Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

1995. július 18., kedd SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Rejtett martalék V alamikor volt Mátyás fe­kete serege. Mára lett: a feketepiac, a feketegazdaság, a feketeadózás. Az egykori út­törők kedvenc számháborúját felváltotta a felnőttek számla­háborúja, a pénzhamisítást háttérbe szorította a számla­hamisítás. Ügyeskedők ver­sengenek a jövedelmek eltit­kolásában. Számok „elbűvö- lésében” él egy bizonyos ré­teg, akiknek adózott jöve­delme minimális, fogyasztása hivalkodó, nagypolgári. Érdekes számháború ez. Évek óta tart, de még senkit „nem olvastak le”. Nemhogy csökkenne, de növekszik a „játékosok” száma, és egyre mélyebbre kerülünk az erdő­ben! Trükköm, trükköm mondd meg nékem, van-e dörzsöltebb adózó e vidéken? - valahogy így képzelem a közismert mese mai, idevágó mondatát. Nem azt akarom mondani, hogy vannak közöttünk becsü­letesen adózók és adóval csa­lók. Kizárólag a tények tük­rébe pillanthatok bele. Amíg a bérből és fizetésből élők egy krajcárt sem tudnak eltitkolni adózott jövedelmükből, addig némely vállalkozók sorra csúsznak a létminimum alá jövedelmük alapján. Nem a demagógia értelmében, de mégis honnan a Mercedesek, villák tömkelegé? Elképedve nézem az 1994- re bevallott, egyéni vállalko­zásból származó éves átlagjö­vedelmeket Pest megyéből. (Lehetőségeit, a települések szerkezetét, a főváros közel­ségét tekintve nem rossz példa.) Az orvosé 293 ezer, a teherfuvarozóé 142 ezer, a női fodrászé 69 ezer, a zöld- ségárusé 59 ezer(!) és így to­vább. Miből élnek meg hó­napról hónapra ezek az em­berek, családok? Netán mind­egyik vállalkozó, vállalkozás megfog bukni? Az adatok szerint a félmil­liónál magasabb jövedelmek 20 százaléka a bérből, fize­tésből élőktől származik, ezzel szemben a vállalkozók 3,1 százaléka vallott be ilyen mér­tékű jövedelmet. Az egymillió feletti jövedelmek esetén ez az arány 5,7:1,1 a bérből élők javára! Mondtam: érdekes számháború ez, de semmikép­pen nem a sokat emlegetett arányos (egyenlő?) tehervise­lés. Vállalkozásbarát vagyok, emellett elfogadom a változó­nehezedő piaci körülmények visszahúzó hatásait. Ennek el­lenére az említett számok meghökkentőek. Azt gondo­lom, hogy az adómorál meg­erősítése sürgető, halasztha­tatlan feladat. Ez ügyben a fe­lelősök régóta úgy tesznek, mintha tennének valamit. Va­riációk élnek és halnak el, APEH-akciók borzolják az idegeket. Régóta nincs átütő sikere az eltitkolt jövedelmek megjelenítésének. A közteherviselés elfogad­hatóvá tétele halaszthatatlan, mert minden nemakarásnak tartós nyögés a vége. dózás ügyben tehát meg­oldásért kiált az elmúlt évek cselekvés-impotenciája. De nem olyan „kibúvós-mód- szerért”, mint a Hofi-paródi- ában: -Hát te, komám, ho­gyan boldogulsz az asszony­nyal? - Nehezen. Képzeld, ha felül vagyok, szédülök, ha alul vagyok fulladok. -Na és oldalról? - Oldalról? Hát, onnan meg nem látom a tévét! Unatkozó gyerekek megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) helyszínnel, több éve rendsze­resen szervezi a honismereti tá­bort Végh József. Idén Honton tölthet egy hetet harminc gye­rek. Cserkészeink közül csak­nem ötvenen sátoroznak.- A táborozás költségeihez a helyi önkormányzat ad anyagi segítséget, amit pályázaton nyert forint és a szülők támoga­tása egészít ki. Sok igénylő, kicsi keret Hatszázegy mozgáskorlátozott személy igényelte megyénkben a gépjárműbeszerzésre, illetve a gépjármű-átalakításra fordít­ható támogatást. A jelentkezők száma és az ezekre a célokra adott összeg között nagy az aránytalanság, ugyanis a július 17-ei, a megyei tisztiorvosi hi­vatalban hozott döntés szerint harmincán juthatnak kedvez­ményesen gépkocsihoz, míg járműátalakításhoz tizenöten kapnak pénzt. Az értesítéseket, utalványokat tíz napon belül juttatják el az érintettekhez. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Amikor minden drága, hamisnak tűnik az olcsóság Szüretel az uborkamaffia? A balassagyarmati piacon sincs hiány uborkából FOTÓ: Zúgolódnak, keseregnek az uborkatermesztő rimóciak. A mé­regdrága magból nevelt termés bőséges, de a felvásárló válogat a „kendermagban”, s nagyon szűkmarkúan fizet. Bosszúságu­kat csak tetézi a hír arról, hogy az ország más részein - példa­ként Szombathely környékét emlegetik - 107 forintot is meg­adnak kilójáért. Ezzel szemben itt mindössze 21-26 forintot fi­zetnek ugyanilyen mennyiségért. Sokukat az sem igazán érdekli, ki, milyen cég áll az átvevő­feldolgozó láncolat végén. El­lenben gyanítják, a drágán meg­termelt és savanyúságként szin­tén borsos áron kínált áru kö­zötti, a termelőket sújtó olcsó­ság hamis. Úgy vélik, valahol, valakik leveszik a sápot. Talán a szállító? Vagy annak a szállí­tója? Talán fel kellene vállal­niuk a szállítás költségeit is? Az a magángazda, aki nem ismeri az uborkaföldtől induló, s a kereskedelembe torkolló, nem is bonyolult folyamatot feketébben látja az egészet. Pe­dig a történet sajnos, majd hogy nem szokványos: idén ezer forinttal került többe tíz deka vetőmag, mint tavaly. Magas az ára a permetszerek- nek, bár ezekre most nem volt nagy szükség. S hogy milyen a mai uborkaideál? Bizony igen aprócska termetű... A dejtári Zöldség- és Gyümölcsfeldol­gozó piacainak függvényében „derékban” nem lehet több há­rom, hosszban pedig hat-kilenc centinél. Ennek kilójáért - ha a helyszínre viszik - harminc fo­rintot fizetnek. Mint Gyimesi János ügyvezető igazgató mondta, a nagyobb méretűvel nem tudnak mit kezdeni, nincs piaca. Fő fogyasztóik a FÁK-államok közül Oroszország, Ukrajna, Belorusszia. Itthon, felvásárlóként elér a kezük egészen Sza- bolcs-Szatmárig. Salgótarjánban az Élelmiszertartósító Kft. sem enged a méretek­ből: Szolnoki Elemér helyettes igazgatótól tudjuk, hogy az öt­nyolc centis csemegé­nek való kilójáért har­minc, az ennél valami­vel termetesebbért vi­szont csak tizenöt fo­rintot adnak. Náluk is szigorúak a feltételek. Egy adott mennyiségnél azt is megszabják, mekkora rigó Tibor lehet abban a nagyobb méretű aránya. To­vábbá a tartósító - ismertebb nevén savanyító - üzem kemé­nyen tarja magát: a beszállítást mindenkor ráhagyja a terme­lőre. Nógrádban bekebelezték már Balassagyarmat és Szé- csény térségét. Tarján ebből a szempontból érdektelen szá­mukra, a litkei uborkás szerin­tük elhanyagolt. Tervük szerint ötven vagonnyit dolgoznak fel a savanyúságnak valóból, ennyi a kapacitásuk. A zsinór végét itt ausztriai, német, kanadai pia­cok mozgatják. ■ A tavalyi uborkaszüret végén a csehek nevettek, mivel fél Euró­pát elárasztották az olcsó, jó mi­nőségű uborkájukkal. S idén is csak a minőség lesz képes lekö­rözni az elégedetlenkedő gazdák által képzelt maffiánál bárkit, mely azért van annyira tehetség­telen, hogy évről évre nem képes elvenni a rimóciak kedvét sem a kistermelői munkától. (M.J.) Végre biankó papírok - a tűzoltókért Másfél hónappal a baglyasaljai gázrobbanás után végre aláír­ták a tűzoltók élet- és balesetbiztosítását rögzítő szerződést az országos parancsnokság és a Signal Biztosító képviselői. Ezt valószínűleg még házon belül sem verték nagydobra, hiszen az érintettek többsége még e hét elején sem tudott a részletekről. Egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést a Nógrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság vezetői sem. A sajtóból tudta meg a hírt Csaba Ákos őrnagy, parancs­nokhelyettes is, aki elmondta: egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a biztosítás nem névre szóló és csak a „vonulós” állományra (a megyében körül­belül 130 emberre) vonatkozik. A szükséges pénzt a köz­ponti költségvetésből izzadták ki (magyarul: nem kaptak plusztámogatást erre a célra). A múlt csütörtökön kötött megál­lapodás szerint a TOP több mint 7000 ember után fizeti az évi 10 millió forintot a Signal- nak, a biztosító pedig rokkant­ság esetén 500 ezer forintot utal ki az érintettnek, illetve halálos balesetnél 300 ezret a hozzátar­tozóknak. Minden kórházban töltött nap után 1000 forint jár a bizto­sítottnak, legfeljebb 185 napon keresztül. A súlyosan sérült, de nem rokkant tűzoltók egy ösz- szegben kapnak 50 ezret, csont­törések után pedig 10 ezret. Nógrádban néhány éve már kötöttek biztosítást a hivatásos tűzoltókra, akkor 370 ezer fo­rintot fizetett ki a megyei pa­rancsnokság. Miután 1993 márciusában el­fogyott a pénz, a „tűzharcosok” legfeljebb a jó szerencsében vagy egy védőangyalban bíz­hattak. Nem sok sikerrel. Most fordult a kocka, s talán némi örömet okoz majd a TOP-in- tézkedés híre. Ennél már csak az lenne jobb, ha soha nem kéne elővenni a széfből a bi­ankó biztosítási papírokat. Erre viszont nincs garancia. (séf) RÉTSÁG 3-oldal Hírek Szomszéd-ebéd Karancsalja - A nyári sza­badságolások miatt nem működik a községháza épü­letében lévő konyha, ahol szociális étkeztetés céljaira is főznek. így ezekben a he­tekben a szomszédos Ka- rancslapujtőről látják el ebéddel a helybeli idős em­bereket is. Jótékonykodás Balassagyarmat - A rock­táncház felajánlotta bevéte­lét a városi csecsemő- és gyermekotthon számára. A pénzösszegből videót és színes tévét vettek. A fel­ajánláshoz csatlakozott a Florens Bútor Diszkont, amelynek vezetése tévéáll­ványt és dohányzó asztalt adományozott az intéz­ménynek, Petárdatűz Salgótarján - A megyei tűzoltó-parancsnokságnak utólagos tűzeset jutott tu­domására. Július 15-én este 21 óra 30 perckor ismeret­len fiatalok az Úttörők útja 5. sz. épület lépcsőházában petárdát gyújtottak, s ez tü­zet okozott. A kár csak öt­ezer forint, viszont a történ­tek figyelmeztetőek. Védik a falut Vanyarc - Az önvédelmi csoport működését a képvi­selő-testület 50 ezer forint­tal támogatja. Áramfejlesztő . V Egyházasdengeleg - A községi temető ravatalozó­jában üzembe helyezték a koporsóhűtőt. Mivel villa­mos áram nincs a temető­ben, a szükséges energiát egy áramfejlesztő biztosítja. Ehhez csatlakoztatják a XIII. században épült mű­emléki templomban a belső világítást is. Traffipax Ma 6-14 óráig Balassa­gyarmaton és környékén; 14-22 óráig Rétságon és környékén; 22-6 óráig Bá- tonyterenyén és környékén, a 21. sz. főúton Mátravere- bély külterületén, Kistere- nye és Nagybátony belterü­letén, illetve a 23. sz. úton Nemti és Nádújfalu belterü­letén számíthatnak az autó­sok műszeres sebesség-el­lenőrzésre. Nem zavarja a hőség a betakarítást (Folytatás az 1. oldalról) termésével birkózik meg majd a három kijavított kombájn. Ha semmi sem zavarja a tervbe vett munkát, akkor 20 nap alatt magtárba kerül az idei termés. A káposztarepce betakarítását már maguk mögött tudják. A termés egy részét integrátorok­nak már korábban eladták, aminek ellenében ők biztosítot­ták az őszi-tavaszi munkák el­végzéséhez szükséges kiadások egy részét. A kedvező tavaszi, nyár elejei időjárásnak köszön­hető, hogy az őszi búzából 4,5 a tavaszárpából 3,8 tonna, hektá­ronkénti terméssel számolnak.- Egy kis lajha (csendes) eső - három napon belül - péntekig elkelt volna, most viszont nem hiányzik - kezdte tájékoztatóját Holma József, az Érsekvadkerti Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet igazgatóságának az elnöke. - A 708 hektár ga­bonából 700 hektár az őszi búza, 80 hektár a tavaszárpa. Az őszi búzánál 120 hektárt képvisel a vetőmag. Pénteken a Nyáras-dűlő 67 hektáros terüle­tén kezdtük meg az Alföld nevű búzafajta vágását. Az elfogad­ható műszaki állapotban lévő 5 kombájnunk 20 nap alatt meg­birkózik az idei terméssel. Saj­nos, az árak nem követik az inf­lációt, a múlt évi szinten van­nak. A hozamok nem rosszak a nagy meleg miatt, a sikértarta­lomnál lehet némi visszaesés.-Nálunk nem okozott gon­dot a napok óta tartó hőség, egyrészt azért, mert érezzük a korábbi csapadékos időjárás kedvező hatását, ugyanakkor északi fekvésünknél fogva hű­vösebb van nálunk. A 35-36 fokos meleg itt 32-33 fokra mérséklődik. A megye más nagyüzemeitől eltérően mi jú­lius 22-dike és 25-dike között kezdjük meg a 290 hektár őszi búzánk és 281 hektár rozsunk betakarítását a rendelkezé­sünkre álló 5 kombájnnal, ame­lyek jelenleg Szolnok térségé­ben segítenek a betakarításban. Számításaink szerint a hadra fogható masinákkal 12-14 nap alatt magunk mögött tudjuk a kalászosok betakarítását. A termést nem szerződtük le sen­kivel. Megtehettük, mert pénzügyi gondjaink nincsenek. A termést a magtárainkban helyezzük el, s ki­várjuk a legkedvezőbb értékesítési lehetőséget - közölték a ceredi mezőgazdasági nagyüzemből. Nyári gyakorlaton - A salgótarjáni üvegipari szakmunkásképző iskola diákjai szakmai gyakorlaton vesznek részt az öblösüveggyárban. Felvételünk az üvegcsiszoló tanműhelyben1 készült, ahol Csík István és Simó Alajos oktatók Zolnai Katalin, Kurinka Viktória, Hajdara Anita, Földi Tamás, Bozó Éva, Elek Beáta és Horváth Richárd munkáit értékelik, fotó: r. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom