Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29-30 / 176. szám

i^jOldal Mozaik 1995. július 29., szombat Muzsikában oldódik M a népek kavalkádja Gyarmaton Mintha egy hatalmas zenekar hangolna: a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola zeng a kusza dallamoktól. Nincs az intézményben egy üres sarok, egy kihalt helyiség sem, mindenütt fiatalok próbálnak tanáraikkal: zajlik az élét a kilencedik nemzetközi muzsikustáborban. Herencsár Viktoria cimbalmon, Hein Brüggen gitáron, Gregory Massat kongón játszik Ki családoknál tölti az éjsza­kát, ki a város két kollégiumá­ban alszik, aki pedig megteheti, a kényelmes szállodát választja. Idén tizenhárom ország százöt­ven hallgatóját és tanárát látja vendégül a város. Hagyományok, nyelvek, ze­nei műhelyek találkoznak e né­hány napon. A sokszínű kaval- : kád egyvalamiben egységes: jól érzik magukat Gyarmaton a muzsikusok. Nem akart arról beszélni a két erdélyi lány, Varga Zsuzsa és Török Apollónia, hogy egy­formán kezelték-e a magyar és a román gyerekeket zenetaná­raik Romániában. Szavaikból azonban kitűnt, hogy a szakmai ! kibontakozásra Magyarorszá­gon nyílik lehetőségük. Zsuzsa egy óvodai felméré­sen tűnt ki különleges hallásá­val. Néhány éve Marosvásár­helyül települtek át Magyaror- i szagra, -mivel a. család úgy Ivélte,--'a‘'Cseperedő tehetség itt jobban fejlődhet. Ma a tizenki­lenc éves lány a győri zenemű­vészeti főiskola növendéke. Apollónia még a padot kop­tatja egy kolozsvári középisko­lában. Sokáig kutatta a számára legkedvesebb hangszert, míg­nem rálelt a fuvolára. Ő is szí­vesebben tanulna nálunk, úgy véli, keleti szomszédainknál a művészetek nem örvendenek közmegbecsülésnek. Eri Tanaka japán cimbalmos és szobrászművész szintén Ma­gyarországon talált lehetőséget, de egészen más okból. A szi­getországban nem terjedt el a hangszer, de még jelenlegi lak­helyén, Németországban sem. A cimbalom rokonán, a hackb- retten játszott sokáig, ám meg­hallotta, hogy a gyarmati tábor­ban Herencsár Viktória tanárnő vezetésével újra kedvelt zene­szerszáma mögé ülhet. Tanaka nem csak azért uni­kum a táborban, mert Japánból származik, hanem mert szob­rász. Nem tud választani a két művészeti ág között: mindket­tőt űzi. Nevetve mesélte el, ho­gyan tudja e két távoli kifeje­zési módot összeegyeztetnie: a cimbalmot is, meg a követ is ütni kell. Szintén szakmai szempontok miatt jött el Kiskunhalasról Gál Szilvia, aki a fuvolát bűvöli, Móri Mariann szárnyai alatt. Az ő vonzalma azonban nem olyan prózai, mint Tanakának. Meglepve tapasztalta tizennégy évesen - az első táborozása al­kalmával -, hogy itt rengeteg lehetőség nyílik a kamaramu­zsikálásra, míg más tájain az országnak a szólistákat részesí­tik előnyben. A kis kamarai csoportok összmunkája azon­ban fegyelemre szoktatja a résztvevőt, s az sem elhanya­golható szempont, hogy megta­nulnak a zenészek figyelni egymásra. Ez a kurzus szakmai színvonalán is tükröződik. Szilvia már négy esztendeje érzi úgy, hogy egy évre feltöl­tődik hangulatokkal és tapasz­talatokkal a táborban. Először jár azonban Ma­gyarországon Marloas Van Kemenade. Bár a brácsás kis­lány alig látott valamit az or­szágból, elbűvölve mesélt róla. Budapestre érkezett meg, busz- szal jött Gyarmatra, s útja során le sem vette szemét a tájról. Főként a hatalmas napraforgó­földek és a Vác utáni hegyi ka­nyarulatok varázsolták el. Sajnos, kissé egyedül érzi magát, ugyanis kevesen beszél­nek németül vagy angolul. Azt hiszi, a magyar társaság nem vált nyelvet, mikor ő is közéjük keveredik. Keveset tud a politi­kai és az oktatáspolitikai defek- tekről. Annál is inkább, mert úgy véli, lassú az élet az országban, nem oly rohanó, mint Hollandi­ában. Bár megjegyezte, lehet, hogy téved. Amúgy tetszik neki a tábor, brácsatanárát, Derzsi Albertet és a többi pedagógust röviden így jellemezte: OK. Kelemen Anna Újvidékről érkezett, s szintén negyedszer jár itt. Már akadémián tanulja a hegedű csínját-bínját, úgyhogy számára inkább pihenés az itt­lét, mintsem tanulás. A hangulat szerinte kitűnő, amit elsősorban ő is a kamara- zenélésnek tulajdonít: össze­szoknak a baráti körök, megis­merik egymás gondját, baját, gondolatokat cserélnek. Felüdülés eljönni a táborba az otthoni háború borzalmai után. Mégis egyszerre él benne az a vágy, hogy elszabaduljon Jugoszláviából és, hogy vissza­térjen oda. A szlogent - miszerint a zene nem ismer határokat - neki va­lóban sikerült áthidalnia: ba­rátja születésnapjára a telefon mögé gyűltek a muzsikusok. Felvette a fiatalember Jugo­szláviában a kagylót, s felcsen­dültek benne a hangszerek: „Happy birthsday to you!” (demus-hegedűs-szilágyi) Gyurián Tibor felvételei Sándor Olga furulyás és tanára, Csetényi Gyula Szaknévsor: aki számít, benne van - Ne utazzon, lapozzon! Kristóf Spehr és Anettina Prévost csellósok A szaknévsorokat kiadó HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft. 1989-ben alakult, amerikai-magyar vegyes vállalat.- El sem hiszem, hogy már hat év telt el azóta - mondja dr. iBalázsy Mária ügyvezető igaz- igató. - Ha jól számolom, szep­temberben már a 21. szaknév­sor is megjelenik. j - Hat év alatt 21 kiadvány? I -Igen. Az első évben még csak országos szaknévsort je­lentettünk meg, azóta évenként hat különböző könyvvel jövünk ki: országos, budapesti, három regionális (nyugat-, dél- és ke­let-magyarországi, valamint az angol nyelvű kiadvánnyal, a Yellow Pages-szel.- Yellow Pages?-Igen. Angol nyelvterülete­ken yellow pages-nek hívják azokat a könyveket, amelyek több információt tartalmaznak, mint az egyszerű tankönyvek. Amerikában több mint száz éve adnak ki yellow pages-t, évente mintegy 6900 különböző kiad­vány jelenik meg. Nélkülözhe­tetlen a használatuk, hiszen a telefonkönyvben az előfizetők abc-sorrendben való felsorolása nem sokat mond, nem tájékoz­tat a tevékenységükről. Első ki­adványunkat szerencsésen ne­veztük el szaknévsornak. A ne­vében van a jelentése, azonnal átment a köztudatba. Hamaro­san megkaptuk a védjegyoltal­mat a lógónkra is, az úgyneve­zett sétáló ujjakra. Emblé­mánkban a könyv lapjain „sé­táló” ujjak azt jelentik tulaj­donképpen: Ne utazzon, lapoz­zon! Tehát kényelmesen vásá­rolhat vagy rendelhet meg szolgáltatást a szaknévsorok segítségével, telefonon.- Kellemes környezetben van a székházuk: Zuglóban, a Gyarmat utcában. Mióta van­nak itt? ORMrÁGOS OXfAKNÉVSOR A „sétáló ujjak”- Itt kezdtük el a működé­sünket. Azóta párszor átalakí­tottuk. Költözésre nem gondol­hatunk, hiszen a címünket, a te­lefonszámainkat már kívülről ismerik. Ha Budapesten beül egy taxiba és bemondja a Gyarmat u. 52. számot, azonnal rávágja a gépkocsivezető: A Szaknévsorba tetszik menni?- Hány fővel dolgoznak?- Ezt én pontosan nem tu­dom. A Gyarmat utcában van a szerkesztőség, ahol a kiadvány szerkesztése és nyomdai előké­szítése folyik. A legnagyobb létszámmal az üzletkötői háló­zat rendelkezik. Az ország minden pontján és Budapesten is nagyobb ügynökségekkel dolgoztatunk. Az ügynöksé­gekkel állunk kapcsolatban, ők alkalmaznak üzletkötőket. így tehát nem tudom megmondani, hogy hányán dolgoznak a szak­névsornak, de az ezer főt bizto­san eléri.- Ebben benne van már a nyomdai létszám is?- Nekünk nincs saját nyom­dánk. Az egri nyomda készíti a kiadványokat már negyedik éve. Nagyon jó a kapcsolatunk velük, pontosan, határidőre dolgoznak. Nem sok nyomda tudja azt, amit az egriek.- Úgy tudom, a szaknévsorok ingyenesek. Hogyan lehetséges valamit ma Magyarországon ingyen adni?- Igen, a kiadvány ingyenes. Minden könyvünkre nagy be­tűkkel rányomtatjuk: INGYE­NES. Nem is lehet ez máskép­pen. Nekünk az a célunk, hogy a nálunk hirdető jól járjon. Vannak hasonló kiadványok, amelyeket pénzért adnak. Kép­zelje csak el! Kijön az új szak­névsor, három hét alatt elkap­kodják. A könyvben hirdetőt azonnal felkeresik üzleti ajánla­tokkal, azonnal vásárolnak tőle és ez így megy egész éven át, ameddig az új kiadvány megje­lenik. Azok, akik pénzért adják, elkezdik árulni. Árulják, árul­ják, napi kettőt-hármat eladnak, és még az év végén is van a rak­tárukban könyv. Tehát becsap­ják a hirdetőket, amikor azt mondják, hogy ennyi meg eny- nyi példány számban jelennek meg. Abból nem profitál senki, ha a raktárban porosodik a könyv.- Azért kell tehát fizetni, hogy valaki bekerüljön a szak­névsorba?- Igen. Minél nagyobb terje­delemben kíván valaki hirdetni, annál többet kell fizetni érte, de annál többet is profitálhat be­lőle. „Napi pár forintért egész évben hirdethet” - szoktuk mondani. Ez így is van. A mi szaknévsoraink évente jelennek meg, így a hirdetés is egész évre szól. Nem győzzük hang­súlyozni, hogy egy címszó alatt, egy telefonszámmal in­gyen is be lehet kerülni. Ezt a lehetőséget minden kezdő vál­lalkozó igénybe vehetné, hi­szen, mint tudjuk: hirdetni mu­száj! Ha valami megtorpanás van a vállalkozásban, annál in­kább. Előre kell menekülni. Ha valakit nem ismernek még, ez a legjobb módja annak, hogy megismerjék.-Akkor csak a vállalkozók hirdetnek?- Nálunk mindenki hirdet­het, ha pontosan kitölti a meg­rendelési lapot. Lehet az a leg­nagyobb cég, vállalkozás vagy egyedül dolgozó magánsze­mély.- Honnan szerzik be az ada­tokat?-Elsősorban üzletkötői há­lózatunk személyesen keresi fel ügyfeleinket, de vannak levele­zési akcióink is. Nagyon fontos az állandó kapcsolattartás, mert a telefonszámok nagyon gyak­ran változnak. Ezért minden le­hetőséget megragadunk arra, hogy évente többször is felke­ressük megrendelőinket levél­ben, telefonon vagy személye­sen is, megkérdezzük, nem vál- tozott-e meg valamilyen ada­tunk. Nagyon sok a változás, már a vidéki körzetszámok is változnak. Reméljük, előbb- utóbb mindenkinek lesz tele­fonja, így a mi ügyfélkörünk is bővül, és a telefonszámok sem változnak majd olyan gyakran.-Melyik az aktuális kiadvá­nyuk?-Az 1995-96. ^évi Országos Szaknévsor az Őszi Nemzet­közi Vásárra jelenik meg. Je­lenleg a könyv szerkesztése fo­lyik, egy része már a nyomdá­ban van. Ilyenkor egyfolytában csöngenek a telefonok, leg­gyakrabban azért, hogy lehet-e még bekerülni. A szerkesztést már lezártuk, ebbe a kiad­ványba már nem lehet jelent­kezni, azonban a három regio­nális szaknévsorba még folyik a szervezés. A Nyugat-magyar­országi Szaknévsorba szeptem­ber 30-áig, a Délibe október 15- éig, a Keletibe pedig október 30-áig fogadunk el megrende­léseket. Ha valaki kimaradt volna az országosból, akkor mindhárom megyeibe még je­lentkezhet. Mindhárom regio­nális kiadványunk még ebben az évben megjelenik. Ez év jú­lius 1-jétől gyűjtjük a hirdeté­seket az 1996. évi Budapesti Szaknévsorba is. (L. K.) A Szaknévsor budapesti székháza. A kerítés is sárga

Next

/
Oldalképek
Tartalom