősorban üzletkötői hálózatunk személyesen keresi fel ügyfeleinket, de vannak levelezési akcióink is. Nagyon fontos az állandó kapcsolattartás, mert a telefonszámok nagyon gyakran változnak. Ezért minden lehetőséget megragadunk arra, hogy évente többször is felkeressük megrendelőinket levélben, telefonon vagy személyesen is, megkérdezzük, nem vál- tozott-e meg valamilyen adatunk. Nagyon sok a változás, már a vidéki körzetszámok is változnak. Reméljük, előbb- utóbb mindenkinek lesz telefonja, így a mi ügyfélkörünk is bővül, és a telefonszámok sem változnak majd olyan gyakran.-Melyik az aktuális kiadványuk?-Az 1995-96. ^évi Országos Szaknévsor az Őszi Nemzetközi Vásárra jelenik meg. Jelenleg a könyv szerkesztése folyik, egy része már a nyomdában van. Ilyenkor egyfolytában csöngenek a telefonok, leggyakrabban azért, hogy lehet-e még bekerülni. A szerkesztést már lezártuk, ebbe a kiadványba már nem lehet jelentkezni, azonban a három regionális szaknévsorba még folyik a szervezés. A Nyugat-magyarországi Szaknévsorba szeptember 30-áig, a Délibe október 15- éig, a Keletibe pedig október 30-áig fogadunk el megrendeléseket. Ha valaki kimaradt volna az országosból, akkor mindhárom megyeibe még jelentkezhet. Mindhárom regionális kiadványunk még ebben az évben megjelenik. Ez év július 1-jétől gyűjtjük a hirdetéseket az 1996. évi Budapesti Szaknévsorba is. (L. K.) A Szaknévsor budapesti székháza. A kerítés is sárga
