Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-18 / 166. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. július 18., kedd A megyei agrárkamara életéből Bemutatkozik Tóth László elnökségi tag Pásztón születtem, ott is érettségiztem, a városban élek és dolgozom. Nős vagyok, két gyermek édesapja. Agrár szakirányú végzettséget a hódmezővásárhelyi felsőfokú technikumban, majd a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen szereztem. A pásztói állami gazdaságban 30 évig - egészen a felszámolásáig - voltam termelésirányító. A ’70-es években, az agrárfellendülés idején kollégáimmal a kö- zép-hegységi gazdálkodás problémáira kerestük a választ. Megállapítottuk: indokolatlan a kukorica vetésterületének növelése, kalászosokra alapozva Nógrádban is versenyképes a hústermelés. Elsők között valósítottuk meg a sertéságazati integrációt. Ezáltal sikeresen hoztuk létre az egyik leghatékonyabb hazai sertésvertikumot. Sajnos, a ’80-as évek mélyülő agrárválsága veszélybe sodorta a színvonalat, az eredményességet, a mezőgazdaságot, egyszóval: a fennmaradást. A széthullott állami gazdaság romjain - az Agro-Produkt Kft. keretében - sikerült egykori dolgozótársaimmal újjászerveznünk a mezőgazdasági termelést. Az ágazat megrendülése, a ’91 évi túltermelési válság tapasztalatai erősítették bennem azt a meggyőződést, hogy az agrárirányítás szervezetlenségét, szakszerűtlenségét, hibáit nem lehet csak „felülről” megszüntetni. Ezzel az ágazati érdekképviselet és érdekegyesítés létkérdéssé vált. Tetézte ezt a mezőgazdasági üzemek felaprózódása, a jelentős létszámleépítés. Megoldást csak közös fellépéstől remélhettünk. Előbb a vállalkozói kamara agrártagozatában kerestük az integrálódást, végül - megkésve ugyan - sikerült eljutnunk „saját” ágazati kamaránk megalakításáig. Az előkészítésben is részt vettem, s jelenleg az elnökség tagjaként igyekszem hasznosan dolgozom. Bízom benne, hogy a megerősödő agrárkamara képes lesz: ösz- szefogni és eredményesen védeni minden mezőgazdasági termelő érdekét; növelni az ágazat működőképességét, elismerését; segíteni a termelés és gazdaság szinkronját, a változó termelési lehetőségek realizálását. Bogyósgyümölcsűek védelme a letermelést követően Málnaszüret után a termett vesz- szőket és a felesleges új hajtásokat - közvetlenül a talajszint felett - mielőbb ki kell metszeni, s az ültetvényekből el kell távolítani. A kórokozókkal (vesszőfoltosságok), kártevőkkel (málna karcsú díszbogár, vesszőszúnyog, gubancsszúnyog) fertőzött nyesedék megsemmisítésével jelentősen csökkenthető a vissza- fertőzés lehetősége. A gondosan kimetszett, szellős állományban vesszőfoltosságok ellen Réz- oxiklorid 50 WP, Rokkol 400 SC, Miltox Speciál, perotox WP készítmények egyike, a szürkepenészes vesszőfoltosság gátlására Topsin M-70, vagy Ortho- Paltan, a rovarkártevők ellen Sherpa vagy Thiodan 35 EC használható fel, melyek kombinációban kijuttathatok. A kezelést augusztus második felében meg kell ismételni. Ribiszkében a levélhullató betegségek ellen Rézoxiklorid, Miltox Speciál, Dithane M-45, Cineb 80 szerek egyikével, a hajtásvégek lisztharmat fertő- zöttsége esetén Karathane fel- használásával, vagy a mindkét kórokozó ellen hatékony Top- sin-M 70 WF-vel, illetőleg Chinoin Fundazollal lehet védekezni. A hajtásvégeket károsító levélszúnyog tavaszi kártétele jelentősen csökkenthető a nyár végén sekélyen bedolgozott talajfertőtlenítő szerrel (pl. Diazi- nos). Szamócában a nyár második felében a levélfoltosságok ellen Orthocid, Dithane, Zin'eb, Mor- pan, Buvicid F szerek egyikével, lisztharmat ellen Thiovit S, Karathane IC. Chinoin Fundazol, a szamócaatka ellen Mitac 20, vagy Thiodan 35 EC felhasználásával lehet védekezni. (NTA) Népi mondások és hiedelmek Július 21 Dániel nap. Ha Illés gonosz zivatarát megúsztuk, Dánieltől áldott esőt remélhetünk. Ilyenkor érdemes alászállni a bányákba vagy a mélyen fekvő barlangokba, mert az oroszlánbarlangból épségben kikerülő Dániel minket is épségben segít a felszínre. Különben is a bányászoknak ő az egyik védőszentje. Július 22 Mária-Magdolna napja, egyben szépségvarázsló nap. Amelyik leánynak tincset vágnak a hajából, annak dús lesz a hajkoronája. Amelyik lány tejjel lemossa, rózsaszirommal letörli az arcát, annak bársonyosan hamvas marad a bőre. Legfontosabb kapcsolódó jogszabályok, megjelenésük helye és időpontja Jogszabály címe Jogszabály száma Megjelenés helye időpontja Az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről 187/1994.(XII. 30.) Korm. r. MK 130. 1994. XII. 30. módosítva: 14/1995.(11.10.) Korm. r. MK 11. 1995.11.10. Az agrárpiaci rendtartásról 1993. évi VI. tv. MK 15. 1993.11.12. módosítva: 1994. évi XVI. tv. MK 31. 1994. III. 22. 1994. évi CIV.tv. MK 130. 1994. XII. 30. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról 38/1994.(XII. 30.) PM-IKM r. MK 130. 1994. XII. 30. Az élelmezési célú búza garantált áron történő állami felvásárlásáról 13/1994.(IV. 22.) FM r. MK 43. 1994. IV. 23. 55/1994.(XI. 4.) FM r. MK 109. 1994. XI. 4. A takarmánykukorica garantált áron történő állami felvásárlásáról 14/1994.(IV. 22.) FM r. MK 43. 1994. IV. 22. A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről 126/1992.(Vili. 28.) Korm. r. MK 88. 1992. Vili. 28 A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 161/1993.(XI. 17.) Korm. r. MK 168. 1993. XI. 17. módosítva: 52/1994.(IV. 8.) Korm. r. MK 38. 1994. IV. 8. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, többszö- rösen módosított törvény 1961. VII. tv. Az erdőbirtokossági társulatról 1994. évi XLIX. tv. MK 49. 1994. V. 7. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módósításokkal, egységes szerkezetben Adókódex 1991. évi LXXVIII.lv. 1995.1. szám 1995. január A mezőgazdasági termelő és erdőgazdálkodó gáz- olajfelhasználása utáni fogyasztásiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól 2/1995.(1. 20.) Korm. r. MK 4. 1995.1. 20. Az Útalapról 1992. évi XXX. tv. MK 52. 1992. V. 22. módosítva: MK 135. 1992. XII. 30. 1994. évi XXX. tv. MK 38. 1994. IV. 8. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításokkal, egységes szerkezetben 1990. évi XCI. tv. Adókódex 1995.1.szám 1995. január A földadóról szóló törvénynek az elemi csapás meg- határozására irányuló rendelkezése 1991. évi LXXIX. tv. 7. par. mód.: 1994. évi CIV. tv. 95. par. MK 130. 1994. XII. 30. A számvitelről szóló törvény 1991. évi XVIII. tv. MK 63. 1991. VI. 11. módosítva: 1992. évi LXX. tv. MK 121. 1992. XII. 2. 1993. évi XCII. tv. MK 158. 1993.X. 30. 1993. évi IC. tv. MK 179. 1993. XII. 14. 1993. évi CVIII.tv. MK 187. 1993. XII. 26. ríífifí AÜlíiUl í liStlJi Ali Zíij-'M1 ' Bemutatkozott a miniszter A kormány stabilizációs intézkedéseivel egyetért, de gazdaságpolitikájában nemcsak restrikciót kíván érvényesíteni - mondta Dunai Imre, ipari és kereskedelmi miniszter hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Célja, hogy a tárca tevékenységét markánsabban irányítsa a külgazdaság felé, illetve támogassa a gazdaságban megindult reálfolyamatokat annak érdekében, hogy a pénzügyi egyensúly ne romoljon tovább. Még ebben a hónapban kidolgozza az IKM azokat a gazdaságélénkítő terveket, amelyeket már a jövő évi költségvetés készítésekor érvényesíteni kívánnak. A javaslatok elsősorban az adó- kedvezményeket, a gyorsított privatizációt és a gazdaságfejlesztési alapok bővítését célozzák. A miniszter elmondta: rövid távon mindenképpen első helyre kerül a külkereskedelmi mérleg rendkívüli hiányának csökkentése, annak ellenére, hogy az elmúlt évben az export dinamikája és struktúrája is javult. Az új miniszter szerint a feladatok ellátáshoz a jelenlegi 710 fősnél karcsúbb, de ütőképesebb minisztériumra lenne szükség. (Koós) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai •’ (1 egységre, forintban) • Német márka 90,74 Osztrák schilling 12,90 USA-dollár 126,73 ECU (Európai Unió) 168,23 Hogy ne érje meglepetés: kérjen információkat üzleti partneréről A cégadatokhoz bárki hozzáférhet Sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát az, aki előzetesen informálódik üzleti partneréről. Az Igazságügyi Minisztérium új ügyfélszolgálati irodájában bárki hozzáférhet a cégbíróságok által nyilvántartott adatokhoz. Dr. Kovács Péter, a tárca informatikai főosztályának vezetője lapunknak elmondta:-Egyelőre még csak a fővárosban működik ez a szolgáltatás, de terveink szerint az év végéig valamennyi megyei cégbíróságon nyílik hasonló iroda. Addig is vidékről levélben, telexen vagy telefaxon fordulhatnak céginformációkért a budapesti irodához. Az egész országra kiterjedő számítógépes rendszerünk azonnal kimutatja, létezik-e egyáltalán a keresett cég, hol működik, milyenek a legfrissebb mérlegadatai, kik a tulajdonosai, ki a cégvezető stb. A rendszer arra is alkalmas, hogy egy bizonyos személyről megtudjuk, hány vállalkozásban tölt be valamilyen szerepet.- Nem sértenek ezáltal üzleti vagy személyes titkokat?- Csakis a törvényes keretek között, a nyilvános adatokat szolgáltatjuk ki az ügyfeleknek, az adatvédelmi törvény szempontjait is figyelembe véve.- Egyáltalán, kik az ügyfelek?- Egyre több magánszemély, kisvállalkozó keres meg bennünket. De ügyfelünk például a HVG, az Állami Bankfelügyelet, az Országos Rendőr-főkapitányság és sok ügyvéd is.- Mibe kerül az információ?- A minisztérium nem nyereségérdekeltségi rendszerben működő vállalkozás, tehát csak a rendszer fenntartásának és folyamatos felfrissítésének költségeit kell megfizettetnünk. A szolgáltatás díja 500-tól 2000 forintig terjed. A legolcsóbb a cégnévjegymásolat, amely a vállalkozás nevét, székhelyét, cégbírósági jegyzékszámát és a bejegyzés dátumát tartalmazza. A legdrágább a cégmásolat, amely a cégjegyzékben nyilvántartott összes - törölt és jelenlegi - adatot tartalmazza. Németh Zsuzsa Most: előny a fináncoknál Szigorították a jövedéki termékek szabályozását Amikor a jövedéki szabályozást tavaly bevezették, nagyobb bevételre számítottak a hatóságok, mint amekkora valójában származott belőle. Az első év tapasztalatai nyomán kiderült, sok kiskapu maradt: csaknem 50 milliárdra becsülhető az adózást megkerülő termelés és forgalmazásból származó bevétel. Ezen kívánt változtatni a parlament azzal a törvénymódosítással, amely a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. A jövedéki termékeket termelőknek, illetve forgalmazóknak szeptember 30-áig bankvagy vagyoni garanciát kell benyújtaniuk az- illetékes vámhivatalhoz az engedély megszerzése fejében. A biztosíték összege a jövedéki ter- mékçt termelőknél 5 és 200 millió forint között lehet. Kivétel a bérszeszfőzés és a fűszerpaprika-termesztés, ezek esetében „csak” 1 millió forintra van szükség. A biztosíték mértéke megegyezik az adóalany által egy évben fizetendő fogyasztási adó egytizenketted részével. A nagykereskedőknél a biztosíték legalább 15 millió, kő- olajtermékek esetén 80 millió forint. Akik az előírt határidőig nem teljesítik a feltételt, azok december 31-éig még folytathatják tevékenységüket, de utána automatikusan megszűnik az engedélyük. Megkönnyítette a törvény a vámszervek dolgát a jövedéki engedélyek visszavonását illetően, és módosultak az ellenőrzés jogi körülményei is. A termelőknek ezentúl havonta írásban kell jelentést tenniük a jövedéki árukról, a vámszervek pedig negyedévente lesznek kötelesek a helyszínen elszámoltatni őket. A visszaélések megakadályozását célozza az is, hogy ilyen termékek importálását kizárólag banki átutalással engedélyezi a törvény. A termelőktől ezentúl csak azok a biztosítékkal rendelkező nagykereskedők vásárolhatnak dohányterméket, akiknek legalább 100 négyzetméteres telephelyük van bejegyezve. FEB ÉRTÉK - PAPIK - TŐZSDE Kitört az uborkaszezon Az elmúlt hét forgalma messze alulmaradt az előző hetekéhez képest, amit egyrészt a péntekre elrendelt technikai szünet, másrészt a vakációs hangulat indokol. A forgalom csökkenése mellett a hét második felében az árak is esni kezdtek, ami viszonylagos érdektelenséget tükröz. Ez az indexben is megmutatkozott, ugyanis szerdán és csütörtökön a BUX 6 pontot esett. így a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe 1478-on zárta a hetet. Félő, hogy ugyanez az érdektelenség lesz jellemző az elkövetkezendő másfél hónapban is. Jelentős kereslet mutatkozott a Danubius és a Pick papírjai iránt, de a gyógyszergyári papírok is a megszokott jó formájukat hozták. Az Egis heti átlagára 2720 forint volt, míg a Richter 2055 forintos átlagárral szerepelt. A legkisebb forgalmat a héten az Aranypók részvényei produkálták, mindössze 4 darab forgott belőlük 3500 forintos áron. Kis érdeklődést a féléves eredmények közzététele varázsolhat a piacra. A tőzsdén kívüli részvények piacán kevésbé érezhető a nyári hangulat. Jelentősebb kereslet mutatkozott a Mól, az Antenna Hungária és a Budapest Bank részvényei iránt. Ennek hatására a Mol-papír árfolyama 11 500 Ft-ra, az Antenna Hungáriáé 70 százalékra emelkedett. A Budapest Bank részvényei a 3900-4200 forintos ársávban mozogtak. Az OTP részvényeinek piacán az 1200 Ft-os kibocsátási ár ismeretében teljes szélcsend uralkodik. Az állampapírok, ezen belül a diszkont kincstárjegyek hozamában az előző két héthez képest szinte semmilyen változás nem történt. Az egy hónapos kincstárjegyekhez 27,89 százalékos átlaghozammal, a három hónapos kincstárjegyekhez 32,67 százalékos átlaghozammal lehetett hozzájutni az aukción. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csütörtökön, zárt körben megtartott rendkívüli közgyűlésén a tőzsdetagcégek képviselői elsősorban az értéktőzsde stratégiai elképzeléseit vitatták meg. A tervek szerint az értéktőzsdén három szekcióban, a részvénypiacon, az állampapírok és a határidős ügyletek piacán folyna a kereskedés. Sikeresnek értékelhető egyébként a tőzsdén mintegy három hónapja indított szabványosított határidős kereskedés. A szabványosított határidős piacon négy termékre, a három hónapos diszkont kincstárjegyre, német már- .kára, amerikai dollárra és a BUX-indexre lehet határidős ügyleteket kötni. Az elmúlt három hónap összforgalma az értéktőzsde határidős piacán meghaladta az egymilliárd forintot. A kereskedés sikeréhez nagyban hozzájárult a Központi Értéktár és Elszámolóház Rt. (KE- LER) zavartalan és folyamatos munkája. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség
